Villanyszerelők Lapja

Munkavédelem

Utolsó szerelés a tetőn

2010. december 15. | Mattiassich Péter |  5066 | |

Az alábbi tartalom archív, 9 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Megbízás P. J. 20XX. szeptember XX-én Budapesten, az S. Kft. telephelyén egy könnyűfém-szerkezetű raktárépület tetőszerkezetének bontása közben súlyos munkahelyi balesetet szenvedett. Munkavégzés céljából mászott fel a raktárépület tetejére, és eközb...

Megbízás
P. J. 20XX. szeptember XX-én Budapesten, az S. Kft. telephelyén egy könnyűfém-szerkezetű raktárépület tetőszerkezetének bontása közben súlyos munkahelyi balesetet szenvedett. Munkavégzés céljából mászott fel a raktárépület tetejére, és eközben a tetőzetet borító, azbeszt anyagú hullámpala beszakadt alatta, és kb. 3,5 méter magasból a földszinti betonaljzatra esett. A sérült a baleset során életveszélyes koponyaalapi törést szenvedett, amelynek következtében két nappal később elhalálozott. Az elrendelt igazságügyi orvos szakértői boncolás megállapítása szerint a baleset során keletkezett koponyasérülések és a halál beállta között közvetlen ok-okozati összefüggés állapítható meg.

A baleset körülményeinek feltárására a BRFK Bűnügyi Főosztály Életvédelmi Osztálya vizsgálatot folytatott ismeretlen tettes ellen, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségének megalapozott gyanúja miatt. Az ügyben igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé, ezért a fenti ügyben eljáró rendőrkapitányság kirendelt P. J. munkahelyi balesetével kapcsolatos szakértői vizsgálat elvégzésére. A feladat a kivitelezési munkákkal kapcsolatos munkavédelmi szabályok és munkabiztonsági előírások betartásának vizsgálata, valamint a baleset bekövetkezéséért felelős személyek munkabiztonsági szabálysértéseinek megállapítása volt. A szakértő feladata tehát a nyomozó hatóság által feltett kérdések, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján megállapítani, hogy a balesetet milyen munkavédelmi szabályszegések váltották ki, és kik a felelősök a szabályok megszegéséért.

A baleset lefolyásának ismertetése a vallomások alapján
A következő idézet a BRFK Közrendvédelmi Osztály Járőr és Őrszolgálati Alosztályának a bejelentés után 25 percen belül megkezdett vizsgálati jelentéséből származik. N. L., a B. Kft. munkavezetője a következő nyilatkozatot adta. „N. úr, mint vállalkozó, reggel 4 munkásával elkezdte bontani az S. Kft. telephelyén található régi szerszámraktárt. A négy munkás neve: P. J., K. F., Sz. I. és M. P. A raktár tetejét bontották, illetve az arra rögzített hullámpalákat. Ennek során P. J. odament N. úrhoz, és kérte az engedélyét, hogy felmászhasson a palák tetejére, és az ott levő rögzítéseket elvágja sarokcsiszolóval. Így véleménye szerint gyorsabban haladna a munka. N. úr felhívta a figyelmét, hogy ez balesetveszélyes, ezért ne tegye…

Ezt követően 13.00 óra körüli időben az egyik dolgozó odarohant N. úrhoz, és közölte vele, hogy baj van. Ekkor látta P. J.-t a földön feküdni, illetve a többi munkás mondta el neki, hogy P. J. felmászott a 3 m magas tetőre, de az beszakadt a súlya alatt, leesett a tetőről a talpra, majd elesett és beütötte a fejét a betonalapzatba. Ezt követően értesítették a mentőket, valamint a rendőrséget… A kórházban Dr. G. B. elmondta, hogy a sérültet sokktalanították, és jelenleg a műtétre készítik fel, mert sérüléseinek gyógyulási tartama 8 napon túli, súlyos, életveszélyes koponyasérülése, illetve agyi bevérzése lehet. A sérült, sérülései miatt, nem volt kihallgatható állapotban. A szomszéd cégnél dolgozó Sz. I. elmondta, hogy a baleset bekövetkezte előtt P. J. arra panaszkodott, hogy N. nem engedi fel a tetőre, pedig úgy egyszerűbb és gyorsabb lenne a bontás a véleménye szerint. Sz. I. felhívta a figyelmét, hogy tartsa be N. úr utasításait, majd elköszönt tőle, ezek után történt a baleset.”

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Felügyelősége balesetvizsgáló munkatársa, O. Gy. munkavédelmi felügyelő közvetlen a baleset után elvégzett vizsgálatából idézünk az alábbiakban. „A munkabaleset leírása. A baleset 15 órakor következett be. A fenti időben munkavégzés közben P. J. önkényesen felment a pa- latetőre, amit munkatársai csak akkor vettek észre, amikor már fent volt a 3,5 méter magas tetőn. K. F., aki közvetlen a közelében szedte le a palatáblákat, már csak azt vette észre, hogy P. a tetőn ül. K. F. közben végezte a munkáját, és elfordulva adta le a palatáblákat Cs. T.-nek.

Mindketten arra lettek figyelmesek, hogy egy nagy puffanást hallanak. Azt látták, hogy P. J. leesett a tetőről. Eszméletét vesztette. Hozzákezdtek az elsősegélynyújtáshoz, amely nem járt sikerrel, majd hívták a mentőket. A munkabaleset bekövetkezésének oksági láncolata a következő. Az épület tetőszerkezetének bontása közben P. J. a tetőelemekre – többszöri tiltás ellenére – önhatalmúlag felment. Azon nem helyezett el tehermentesítő pallóterítést, hanem közvetlen a palán járkált: a tetőt takaró elöregedett hullámpala átszakadt, és ő kb. 3,5 méter magasságból a beton padozatra esett. Eszméletét vesztette.”

 

Alkalmazott jogszabályok, szabványok I.

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (MT)
1997. évi LXXVIII. Törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről (ÉT.)
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
65/1999. (XII. 22.) EüM együttes rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM r. az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
253/1997. (XII. 20.) Korm. r. az országos településrendezési és építési köv.
244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól
37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról (a baleset idején hatályos szabályo-zás) Jelenleg 191/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
37/2003. (XII. 27.) OM r. az Országos Képzési Jegyzékről, 2. sz. melléklet.
1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, 1. sz. melléklet.
MSZ 20163:1985 Építési állványelemek munkavédelmi követelményei
MSz 13010-1:1979 Építési állványok. Általános előírások
MSZ 13010-2:1985 Munkaállványok műszaki és munkavédelmi követelményei
MSZ HD 1000:2002 Munkaállványok előre gyártott elemekből. Anyagok, méretek, teherbírás és biztonsági követelmények
MSZ 17177:2010 Az építőipari, készelemes fém állványrendszer elemeinek ellenőrzése
MSZ EN 12811-1:2004 Építési segédszerkezetek. 1. rész: Állványok

 

Fontosabb ténymegállapítások a balesetről
A vizsgálat megkezdését követő napokban, a rendőrségi nyomozati anyag áttekintése során nem találtam a cég működésével kapcsolatos, jogszabályokban előírt, fontos munkavédelmi dokumentumot, a hiányzó szakképesítések igazolását, a munkavégzéshez szükséges munkaállvánnyal kapcsolatos jegyzőkönyveket, a kezelési, karbantartási, szerelési, építési útmutató anyagokat stb. A munkáltatói jogkört gyakorló személy, N. L., a B. Kft. ügyvezetője kérésemre az alábbiakat nyilatkozta: a B. Kft. fő tevékenységei épületbontás és földmunka. N. L. kijelentette, hogy építőipari szakképzettséggel nem rendelkezik.

A baleset során végzett bontási munkáknál nem alkalmazott megfelelő építőipari szakképesítéssel rendelkező felelős műszaki vezetőt, biztonsági és egészségvédelmi szaktevékenységet ellátó koordinátort, állványépítés irányításáért felelős kijelölt személyt. Nem rendelkezett a bontási munkák végzéséhez előírt biztonsági és egészségvédelmi tervvel, valamint az új munkaterületre kiállított kockázatfelméréssel és kockázatelemzéssel. Bontási terv és technológiai utasítás nélkül végezte az épületbontást.

A munkaállvány összeszerelését a vele együtt dolgozók végezték, akik nem rendelkeztek az előírt, megfelelő állványozó szakképesítéssel. Az állvány szerelését az alábbi szükséges dokumentációk nélkül végezték (az igazoló dokumentumok hiánya alapján): az építési állvány szerelési, kezelési, használati útmutatója, szerkezeti vázlata, az állványépítés technológiai utasítása (az építés, a bontás és az anyagmozgatás munkabiztonságára, valamint az állványszerelés műveleti szakaszaira lebontva), az állvány szerkezeti elemeinek felhasználása előtti felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv, a bontási munkákat végző dolgozók munkába állás előtti, munkaköri orvosi alkalmassági igazolása. Ezen felül a dolgozók a baleset napján kaptak munka- védelmi oktatást (OMMF jegyzőkönyv). Nem találtam a dolgozók magasban végzett munkáival kapcsolatos, „megfelelő” minősítésű védőeszközök kiadási bizonylatait.

A dolgozók nem írták alá a védőeszközök használatának elsajátításáról szóló – igazolt – oktatási jegyzőkönyvet (OMMF jegyzőkönyv). Nem volt elegendő számú zuhanásgátló berendezés, biztonsági hevederzet, munkaöv és megfelelő méretű biztosítókötél (OMMF jegyzőkönyv). Nem találtam a védőeszközök kötelező felülvizsgálatáról igazolást. A P. J. munkavégzésével kapcsolatos megállapítások a következők. Nem volt megfelelő szakképesítése és munkaköri leírása. A balesetet megelőzően a sérült szerint egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A sérült a balesetet megelőzően több esetben végzett hasonló munkafolyamatokat, a balesetet okozó munkafolyamat a szokásostól nem tért el. A sérültnek a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt, az állványépítést rendszeresen végezte. A balesethez vezető munkafeladat az előírt szakmai irányítás mellett gyakorlatilag közepesen veszélyes, betanított fizikai segédmunkának minősíthető.

A kirendelő hatóság által feltett kérdések megválaszolása
1. Milyen munkafeladat végre- hajtására és kitől kapott utasítást P. J. a munkabaleset előzményeként?
P. J. a munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezetőjétől kapott munkautasítást a talajszinten történő, gyorsdarabolóval feldarabolt hulladékvas elvitelére és a homlokrakodó munkagép kanalába rakodására. N. L., a B. Kft. munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezetője jegyzőkönyvi nyilatkozatában előadta, hogy „a végzendő munka helyszínén elmondom a srácoknak, hogy mit kell csinálni, és akkor mindenki végzi a dolgát. (A baleset napján) a bontandó raktárhelyiségben dolgoztunk, K. F. és Cs. T. építették az állást, P. J. és én lent (a talajszinten) vasat vágtunk”.

2. P. J. kapott munka- feladata hány fő részvételével hajtható végre biztonságosan?
Az, hogy a gyakorlatban a bontási munka hány fő részvételével hajtható végre biztonságosan, a körülményektől függően, előzetesen történő, gazdaságosan felmért minimális dolgozói létszám meghatározása alapján állapítható meg. A vizsgált baleset során a végzett bontási munka négy fő fizikai dolgozói létszám részvételével biztonságosan hajtható végre a munkafeladatra vonatkozó munkavédelmi előírások betartása mellett. A baleset nem történt volna meg, ha P. J. betartja a munkáltatója által kiadott munkavégzési utasításokat, és a határozott tiltás ellenére nem mászik fel az épület tetőzetére, ahol nem volt biztonságos pallóborítás.

3. P. J. munkáját milyen jogszabályok, rendelkezések, utasítások szabályozzák (a munka: hulladékvas talajszinten történő kézi anyagmozgatása)?
A hulladékvas talajszinten történő, kézi anyagmozgatására nincs speciális jogszabályi előírás, mivel a végzendő munka egyszerű, alacsony szintű oktatást igénylő, kis veszélyforrású, betanított segédmunka. Az Mvt. 60. § (1) előírása szerint a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.

A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani, e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani, és azokat a munkavégzés során alkalmazni. (3): A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval… az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is. Az Mvt. szabályozása nem tér ki a saját, illetve más egészségét, testi épségét veszélyeztető munkavállalói magatartás tételes tilalmára. E követelményt biztosító együttműködési kötelezettséget emel be – garanciális rendelkezésként – a jelen módosítás a törvény szabályozásába, meghatározva egyúttal annak pontosító, kiegészítő szövegét, tartalmát is.

4. P. J.-nek volt-e megfelelő képzettsége, végzettsége a kijelölt feladat elvégzéséhez?
P. J.-nek nem volt semmilyen szakképesítése; a munkáltatótól kapott munkautasítás, a hulladékvas elhordása, nem igényel semmilyen szakképesítést, egyszerű anyagmozgatási betanított segédmunka. A gyorsdaraboló kezelésére, gyakorlati jellegű bemutatására és a veszélyekre történő oktatás után a dolgozó – egy-két órás, felügyelet mellett végzett gépkezelést követően – a gyakorlati munkavégzést el tudja végezni.

5. Milyen dokumentációs és gyakorlati előkészítést igényelt a végrehajtott munkafeladat?
A munkafeladatot csak a munkatársai végezhették. Az épületbontási előírások figyelmen kívül hagyása, mint másodlagos ok közvetve hozzájárulhatott a baleset bekövetkezéséhez.

Az építési jogszabályok az alábbi feltételekhez kötik az épületbontási munkák elvégzésének megfelelő kivitelezését.

1. Az építőipari kivitelezés akkor folytatható, ha az építési kivitelezési tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság munkáját olyan névjegyzékbe vett felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik.
2. A kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással.
3 A bontási tervet készítő szakmai névjegyzékbe vétellel jogosult erre, építészeti tervező igazolásával.
4. Az épület bontásához készített bontási technológiai utasítás; a készítő: szakmai névjegyzékbe vétellel jogosult építészeti tervező igazolásával.
5. A tervező nyilatkozata arról, hogy az általa elkészített építészeti-műszaki tervdokumentáció jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítését biztosító nemzeti szabványokkal azonos vagy azokkal egyenértékű műszaki megoldást tartalmaz.
6. Biztonsági és egészségvédelmi szaktevékenységet ellátó koordinátor alkalmazása.
7 A kivitelezési tervdokumentáció részét képező, meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv.
8. Az új munkaterületre kiállított kockázatfelmérés és kockázatelemzés.
9. Az állványépítés irányításáért felelős, megfelelő építőipari szakképesítéssel rendelkező személy kijelölése.

A munkaállványt a vele együtt dolgozók szerelték össze, akik nem rendelkeztek az előírt, megfelelő állványozó szakképesítéssel. Az állvány szerelését az alábbi hiányzó dokumentációk nélkül végezték: építési állvány, szerelési, kezelési, használati útmutatója; az építési állvány szerkezeti vázlata, az állványépítés technológiai utasítása; az állvány szerkezeti elemeinek felhasználása előtti felülvizsgálatáról készült jegyzőkönyv; a bontási munkákat végző dolgozók munkába állás előtti, munkaköri orvosi alkalmassági igazolása; nem volt elegendő számú zuhanásgátló berendezés, biztonsági hevederzet, munkaöv és megfe- lelő méretű biztosítókötél. Hiányoztak a dol-gozók magasban végzett munkáival kapcso-latos, „megfelelő” minősítésű védőeszközök kiadási bizonylatai, a védőeszközök használa-tának elsajátításáról a dolgozók aláírásával igazolt oktatási jegyzőkönyv. Nem találtam a védőeszközök kötelező felülvizsgálatáról igazolást.

■ 6. Milyen védőruházatot és védőfelszerelést igényelt a munkafeladat végrehajtása?
Ezek közül melyeket használta a dolgozó? P. J. munkafeladata a munkáltatójától kapott utasítás szerint: „talajszinten történő, gyorsdarabolóval felvágott hulladékvas elszállítása és berakodása a homlokrakodó munkagép kanalába”. A vasdarabolási munkafolyamat veszélyforrásai – hibátlan állapotú elektromos gyorsdaraboló (flex) esetén –: a köszörüléshez hasonló szilárd részecskék kivágódásából eredő égési és felületi horzsolásos sérülések keletkezhetnek. Az anyagmozgatáshoz elegendő a normál kivitelű védősisakon kívül az ötujjas, bőrből készült védőkesztyű használata. Ezek a védőeszközök elsősorban a repülő, pattanó, szúró és ráeső anyagok mechanikus hatásaiból eredő sérülések elleni védelmet szolgálják.

Az építési területen kötelezően használt egyéni védőeszközök a következők:
fejvédelem, normál kivitelű védősisak; közepes védelmi képességű arcvédő;
hallásszervet védő eszköz, fültok, általános sisakra szerelhető kivitelű;
védőruhák, bőrből készült hegesztő védőkötény, égető, repülő anyagok ellen;
kézvédő eszköz, ötujjas munkavédelmi kesztyű, égető, repülő, szúró anyagok ellen;
lábvédő eszköz, magas szárú lábbeli, égető, repülő, szúró és ráeső anyagok ellen.

P. J. a munkavezető határozott utasítása szerint nem mehetett volna az épület tetőzetére, ezért nem kellett használnia a magasban végzett munkákra előírt védőeszközöket. A magasban végzett épületbontási munkáknál a tevékenységet – a magasból való lezuhanás megelőzésére – csak megfelelő és alkalmas berendezéssel, illetve kollektív műszaki védelem biztosításával szabad végezni. Amennyiben a munka természete miatt kollektív műszaki védelemi berendezések alkalmazása nem lehetséges, megfelelő hozzáférési megoldásról kell gondoskodni, és a munkát végző részére a magasból való lezuhanás megelőzésére kialakított egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 56. §: Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A magasban végzett bontási tevékenységek során a leesés ellen az alábbi előírt egyéni védőeszközök, illetve védőfelszerelések használata szükséges:
■ munkavédelmi fejvédő, sisak álszíjjal;
■ védőruha, védőkesztyű, porálarc, védőszemüveg;
■ fémbetétes, átszúrás ellen védő bakancs;
■ teljes biztonsági testhevederzet, Y-ágú beülő hevederzet; alpintechnikai kötelek;
■ dinamikus kötél, min. 4,00 fm, d = 10,5 mm;
■ karabinerek, öt darab személyenként;
■ Petzl mászókapocs (a típusa javasolt);
■ Faders bajonettzáras karabiner;
■ hevedergyűrű (a típusa javasolt);
■ zuhanásgátló, energiaelnyelő;
■ csatlakozó rögzítőelem, kikötési pont; munkahelyzet-beállító deréköv, kikötő karikákkal.
A munkavállaló magasban végzett bontási munkát csak hevederzet, illetve zuhanásgátló használatával végezhet. Ilyen esetben előzetesen ki kell alakítani vagy jelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközeit megfelelő biztonsággal rögzíteni tudja.

7. Kinek a jogkörébe tartozott a munkafeladat pontos meghatározása, a feladat végrehajtójának kijelölése?
A munkafeladat pontos meghatározása és a végrehajtójának kijelölése N. L.-nek, a B. Kft. ügyvezetőjének jogkörébe tartozott, aki egyben a munkavezető feladatát is ellátta. A biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, valamint ezeknek ellenőrzése a gyakorlatban a munkavédelmi törvényben előírtak szerint valósult meg. Az adott bontási helyszínen egy időben 3-4 dolgozó végzett részükre kiadott különböző munkafeladatokat. Amikor a munkavezető együtt dolgozik a munkatársaival, sajnos előfordulhat, hogy a munkavezető nem veszi észre azt, hogy valamelyik munkatársa munkavédelmi szabályszegést követ el a munka meggyorsítása céljából.

8. Milyen körülmények között és mi miatt következett be P. J. munkabalesete?
P. J. a munkáltatójától kapott utasítás szerint, a talajszinten, az előzőleg gyorsdarabolóval felvágott hulladékvas-darabokat szállította, és rakta be a homlokrakodó munkagép kanalába. Eközben kikerült N. L. látóköréből, aki nem követte figyelemmel a mozgását a tevékenység veszélytelen kivitele miatt, és egyébként is a veszélyes gyorsdarabolási munkára koncentrált. Elmondása szerint inkább figyelte a tetőt bontó munkatársait, mint a veszélytelen vasanyag-hordást. Feltehetően az egyik ilyen alkalmat használta fel P. J. arra, hogy saját elhatározásából, a határozott utasítás ellenére, szabálysértően felmásszon a bontás alatt álló raktár életveszélyesen gyenge állapotú tetőzetére, hogy a bontást meggyorsítsa. A tető anyaga olyan leromlott, gyenge állapotú volt, hogy a többi kolléga is csak az épületben felállított állványokról, illetve a szögvasból készített tetőtartó szelemenekre erősített pallókról végezte a pala-tetőborítás bontását. A repedezett pala anyaga nem bírta el a rálépő személy súlyát, és beszakadt.

9. Követett-e el foglalkozási szabály- szegést bárki a munkabalesettel össze- függésben, ha igen, ki milyen maga- tartásával, tevékenységével vagy mulasztásával valósította meg, és melyek ennek a szakértői bizonyítékai?
A munkabalesettel összefüggésben P. J. és munkáltatója is elkövetett foglalkozási szabályszegést. A baleset bekövetkezésének elsődleges oka az volt, hogy P. J. megszegte a munkáltató határozott, tiltó utasítását azzal, hogy a veszélyes munkaterületre engedély nélkül felmászott. Ezzel a fegyelmezetlenségével nem tartotta be a Munka Törvénykönyve, az 1992. XXII. törvény 103. § (1) b. előírását, miszerint a munkavállaló köteles „a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni”. Nem tartotta be továbbá az Mvt. 60. § (1) előírását, miszerint „a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát”. N. L., a B. Kft. az ügyvezetője is elkövetett foglalkozási szabályszegéseket, de ezek nem okozták közvetlen módon a baleset bekövetkezését, így szükségtelen a ba-lesettel kapcsolatban részletezni.

Összegzés
A baleset nem történt volna meg, ha P. J. a munkáltatói utasítások szerint végezte volna a munkáját. Felelőtlenül bízott abban, hogy megfelelő gyakorlata alapján őt nem érheti baleset a védőeszközök használata nélkül egyszerűbb, de életveszélyes munkavégzése során. P. J. hibás, önkontroll nélküli döntése alapján úgy gondolta, hogy az épület bontása során jelentős időmegtakarítás érhető el, ha felmászik az épület tetejére, és a palarögzítő csavarokat levágja. A hirtelen eldöntött, átgondolatlanul megkezdett életveszélyes munkavégzés, a magasban végzett munkákhoz kötelezően előírt egyéni védőeszközök használatának és a kellő biztonsági pallóborításnak a hiánya, valamint a baleset helyének engedély nélküli megközelítése eredményezte a baleset váratlan bekövetkezését.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem