Munkavédelem

Csak egy munkaeszköz

2010/4. lapszám | Mattiassich Péter |  7892 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szakértői vizsgálat előzményei Az egészségbiztosítási pénztár 2009-ben fizetési meghagyást küldött az I-A Építő Kft.-nek, amelyben kötelezte az R. D. villanyszerelő szakmunkás 2007-ben történt munkabalesetével kapcsolatban felmerült egészségbizto...

A szakértői vizsgálat előzményei

Az egészségbiztosítási pénztár 2009-ben fizetési meghagyást küldött az I-A Építő Kft.-nek, amelyben kötelezte az R. D. villanyszerelő szakmunkás 2007-ben történt munkabalesetével kapcsolatban felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén, 2 133 317 Ft befizetésre.
Indoklásuk szerint a balesettel összefüggésben lefolytatott eljárás során megállapították, hogy „a munkáltató a munkavédelmi szabályokat nem tartotta be, és tekintettel arra, hogy a szabályszegés okozati összefüggésben áll az üzemi baleset bekövetkezésével, a foglalkoztató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 67. § alapján felelősséggel tartozik az üzemi baleset miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások költségeiért”.
Tehát az egészségbiztosítási pénztár az I-A Építő Kft.-ét okolja a baleset bekövetkezésért, mert szerinte a „foglalkoztató nem biztosított biztonságosan használható, megfelelő védelmi megoldásokkal ellátott munkaeszközt.”

A rendelkezésre álló dokumentumok együttes mérlegelésével megállapították, hogy a munkáltató munkavédelmi szabályszegéseket követett el, mivel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény (továbbiakban MvT) 18. § (1) bekezdésének előírása nem teljesült, amely szerint a munkaeszköz üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott módon, a technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. Továbbá, (3): munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az előírt megfelelőséget tanúsító nyilatkozatokkal. 54. § (7) b): a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek; h): a munkáltató köteles minden szükséges intézkedést megtenni a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására.
A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 12.§-a szerint a munkáltató köteles megfelelő védelmi megoldásokkal ellátott munkaeszközt biztosítani.

A sérült munkáltatója tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset: az I-A Építő Kft. vitatta a kereset jogosságát, ezért pert indított az egészségbiztosítási pénztár ellen a részére küldött fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése céljából.
A baleset után a felperes megbízta A. M. munkabiztonsági szakértőt, hogy a helyszínen vizsgálja meg a balesetben használt létrát, és adjon szakértői véleményt a baleset idejére jellemző állapotban megőrzött létráról.
A munkabiztonsági szakértő szakvéleményének megállapítása szerint „a baleset körülményeinek vizsgálata során megállapítható volt, hogy a baleset elsődleges és egyetlen oka a vonatkozó szabványokban, műszaki előírásokban foglaltaknak meg nem felelő létra volt.”

Az egészségbiztosítási pénztár ezt követően kiegészítette a fizetési meghagyásban leírtakat az alábbi nyilatkozatával és az ezt indokoló jogszabályi hivatkozásokkal: „Fenntartják, hogy a baleset azért következett be, mert a munkáltató nem tett meg minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága érdekében, nem volt megfelelő munkaeszköz. A munkáltató az MvT 28. § (1) bekezdése alapján nem gondoskodott arra alkalmas módon a leesés elleni védelemről… A munkavállaló rendelkezésére bocsátott munkaeszköz – a munkabaleseti szakértő által is elismerten – olyan silány minőségben lett legyártva, hogy nem volt alkalmas a munkavégzésre. Az alperes ugyanakkor nem tudja elfogadni a felperes által becsatolt szakvéleményt, amely csak egy adott falétra típusra vonatkoztatható, de nem a perbeli létrára, tehát nem bír bizonyító erővel arra vonatkozólag, hogy a perbeli létra megfelelő lett volna…”.
A Fővárosi Munkaügyi Bíróság az ellentmondásos álláspontok tisztázása, valamint a munkáltató részéről történő szabályszegések megállapítása céljából, igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el.

A baleset bekövetkezésének előzményei, lefolyásának ismertetése
R. D. munkaszerződése szerint a balesetet megelőző 2. napon lépett be az I-A Építő Kft.-hez, mint villanyszerelő szakmunkás. A munkába állása előtt az ügyvezető a villanyszerelő szakma balesetveszélyeivel kapcsolatban előzetes szóbeli munkavédelmi oktatásban részesítette. Az ügyvezető elmondása szerint a villanyszerelési munkákon dolgozók szakmai képzettségük és gyakorlatuk alapján végezték a munkafolyamatokat. A Kft.-ben a megelőző időszakban munkabaleset nem történt.
A sérült a baleset lefolyását az alábbiakban ismertette: „2007. márciusában voltam munkavédelmi oktatáson, másnap a munkavégzés közben ért a baleset. A főnököm, az ügyvezető úr reggel kiadta a munkát. Több létra volt odakészítve, ahol dolgoztunk, valamennyi újnak tűnt. Amikor én használatba vettem a létrát, akkor ránézésre nem tudtam megállapítani, hogy balesetveszélyes lenne. Mielőtt nekikezdek a munkának, mindig meggyőződök arról, hogy a munkafeltételek megfelelőek-e. Ha azt látom, hogy a létra nem biztonságos, akkor nem kezdek hozzá. Én egy 5-fokos létrán dolgoztam, amiről majdnem elértem a plafont, felülről számítva a 3. fokon álltam. A védőeszközöket használtam. Kb. 2,5 órája dolgoztam már a létrán, amikor a létrafokok leestek és összerogyott alattam a létra, aminek következtében ízületbe hatoló bokatörést szenvedtem…”.
Ezen a tárgyaláson F. Z., a sérült munkatársa, aki a balesetnél a helyszínen volt és ugyanazt a munkát végezte, a következőkkel egészítette ki az előbbi nyilatkozatot: „A baleset hirtelen következett be, semmi sem mutatott arra, hogy szét fog esni a létra. Egyszer csak kiesett a lábat tartó, felülről számított 3. fok és a kollégám leesett. A baleset úgy következett be, hogy az anya leesett és ezáltal szétment a létra, lesett a fok… Ez I. osztályú minőségű létra volt.”

A baleset lefolyásának tisztázása érdekében, valamint az esetleges felelősség megállapítása céljából balesetelemzéses munkavédelmi szakértői vizsgálatot tartottam a baleset helyszínén, a balesetet okozó falétra tárolási helyszínén.
Fontosabb ténymegállapítások a balesetben használt falétráról a következők:
- a balesetben használt falétra rendelkezik a gyártó cég által kiállított, a létrára ragasztott műbizonylaton igazolt, I. osztályú megfelelőségi nyilatkozattal;     
- ugyanakkor a balesetben használt falétra 1996. évi megfelelőségi tanúsítványa érvénytelen, nem felel meg az új szabvány hatályba lépése miatt;
- a balesetben használt falétra darabjaira hullva, szétszedett állapotban került tárolásra, a létrát keveset használták, 3 napja vásárolták, szinte újszerű állapotban volt;
- a létra elemei eredetileg ékelt és ragasztott kivitelben voltak összeállítva, de a szétszedett állapotban látható volt, hogy a ragasztások gyengék, a funkciójukat nem tudták megfelelően ellátni a megfelelő ragasztóanyag hiánya miatt;
- a balesetben használt falétra szerkezeti elemeinek csavaros kötései a rugós alátétek hiánya miatt széteshettek, ez volt a baleset egyik elsődleges oka;
- a balesetben használt falétra szerkezeti elemeinek szakszerűtlen kivitelezése és összeállítása nem felelt meg a minőségvizsgáló intézet minősítésének;
- a létrafokok, illetve a létraszárak csapolása, ékelése és ragasztott kötései nem voltak megfelelők, az ékelések kiestek a helyükről;
- a létraszárakban elhelyezett létrafokok illesztéseinél, a használat során a csapolás és ékelés ellenére üres hézagok keletkeztek, meggyengítve a létra állapotát;
- a létraszerkezet ragasztásához használt ragasztóanyag minősége (vagy mennyisége) nem felel meg az MSZ EN 204:2000 szabványban adott D3 osztály előírásainak;
- a létrafokok, illetve -szárak faanyaga nem megfelelő, 5 mm-nél nagyobb görcsöket tartalmaznak, nem felel meg az MSZ EN 131-2:1993 előírásainak.

R. D. villanyszerelő szakmunkás munkaügyi dokumentumai hiánytalanul bemutatásra kerültek: munkavállalói alkalmazási munkaszerződése, alkalmazási előtti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálati igazolása, munkába állás előtti munkavédelmi oktatási igazolása, egyéni védőeszköz kiadási bizonylatok.
R. D. munkavégzésével kapcsolatos megállapítások a következők. A balesetet megelőzően a sérült szerint egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A balesethez vezető munkafeladat gyakorlatilag közepesen veszélyes, fizikai munka, a sérült mestervizsgával rendelkezett. A sérült a balesetét megelőzően több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat, a balesetet okozó munkafolyamat a szokásostól nem tért el. A sérültnek a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt.

Jogszabályi és szabvány előírások felsorolása
- 1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről
- 1993. évi XCIII. Törvény a Munkavédelemről, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
- 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
- 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet III. az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
- 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről 2. sz. melléklet (a balesetet megelőző időben hatályos jogszabály)
- 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzék (jelenleg hatályos)
- 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (a baleset idején hatályos jogszabály)
- 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (jelenleg hatályos jogszabály)
- MSZ EN 131-1:1993 Létrák. Fogalom meghatározások, típusok és méretek
- MSZ EN 131-2:1993 Létrák. Követelmények, vizsgálat és jelölés
- MSZ 11362:1984 Kétágú falétra
- MSZ EN 204:2000 Fa- és faalapú termékek kötéséhez használt nem szerkezeti ragasztóanyagok osztályozása

A Bíróság által feltett megválaszolandó kérdések megválaszolása

1. Szemrevételezéssel meg lehet-e állapítani a létráról, hogy az balesetveszélyes, munkavégzésre nem volt alkalmas, történetesen hibás?
Szemrevételezéssel a létráról a külső hibák és sérülések alapján csak azt lehet megállapítani, hogy munkavégzésre alkalmas vagy sem. A létra stabilitását és az alkatrészeinek egymáshoz való szilárd rögzítését statikus és dinamikus fizikai igénybevétel alkalmazásával kell kivizsgálni.
A létra szemmel látható hibáin túl csupán a létraszárakat egymáshoz rögzítő csavarok hiánytalan meglétét lehetséges leellenőrizni, mert a létrafokok ragasztásának szilárdságát a gyártó cég köteles terheléssel megvizsgálni. A létra vásárlásánál az eladó köteles a termék minőségtanúsítását a vásárlónak átadni, igazolni. A minőségvizsgáló intézet által a létrára kiadott minősítéstanúsítás szerint I. osztályú minőségűnek felelt meg az eladott létra kiviteli állapota.
A legtöbb esetben nem lehet megállapítani, hogy a létra balesetveszélyes-e, mert az illesztéseinél nem ismert a ragasztás minősége. A létra balesetveszélyes, ha a ragasztott, illetve ékelt elemei elmozdulnak, a csavaros kötések meglazulnak, vagy a létrafokok nem megfelelően vannak a létraszárakba illesztve. A szemléltető fotón látható a megfelelő ragasztás és a csavar rögzítés hiánya.
Ezek a hibák a munkaeszköz napi szokásos, munkakezdet előtti vizsgálatánál nem derülhetnek ki, mert pl. a csavaranyákat rögzítő rugósalátétek meglétét a minősítő vizsgálati eredmények garantálják. A dolgozó részéről elegendő meggyőződni arról, hogy az összes csavar a helyén van-e, mert munkakörébe nem tartozik bele a szerelési tevékenység, és a munkaeszközei közé nem tartozik a villáskulcs, sem a kombinált fogó.

2. Észrevehető-e a létrán, hogy az nem I. osztályú?
A létrán ránézésre nem állapítható meg, hogy az milyen osztályú, csak a feltűnő és durva hibák esetén vélhető, hogy nem I. osztályú. Az I. osztályú minőséget akkor igazolják, ha a vizsgálatok során a létrák kiviteli és biztonsági követelményeire vonatkozó, MSZ EN 131-2:1993 Létrák. Követelmények, vizsgálat és jelölés szabvány előírásait hiánytalanul kielégítik.

A létrák gyártásának alapvető szabványelőírásai a következők:
- a falétra milyen anyagból készíthető, mekkora átmérőjű görcsök és repedések lehetnek a létra fa alkatrészeiben és milyen helyeken,
- milyen szilárdságú ragasztóanyagokat szabad használni a létrafokok és a létraszár összekötéséhez, milyen módon kell a létrafokok és a létraszárak összekötésénél a csapolásokat beékelni és ragasztani,
- a csavarok és csavaranyák rögzítése,
- a faanyag és a fémrészek felületkezelése,
- a kétágú létra ágainak szétcsúszását milyen módon kell megakadályozni,
- a létra terhelési és szilárdsági vizsgálatai.
A baleset után készült fotókon látható, hogy a ránézésre kifogástalan minőségű létra a használatba vétele 3. napján szétesett a létra szárak szétcsúszását megakadályozó, biztosítás nélküli laza csavaranya leesése után, valamint a létrafokok nem megfelelő rögzítése miatt.

3. Van-e a munkáltatónak olyan kötelezettsége, hogy olyan szakembert alkalmazzon, akinek az a feladatra, hogy a termék minőségi osztályba sorolásától függetlenül meggyőződjön egy eszköz rendeltetésszerű használatra  való alkalmasságáról? Ha egy termék I. osztályú minősítésű és nem látszik rajta rendellenesség, akkor azt külön vizsgálat nélkül használhatja a munkavállaló?
A kétágú festőlétra nem tartozik a veszélyes munkaeszközök közé. Nincs a munkáltatónak arra kötelezettsége, hogy olyan szakembert alkalmazzon, akinek az a feladatra, hogy a termék minőségi osztályba sorolásától függetlenül meggyőződjön a munkaeszköz rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról.
A villanyszerelő dolgozó szakképesítése és gyakorlata alapján képes meggyőződni ennek rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáról.
A Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § b. szerint: „a dolgozó köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni.” A balesetben használt létra végleges használati állapotába összeszerelt munkaeszköz, amelynek minőségét feltüntették a terméken.
A létra használatát megelőzően nem végeznek rajta szerelési munkát, ezért a használatba vételére nem vonatkozik a 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 4. § (1) bekezdés előírása, miszerint: veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében – ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől – a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint – ha a munkaeszközön, az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát – a használatba vétel előtt a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről a megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik
Az 1993. évi XCIII. Törvény a Munkavédelemről, 87. § 11. pontja alapján veszélyes munkaeszköznek minősül az a munkaeszköz, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.
Az 5 fokos, kétágú falétra használatánál – mivel nem végeztek rajta 1 méternél magasabban munkát – kiegészítő védelmi eszközt nem kell használni. (Ez kb 90 cm, ehhez kell hozzáadni az átlagember 170 cm-es magasságát, illetve a kb. 50 cm-es karmagasságot. Figyelembe veendő, hogy a helyiségek átlag belmagassága 270-280 cm.) 18. § (3): Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). Márpedig a létra rendelkezett gyártói megfelelőséget tanúsító dokumentummal, valamint a Minőségellenőrző szervezet 1996. évi szakvéleményében leírt megfelelőségi tanúsítvánnyal.

4. A létra mely hibája volt szétesésének közvetlen oka?
A falétra szárait összetartó menetes szárak csavaros kötéseinél az összeszorítást ellátó anyacsavarokban a felhasznált menethossz az egyik végén túlért az anyákon, míg a másik végénél kb.1-2 mm nagyságú volt az anyacsavarban a megfelelő rögzítéséhez szükséges 5-6 mm menethossz helyett.
Az anyacsavarok rögzítését biztosító rugós alátétek hiánya miatt az anyák kisebb erőhatásra lepattanhattak a csavarszár meneteiről és széteshettek, és a nem megfelelően ragasztott létrafokok kiestek a helyükről. A létrafokok, illetve a létraszárak csapolása, ékelése és ragasztott kötései terhelhetőség szempontjából nem voltak megfelelők, az ékelések kiestek a helyükről. A létraszerkezet ragasztásához használt ragasztóanyag minősége (vagy mennyisége) nem felel meg az MSZ EN 204:2000 szabvány D3 osztály előírásainak. A helyszínen készült fotók, valamint az összetört létra elmei is azt bizonyítják, hogy ezek voltak a baleset elsődleges okai.
Javaslat: a falétra szárait összetartó menetes szárak csavaros kötéseinél az összeszorítást ellátó anyák önzáró kivitele növeli a biztonságot. (Jobbnak tűnik a régi alkalmazás, történetesen az, hogy az összeszorítást ellátó csavarszárak egyik vége „kapupánt-csavar” megoldású legyen, így csak egy önzáró anya kellene.)

5. A létra minőségi és gyártási hibái a gyártó által el lettek rejtve? Ha igen, oly módon lettek-e elrejtve, hogy azok a laikusok számára nem voltak észrevehetők?
A létra minőségi és gyártási hibái nem a gyártó által lettek elrejtve, hanem jellegükből adódóan, terhelési igénybevételek nélkül nem lehetett azokat felismerni, mert az alkatrészei nem hiányoztak, csak nem az előírások szerinti I. osztályú kivitelben állították össze a létrát! Ezeket a gyártási hibákat nem csak a laikusok, de még a létrát használó szakemberek sem vehették volna észre részletes vizsgálat nélkül.
A létra minőségi és gyártási hibáinak állapotáról A. M. megbízott munkabiztonsági szakértő vizsgálata ad választ. Szemrevételezéses vizsgálattal az újonnan vásárolt létra hibái nem voltak megállapíthatók.
Megállapítható, hogy a létra rejtett minőségi és gyártási hibái a gyártó általi olyan hanyag munkavégzés során jöhettek létre, hogy azt nem szakember végezhette. A lelkiismeretlen munkák olyan hiányosságokban mutatkoztak, mint pl. a létrafokok kevés ragasztó anyaggal történő, gyenge teherbírású összeállítása. A létraszárak szétcsúszását megakadályozó, összeszorító csavarszárakon az anyacsavarok nem voltak teljes menethosszukban felcsavarva, illetve a rögzítésüket biztosító rugós alátétek mindenhol hiányoztak, ezért a használat során bármikor széteshettek.

6. Munkavédelmi szempontból megfelelő eljárás a munkáltató részéről az, hogy a létrák lecserélése helyett azok stabilitását a munkavállalók csavarok megerősítésével igyekeznek helyreállítani?
Munkavédelmi szempontból - a faanyag megfelelő minőségének figyelembe vételével, a használhatóságtól függően - a munkáltató részéről a lehető legmegfelelőbb eljárás volt a létrák lecserélése helyett inkább a létraszárak szétcsúszását megakadályozó, stabilitását növelő, megerősített, összeszorító csavarszárak cseréjével a munkaeszköz biztonságát növelni.
A szemléltető fényképeken látható, hogy a baleset idejét megelőzően 3 nappal vásárolt festőlétrák szinte új állapotban voltak. Azoknál a létráknál, ahol a létra faanyaga megfelelőnek tűnt a munkavégzésre, és a létraszárak szétcsúszását megakadályozó összeszorító csavarszárak nem voltak elég hosszúak vagy a csavarmenet megsérült, szükséges volt azok cseréje. Ezekben az esetekben történt a munkabiztonság növelése érdekében, a megerősített (Ø M 8 mm) összeszorító csavarszárak cseréje. Ezek a megerősített csavarszárakkal összeszorított létraszárakkal használt létrák a mai napig is hibátlan állapotban vannak. Egyedül a balesetben használt létra faanyaga volt olyan, „szabványelőírásoknak nem megfelelő” állapotú, hogy nem csak szétcsúszott volna, hanem - a létrafokok nem megengedett átmenő görcsei miatt - a csomóknál rövid időn belül eltörtek volna.

7. Terheli-e a munkáltatót bármilyen mulasztás a baleset bekövetkeztében?
A munkáltató nem követett el munkavédelmi szabályszegést azzal, hogy feltétel nélkül tudomásul vette a munkavégzés biztonságát vizsgáló akkreditált szervezet munkabiztonsági megfelelőségi tanúsítását!
A munkáltatót nem terheli semmilyen mulasztás a baleset bekövetkezésében! Az alapvető biztonsági követelmények be nem tartása eredményezte a balesetet: az anyacsavarok rögzítését biztosító rugós alátétek hiánya, illetve az, hogy az anyacsavarok a legkisebb erőhatásra lepattanhattak a csavarszárról. Az emiatt megszűnő szorítóerő hiányában a nem megfelelően ragasztott létrafokok és ragasztott kötései (a létraszárak csapolása, ékelése) nem bírták el a megnövekedett terhelést és kiestek a helyükről: bekövetkezett a baleset.

Összegzés
A baleset bekövetkezésének közvetlen oka a gyártó cég balesetveszélyes szerelése, amellyel a létrát összeállították. A baleset bekövetkezése igazolta a gyártó cég figyelmetlen, kapkodó munkavégzésének tényét, valamint a megfelelő minőségi ellenőrzés nélkül használatba bocsátott, balesetet okozó munkaeszköz veszélyeit.

---