Mattiassich Péter

igazságügyi munkavédelmi szakértő

Szerzők listája

2064 | |

Mattiassich Péter cikkei

41 cikk. Lapozó:

Mattiassich Péter

Kábelszerelés aknában

Zuhanás az aknába, avagy egy baleset margójára

2012. április 14. | 5630
1 4 (1)

L. M. nyugdíjas 20XX-ben, egy februári napon szenvedett nyílt lábsérülést, térd- és mellkas-zúzódást, valamint bordatörést, miután beleesett egy fedetlen és elkerítetlen aknába. Az idős emberhez mentőt kellett hívni, majd a traumatológiai szakambulancián még aznap sebészi beavatkozásra került sor. A jegyzőkönyv felvétele után a rendőrség vizsgálati osztálya elrendelte az eset kivizsgálását igazságügyi munkavédelmi szakértő részvételével.

Amikor röpülnek a percek

2012. március 20. | 6404
1 5 (1)

a megbízás
A BH. Kft. felperesnek az Egészségbiztosítási Pénztár alperes elleni kártérítési perében a Munkaügyi Bíróság megbízott H. F. betanított gépmunkás 20XX. július 19-én történt súlyos munkabalesetének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. H. F. 196X. augusztus 12-től változó munkakörökben, a baleset idején mint betanított gépmunkás dolgozott a kft-nél. 20XX. július 19-én munkavégzés közben súlyos üzemi balesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag 2 éven keresztül keresőképtelen volt. Ez időszak alatt több alkalommal kórházi kezelésben részesült.

H. F., mint felperes 20XX. november 06-án kártérítési pert kezdeményezet korábbi munkáltatója, a BH. Kft. ellen. A Bíróság 20XX. február 13-án a felek közös megegyezése és kérése alapján a pert megszüntette. Felgyógyulását követően az Egészségbiztosítási Pénztár 1 920 640 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megtérítését követelte a dolgozót foglalkoztató BH. Kft.-től. A fizetési meghagyásban az Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta, hogy „a biztosított munkabalesete azért következett be, mert a munkáltató nem biztosított biztonságos munkaeszközt, gépet a munkavégzéshez, illetve megbízottja (helyi vezető) nem ellenőrizte a munkakörülményeket.

Ezáltal megszegte a többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 40. § (1) bek., 54. § (5) bek. (a), (b), (c), (e) pontjában foglaltakat”. Emiatt az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 68 A. § (2) bekezdése és e törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet 49. §, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdésben foglaltak alapján „az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért… a felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni”. A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset.

Egy sokkoló történet

2011. december 14. | 21 478
2 5 (1)

Megbízás

2005-ben, a K.-i Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának Vagyonvédelmi Alosztálya megbízott a Cs. A. által elkövetett, fegyveres rablás bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatti eljárásában használt elektromos sokkoló készülék igazságügyi szakértői kivizsgálásának elvégzésével.

A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésekre kellett választ adni.

■ 1. A szakértő nyilatkozzon arról, hogy a vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék történetesen minek minősül, azaz ún. sokko- lónak tekinthető-e?
1. 1. A vizsgálatra küldött, egybeszerelt készülék típusa, gyártmánya és paraméterei?

■ 2. A készülék milyen „áramforrással” működtethető, illetve abban milyen áramforrás található?

■ 3. A vizsgálatkor a készülék üzemképes állapotba hozható-e?
3. 1. Ha nem, akkor ennek mi az oka?

■ 4. A szakértő a mérést követően nyilatkozzon arról, hogy a készülék működtetésekor mekkora feszültségű, áramerősségű energiát bocsát ki?

■ 5. A működésbe hozott készülék emberi testtel való érintése esetén milyen élettani hatás kiváltására alkalmas?

■ 6. Nyilatkozzon arról, hogy a készülék 6 évre visszamenőleg törvényesen beszerezhető-e, vásárolható-e?

■ 7. Nyilatkozzon arról, hogy tartása engedélyhez kötött-e, különös tekintettel magánszemélyekre.

■ 8. A szakértő egyéb megállapításai, észrevételei, megjegyzései. A vizsgálat tárgya 1 db SHKL feliratú elektromos készülék, egyik végén két fémtüskével. A vizsgált eszköz képe az 7. sz. fotón látható.

■ A bűncselekmény elkövetésének összefoglalása
A rendelkezésre álló adatok szerint Cs. A. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 200X. május XX-én, az esti órákban egy apartmanház tulajdonosát egy flóbertpisztollyal és egy elektromos sokkolóval fenyegetve 10 millió Ft átadására próbálta kényszeríteni.

■ Szakértői feladat folyamata
A feltett kérdések pontos megválaszolásához szükséges volt a témával kapcsolatos tevékenységeket végző, az alább felsorolt szakemberek közreműködését igénybe venni:
■ a hibafeltárás fizikai szakaszában érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló,
■ az elektromos sokkoló vásárlásával kapcsolatban fegyver-szaküzletvezető,
■ az élettani hatásokkal kapcsolatban szívsebész szakorvos, egyetemi tanársegéd.

A szakértői feladat összeállítása az alábbi dokumentumok, jogszabályok, vizsgálati anyagok és megbeszélések alapján történt: a rendelkezésemre bocsátott nyomozó hatósági vizsgálati anyag; a 2006. január 31-én, H. Gy. okl. villamos üzemmérnök, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, energetikai biztonságtechnika ipari szakértő segítségével elvégzett elektromos mérések és hibafeltárás tapasztalatainak kiértékelési eredményei, valamint a vizsgálat során készített fényképfelvételek; az O. fegyverszaküzlet tulajdonosától kapott tájékoztatás az elektromos sokkoló forgalmazásának előírásairól; Dr. H. I. egyetemi tanársegéd, szívsebész szakorvossal történt megbeszélésen elhangzottak arról, hogy az elektromos sokkoló készülék az emberi testtel való érintése esetén milyen élettani hatások kiváltására alkalmas; továbbá: a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről és az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, Feor: 3154. Erősáramú berendezések felülvizsgálása, minősítő nyilatkozat megtétele.

2006. január 31-én H. Gy. okl. villamos üzemmérnök segítségével elvégeztük a vizsgálatra küldött elektromos készülék (ún. elektromos sokkoló) megbontásos vizsgálatát. A tárgy a megbontása előtt sárga és fehér nyomógomb megnyomása esetén kizárólag zseblámpaként működött. A piros gomb nyomására nem kapcsolt semmit. Elektromos sokkolóként egyik nyomógombbal sem lehetett működtetni (5. sz. fotó).

az elektromos sokkoló működési elvének ismertetése

A 2 db, AA típusú, egyenáramú akkumulátor 4,96 V DC (egyen-) feszültsége képezi a rendszer tápfeszültségét, melyből oszcillátor állítja elő az energiatároló kondenzátor feszültségét, melyet egy tirisztor 0,1 másodperces periódusidővel a takarékkapcsolású transzformátor primer tekercsén keresztül kisüt. A szekunder tekercsben ~60 kV nagyságrendű feszültség indukálódik, mely 0,02 másodperc időtartamra kerül a rákötött szerkezetekre (jelen esetben a készülék pólusaira).

A tárolt energia kb. 4,8 (max. 5) joule, mely élettanilag veszélytelen, csak kellemetlen áramütés éri a vezetéket megérintő személyt (6. sz. fotó). A nagyfeszültségű (~60 kV) csatlakozást a zseblámpa külső tüskeszerű érintkezőinek hüvelyébe kell dugni. A két érintkező csatlakozópontja egymástól elszigetelt kivitelű, ezért ha bekapcsoljuk az elektromos sokkolót, akkor a két tüskeszerű érintkező közt szikrakisülés indul meg (2. sz. fotó).

Ha a szikrakisülés az elektromosságot a levegőnél jobban vezető anyag közelébe ér, mint pl. az ember bőre (kb. 3 cm), akkor azon keresztül zárul az áramkör, és megtörténik az áramütés (3. sz. fotó). A levegő átütési szilárdsága (távolsága) a szakirodalom szerint 21 000 volt/cm, tehát az elektromos sokkoló két tüskeszerű érintkezője közt (3, 4 cm) kb. ~60-70 000 V-os feszültségű, max. 10 milliamper áramerősségű, elektromos szikrakisülés jön létre.

Ez a szikrakisülés az emberéletre nem veszélyes, ijedtséget okozó, erős áramütés jellegű, enyhe égető érzéssel járó, és az elsőfokú égéshez hasonló bőrpírt eredményez. Az élettani hatások a későbbiekben részletezve. A vizsgálat befejezése után üzemképtelen állapotba kötöttük az elektromos sokkoló csatlakozó vezetékeit.

■ Az elektromos sokkoló megbontásos vizsgálata
A zseblámpára hasonlító elektromos készülék 19 cm hosszú és 4 cm átmérőjű. A zseblámpa burkolatát összetartó 4 db mini csavar eltávolítása után széthúztuk a zseblámpa-fejrészt az elemtartó részétől. Ekkor szétválasztható lett a lámpafej a takarékkapcsolású feszültségsokszorozó transzformátor csatlakozó vezetékeitől. Az energiatároló kondenzátor kihúzása után látható lett a készülék táplálását szolgáló 2 db, AA típusú (ceruzaelem méretű), sorba kapcsolt, egyenáramú akkumulátor, valamint a berendezés elektronikus vezérlő panelja (1. sz. fotó).

4. ábra: Az energia-tároló kondenzátoron talált távol-keleti felirat.

A 2 db, AA típusú, sorba kapcsolt, tölthető egyenáramú akkumulátor csatlakozó vezetékein a kapocsfeszültség terhelés nélküli állapotában 5,05 V-ot mértünk. A fényforrás (zseblámpa) bekapcsolása után, terheléses állapotban, a csatlakozó vezetékein a kapocsfeszültség 4,968 V-ra csökkent. A zseblámpa áramfelvétele 0,4-0,5 A volt bekapcsolt állapotban. A 2 db, sorba kapcsolt, egyenáramú akkumulátor kapacitása min. 2x2000 mA.

Ezután megvizsgáltuk, hogy az elektromos sokkoló miért nem működik. A vezetékcsatlakozásokat követve kiderült, hogy a berendezés elektronikus vezérlő panelján egy ismeretlen személy nem a megfelelő helyre forrasztotta az energiatároló kondenzátor csatlakozó vezetékét. Ennek a hibás bekötésnek köszönhetően nem lehetett az elektromos sokkolórészt működésbe hozni. A további vizsgálat idejére üzemképes állapotba kötöttük az elektromos sokkoló csatlakozó vezetékeit, és működés közben elvégeztük a további kérdések megválaszolá-sához szükséges méréseket.

■ Az elektromos sokkoló jelenlegi állapota
A vizsgált bűnjel (elektromos sokkoló) a bűncselekmény időpontjában használt állapotban volt. Elektromos sokkolóként kizárólag elektromos átalakítás után lehetséges használni. Jelenlegi állapota emberi életre veszélytelen, kizárólag zseblámpaként működtethető.

■ A Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztálya által feltett kérdések megválaszolása
A szakértő nyilatkozzon arról, hogy a vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék történetesen minek minősül, azaz ún. sokkolónak tekinthető-e?
Működését tekintve a vizsgálatra küldött, egybeszerelt készülék a vizsgálat előtti és a jelenlegi állapotában nem tekinthető elektromos sokkolónak. A fentiekben, az elektromos sokkoló megbontásos vizsgálata során részletesen kifejtetésre került a válasz indoklása. Ugyanakkor kisebb elektromos átalakítás után igenis lehetséges lenne elektromos sokkolóként használni, mint félelemkeltésre vagy kényszerítésre alkalmas eszközt, amely ugyanakkor az emberi életre veszélytelen hatású, de ezt a leendő sértett a támadás során előre nem tudhatja. A 2. sz. fotón látható, milyen szikra kibocsátására lenne képes a készülék üzemképes állapotában.

A vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék milyen típusú, milyen gyártmányú és milyen paraméterekkel rendelkezik?
A vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék típusa: „SHKL”, egyéb felirat a készülék külső burkolatán nem található. A gyártó azonosíthatatlan távol-keleti összeszerelő műhely, mivel a megbontott készülék energiatároló kondenzátorán távol-keleti feliratot találtunk (a 4. fotón szemléltetve).

Áramerősség (mA)	Hatás
■ 1,0	Áramérzet küszöbe
■ 1,5	Hangyamászásszerű bizsergés
■ 2,0	Kézzsibbadás
■ 3,5	Kézmerevedés
■ 4,0	Érzéketlenség az alkarban
■ 5,0	Remegés, görcs az alkarban
■ 7,0	Enyhe görcs a felkarban is
■ 10,0	Az ember a vezetéket még el tudja engedni
■ 15,0 felett	Kéz izmainak görcse miatt a vezetéket nem tudja elengedni
■ 20,0 felett	Fájdalmas izom-összehúzódás

A működésbe hozott készülék emberi testtel való érintkezése esetén milyen élettani hatás kiváltására alkalmas?

Válasz:
ismételten kijelenthető, hogy a vizsgálatban értékelt és működésbe hozott elektromos sokkoló készülék az általa kibocsátott villamos ívhatás miatt az emberi testtel való érintkezése esetén az emberéletre nem veszélyes, ijedtséget okozó, erős áramütés jellegű, enyhe égető érzéssel járó, elsőfokú égéshez hasonló bőrpírt eredményez. Jelen esetben az elektromos sokkoló – 0,1 másodpercenként – 0,02 másodperc időtartamra kijutó áramerőssége max. 10 milliamper nagyságú elektromos szikrakisülés.

A feszültség kb. 60 kV nagyságrendű: mind az időtartam, mind az energia vonatkozásában alatta van az élettani határértéknek. A készülék külső érintkező pólusaira jutó energia maximum 4,8 joule, mely élettanilag veszélytelen, csak kellemetlen áramütés éri a készülék pólusait megérintő személyt. Az elektromos sokkoló készülék élettani hatásainak pontosabb és részletesebb megválaszolására orvos szakértő közreműködésére volt szükség. Szívritmus-szabályozó készüléket (pacemaker) viselő személyeknél az általunk vizsgált elektromos sokkoló készülék oly mértékben zavarhatja meg a pacemaker működését, hogy rossz esetben a beteg meghalhat. A váltakozó áram hatására bekövetkező áramütés hatásai a következőkben foglalhatók össze:

■ 25 mA alatt nincs eszméletvesztés, lehetséges az izomzat, esetleg a légző izomzat enyhe átmeneti görcse. Az áramütés következmények nélkül zajlik le.

■ 25-80 mA között a légzőizmok teljes görcse, jelentős vérnyomás emelkedés, szívmegállás, majd ritmuszavar következik be, 30 másodperc után kamrafibrilláció alakulhat ki.

■ 80 mA – 3 A között 1 másodpercen belül halálos kamrafibrilláció alakul ki.

■ 3 A felett erőteljes izomgörcs, nagyfokú vérnyomás-emelkedés észlelhető, majd megszűnik a szívműködés és a keringés. Tájékoztatásul, a váltakozó áramnál az áramerősség emelésével jelentkező hatásokat a mellékelt táblázat foglalja össze.

5. ábra: A tárgy megbontás előtt kizárólag zseblámpaként működött.

A szakértő nyilatkozzon arról, hogy a készülék 6 évre visszamenőleg törvényesen beszerezhető-e, vásárolható-e?
Válasz:
az elektromos sokkoló készülék törvényesen 6 évre visszamenőleg nem szerezhető be, illetve nem vásárolható kereskedelmi forgalomban. Indoklás: a bűncselekmény idején, a 2003. XI. 27-ig hatályos 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, alábbi pontjai előírták: 2. § (1): Az e rendelet mellékletének 2-13. pontjában felsorolt eszközök a közbiz- tonságra különösen veszélyes eszközök, 6. Elektromos feszültség útján átmenetileg védekezésre képtelen állapotot előidéző eszköz (elektromos sokkoló…)… készülék belföldi kereskedelmi forgalomba nem hozható, nem külkereskedelmi áruforgalomban nem vámkezelhető.”

Jelenleg a helyette hatályos 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, az alábbiakat írja elő: 4. § (1): …elektromos sokkoló… (2): Az (1) bekezdésben felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők. (4): Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minősül. Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló). Az elektromos sokkoló vásárlásával kapcsolatban a fegyverszaküzlet-vezető azt nyilatkozta, hogy „az ilyen gyenge utánzatok”, amiket zugárusoktól lehet beszerezni, gyakorlatilag veszélytelenek az emberéletre. A 200-300 ezer Ft-os sokkoló eszköz képes lehet az eszméletlen állapot előidézésére.

6. ábra: A zseblámpa külső tüskeszerű érintkezői és csatlakozó vezetékei. a. Energiatároló kondenzátor; b. A nagyfeszültségű csatlakozóvezetékek; c. A két nagyfeszültségű tüskeszerű érintkező; d. A zseblámpaizzó csatlakozó vezetékei.

Tartása engedélyhez kötött-e, különös tekintettel magánszemélyre?
Az elektromos sokkoló készülék tartása engedélyhez kötött magánszemély részére, belföldi kereskedelmi forgalomba nem hozható, nem külkereskedelmi áruforgalomban nem vámkezelhető. A 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, alábbi pontjai idézhetők. 3. § (1): Fegyverutánzat, gumibot (rendőrbot), elektromos sokkoló … eszköz belföldi kereskedelmi forgalomba hozatal céljára nem gyártható. (3): Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom: *f) a mellékletben felsorolt eszközök gépjármű belső tereiben történő birtoklásra.

Melléklet a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez: A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök 6. Elektromos feszültség útján átmenetileg védekezésre képtelen állapotot előidéző eszköz (elektromos sokkoló). 1. § (1): Tilos az e rendelet mellékletében felsorolt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni. (2): Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom a fegyveres erőkre, a rendőrségre, a büntetés-végrehajtási testületre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a rendészeti szervekre, illetőleg azon szervekre, amelyeknél az eszközt törvény vagy kormányrendelet rendszeresítette, vagy használatát megengedi…”. (Jelenleg helyette hatályos a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről.)

Targonca a jégen

2011. november 18. | 5706

A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésekre kellett választ adni. Állapítsa meg a szakértő, hogy a perbeli baleset hogyan, milyen körülmények között következett be, figyelemmel a megtartott tárgyaláson elhangzott, egymással ellentétes vallomásokra. A balesettel összefüggésben történt-e mulasztás a munkáltató részéről, illetve a munkavédelmi szabályok teljes mértékű betartásával elkerülhető lett volna-e a baleset? Történt-e közrehatás a sérült munkavállaló részéről, illetve ha igen, akkor milyen mértékű? Elkerülhető lett volna-e a baleset közrehatás nélkül?

Villanyszerelők Lapja

Mattiassich Péter

igazságügyi munkavédelmi szakértő