Villanyszerelők Lapja

Rovat: Villámvédelem

  1. Elszigetelt villámvédelem létesítése és felülvizsgálata

    Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan elszigetelt villámvédelmi rendszerrel, amelyet speciális szigetelt vezeték felhasználásával alakítanak ki. E rendszerek létesítésének és felülvizsgálatának meglehetősen összetett és első pillantásra talán furcsa ...

  2. Elvárható pontosság a villámvédelemben

    A villámvédelem létesítése során különböző méretkövetelményeket kell teljesíteni, a védett tér szerkesztéséhez használt gördülőgömb-sugaraktól az egy-egy adott helyre számított biztonsági távolságig. Cikkünkben arra a rendszeresen visszatérő kérdésre...

  3. Megszüntethető-e a villámvédelem kettőssége?

    A 28/2011. BM rendelet megjelenése az akkor még újnak számító MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány jogszabályba történő beemelésével és a korábbi, MSZ 274 szabványra támaszkodó követelményrendszer megtartásával furcsa kettősséget hozott létre. A „norm...

  4. A koordinált túlfeszültség-védelem műszaki tartalma

    Az utóbbi hónapokban feléledni látszanak a viták a „koordinált túlfeszültség-védelem” jelentésével, műszaki tartalmával kapcsolatban. A villámvédelem e részének értelmezése korábban sem volt egyszerű, de a bizonytalanságot csak növelte, hogy az MSZ H...

  5. A tető éghetőségének meghatározása

    A villámvédelmi kockázat nagyságát döntően befolyásolja, ezért a kockázatkezelés egyik legfontosabb paramétere a „tető éghetősége”. Fontossága ellenére az MSZ EN 62305-2 gyakorlatilag semmit nem ír arról, hogy mit is kellene a „tető” és az „éghető te...

  6. A saját farkába harapó kígyó

    A norma szerinti villámvédelemben meglehetősen megbonyolódott a biztonsági távolság számítása. Ennek nem az az egyetlen következménye, hogy a tervezőtől – általában fölöslegesen – részletes számítások elvégzését követelné meg az MSZ EN 62305, hanem a...

  7. A robbanásveszély értékelése villámvédelmi szempontból

    Az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásának megszüntetése a villamos szakma számos területén, így a villámvédelemben is bizonytalanságot okozott. Ez a bizonytalanság a jelenleg hatályos OTSZ 2015. márciusi hatálybalépésétől egészen 2016 júli...

  8. Villámvédelmi kockázatkezelés III.

    A villámvédelmi kockázatkezeléssel foglalkozó mini-cikksorozatunk első két részében röviden bemutattuk a kockázatkezelési modellalkotást, áttekintettük a kockázatkezelési paraméterek csoportosítását, meghatározásuk lehetőségét. A harmadik, befejező r...

  9. Villámvédelmi kockázatkezelés II.

    Előző cikkünkben a kockázatkezelés első lépésével, a modellalkotással foglalkoztunk. A cikksorozat második részében az ún. kockázatkezelési paraméterekre irányítjuk figyelmünket, amelyekkel leírhatjuk modellünket, és amelyeket számszerűsítve lehetősé...

  10. Villámvédelmi kockázatkezelés

    Cikkem első verziójában bevezetésként hosszasan elemeztem a villámvédelmi kockázatkezelés helyzetét. Mivel azonban sem szándékosan, sem akaratlanul nem akartam senkit megbántani, inkább az egészet elhagytam. Azért annyi kritika talán megengedhető, ho...

  11. Családi házak villámvédelme

    Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallh...

  12. A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása

    Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapoz...

  13. A túlfeszültség-védelem kialakítása - a MEE-MABISZ ajánlásának figyelembevételével

    A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös ajánlást adott ki villámvédelem témában. Az ajánlás sokak számára érdekes lehet, hiszen a villámvédelem, a villámok hatására bekövetkező káresemények nemcsak s...

  14. Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme IV.

    Cikksorozatunk első három része a vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmi felfogó-, levezető- és földelőrendszerének kialakítását tekintette át. Sorozatunk utolsó részében a biztonsági távolság meghatározásával, a potenciálkiegyenlítéssel és az é...

  15. Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme II.

    A vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmére koncentráló cikksorozatunk első részében a felfogórendszer kialakításával foglalkoztunk. A második részben a levezetőrendszernek szenteljük figyelmünket....

  16. Vasbeton pillér vázas épületek villámvédelme I.

    Az épületek jelentős része vasbeton pillérvázas épület formájában létesül, melyeknél a vázszerkezetet részben vagy egészben villámvédelmi célra is fel lehet, illetve kell használni. Annak ellenére, hogy ez az építési technológia széles körben alkalma...

  17. Villámvédelmet minden építményre!

    Gyakran szembesülhetünk azzal a problémával, hogy egyes építmények esetében nem dönthető el egyértelműen, hogy szükséges-e villámvédelmükkel – a szó legáltalánosabb értelmében – foglalkozni. Bár ez a dilemma a gyakorlatban általában „megoldódik”, van...

  18. ...

  19. Robbanásveszélyes építmények villámvédelmi kockázatkezelése

    Az MSZ EN 62305 szabványsorozat elsõ kiadását idén januárban felváltó második kiadás leginkább a kockázatkezelés folyamatát érintõ változásokat hozott. A változások egy része kétségtelenül pozitív irányba hat, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ú...

  20. Változások a villámvédelmi kockázatkezelésben

    Január 13-án visszavonásra került az MSZ 62305-2 szabvány 2006-ban bevezetett első kiadása, és helyét a 2012 januárjában megjelent második kiadás vette át. Ennek kapcsán cikkünkben röviden áttekintjük, hogy a változások hogyan érintik a villámvédelem...