Villanyszerelők Lapja

Rovat: Villámvédelem

HIRDETÉS

  1. A tető éghetőségének meghatározása

    A villámvédelmi kockázat nagyságát döntően befolyásolja, ezért a kockázatkezelés egyik legfontosabb paramétere a „tető éghetősége”. Fontossága ellenére az MSZ EN 62305-2 gyakorlatilag semmit nem ír arról, hogy mit is kellene a „tető” és az „éghető te...

  2. A saját farkába harapó kígyó

    A norma szerinti villámvédelemben meglehetősen megbonyolódott a biztonsági távolság számítása. Ennek nem az az egyetlen következménye, hogy a tervezőtől – általában fölöslegesen – részletes számítások elvégzését követelné meg az MSZ EN 62305, hanem a...

  3. A robbanásveszély értékelése villámvédelmi szempontból

    Az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásának megszüntetése a villamos szakma számos területén, így a villámvédelemben is bizonytalanságot okozott. Ez a bizonytalanság a jelenleg hatályos OTSZ 2015. márciusi hatálybalépésétől egészen 2016 júli...

  4. Villámvédelmi kockázatkezelés III.

    A villámvédelmi kockázatkezeléssel foglalkozó mini-cikksorozatunk első két részében röviden bemutattuk a kockázatkezelési modellalkotást, áttekintettük a kockázatkezelési paraméterek csoportosítását, meghatározásuk lehetőségét. A harmadik, befejező r...

  5. Villámvédelmi kockázatkezelés II.

    Előző cikkünkben a kockázatkezelés első lépésével, a modellalkotással foglalkoztunk. A cikksorozat második részében az ún. kockázatkezelési paraméterekre irányítjuk figyelmünket, amelyekkel leírhatjuk modellünket, és amelyeket számszerűsítve lehetősé...

  6. Villámvédelmi kockázatkezelés

    Cikkem első verziójában bevezetésként hosszasan elemeztem a villámvédelmi kockázatkezelés helyzetét. Mivel azonban sem szándékosan, sem akaratlanul nem akartam senkit megbántani, inkább az egészet elhagytam. Azért annyi kritika talán megengedhető, ho...

  7. Családi házak villámvédelme

    Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallh...

  8. A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása

    Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapoz...

  9. A túlfeszültség-védelem kialakítása - a MEE-MABISZ ajánlásának figyelembevételével

    A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös ajánlást adott ki villámvédelem témában. Az ajánlás sokak számára érdekes lehet, hiszen a villámvédelem, a villámok hatására bekövetkező káresemények nemcsak s...

  10. Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme IV.

    Cikksorozatunk első három része a vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmi felfogó-, levezető- és földelőrendszerének kialakítását tekintette át. Sorozatunk utolsó részében a biztonsági távolság meghatározásával, a potenciálkiegyenlítéssel és az é...

  11. Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme II.

    A vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmére koncentráló cikksorozatunk első részében a felfogórendszer kialakításával foglalkoztunk. A második részben a levezetőrendszernek szenteljük figyelmünket....

  12. Vasbeton pillér vázas épületek villámvédelme I.

    Az épületek jelentős része vasbeton pillérvázas épület formájában létesül, melyeknél a vázszerkezetet részben vagy egészben villámvédelmi célra is fel lehet, illetve kell használni. Annak ellenére, hogy ez az építési technológia széles körben alkalma...

  13. Villámvédelmet minden építményre!

    Gyakran szembesülhetünk azzal a problémával, hogy egyes építmények esetében nem dönthető el egyértelműen, hogy szükséges-e villámvédelmükkel – a szó legáltalánosabb értelmében – foglalkozni. Bár ez a dilemma a gyakorlatban általában „megoldódik”, van...

  14. ...

  15. Robbanásveszélyes építmények villámvédelmi kockázatkezelése

    Az MSZ EN 62305 szabványsorozat elsõ kiadását idén januárban felváltó második kiadás leginkább a kockázatkezelés folyamatát érintõ változásokat hozott. A változások egy része kétségtelenül pozitív irányba hat, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ú...

  16. Változások a villámvédelmi kockázatkezelésben

    Január 13-án visszavonásra került az MSZ 62305-2 szabvány 2006-ban bevezetett első kiadása, és helyét a 2012 januárjában megjelent második kiadás vette át. Ennek kapcsán cikkünkben röviden áttekintjük, hogy a változások hogyan érintik a villámvédelem...

  17. Napelemes rendszerek villám- és túlfeszültség-védelmi kérdései

    A napenergia hasznosításának kétféle módja ismert: az aktív megoldás a nap energiáját alakítja át villamos- vagy hőenergiává, a passzív pedig az épület megfelelő tájolását jelenti. Az aktív hasznosítás lehet fotovoltaikus (napelem), vagy termikus (na...

  18. A szolár kábelekről

    Korábbi lapszámainkban megtalálhatók a különböző napelemek, illetve egyes inverterek összehasonlító táblázatai, valamint számos publikációban, különböző megközelítésben foglalkozunk is ezen berendezésekkel, azonban ez idáig a napelemes rendszerek egy...

  19. Villamos- és elektronikus rendszereink hatásos túlfeszültség-védelme

    A villamos energiaellátó és elosztó rendszereink biztonságos működése alapvetően befolyásolják épületeink és létesítményeink megbízható működését. Azonban nem csak az energiaellátásban, elosztásban közvetlenül résztvevő eszközök vannak kitéve egy túl...

  20. Villámvédelmi kockázatelemzés: Övezet vagy villámvédelmi zóna?

    Már 2006-ban, megjelenésekor sejthető volt, hogy az MSZ EN 62305 szabványsorozat alkalmazása nem lesz egyszerű. Most, több mint hat évvel a megjelenést követően a mindennapi gyakorlat részévé kezd válni az „új” szabvány, felszínre vetve számos kérdés...