Villanyszerelők Lapja

Mattiassich Péter

igazságügyi munkavédelmi szakértő

 42 | |

Mattiassich Péter cikkei

Amikor röpülnek a percek

2012. március 20. |  4963

a megbízás
A BH. Kft. felperesnek az Egészségbiztosítási Pénztár alperes elleni kártérítési perében a Munkaügyi Bíróság megbízott H. F. betanított gépmunkás 20XX. július 19-én történt súlyos munkabalesetének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. H. F. 196X. augusztus 12-től változó munkakörökben, a baleset idején mint betanított gépmunkás dolgozott a kft-nél. 20XX. július 19-én munkavégzés közben súlyos üzemi balesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag 2 éven keresztül keresőképtelen volt. Ez időszak alatt több alkalommal kórházi kezelésben részesült.

H. F., mint felperes 20XX. november 06-án kártérítési pert kezdeményezet korábbi munkáltatója, a BH. Kft. ellen. A Bíróság 20XX. február 13-án a felek közös megegyezése és kérése alapján a pert megszüntette. Felgyógyulását követően az Egészségbiztosítási Pénztár 1 920 640 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megtérítését követelte a dolgozót foglalkoztató BH. Kft.-től. A fizetési meghagyásban az Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta, hogy „a biztosított munkabalesete azért következett be, mert a munkáltató nem biztosított biztonságos munkaeszközt, gépet a munkavégzéshez, illetve megbízottja (helyi vezető) nem ellenőrizte a munkakörülményeket.

Ezáltal megszegte a többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 40. § (1) bek., 54. § (5) bek. (a), (b), (c), (e) pontjában foglaltakat”. Emiatt az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 68 A. § (2) bekezdése és e törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet 49. §, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdésben foglaltak alapján „az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért… a felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni”. A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset.

Egy sokkoló történet

2011. december 14. |  16 469
2 5 (1)

Megbízás

2005-ben, a K.-i Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának Vagyonvédelmi Alosztálya megbízott a Cs. A. által elkövetett, fegyveres rablás bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatti eljárásában használt elektromos sokkoló készülék igazságügyi szakértői kivizsgálásának elvégzésével.

A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésekre kellett választ adni.

■ 1. A szakértő nyilatkozzon arról, hogy a vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék történetesen minek minősül, azaz ún. sokko- lónak tekinthető-e?
1. 1. A vizsgálatra küldött, egybeszerelt készülék típusa, gyártmánya és paraméterei?

2. A készülék milyen „áramforrással” működtethető, illetve abban milyen áramforrás található?

3. A vizsgálatkor a készülék üzemképes állapotba hozható-e?
3. 1. Ha nem, akkor ennek mi az oka?

4. A szakértő a mérést követően nyilatkozzon arról, hogy a készülék működtetésekor mekkora feszültségű, áramerősségű energiát bocsát ki?

5. A működésbe hozott készülék emberi testtel való érintése esetén milyen élettani hatás kiváltására alkalmas?

6. Nyilatkozzon arról, hogy a készülék 6 évre visszamenőleg törvényesen beszerezhető-e, vásárolható-e?

7. Nyilatkozzon arról, hogy tartása engedélyhez kötött-e, különös tekintettel magánszemélyekre.

8. A szakértő egyéb megállapításai, észrevételei, megjegyzései. A vizsgálat tárgya 1 db SHKL feliratú elektromos készülék, egyik végén két fémtüskével. A vizsgált eszköz képe az 7. sz. fotón látható.

1. ábra: A készülék táplálását szolgáló 2 db, AA típusú egyenáramú akkumulátor. 2. ábra: A két tüskeszerű érintkező közti szikrakisülés. 3. ábra: A két tüskeszerű érintkező közti távolság.

A bűncselekmény elkövetésének összefoglalása
A rendelkezésre álló adatok szerint Cs. A. megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 200X. május XX-én, az esti órákban egy apartmanház tulajdonosát egy flóbertpisztollyal és egy elektromos sokkolóval fenyegetve 10 millió Ft átadására próbálta kényszeríteni.

Szakértői feladat folyamata
A feltett kérdések pontos megválaszolásához szükséges volt a témával kapcsolatos tevékenységeket végző, az alább felsorolt szakemberek közreműködését igénybe venni:
■ a hibafeltárás fizikai szakaszában érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló,
■ az elektromos sokkoló vásárlásával kapcsolatban fegyver-szaküzletvezető,
■ az élettani hatásokkal kapcsolatban szívsebész szakorvos, egyetemi tanársegéd.

A szakértői feladat összeállítása az alábbi dokumentumok, jogszabályok, vizsgálati anyagok és megbeszélések alapján történt: a rendelkezésemre bocsátott nyomozó hatósági vizsgálati anyag; a 2006. január 31-én, H. Gy. okl. villamos üzemmérnök, érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló, energetikai biztonságtechnika ipari szakértő segítségével elvégzett elektromos mérések és hibafeltárás tapasztalatainak kiértékelési eredményei, valamint a vizsgálat során készített fényképfelvételek; az O. fegyverszaküzlet tulajdonosától kapott tájékoztatás az elektromos sokkoló forgalmazásának előírásairól; Dr. H. I. egyetemi tanársegéd, szívsebész szakorvossal történt megbeszélésen elhangzottak arról, hogy az elektromos sokkoló készülék az emberi testtel való érintése esetén milyen élettani hatások kiváltására alkalmas; továbbá: a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről és az 5/1997. (III. 5.) IKIM rendelet egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről, Feor: 3154. Erősáramú berendezések felülvizsgálása, minősítő nyilatkozat megtétele.

2006. január 31-én H. Gy. okl. villamos üzemmérnök segítségével elvégeztük a vizsgálatra küldött elektromos készülék (ún. elektromos sokkoló) megbontásos vizsgálatát. A tárgy a megbontása előtt sárga és fehér nyomógomb megnyomása esetén kizárólag zseblámpaként működött. A piros gomb nyomására nem kapcsolt semmit. Elektromos sokkolóként egyik nyomógombbal sem lehetett működtetni (5. sz. fotó).

az elektromos sokkoló működési elvének ismertetése

A 2 db, AA típusú, egyenáramú akkumulátor 4,96 V DC (egyen-) feszültsége képezi a rendszer tápfeszültségét, melyből oszcillátor állítja elő az energiatároló kondenzátor feszültségét, melyet egy tirisztor 0,1 másodperces periódusidővel a takarékkapcsolású transzformátor primer tekercsén keresztül kisüt. A szekunder tekercsben ~60 kV nagyságrendű feszültség indukálódik, mely 0,02 másodperc időtartamra kerül a rákötött szerkezetekre (jelen esetben a készülék pólusaira).

A tárolt energia kb. 4,8 (max. 5) joule, mely élettanilag veszélytelen, csak kellemetlen áramütés éri a vezetéket megérintő személyt (6. sz. fotó). A nagyfeszültségű (~60 kV) csatlakozást a zseblámpa külső tüskeszerű érintkezőinek hüvelyébe kell dugni. A két érintkező csatlakozópontja egymástól elszigetelt kivitelű, ezért ha bekapcsoljuk az elektromos sokkolót, akkor a két tüskeszerű érintkező közt szikrakisülés indul meg (2. sz. fotó).

Ha a szikrakisülés az elektromosságot a levegőnél jobban vezető anyag közelébe ér, mint pl. az ember bőre (kb. 3 cm), akkor azon keresztül zárul az áramkör, és megtörténik az áramütés (3. sz. fotó). A levegő átütési szilárdsága (távolsága) a szakirodalom szerint 21 000 volt/cm, tehát az elektromos sokkoló két tüskeszerű érintkezője közt (3, 4 cm) kb. ~60-70 000 V-os feszültségű, max. 10 milliamper áramerősségű, elektromos szikrakisülés jön létre.

Ez a szikrakisülés az emberéletre nem veszélyes, ijedtséget okozó, erős áramütés jellegű, enyhe égető érzéssel járó, és az elsőfokú égéshez hasonló bőrpírt eredményez. Az élettani hatások a későbbiekben részletezve. A vizsgálat befejezése után üzemképtelen állapotba kötöttük az elektromos sokkoló csatlakozó vezetékeit.


Az elektromos sokkoló megbontásos vizsgálata
A zseblámpára hasonlító elektromos készülék 19 cm hosszú és 4 cm átmérőjű. A zseblámpa burkolatát összetartó 4 db mini csavar eltávolítása után széthúztuk a zseblámpa-fejrészt az elemtartó részétől. Ekkor szétválasztható lett a lámpafej a takarékkapcsolású feszültségsokszorozó transzformátor csatlakozó vezetékeitől. Az energiatároló kondenzátor kihúzása után látható lett a készülék táplálását szolgáló 2 db, AA típusú (ceruzaelem méretű), sorba kapcsolt, egyenáramú akkumulátor, valamint a berendezés elektronikus vezérlő panelja (1. sz. fotó).

4. ábra: Az energia-tároló kondenzátoron talált távol-keleti felirat.

A 2 db, AA típusú, sorba kapcsolt, tölthető egyenáramú akkumulátor csatlakozó vezetékein a kapocsfeszültség terhelés nélküli állapotában 5,05 V-ot mértünk. A fényforrás (zseblámpa) bekapcsolása után, terheléses állapotban, a csatlakozó vezetékein a kapocsfeszültség 4,968 V-ra csökkent. A zseblámpa áramfelvétele 0,4-0,5 A volt bekapcsolt állapotban. A 2 db, sorba kapcsolt, egyenáramú akkumulátor kapacitása min. 2x2000 mA.

Ezután megvizsgáltuk, hogy az elektromos sokkoló miért nem működik. A vezetékcsatlakozásokat követve kiderült, hogy a berendezés elektronikus vezérlő panelján egy ismeretlen személy nem a megfelelő helyre forrasztotta az energiatároló kondenzátor csatlakozó vezetékét. Ennek a hibás bekötésnek köszönhetően nem lehetett az elektromos sokkolórészt működésbe hozni. A további vizsgálat idejére üzemképes állapotba kötöttük az elektromos sokkoló csatlakozó vezetékeit, és működés közben elvégeztük a további kérdések megválaszolá-sához szükséges méréseket.

Az elektromos sokkoló jelenlegi állapota
A vizsgált bűnjel (elektromos sokkoló) a bűncselekmény időpontjában használt állapotban volt. Elektromos sokkolóként kizárólag elektromos átalakítás után lehetséges használni. Jelenlegi állapota emberi életre veszélytelen, kizárólag zseblámpaként működtethető.

A Bűnügyi Osztály Vizsgálati Alosztálya által feltett kérdések megválaszolása
A szakértő nyilatkozzon arról, hogy a vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék történetesen minek minősül, azaz ún. sokkolónak tekinthető-e?
Működését tekintve a vizsgálatra küldött, egybeszerelt készülék a vizsgálat előtti és a jelenlegi állapotában nem tekinthető elektromos sokkolónak. A fentiekben, az elektromos sokkoló megbontásos vizsgálata során részletesen kifejtetésre került a válasz indoklása. Ugyanakkor kisebb elektromos átalakítás után igenis lehetséges lenne elektromos sokkolóként használni, mint félelemkeltésre vagy kényszerítésre alkalmas eszközt, amely ugyanakkor az emberi életre veszélytelen hatású, de ezt a leendő sértett a támadás során előre nem tudhatja. A 2. sz. fotón látható, milyen szikra kibocsátására lenne képes a készülék üzemképes állapotában.

A vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék milyen típusú, milyen gyártmányú és milyen paraméterekkel rendelkezik?
A vizsgálatra küldött egybeszerelt készülék típusa: „SHKL”, egyéb felirat a készülék külső burkolatán nem található. A gyártó azonosíthatatlan távol-keleti összeszerelő műhely, mivel a megbontott készülék energiatároló kondenzátorán távol-keleti feliratot találtunk (a 4. fotón szemléltetve).

Áramerősség (mA) Hatás
■ 1,0 Áramérzet küszöbe
■ 1,5 Hangyamászásszerű bizsergés
■ 2,0 Kézzsibbadás
■ 3,5 Kézmerevedés
■ 4,0 Érzéketlenség az alkarban
■ 5,0 Remegés, görcs az alkarban
■ 7,0 Enyhe görcs a felkarban is
■ 10,0 Az ember a vezetéket még el tudja engedni
■ 15,0 felett Kéz izmainak görcse miatt a vezetéket nem tudja elengedni
■ 20,0 felett Fájdalmas izom-összehúzódás


A működésbe hozott készülék emberi testtel való érintkezése esetén milyen élettani hatás kiváltására alkalmas?

Válasz:
ismételten kijelenthető, hogy a vizsgálatban értékelt és működésbe hozott elektromos sokkoló készülék az általa kibocsátott villamos ívhatás miatt az emberi testtel való érintkezése esetén az emberéletre nem veszélyes, ijedtséget okozó, erős áramütés jellegű, enyhe égető érzéssel járó, elsőfokú égéshez hasonló bőrpírt eredményez. Jelen esetben az elektromos sokkoló – 0,1 másodpercenként – 0,02 másodperc időtartamra kijutó áramerőssége max. 10 milliamper nagyságú elektromos szikrakisülés.

A feszültség kb. 60 kV nagyságrendű: mind az időtartam, mind az energia vonatkozásában alatta van az élettani határértéknek. A készülék külső érintkező pólusaira jutó energia maximum 4,8 joule, mely élettanilag veszélytelen, csak kellemetlen áramütés éri a készülék pólusait megérintő személyt. Az elektromos sokkoló készülék élettani hatásainak pontosabb és részletesebb megválaszolására orvos szakértő közreműködésére volt szükség. Szívritmus-szabályozó készüléket (pacemaker) viselő személyeknél az általunk vizsgált elektromos sokkoló készülék oly mértékben zavarhatja meg a pacemaker működését, hogy rossz esetben a beteg meghalhat. A váltakozó áram hatására bekövetkező áramütés hatásai a következőkben foglalhatók össze:

■ 25 mA alatt nincs eszméletvesztés, lehetséges az izomzat, esetleg a légző izomzat enyhe átmeneti görcse. Az áramütés következmények nélkül zajlik le.

■ 25-80 mA között a légzőizmok teljes görcse, jelentős vérnyomás emelkedés, szívmegállás, majd ritmuszavar következik be, 30 másodperc után kamrafibrilláció alakulhat ki.

■ 80 mA – 3 A között 1 másodpercen belül halálos kamrafibrilláció alakul ki.

■ 3 A felett erőteljes izomgörcs, nagyfokú vérnyomás-emelkedés észlelhető, majd megszűnik a szívműködés és a keringés. Tájékoztatásul, a váltakozó áramnál az áramerősség emelésével jelentkező hatásokat a mellékelt táblázat foglalja össze.

5. ábra: A tárgy megbontás előtt kizárólag zseblámpaként működött.

A szakértő nyilatkozzon arról, hogy a készülék 6 évre visszamenőleg törvényesen beszerezhető-e, vásárolható-e?
Válasz:
az elektromos sokkoló készülék törvényesen 6 évre visszamenőleg nem szerezhető be, illetve nem vásárolható kereskedelmi forgalomban. Indoklás: a bűncselekmény idején, a 2003. XI. 27-ig hatályos 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, alábbi pontjai előírták: 2. § (1): Az e rendelet mellékletének 2-13. pontjában felsorolt eszközök a közbiz- tonságra különösen veszélyes eszközök, 6. Elektromos feszültség útján átmenetileg védekezésre képtelen állapotot előidéző eszköz (elektromos sokkoló…)… készülék belföldi kereskedelmi forgalomba nem hozható, nem külkereskedelmi áruforgalomban nem vámkezelhető.”

Jelenleg a helyette hatályos 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, az alábbiakat írja elő: 4. § (1): …elektromos sokkoló… (2): Az (1) bekezdésben felsorolt eszközök nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők. (4): Olyan elektromos sokkoló nem gyártható, nem szerezhető meg, nem birtokolható és nem forgalmazható, amely az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet szerint tiltott eszköznek minősül. Melléklet a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelethez.

A közbiztonságra különösen veszélyes eszköz: f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló). Az elektromos sokkoló vásárlásával kapcsolatban a fegyverszaküzlet-vezető azt nyilatkozta, hogy „az ilyen gyenge utánzatok”, amiket zugárusoktól lehet beszerezni, gyakorlatilag veszélytelenek az emberéletre. A 200-300 ezer Ft-os sokkoló eszköz képes lehet az eszméletlen állapot előidézésére.

6. ábra: A zseblámpa külső tüskeszerű érintkezői és csatlakozó vezetékei. a. Energiatároló kondenzátor; b. A nagyfeszültségű csatlakozóvezetékek; c. A két nagyfeszültségű tüskeszerű érintkező; d. A zseblámpaizzó csatlakozó vezetékei.

Tartása engedélyhez kötött-e, különös tekintettel magánszemélyre?
Az elektromos sokkoló készülék tartása engedélyhez kötött magánszemély részére, belföldi kereskedelmi forgalomba nem hozható, nem külkereskedelmi áruforgalomban nem vámkezelhető. A 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről, alábbi pontjai idézhetők. 3. § (1): Fegyverutánzat, gumibot (rendőrbot), elektromos sokkoló … eszköz belföldi kereskedelmi forgalomba hozatal céljára nem gyártható. (3): Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom: *f) a mellékletben felsorolt eszközök gépjármű belső tereiben történő birtoklásra.

Melléklet a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez: A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök 6. Elektromos feszültség útján átmenetileg védekezésre képtelen állapotot előidéző eszköz (elektromos sokkoló). 1. § (1): Tilos az e rendelet mellékletében felsorolt, a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen vagy közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni. (2): Nem vonatkozik az (1) bekezdésben foglalt tilalom a fegyveres erőkre, a rendőrségre, a büntetés-végrehajtási testületre, a nemzetbiztonsági szolgálatokra, a rendészeti szervekre, illetőleg azon szervekre, amelyeknél az eszközt törvény vagy kormányrendelet rendszeresítette, vagy használatát megengedi…”. (Jelenleg helyette hatályos a 175/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről.)

Targonca a jégen

2011. november 18. |  4515

Fűrész

2011. október 18. |  4970

Utolsó szerelés a tetőn

2010. december 15. |  5058
1 5 (1)

A nagy durranás

2010. szeptember 1. |  3043

Csak egy munkaeszköz

2010. április 1. |  5107
1 5 (1)

Forgóajtó

2009. december 1. |  2998

A Budapesti Rendőr-főkapitányság, XXX. kerületi Rendőrkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztálya közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálatot folytat E. A. közlekedési balesetének ügyében. E. A.-t 20XX. december XX.-én, egy üzletközpontba menet a bejárati automatikus forgóajtó fellökte.
A sérült a forgóajtótól történő elesése miatt többszörös csonttörést szenvedett, amellyel kapcsolatban szövődmények léptek fel, és ez a balesetével közvetetten, ok-okozati összefüggésben elhalálozását okozta.
A balesetet előidéző ok megállapítása céljából, az ügyben igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé. A nyomozó hatóság kirendelt igazságügyi munkavédelmi-szakértői vizsgálat elvégzésére.
A szakértő feladata a nyomozó hatóság által feltett kérdések, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján megállapítani, hogy a balesetet milyen munkavédelmi szabályszegések váltották ki, és kik a felelősök a szabályok megszegéséért.

A szakértői vizsgálat előzményei

1. A baleset és bekövetkezésének eseménye a tanúvallomások alapján
E. A.-t 20XX. december XX.-én, 15 óra körül az üzletközpont bejárati automatikus forgóajtaja fellökte. Az esés következtében a baloldali testrészein többszörös csonttörést szenvedett. Az idős (79 éves) embert egy ismeretlen vásárló kísérte a közeli könyvesboltba. Az áruház dolgozói 15 óra 17 perckor hívták ki a mentőket, akik 15 óra 42 perckor érkeztek meg és 16 óra 54 perckor átadták az ügyeletes kórház traumatológiai osztályán. A sérülés körülményeit szemtanú nem látta, és csak a sérült elmondása alapján derült ki, hogy az üzletközpontba belépésénél lökte fel az ajtó.

2. A balesetet követő események (a kórházi dokumentációs anyagok és a tanúvallomások alapján)
A kórház traumatológiai osztályán a sérültön sebészeti beavatkozást hajtottak végre, és csonttöréseit rögzítették. 20XX. december XX.-án rehabilitációs kezelés céljából áthelyezték a Belgyógyászati Rehabilitációs Osztályra. Itt azonban egészségi állapota nem javult. 20XX. január XX.-én, a megfelelő szakápolás ellenére tüdő- és légúti gyulladás miatt légzési és keringési elégtelenség miatt elhalálozott. A sérült halálát követően 20XX. január XX.-én az orvostani intézetben elvégzett igazságügyi szakértői vizsgálat megerősítette, hogy "nevezett halálának közvetlen oka gennyes alsólégúti gyulladás, gócos tüdőgyulladás talaján kialakult légzési és keringési elégtelenség volt…. A baloldali felkarcsont és a baloldali szeméremcsont-törés nagy erejű, tompa erőhatására jött létre. A halál elmaradása esetén gyógy tartama 8 napon túli. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között, közvetett ok-okozati összefüggés állapítható meg."

20XX. február XX.-én a Rendkívüli Haláleseti Osztály az igazságügyi szakértői vizsgálat eredménye alapján a rend-kívüli haláleset ügyében elrendelt eljárást megszüntette. Erről értesítette az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját, E. I.-t. Ő fellebbezést nyújtott be a rendkívüli haláleset ügyében elrendelt eljárást megszüntető végzés ellen, és kérte, hogy igazságügyi szakértői vizsgálattal derítsék ki, hogy a balesetet okozó, bejárati automatikus forgóajtó megfelel-e a hatályos biztonsági és üzemeltetési előírásoknak, valamint az esetleg felmerülő hiányosságok esetén a felelősség tényét, és a felelős személyek megnevezését.

A mennyezeti elemekbe épített, személyforgalmat védő "infrafüggönyök"

Falomlás halálos áldozattal

2009. november 25. |  3401

BRFK, Bűnügyi Főosztály Erőszakos Személy- és Vagyon Elleni Bűncselekmények Osztálya vizsgálatot folytatott ismeretlen tettes ellen foglalkozás körében elkövetett, veszélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt. A vizsgálat oka: 200X. június XX.-én a Budapest XXX. kerület X. u. XX. sz. alatti épület bontási munkái során halálos munkahelyi baleset történt. A fenti ügyben eljáró nyomozó hatóság igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásra rendelt ki.

Tanulságos történet: Gázolás

2009. október 1. |  4142

A szakértői vizsgálat előzményei

J. I. gépkocsivezető 200X. október X-től mint rakodó segédmunkás dolgozott az M. Kft.-nél. 200X. május X-én, munkavégzés közben munkabalesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag 200X. május X-től szeptember X-ig keresőképtelen volt. Ez időszak alatt egy alkalommal kórházi kezelésben részesült. Felgyógyulását követően a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 800 000 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megtérítését követelte a dolgozót foglalkoztató M. Kft.-től (továbbiakban munkáltató).
A fizetési meghagyásban a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta, hogy „felelős a munkáltató, mivel a munka szervezése, a munkavégzés összehangoltsága nem volt megfelelő, tehát nem tartotta be a többször módosított 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 40. § (1), 51. § (4) és az 54. § (1) a, g, bekezdéseiben foglaltakat”. Emiatt az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 68 A. § (2) bekezdése és e törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII. 1.) Korm. Rendelet 49. §, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdésben foglaltak alapján „az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért […] a felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni”.
A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset. A baleset bekövetkezésének okaként kizárólag a sérült előírás ellenes munkavégzését nevezte meg. A munkáltató vitatta a kereset jogosságát és ezért pert indított.

1. sz. fotó: a vagon megközelítése a papírhenger berakásához.

Soha nem lehetünk biztonságban!

2009. szeptember 28. |  3680

A baleset munkavédelmi szakértői vizsgálatának előzményei
200X. február 21-én kb. 13 óra 35 perckor az építési területen az egyik épület IV. emeleti szintjén a nagy szélnyomás miatt az egyik munkásra rádőlt egy kb. 10x2,7 m méretű, nem megfelelően rögzített acél zsalutábla. A kihívott mentők a sérültnél (Sz. I. villanyszerelő) 8 napon túl gyógyuló combnyaktörést állapítottak meg és kórházba szállították.

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a P. A. Ingatlanforgalmazó és -fejlesztő Kft. mint megrendelő vállalkozási szerződésben megbízta a P-P. Fővállalkozó és Kereskedelmi Kft-t (a felelős műszaki vezető M. A., építésvezető P. E.) egy társasházi komplexum építkezési munkáinak kivitelezésére. A P-P. Kft. alvállalkozói szerződésben bízta meg az I-B. 2000 Kft.-t a tárgyi társasház komplexum „A” és „B” épületeinek szerkezetépítési munkáinak kivitelezésével. A zsaluzási munkákat pedig az M. Kft. végezte alvállalkozói szerződés alapján. Munkahelyi csoportvezetője V. Gy. volt.
A darut V. A. kezelte, aki a C. B. Kft. alkalmazottja volt. Az alvállalkozói szerződés nem található a vizsgálati anyagban. A darut kölcsönző K-B. Kft. alvállalkozói szerződése nem található a vizsgálati anyagban. A villanyszerelő munkákat végző P. G. Építőipari Kft. alvállalkozói szerződése nem található a vizsgálati anyagban.

Egy zuhanás története

2009. július 8. |  4280

A baleset bekövetkezésének előzményei
A tárgyi munka megrendelésében és kivitelezésében résztvevők felsorolása: 1. Az R. Ingatlanfejlesztési Rt. megrendelte a Budapest, X. ker., P. út X. sz. alatti ötlakásos társasház (továbbiakban társasház) megépítését, a P. B. Építőipari Kft-től. 2. A P. B. Építőipari Kft. mint generálkivitelező, megrendelte a tárgyi társasház kőburkoló munkáinak elvégzését az ÉK Kft.-től, mint alvállalkozótól. 3. Az építkezésen velük egy időben dolgozott Sz. T. kőműves egyéni vállalkozó, valamint az Sz. T. Kft., amely vállalkozás szigetelési munkákat végzett.

Az épület képe és a leesés helye, ahol H. Gy. ült a baleset előtt

 

A baleset lefolyásának ismertetése
2XXX. október XX-én, a II. emeleti tetőteraszra építési anyagok és fedkövek anyagszállítását adta ki feladatul P. J., az ÉK Kft. építésvezetője az ott dolgozó beosztottjainak.
A munkák irányításával L. J. volt megbízva, segítői H. Gy. és S. J. betanított építőmunkások voltak. H. Gy. nagyon megterhelőnek tartotta az 50 kg-os cementes-zsák kézi szállítását. Ezért ellentmondást nem tűrve felszólította munkatársait, hogy a tetőtéren talált „pipafás csigás emelőkötéllel” húzzák fel a cementes-zsákot.

Nem félünk a farkastól V. - A dolgozók munkavédelmi oktatása II.

2009. május 1. |  2803

Az áprilisi számban a munkavédelem területén meghatározó fontosságú oktatás jogszabályi környezetére kívántuk felhívni a figyelmet. Az idézett paragrafusok előírásai együttesen határozzák meg munkavédelmi oktatás tartalmát és formai kereteit. A rendeletekben szabályozott előírásokon kívül azonban fontos tudni, hogy az épületvillamossági berendezéseken dolgozók számára a kötelező munkavédelmi szabványok milyen betartandó követelményeket tartalmaznak. Szemléltető jelleggel most az MSZ 1585: 2001 Erősáramú üzemi szabályzat munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásait szemelvényezzük vázlatosan.

Biztonságos üzemeltetés
A szabvány rögzíti, hogy a villamos berendezés kezelési műveletének vagy a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszély kockázatának a mértékét. A felmérés során meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját.

A villamos berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése vagy a berendezés műszaki kivitelének meg nem felkelő üzemi viszonyok közötti üzemben tartása tilos. Ezek üzembe vételét és üzembe tartását csak a szabvány meghatározott pontján meghatározott, utasítás kiadására feljogosított vezető engedélyezheti.
Fontos, és manapság sajnálatosan elhanyagolt szempont az, hogy az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a villamos berendezésre vonatkozó olyan kezelési utasítással, amely szabályozza mind a tervszerű, mind az előre nem tervezhető munkák és üzemzavar-elhárítások rendjét.
A munkavezető köteles kioktatni a munkavégzésben résztvevőket a nem könnyen felismerhető veszélyekről. Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sérülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel vagy gyakorlattal rendelkezik vagy a munka végzéséhez szükséges megfelelő felügyelet alatt áll (4.1.).

Nem félünk a farkastól IV. A dolgozók munkavédelmi oktatása

2009. április 1. |  3070

A dolgozókat a munkába állásakor, a munka megkezdése előtt előzetes, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni!
Az oktatás ellenőrzési kötelezettségét igazolja az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 81. (4) előírása is: a munkavédelmi hatóságok ellenőrzése kiterjed a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, ideértve a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkavédelmi feladatainak megvalósítását is. A munkavédelmi oktatás elmulasztása közvetlen baleseti okként értékelhető, és hiánya a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető cselekményként merül fel a munkabalesetek vizsgálata során.

A büntethetőséget a 82. § (1) írja elő: a felügyeletek munkavédelmi bírságot alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet, ha a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti.

A munkavédelmi oktatás előírásai, tartalmi követelményei
A munkavédelmi oktatást munkavédelmi szempontból jelentős változás esetén, de legalább évenként meg kell ismételni. Az újonnan belépő dolgozókat a továbbiakban a munka jellegének megfelelő gyakorisággal ismétlődő elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni.
A munkavédelmi oktatásnak olyan részletesnek kell lennie, hogy a munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör szerinti szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Fel kell készíteni a dolgozót a veszélyhelyzetben, illetőleg a rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartásra.
A munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalóknak meg kell ismerni:
- a munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok által előírt kötelességeket és a számára biztosított jogokat,
- a jogszabályoknak a beosztásával, illetőleg munkájával összefüggő előírásait,
- ahol a Munkavédelmi Szabályzat készült, ott a vonatkozó rendelkezéseit,
- a biztonságos munkavégzéshez szükséges technológiai, műveleti kezelési és karbantartási utasításokat,
- a munkavégzéssel járó, a helyi körülményekből adódó veszélyeket, ártalmakat, azok elhárításának módját, a rendkívüli helyzetekben tanúsítandó magatartást,
- az alkalmazott eszközök, anyagok, továbbá védőeszközök helyes használatát,
- a biztonságos és egészséges munkavégzéssel kapcsolatos közlekedésbiztonsági, egészségügyi , tűz- és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elsősegély-nyújtási ismereteket.

Nem félünk a farkastól! II.

2009. január 2. |  4694
1

A lap decemberi számában cikksorozatot indítottunk el, amely azon összetett követelmény-rendszer áttekintését tűzte ki célul, amelyeknek a villanyszerelésben érintett vállalkozóknak meg kell felelniük. A publikáció-sorozat kezdő eleme már nyomatékosan érzékeltette azt, hogy rendkívül bonyolult feltételek között végzik napi munkájukat a villanyszerelők, s egy-egy munkaügyi vagy egyéb tárgyú ellenőrzésnél számot kell adniuk arról, hogy tevékenységüket az érvényben lévő szakmai és általános jogszabályoknak megfelelően látják el.

Természetesen a szaklap keretei nem teszik lehetővé a vonatkozó ismeretanyag teljes és részletes elemzését, mindazonáltal a cikksorozat elemei rávilágíthatnak egy-egy különösen fontos részterületre. Az alábbiakban a munkaegészségügyi követelmények kerülnek tárgyalásra: azért esett a választás elsőként erre a szakterültre, mert sok villanyszerelő talán nem is gondol arra, hogy ebben a vonatkozásban is feltételeknek kell megfelelni és itt is tárhat fel bírsággal járó szabálytalanságokat egy esetlegesen bekövetkező ellenőrzés! A publikációban közölt adatokat az OMFI (Országos Munkahigiéniás és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) és OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) tájékoztatása alapján közöljük. Kérdéseinkre Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgató főorvosa adott választ.

Veszélyeztetés

2008. november 24. |  2461

Állványépítés

2008. október 28. |  5848

Falomlás

2008. június 1. |  3151

Bárkivel megeshet!

2008. március 1. |  2437

Az alábbi történet csupán járulékos módon érinti a villanyszerelést: a baleset áldozata az építési területen dolgozó villanyszerelő szakmunkás volt. Mindazonáltal a tanulság egyértelmű: az építkezéseken munkát vállaló szakembereknek a legváratlanabb, legkülönösebb eseményekre is fel kell készülni! Ezen túlmenően az alábbi eseménysorozat arra is rávilágít, hogy egy-egy kivitelezés vonatkozásában milyen bonyolult, átláthatatlan vállalkozói kapcsolatok állhatnak elő, amelyek szerencsétlen esetben, egy baleset bekövetkezésekor még nehezebbé teszik a felelősségi viszonyok megállapítását. (A publikáció alapjául szolgáló dokumentáció felépítésének követése céljából egyes jogszabályi hivatkozások többször is szerepelnek a cikkben.)


Az eset rövid leírása

1996. május 15-én reggel 8 óra körül a Budapest, X. kerület, XXX utca X. számú épülettömb építkezési területén az X. Építési Vállalkozás Kft., mint fővállalkozó megbízása alapján az XX. Építőipari Fővállalkozás, mint generálkivitelező végzett tevékenységet, s a H. Kft., mint alvállalkozó igénybe vette alvállalkozóként a V. Villanyszerelő Kft.-t (!): ennek alkalmazásában állt V. J. villanyszerelő szakmunkás. Ő halálos kimenetelű foglalkozási balesetet szenvedett az építési területen, közlekedés közben.

A baleset lefolyását a helyszínen dolgozók - a meghallgatási jegyzőkönyvekben leírtak szerint - az alábbiakban adták elő. Az Építőipari Fővállalkozás, mint generálkivitelező alkalmazásában álló M. K. építési vállalkozó dolgozója, G. János segédmunkás a fent említett időben téglákat rakott le egy raklapról a 6. sz. épület második szintjén. Amikor a raklap üres lett, azt a helyiség udvar felőli nyílásán (kb. 4 méter magasból) az udvarra dobta.

Állítása szerint a raklap ledobása előtt kinézett, hogy van-e lent valaki. Mivel ott senkit sem látott, ezért kidobta a raklapot, és visszaindult a munkájához. Ekkor - pár másodperc elteltével - H. L., a munkatársa felkiabált, hogy baj van, mert valaki a földön fekszik, és rajta van a raklap. A munkások odarohantak, és megállapították, hogy a földön fekvő sérült személy az építkezésen dolgozó V. J. villanyszerelő szakmunkás.

A mentőket az áldozat munkatársa értesítette. A 20 perc múlva a kiérkező mentőorvos már csak a beállt halál tényét állapíthatta meg. A rendőrséget a mentőszolgálat munkatársai hívták ki.

Szakértői feladat
A kirendelő határozatban foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésekre kell választ adni.
1. A baleset helyszínén ki volt az egyszemélyi felelős vezető?
2. A balesethez vezető munkafolyamat során a szakmai, illetve munkavédelmi előírásokat betartották-e?
3. A dolgozók munkavédelmi oktatását megfelelően tartották-e meg?
4. Mi volt a baleset közvetlen oka?
5. A balesettel kapcsolatban követett-e el valaki vagy valakik foglalkozási szabályszegést?

A szakértői feladat végrehajtása
A rendelkezésre bocsátott rendőrségi vizsgálati anyag, az igazságügyi orvos szakértői vizsgálati dokumentumai, a X. Villanyszerelő és Szolgáltató Kft. balesetvizsgálati jegyzőkönyve, a foglalkozási baleseti jegyzőkönyv, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Fővárosi Felügyelőségének vizsgálati jegyzőkönyve és feljelentése alapján állítottam össze állásfoglalásomat. A bűnügyi osztály által feltett kérdésekre az alábbi válaszokat állítottam össze.

1. A szakértő nyilatkozzon azzal kapcsolatban, hogy a baleset helyszínén ki volt az egyszemélyi felelős vezető?
A kérdést két oldalról kell vizsgálni: egyrészt le kell szűkíteni a konkrét munkaterületre, ahol a balesetet okozó dolgozó végezte munkáját. Másrészt fel szükséges tenni azt a kérdést is, hogy általában azon a területen, ahol a baleset bekövetkezett, ki volt a felelős vezető.

Válasz: A. A balesetet okozó dolgozó munkaterületén - szűken véve a 6 sz. épület második szintjén lévő helyiségekben - M. K. építési vállalkozó volt az egyszemélyi felelős vezető. Távollétében H. L. kőműves brigádvezető volt - beosztása alapján - a felelős munkairányító.

H. L. kőműves brigádvezető meghallgatási jegyzőkönyvében kijelen- tette, hogy "az én brigádomban én vagyok a brigádvezető, hozzám tartozik G. János". Ennek alapján megállapítható, hogy az adott időben, a konkrét munkaterületen, ahol a balesetet okozó dolgozó végezte munkáját, H. L. kőműves brigádvezető volt az egyszemélyi felelős vezető.

B. Másrészt, az épület határoló falán túli területtel kapcsolatban, ahol több vállalkozó végezhet egyidejűleg munkát, az M. K. építési vállalkozóra vonatkozó vállalkozási szerződés 9. 2. pontja rendelkezik a felelős vezetőről: "Több vállalkozó egyidejű munkavégzése esetén a munkavédelmi koordinálás a fővállalkozó (X. Építési Vállalkozás Kft.) feladata." Ennek alapján megállapítható, hogy az adott időben, az egész építési munkaterületen az X. Építési Vállalkozás Kft., mint (megrendelő) fővállalkozó volt felelős a munkavédelmi kérdések megoldásában.

Felelőssége az alapján is megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésével kapcsolatos, az 1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről 40. § (2) pontjában előírt koordinációs egyeztetésekről (közlekedési útvonalak biztosítása, védőtetők kialakítása, veszélyzónák kijelölése stb.) készített jegyzőkönyvet nem találtam a vizsgálati anyagban.

2. A balesethez vezető munkafolyamat során a szakmai, illetve munkavédelmi előírásokat betartották-e?
Válasz: A. G. János nem tartotta be az 1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről (továbbiakban MvT.) 18.§ (1) bekezdésében előírtakat, miszerint: "anyag mozgatása a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet". B. Ezen túlmenően munkaadója, M. K. nem tartotta be az alábbi előírásokat.

Megszegte a MvT. 28. § (1) bekezdésben előírtakat, történetesen: "az olyan munkahelyen, ahol leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel vagy más alkalmas módon kell védelemről gondoskodni." Az emeleti munkaszinten a szabad falnyílások nem voltak védőkorláttal ellátva.

Megszegte továbbá a MvT. 40. § (1) előírását, nevezetesen: "a munkafolyamatot, munkatechnológiát úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállaló, sem a munkavégzés hatókörzetében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse". Nem lett volna szabad a raklapot semmilyen körülmények között ledobni az emeletről! Az ilyesfajta veszélyek ellen való védekezés módját nem megfelelően ismertette a beosztott a dolgozóival.

Ezzel a cselekményével a munkaadó megsértette az MvT. 42. § (a) pontjában előírtakat, valamint a MvT. 50. § előírását, miszerint: "a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel, jártassággal".

Ugyancsak nem tartotta be a munkaadó az MSz -04-900: 1989 Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei 1. előírását: "Építési területen az építmény határvonalától mért, legalább 6,0 m szélességű körzetet veszélyes termelési területnek kell tekinteni".

Nem tartotta be a vállalkozó az MSz-04-900: 1989 Építőipari munkák általános biztonságtechnikai követelményei 2. előírását: "Ha tárgyak esetleges leesése által veszélyeztetett területen munkavégzés vagy belső üzemi közlekedés történik, akkor a leeső tárgyak ellen védelmet nyújtó állvánnyal, védőtetővel kell az ott dolgozók biztonságáról gondoskodni". Azaz, nem építtetett az épület körüli közlekedő útvonal fölé védőtetőt!

C. Az X. Építési Vállalkozás Kft., a fővállalkozó, nem tartotta be az alábbi előírásokat.

Megszegte az MvT. 40. § (2) bekezdését: "az olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a fővállal-kozó felelős".

Nem tartotta be az MI-04-230: 86 1. 1 előírását: "a létesítmény kivitelezé- séhez a tervdokumentáció keretében organizációs terv készítése szükséges".

Továbbá, nem vette figyelembe az MI-04-230: 86 3. o.-ban foglaltakat: az organizációs műleírás tartalma, munkavédelmi előírások védőtetők, védőkorlátok, veszélyzónába eső utak biztosítására stb.

(Ez utóbbi két előírás csak a baleset idején volt hatályos, ma már nem! Jelenleg hatályos: 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.)

3. A dolgozó munkavédelmi oktatását megfelelően tartották-e meg?
A munkavédelmi oktatásról készült jegyzőkönyv másolati példánya szerint G. János az oktatáson részt vett, és jó eredménnyel számolt be az elsajátított anyagról. A másolati példányon az oktatás dátuma javított, ezért kértem az eredeti oktatási naplót, de azt M. K. nem tudta előadni. A Fővárosi Munkabiztonsági és Munkaügyi felügyelőség 1996. június 30-án kelt Összefoglaló jelentése szerint: "a munkahelyi veszélyforrásokkal, illetve azok elhárításával kapcsolatban M. K. állítása szerint G. Jánost kioktatta, de a dokumentálás elmaradt." A fentiek és G. János cselekedete alapján kijelenthetem, hogy a dolgozók munkavédelmi oktatása nem volt megfelelő.

4. Mi volt a baleset közvetlen oka?
A baleset elsődleges oka a szabálytalan munkavégzés volt. G. János a raklapok emeleti szintről való ledobásával minden ezzel a munkafolyamattal kapcsolatos biztonsági előírást figyelmen kívül hagyott. A baleset másodlagos okaként fel kell tüntetni, hogy 1. több munkáltató egyidejű foglalkoztatását munkavédelmi szempontból nem hangolta össze a fővállalkozó, 2. G. János munkáltatója nem határozta meg műveleti utasításban az emeletről való anyagleadás módját.

5. A balesettel kapcsolatban követett-e valaki vagy valakik foglalkozási szabályszegést?
A balesettel kapcsolatban az alábbi személyek követtek el foglalkozás körében szabályszegést (összefoglaló). G. János nem tartotta be a már említett, 1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről 18. § (1) bekezdésében előírtakat, miszerint: "anyag mozgatása a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet." Nem a rendelkezésére álló daru segítségével adta le a feleslegessé vált raklapokat, hanem meggondolatlanul, figyelmen kívül hagyva minden biztonsági előírást, ledobta az emeletről ezeket.

Ezen túlmenően nem tartotta be az 1993. évi XCIII. Tv. A munkavédelemről 60. § (e) bekezdésében előírtakat, miszerint: "a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket köteles elsajátítani, és azokat a munkavégzés során alkalmazni"."

H. L. kőműves brigádvezető nem tartotta be az 1993. évi XCIII. Tv. a munkavédelemről 51. § (4) bekezdésében előírtakat, miszerint: "ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni". H. L. kőműves brigádvezető kötelessége lett volna figyelmeztetni beosztottját arra, hogy a raklap ledobása balesetveszélyes.
M. K., a munkaadó nem tartotta be az alábbi előírásokat.

Nem vette figyelembe az MvT. 28. § (1) bekezdésben előírtakat, az MvT.40. § (1) előírását, valamint az MSz-04-900: 1989 vonatkozó előírásait, lásd az idézeteket fentebb. Cselekményével megsértette az MvT. 42. § (a) pontjában előírtakat, valamint az MvT. 50. § előírását, lásd az idézeteket fentebb. Továbbá, az MvT.54. § (b) előírását is megszegte: "a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkavállalók ismerik-e, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket".

Ezen túlmenően, az MvT. 48. § előírását sem tartotta be, miszerint "a veszélyforrások elleni védekezés módját a munkáltató köteles megállapítani".

Mivel ezt elmulasztotta, ezért az MvT. 55. §-ban előírt munkavédelmi oktatási kötelezettségének is csak formailag tett eleget.

Nem küldte előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra G. Jánost, ezzel megsértette a 4/1881. (III. 31.) EüM. r. 4. §- ban, valamint az MvT. 49. § (1) pontban előírtakat, miszerint: "az egészségügyi megfelelőségről előzetes orvosi vizsgálat alapján kell dönteni". (Ez az előírás csak a baleset idején volt hatályos, jelenleg érvényes: 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről.)

A baleset során derült ki, hogy G. Jánosnak szívmegbetegedése van, és "joggal feltételezhető, hogy a felülvizsgáló orvos magasépítési területen nem engedélyezte volna neki a munkavégzést" (idézet a Munkabiztonsági Felügyelőség Összefoglaló jelentéséből).

Végül, ki kell még egyszer emelni, hogy az X. Építési Vállalkozás Kft. nem tartotta be az 1993. évi XCIII. tv. a munkavédelemről 40. § (2) pontjában előírt koordinációs egyeztetésekről szóló előírást, s a közlekedési útvonalak biztosításáról, a védőtetők kialakításáról és a veszély-zónák kijelöléséről stb. készített jegyzőkönyvet nem lehetett fellelni a vizsgálati anyagban. A munkavédelmi koordinálás a törvény előírása szerint X. Építési Vállalkozás Kft. feladata lett volna. A fentiekben előírtakat az X. Építési Vállalkozás Kft. nem végezte el.

Összefoglalás
A baleset elkerülhető lett volna, ha a fővállalkozó eleget tesz a munkavédelmi törvényben előírt kötelezettségének, és kötelezi az építési kivitelezőt az épület körüli veszélyes területen lévő közlekedési útvonal fölé védőtető építésére;
ha G. János betartja a munkájával kapcsolatos munkavédelmi előírásokat;
ha M. K. betartja az építési kivitelezéssel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat, és a beosztott dolgozóival is betartatja azokat.

Halálos baleset a betonkeverő gép tisztítása során

2007. május 1. |  4743

A kivizsgálandó baleseti esemény
Egy 16 éves lány 2006. júliusában családi házuk udvarán egy betonkeverő gépet tisztított. Tevékenysége során feltehetően áramütés érte, ami következtében elhalálozott. A betonkeverőhöz az áramot egy hoszszabbítón keresztül a házból juttatták el. A hatósági boncolás eredménye alapján idegenkezűségre utaló gyanús körülmény nem merült fel, a nevezett halálát balesetszerű áramütés következtében kialakuló szívmegállás okozta. A szakértői vizsgálat tárgyai a baleset alkalmával használt betonkeverő gép, a betonkeverőt kiszolgáló elektromos hosszabbító, valamint a hatósági vizsgálatok során rögzített dokumentumok voltak.

A szakértői vizsgálat előzményei
A hatósági orvos szakértői vizsgálat után a G.-i Rendőrkapitányság 2006 szeptemberében kirendelte B. Z. igazságügyi villamossági, energetikai szakértőt a tárgyi baleset igazságügyi műszaki szakértői vizsgálatára. A szakértő megállapítása szerint - a betonkeverő gép gumikerekeken állt, elhanyagolt állapotban volt, a testzárlatos motor kapcsolója valószínűleg a nulla vezetőt szakította meg, és az elöregedett korrodált földelő vezető nem tudta ellátni funkcióját. A fémtest feszültség alá került, a mezítlábas lányon keresztül záródott az áramkör, amikor annak fémtestét megérintette.

"Az elkorrodált védővezető folytonossága megszakadt, emiatt a védővezető hiánya, közvetett úton okozta a balesetet." Az igazságügyi műszaki szakértői vizsgálatot követően a tárgyi baleset ügyében a G.-i Rendőrkapitányság a munkavédelmi szempontok szerinti újabb igazságügyi műszaki szakértői vizsgálatot rendelt el. Energetikai biztonságtechnikaipari szakértő bevonására került sor: a munkavédelmi szempontok alapján történő szakértői felülvizsgálat megköveteli a balesetet okozó betonkeverő gép állapotának műszeres mérésekkel igazolt, érintésvédelemi és szabványossági felülvizsgálatát. Ezért a bekövetkezett haláleset körülményeinek felülvizsgálatához szükséges volt társszakértőként bevonni egy OKJ-vizsgával rendelkező energetikai biztonságtechnikai ipari szakértőt is (1. fotó).

A közös hibafeltáró vizsgálat során feltárt észrevételek
A tárgyi villamos betáplálással rendelkező betonkeverő gép működési próbáját nem állt módunkban elvégezni, mivel a motorikus berendezés-kapcsoló és a fázisjavító kondenzátor közötti kapcsolatot szétkötötték (2. fotó, 3. fotó). Megállapítást nyert, hogy a betonkeverő nem pusztán házilagos használatra készült berendezés, hiányzott azonban az azonosítását tartalmazó adattáblája.

A gépet meghajtó villanymotort háromfázisú betáplálás helyett egyfázisú hálózati tápfeszültségű működtetésre alakították át. A betonkeverő gép villamos berendezése szemmel láthatóan tömítetlen volt, a behatoló víz elleni védelem nem volt megfelelő. Sor került tehát a betonkeverő - villamos szerkezet - szigetelési ellenállásának mérésére a T.-i rendőrőrs területén található állapotában (5. fotó, 6. fotó, 7. fotó).

A villanymotoron végzett szigetelési ellenállásmérés adatai alapján testzárlatra utaló jeleket nem találtunk. A gépi berendezés egészére vonatkozólag csak abban az esetben lehetne hitelt érdemlően nyilatkozni, ha a baleset bekövetkezésekor tapasztalható állapotot rekonstruálhatnánk, azonban a berendezés egyes részeinek (lecsípett vezetékrészek, -szakaszok) hiányában erre nem nyílt lehetőség. Megállapítható, hogy az elektromos szakismeretet nélkülöző, laikus "barkács" műszaki szerelések tették lehetővé a betonkeverővel történő építés-kivitelezési munka végzését (8. fotó).

A baleset helyszínén történt hibafeltáró vizsgálat észrevételei
A vizsgált ingatlanon a földelés bontódobozban található "földelő" vezető keresztmetszete nem felel meg az MSZ 2364-540:1995 [543.1.2.] pontjának (a vizsgálat időpontjában 4 mm2 keresztmetszetű vezetővel volt szerelve).

A betonkeverőt a baleset időpontjában tápláló elektromos hálózati dugaszolóaljzat érintésvédelme nem felelt meg az MSZ 172-1:1986 3.1.4. pont előírásának, mely szerint a védővezetős érintésvédelmeknek önműködően és gyorsan ki kell kapcsolniuk minden olyan testzárlatot, amely a megengedett feszültséghatárnál nagyobb érintési feszültséget okozhat.

Továbbá elvégeztük a baleset helyszínén az érintésvédelem megfelelőségét, illetve hatásosságát bizonyító hurokellenállás- mérést, ezeket a vizsgálatot végző okl. villamos üzemmérnök önálló szakértői véleményében rögzítette. A hordozható vagy üzem közben áthelyezhető fogyasztókészülékeket tápláló végponti áramkörök érintésvédelmi kikapcsolásának késleltetés nélkül (általában 0,2 s alatt) kell működnie. A dugaszolóaljzatot betápláló áramkör védelmére felszerelt olvadóbiztosítónál nem teljesült ez a követelmény.

Az MSZ 2364-471.2.3. pontjának előírása szerint a szabadtéren üzemeltetett villamos szerkezetek betáplálását 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolóról javasolt kialakítani. Az MSZ 2364-412.5.1. szerint 30 mA névleges kioldó hibaáramú és ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló eszközök használata az áramütés elleni védelem kiegészítő módszere az egyéb védelmi módok meghibásodása vagy gondatlan kezelés esetére. Ez nem volt felszerelve. A baleset időpontjában a betonkeverőt tápláló elektromos dugaszolóaljzat érintésvédelme nem felelt meg az MSZ 172-1:1986 3.1.4. pontjának, valamint az MSZ 2364-471. 2.3. pontjának.

A kirendelő végzésben foglaltak ismertetése, kérdések, válaszok A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésre kell választ adni.

A nyomozóhatóság kérdése: az összes körülményt figyelembe véve hogyan következett be az esemény?

Válasz: a halálos baleset lehetséges bekövetkezése kizárólag a baleset helyszínén az elhunyt élettársával együtt dolgozó K. T. 2006. augusztus 31-ei tanúmeghallgatási jegyzőkönyve alapján rekonstruálható. K. T. elmondása szerint a baleset az alábbiak szerint történhetett.

A baleset napján rajta kívül a házban az élettársa, annak nővére és édesanyja tartózkodott, mindenki más dolgozott. Élettársa szólt neki, hogy "haladjanak" az építkezéssel, ha tud egyedül valamit csinálni a tetőtérben, akkor dolgozzon inkább. A hiányzó belső vakoláshoz ezért az udvaron levő betonkeverő géppel anyagot kevert, majd a lány segítségével felvitték a tetőtérbe. K. T., amikor felment a tetőtérbe, minden keverés után kikapcsolta a betonkeverőt, és kihúzta a hosszabbítóból.

A hosszabbítót az utolsó keverés után feltette a teraszra, a bejárati ajtó mellé, de a házban lévő konnektorból nem húzta ki, mert úgy látta, hogy még egy adagot kell majd keverni. Az anyagot kizárólag K. T. készítette. Miután három adagot kikevert, azt a tetőtérben kezdte feldolgozni. Ezen tevékenysége közben hallotta meg anyósa kétségbeesett kiabálását. Mire lesietett a tetőtérből, már csak a betonkeverő mellett fekvő élettársát látta, akit az anyósa és a szomszédok próbáltak élesztgetni.

Az esemény további lefolyása - tanúk jelenléte nélkül - valószínűsíthetően az alábbiak szerint történhetett. Amikor a lány visszatért a tetőtérből az udvarra, feltehetőleg saját döntése alapján elkezdte a betonkeverő folyóvizes lemosással történő takarítását. Tapasztalatlansága miatt eszébe sem juthatott, hogy az elektromos hosszabbítóba (feltehetően általa) visszadugott betonkeverő csatlakozókábelének hibája miatt életveszélyes áramütés érheti, ha a betonkeverőt folyóvízzel locsolja le.

A szakértői vizsgálatok megállapítása szerint a betonkeverő gép villamos berendezése a behatoló víz ellen nem megfelelő tömítéssel rendelkezett. Ennél fogva a betonkeverő gépre locsolt vízsugáron keresztül a villamos szerkezetek vízzel történő érintkezése során olyan nagyságú hibaáram alakulhatott ki, amely (a legkisebb ellenállású és legrövidebb úton) a lány kezein, testén és a vizes cipőjén keresztül a földbe jutott, és ezáltal halálos áramütést okozott. Valaki azonnal hívta a mentőket, de 10 perc eltelte után inkább bevitték a körzeti orvosi rendelőbe, ahová kis idő múlva megérkezett az orvos, majd a mentők is. Ezek után az ismételt újraélesztési kísérletekkel sem tudták a sérültet visszahozni az életbe…

Az esemény bekövetkezésével kapcsolatosan tárja fel az ok-okozati összefüggéseket és azt, hogy ezzel összefüggésben követtek-e el mulasztást,
ha igen, azért ki vagy kik a felelősek!

Az ok-okozati összefüggések elemzése alapján megállapítható, hogy a baleset elsődleges okai a következők voltak: a betonkeverő gép életveszélyes állapotú villamos szerelvényezése; az életveszélyes betonkeverő gép használatának engedélyezése.

Indoklás: a feltárt hibák, például a csatlakozókábelek bevezetésénél a tömítő-szelencék, valamint a fázisjavító kondenzátorok feszültség alatt álló részeit takaró burkolatok hiánya visszavezethető a hibás szerelésre, elektromos zárlatok kialakulási lehetőségére, ami által ezek közvetett módon hozzájárultak a lány halálához. B. Z. igazságügyi villamossági szakértő vizsgálati megállapításai ezt támasztják alá.

Az építkezéskor a haláleset időpontjában betartották-e a hatályos jogszabályok rendelkezéseit életvédelmi szempontból, ha nem, azok be nem
tartásáért ki/kik tartozik/nak felelőséggel?

A felelősök megnevezése a szervezett munkavégzés előírásainak alapján a munkaviszony nélkül végzett munkavégzés esetére is alkalmazható. Felelős a hibás, szakszerűtlen villamos szerelésekért és szerelvényekért az a személy, aki a balesetet megelőzően, utolsó esetben a betonkeverő gép működtető berendezéseinek és azt tápláló elektromos dugaszolóaljzat érintésvédelmének elektromos szerelését végezte (ez ismeretlen személy).

A szakszerűtlen villamos szerelések a következők voltak. A helyszínen rögzített állapot alapján a betonkeverő gép villamos berendezése, úgymint a villamos szerkezetek, kapcsolók, villanymotor és az őket összekötő vezetékhálózat, valamint a gépet tápláló elektromos hálózat nem felelt meg a rá vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásoknak.

Továbbá: a csatlakozókábelek szakszerűtlen toldása, a fázisjavító kondenzátoregység vízhatlan burkolatának hiánya, a villanymotor feszültség alatt álló részeit takaró burkolat, az elektromos kábelek bevezetésénél a nedvesség elleni tömítések hiánya. Ezen túlmenően a baleset időpontjában a betonkeverő gépet tápláló, elektromos dugaszolóaljzat érintésvédelme nem felelt meg az MSZ 2364-470:2002 Épületek villamos berendezéseinek létesítése, és az MSZ 172-1:1986, az érintésvédelemi szabvány előírásainak.

Nem tartották be továbbá az alábbi előírásokat.
79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről, 2. a): Villamossági termékek veszélyeivel szembeni védelem érdekében műszaki intézkedéseket kell hozni, hogy az embereket megfelelően védjék olyan sérülés veszélyétől vagy más károsodástól, amelyek az érintésvédelem vagy az érintés elleni védelem nem megfelelő kialakításából adódhatnak (közvetett és közvetlen érintés elleni védelem).

MSZ 2364-470:2002 Épületek villamos berendezéseinek létesítése. 4. rész: Biztonságtechnika. 47. kötet: A védelmi módok alkalmazása. 470. főfejezet: Általános előírások. 471. fejezet: Áramütés elleni védelmi módok. 2. 3. pontjának előírása szerint a szabadtéren üzemeltetett villamos szerkezetek betáplálását 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolóról javasolt kialakítani. Ez az áram-védőkapcsoló úgy működik, hogy ha a betonkeverő bármelyik fémből készült része hiba folytán áram alá kerül, akkor késleltetés nélkül (általában 0,2 s alatt) lekapcsolja a gépet az elektromos hálózatról.

Ez az előírt 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsoló nem volt felszerelve a lakóépület elektromos kapcsolószekrényében. A szakszerűtlen építés-kivitelezési munkák végzésének engedélyezéséért az a személy a felelős, aki a tulajdonában álló magánterületén a balesetet megelőzően hozzájárult az előírásokat durván megsértő építési-kivitelezési tevékenységekhez.

Indoklás:
Nem tartotta be az alábbi előírásokat.
Történetesen az 1993. évi XCIII sz. törvény a munkavédelemről, 18. § (3) előírását: Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre külön jogszabályban meghatározott megfelelőségi nyilatkozattal, illetve megfelelőségi tanúsítvánnyal.

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet, az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről (4. számú melléklet III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül) 8. 5. 2.: Az építési munkahelyeken üzemeltetett valamennyi gépi meghajtású munkaeszközt annak kezelője minden munkavégzés előtt köteles megvizsgálni, és meggyőződni arról, hogy a működtető és biztonsági berendezések megfelelők. 9. 1.: A létesítményeket, a gépeket, berendezéseket (beleértve a kéziszerszámokat), akár gépi hajtásúak, akár nem, b) jó üzemállapotban kell tartani és megfelelően kell karbantartani; d) csak olyan munkavállalók üzemeltethetik, akik erre megfelelő képzést kaptak. 15. A betonkeverő gép keverőtartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, az indító-berendezést "a gépet elindítani tilos!" táblával ellátták, továbbá a gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll fenn olyan veszély, mely a keverődob akaratlan elmozdulása vagy egyéb okok miatt a tisztítást végző munkavállalót veszélyeztetné.

51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról, 6. § (1) és (2). és 7. § (3): a kivitelezési tevékenység során a munkát nem az adott építményfajtára megfelelő jogosultsággal rendelkező, a felelős műszaki vezetői névjegyzékben szereplő szakember által irányított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek végezték. A 9. § alapján a felelős műszaki vezető feladatai különösen a) az építési-szerelési munkák irányítása; b) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi… hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezéseken való ellenőrzése; d) az építőipari munkafolyamat szakszerű megszervezése, az egész kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása.

Az építkezés során használt eszközök (jelen esetben főként a betonkeverőgép) üzemeltetése kinek a felelőssége?
Felelős a balesetveszélyes betonkeverő gép használatának engedélyezéséért az a személy, aki a tulajdonában álló magánterületén a balesetet megelőzően hozzájárult az - ismeretlen személy tulajdonát képező, életveszélyes állapotú betonkeverő gép - elektromos készülék használatához.

Indoklás: ez a személy nem tartotta be az alábbi előírásokat.

A 218/1999. (XII. 28.) kormányrendelet az egyes szabálysértésekről 98. § (1) a): Aki a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetőleg annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi, …e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 100. § (1) a) Aki termelő-, illetőleg biztonsági berendezést az előírt előzetes vizsgálat nélkül üzemben tart, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. b) Az, aki a termelő-, illetőleg biztonsági berendezés üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó biztonsági szabályokat nem tartja meg, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki termelőberendezésnek a biztonsági szabályzatokban, jogszabályban, szabványokban előírt szerelvényeit (segédberendezéseit) nem tartja üzemképes állapotban, hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 137. § (1) a) Aki építőipari kivitelezési tevékenységet folytat anélkül, hogy arra jogosult volna, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. b) Aki az építés műszaki munkálatait erre jogosultsággal rendelkező műszaki vezető hiányában folytatja, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 139. § (1)

Aki az építmény építése, bővítése, emeletráépítése, tetőtérbeépítése, állagmegóvása, átalakítása, helyreállítása stb. alkalmával az életre, testi épségre és egészségre vonatkozó biztonsági szabályokat megszegi, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.