Villanyszerelők Lapja

Szakmakörnyezet

Társasházak fővezetékeinek felújítása

2020. február 10. | Benyák László |  8795 | |

Társasházak fővezetékeinek felújítása

Egy 1977-ben épült társasház 5. emeletén lévő lakás tulajdonosa a fogyasztásmérő elé felszerelt kismegszakító névleges áramerősségét 1×32 A-ről, 1×40 A-re szeretné megnövelni. Mire figyeljek oda? – tette fel a kérdést egy regisztrált villanyszerelő.

Több esetben tapasztalható, hogy az évtizedekkel ezelőtt épült társasházakban lévő méretlen felszálló fővezetékek, valamint a fogyasztásmérő helyek javítása, karbantartása elmaradt – állapotuk kétséges. Előfordul, hogy a lakások tulajdonosai, bérlői nem is sejtik, hogy az ilyen állapotú berendezések üzemeltetése számukra is veszélyt jelenthet.
Fontos tisztázni, hogy kinek, milyen feladatai vannak vagy lehetnek – ennek érdekében, javasolt figyelembe venni az alábbiakat is.

A tulajdonjogi határ, a csatlakozási pont, amelynek fogalmát a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról (Vet.) 3. §-ának 5. pontja, valamint az MSZ 447:2019 szabvány 3.3. pontja is definiálja: „csatlakozási pont a villamosművek, a villamosmű és a felhasználói berendezés, továbbá a villamosmű, a magánvezeték, a termelői vezeték, illetve közvetlen vezeték tulajdoni határa.”

A csatlakozási pont a hálózathasználati szerződésben van feltüntetve.

Megjegyzés: A szerződés alapján, az elosztói engedélyes kötelezettséget vállal a szerződésben megnevezett csatlakozási pontra, a szerződés szerinti lekötött teljesítmény mértékéig a folyamatos, de nem szünetmentes villamosenergia-szállításra, valamint a fogyasztásmérő berendezések – jogszabályok és szabályzatok szerinti – felszerelésére, leolvasására és ellenőrzésére, míg a rendszerhasználó kötelezettséget vállal arra, hogy a villamos energiát a szerződés szerint vételezi, táplálja be, és a rendszerhasználati díjat rendszeresen és esedékességkor megfizeti.

A közcélú hálózat irányából nézve, a csatlakozási pontig a hálózat (pl. vezeték, kábel) a hálózati engedélyes (áramszolgáltató) kezelésében és tulajdonában van. Annak javítása, karbantartása, ellenőrzése és biztonságos üzemeltetése az ő feladata. A hálózati engedélyes rendelkezésre állási kötelezettsége a csatlakozási pontra vonatkozik.
A közcélú hálózat irányából nézve, a csatlakozási pont után lévő hálózati elem a felhasználó(k) tulajdonában van, amely a hivatkozott Vet. szerint magánvezetéknek minősül. E vezetéknek az a szakasza, amely méretlen és több felhasználó ellátását szolgálja, összekötő-berendezésnek minősül.

„Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza.” (Vet. 3.§ 49.38.) Amennyiben a társasházban lévő méretlen felszálló fővezeték a hálózathasználati szerződés alapján a csatlakozási pont után helyezkedik el, akkor az összekötő-berendezésnek minősül.

A társasházakban lévő összekötő-berendezések (fővezetékek) felülvizsgálatával, terhelhetőségével kapcsolatban, a fent említetteken túlmenően, javasolt figyelembe venni a következőket is:

  1. A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet tartalmazza az összekötő-berendezések létesítésének, üzemeltetésének, javításának, karbantartásának, felülvizsgálatának szabályait. „2. § 27. üzemeltető: a villamos berendezés üzemeltetője, az a természetes személy vagy gazdasági társaság, aki vagy amely a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult, vagy akit a villamos berendezéssel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított;”
  2. A társasházban lévő összekötő-berendezés biztonságosságáról, kiterheltségéről és az igényelt villamos teljesítmény összekötő-berendezésen keresztül történő kielégíthetőségéről az adott berendezés üzemeltetője jogosult nyilatkozni. A hivatkozott rendelet előírja az üzemeltető kötelezettségeit.
    • „Az összekötő-berendezés üzemeltetőjének saját hálózatát olyan módon kell karbantartania, hogy az élet- és tűzveszélyt ne okozzon, és az azon keresztül ellátott felhasználók szerződéses teljesítményének ellátását folyamatosan biztosítani tudja.” (VMBSZ 1.30.)
    • „Az összekötő-berendezés üzemeltetője köteles az alkalmazott biztosító betétek értékeit a tokozatban jelölni, vagy egy kapcsolási rajzot a tokozatban tartani.” (VMBSZ 1.3.32.)
  1. „Ha az összekötő-berendezésen át táplált felhasználó igényeinek változása az összekötő vezetékhálózat változtatását teszi szükségessé, e változtatás elvégzéséről a felhasználó és az összekötő-berendezés üzemeltetője szabadon állapodhat meg.” (1.3.36.)
  2. A társasházak működésének keretét, a Társasházi törvény szabályozza (2003. évi CXXXIII. tv. Tht.). A fővezeték a társasház „központi berendezése”, mely közös tulajdon.
    • Társasházi közös tulajdon fenntartása a tulajdonosokat terheli (közös költség).
    • Tht. 43. § (1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
      „minden szükséges intézkedést megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében,”
    • Tht. 56. § E törvény alkalmazásában:
      „2. Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
      2.3. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot megközelítőleg vagy teljesen visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet: teljes és részleges. 
      2.3.3. Korszerűsítés: meglévő épület, épületrész, épületberendezés rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságát javító, használati értékét, teljesítőképességét, üzembiztonságát növelő építési-szerelési munka.”

1. kép. A sodrott kötések nem megengedettek – villamos balesetet és tüzet okozhatnak

2. kép. 1977-ben létesült mérőhely

Az 1–5. pontokban említetteket, valamint az 1. képen látható állapotokat is figyelembe véve, a többletigénnyel kapcsolatban – a villamos szakemberben – automatikusan merülnek fel a következő kérdések. A társasházban lévő összekötő-berendezés (méretlen felszálló fővezeték), fogyasztásmérő hely biztonságos? Erről a berendezés üzemeltetője jogosult nyilatkozni.

  1. A villamos berendezés megfelel a létesítés idején – ha volt felújítás, akkor a felújítás idején – érvényes előírásoknak, követelményeknek?
  2. Elvégezték azon a jogszabály által előírt ellenőrzéseket?
  3. Rendelkezésre állnak a villamos berendezés biztonságosságát, terhelhetőségét és teljesítménytartalékát igazoló dokumentumok?
  4. Az összekötő-berendezés, alkalmas a többletigény kielégítésére?

Amennyiben a villamos berendezés biztonságosságát, megfelelőségét alátámasztó dokumentumok nem állnak rendelkezésre, akkor a villamos berendezés műszaki biztonsági szintje nem ismert. Ez esetben azt sem lehet tudni, hogy az adott összekötő-berendezés alkalmas-e a többletigény kielégítésére, vagy sem.

A 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet 1. számú mellékletének (VMBSZ) 1.1.15. pontja szerint, a villamos berendezés műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell:

  1. A berendezés létesítésekor, az első üzembe helyezés előtt (első ellenőrzés).
  2. Rendkívüli eseményt követően.
  3. Átalakítás, javítás esetén, annak üzembe helyezése előtt.
  4. Időszakosan, a berendezés fajtájára a jogszabályokban előírt gyakorisággal.

A hivatkozott rendelet 2. §-ának 12. c) pontjában meghatározottak figyelembevételével, a társasházakban lévő összekötő-berendezés jelentős villamos berendezésnek minősül. A jelentősnek minősülő villamos berendezést legalább 3 évente időszakos szabványossági felülvizsgálat keretében kell ellenőrizni. Ehhez kapcsolódóan el kell végezni a villamos berendezés időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatát is, az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 277. §-ában meghatározottak szerint. A villámvédelem időszakos felülvizsgálatát, a 12.2 2017.07.03. TvMi 9.1.5.5.1. pontja alapján, LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, egyéb esetben legalább 6 évenként kell elvégezni.

Előfordulhat, hogy az összekötő-berendezésen javítási, karbantartási, bővítési vagy felújítási munkálatok elvégzése válik szükségessé. A szükséges és elégséges beavatkozás mérlegelése a regisztrált villanyszerelők számára is fontos lehet. Ugyanis számos olyan helyzet lehetséges, amikor a műszaki tartalmat – legyen az új létesítés, átalakítás, bővítés vagy felújítás – nem a regisztrált villanyszerelőnek kell „kitalálnia”. Ilyenkor válhat szükségessé annak kinyilvánítása, hogy a bővítés, felújítás, létesítés meghatározása érdekében arra jogosult villamos tervező bevonása szükséges. Ez esetben az átalakítás, a kivitelezés az engedélyekkel, jóváhagyásokkal, hozzájárulásokkal ellátott tervdokumentáció alapján történhet. Fontos, hogy az összekötő-berendezésen tervezett beavatkozást a hálózati engedélyes területileg illetékes szervezeti egységével is szükséges előzetesen egyeztetni.

„A felhasználói berendezés üzemeltetőjének, áramütés elleni védelmének ellenőrzését az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az áramütés elleni védelem működését befolyásoló rendkívüli esemény vagy bővítés, átalakítás után a szerelés befejező műveleteként szabványossági felülvizsgálattal kell végeznie” (VMBSZ 1.4.4. pontja).

A szabványossági felülvizsgálat elvégzése egy adott villanyszerelő vagy regisztrált villanyszerelő által létesített, bővített, átalakított vagy felújított villamos berendezés esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munka/a vállalás része. Az a kivitelező, akinek nincs a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges jogosultsága, megbízhat például egy alvállalkozót, aki elvégzi az említett ellenőrzéseket, és dokumentálja a villamos berendezés szabványosságát, megfelelőségét, biztonságosságát. A felülvizsgálatot végző személynek a berendezés megfelelőségét minősítő irat kiállításával kell igazolnia, melyet a megbízónak/tulajdonosnak/üzemeltetőnek át kell adnia, és az átadás tényét hitelt érdemlően kell tudni igazolnia.

  1. A kivitelezést végző villanyszerelőnek – a jogszabály értelmében – el kell végeznie/végeztetnie a jogszabályban meghatározott felülvizsgálatokat, amelyek során fel kell tárnia az esetleges hibákat.
    • Új villamos berendezés esetében csak megfelelőnek minősített berendezéseket szabad véglegesen üzembe helyezni. Amennyiben a felülvizsgálat hibát tár fel, akkor hibajegyzék készül. Ez esetben a hibák kijavításig nem adható ki a berendezés megfelelőségét igazoló minősítő irat.
    • Az üzemelő berendezés javítása, karbantartása vagy bővítése esetén a villamos berendezést a VMBSZ 1.1.15. c) pontjában meghatározottak szerint felül kell vizsgálni, és a berendezés megfelelőségét az arra jogosult felülvizsgálónak minősítő irat kiállításával kell igazolnia. Amennyiben a felülvizsgálat hibát tár fel, akkor a hibák kijavítását priorizálni kell (azonnal javítandó, soron kívül javítandó, karbantartás keretében javítandó, felújítás alkalmával javítandó). A szükséges hibajavítás megtörténtét igazoló felülvizsgálat eredményeként adható ki a megfelelőséget igazoló minősítő irat. A minősítő iratnak nincs előírt formátuma, de annak tartalmára konkrét követelmények vonatkoznak.
  2. Az a) pontban említett – megfelelőséget igazoló – dokumentált ellenőrzés hiányában nem lehet tudni, hogy az adott felhasználói vezetékhálózat biztonságos-e, vagy sem.
  3. Amennyiben a dokumentált felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a berendezés megfelel a vonatkozó követelményeknek, és kiadásra kerül az ezt igazoló minősítő irat, akkor az adott villamos berendezés „biztonságosnak tekinthető”.

A 21/2010. (V. 14.) NFGM, valamint a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet előírásainak megfelelően, az ellenőrzéseket csak olyan személy végezheti, illetve adhat minősítő nyilatkozatot, aki az adott felülvizsgálat elvégzésére jogosító, érvényes szaktanfolyami végzettséggel rendelkezik.

3. kép. A PE-vezető eltörése hatástalanná teszi az áramütés elleni védelmet

4. kép. Az időszakos szabványossági felülvizsgálatok által feltárhatók a rendellenességek, amelyek javítására ütemtervet kell készíteni

Nagyon komoly jogi – súlyosabb esetben büntetőjogi – felelősséggel tartozik az a tulajdonos vagy üzemeltető, aki elmulasztja a felülvizsgálatok elvégeztetését, illetve a felülvizsgálatok során feltárt hibák, hiányosságok kijavítását, és így az adott létesítmény balesetveszélyessé válik, esetleg sérüléssel járó vagy halálos kimenetelű villamos baleset következik be.

Ugyanígy (büntető) jogilag is felelős a tervező, a kivitelező, a felülvizsgálatot végző személy is, ha munkáját tudatlanságból vagy figyelmetlenségből nem az előírások, szakmai szabályok szerint végzi, vagy téves megállapításokat tesz, és emiatt baleset következik be.

Mindezek a gyakorlatban a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést valósíthatják meg, ami törvényben szabályozott jogi felelősségre vonást is jelenthet a 2012. évi C. törvény (Btk.) alapján.

Azt, hogy az összekötő-berendezés, felhasználói vezetékhálózat alkalmas-e a többletigény kielégítésére, a fentieket is figyelembe véve javasolt vizsgálni. Javasolt alaposan és előre átgondolni, vonatkozó előírásokat, követelményeket, a szükséges és elégséges műszaki tartalmat, ugyanis ez jelentős mértékben járulhat hozzá az elvállalt munka szakszerűségéhez és minőségéhez.

Az említettek számos kihívást jelentenek, nagyfokú komplexitást, alapos felkészültséget, nyitottságot és élethosszig tartó tanulást igényelnek a regisztrált villanyszerelőktől is, akiknek követniük kell a vonatkozó jogszabályok előírásait, a szabványok követelményeit, a megújuló, beépítésre kerülő villamosipari termékeket, azok telepítési útmutatóit és a szerelési technológiát.

Legyen Ön is előfizetőnk!

Független épületvillamossági szaklapként a hiteles szakmai újságírást tűztük zászlónkra. Előfizetésével kifejezheti elkötelezettségét az épületvillamosság és a minőségi újságkészítés iránt, egyúttal a mi munkánkat is támogatja. Az előfizetésre több konstrukciót kínálunk, hűséges olvasóinkat pedig kedvezményrendszerrel támogatjuk.

Érdekel az előfizetés

ÉpületvillamosságFelülvizsgálatVillanyszerelés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem

Kapcsolódó