Ismét ölt a betonkeverő
2010/5. lapszám | Mattiassich Péter | 9907 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A baleset bekövetkezésének, lefolyásának ismertetése, a balesetet követő vizsgálatok, a balesetet követő további események, a bíróság kérdéseire adott válaszok.
A baleset bekövetkezésének, lefolyásának ismertetése
S. F. jogerős építési engedély és tervek alapján szóbeli szerződésben megbízta D. I. és R. N. építési vállalkozókat egy új épület építésével. Az építési vállalkozók 20XX. május XX.-én saját szerszámaikkal és gépeikkel kezdték meg az építési munkálatokat, alkalmazottjuk nem volt. 20XX. június XX.-án befejezték a falazási munkákat, másnap kezdték a födémtartó betonkoszorú elkészítését.
A Rendőrkapitánysági jgyk. szerint R. N. nyilatkozata: „20XX. június XX.-án kb. 08.15-kor érkeztünk ide. Végigdolgoztuk a napot. 16-17 óra között pakolni kezdtünk. A betonkeverő nem működött, de nem volt áramtalanítva sem. D. I.. (a későbbi sérült) odament egy kalapáccsal és a belsejébe hajolva a belekötött betont kezdte leverni, de egyet sem ütött, csak a kalapács kiesett a kezéből. P. lába kicsúszott, ő pedig beleesett a keverőbe elernyedve. F. bácsival azonnal kihúztuk. Nem volt pulzusa, lefektettük, újraélesztettük. F. bácsi mentőt hívott.” A kiérkező mentőszolgálat orvosa áramütést állapított meg, amely miatt a sérültet a közeli kórház intenzív osztályára szállították. A szállítás során több alkalommal újraélesztették. Később a kórház Neurológiai Osztályán hypoxiás agykárosodást állapítottak meg.
20XX. június XX.-én az OMSZ helikopterrel szállítja át belgyógyászati kezelésre egy másik kórházba. Innen eszméletlen, kómás állapotban átszállítják további rehabilitációs kezelésre. A kezelések során a beteg egészségi állapota nem javult, és 20XX. szeptember XX.-án elhunyt.
A betonkeverő a melléképületben található, mágneskapcsolóval vezérelt 380 V-os, 3-fázisú hálózati csatlakozó aljzatból kapta az áramot egy hosszabbítón keresztül. Az elektromos gépek működtetéséhez szükséges áramot az ingatlanon meglévő elektromos csatlakozókon keresztül kapták, a haszonélvező (S. F.) hozzájárulásával. A házban található elektromos hálózaton nem volt javítás, felújítás.
R. N. nyilatkozata: „A betonkeverőt D. I. három hete használtan vásárolta egyik barátjától. A betonkeverő eddig tökéletesen működött. Földelése is van, amelyet D. I. tűzött le reggel munka előtt. A gép 3 hete minden nap ment, gond nem volt vele. Éjszakára is kint hagytuk az építkezésen, a szabad ég alatt, a motort letakarva. A kamrában található dugalj elég régi telepítés lehet, de a hosszabbító kifogástalan volt, teljesen új… Nem tudom miért következett be a baleset”.
A balesetet követő vizsgálatok
S. F. értesítésére azonnal kiszállt a rendőrség helyszíni szemlére. 19.30 perckor megérkeztek a helyi áramszolgáltató” szerelői is, akik a hiba után kutatva megállapították, hogy a szolgáltatói becsatlakozásnál elektromos hibát, hiányosságot nem találnak. Viszont az ingatlan meglévő elektromos hálózatában a 3-fázisú csatlakozó védőérintkezőjénél fázist mutatott a műszerük, ami nem történhetett volna meg. Ez elektromos hibára utalt, de ez a csatlakozó már nem tartozott a hatáskörükbe, így nem nyilváníthattak róla véleményt: ők csak a villanyóráig ellenőrizhetnek.
Ezután K. A. villanyszerelő mester és érintésvédelmi felülvizsgáló, akit a rendőrség szaktanácsadóként felkért véleményadásra, a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvében az alábbiakat nyilatkozta. A betonkeverő gép típusa pontosan nem megállapítható, de gyári készítésű, rajta egy régi típusú mágneskapcsoló volt található. A gép érintésvédelme és a megszemlélt hosszabbító védelme is folyamatos. A keverőgépen szakszerűtlen beavatkozás nyomai nem voltak láthatók. A mellékhelyiségben egy falra szerelt bakelitlapon 3 db olvadóbetétet és 1db régi típusú, szabványon kívüli érintésvédelmi relét, valamint egy régi típusú mágneskapcsolót és egy 3-fázisú (400 Volt) dugaszolóaljzatot talált. A mágneskapcsoló fémházán és a dugaszolóaljzat védőérintkezőjén feszültség volt mérhető (230 V); a berendezés 1963-ban készült.
Megállapítása szerint a hiba oka a mágneskapcsoló, vagy a relé tönkremenetele lehet. Emberi mulasztás nem volt megállapítható! A baleset oka az volt, hogy a meghibásodás okán a védővezető folyamatossága miatt a keverőgép feszültség alá került. Ki kell emelni, hogy az érintésvédelmi felülvizsgáló rendőrségi szaktanácsadóként adott nyilatkoztában nem nevezte meg egyértelműen a halálos balesetet okozó elektromos zárlat pontos helyét, ez súlyos szakmai hiba! Nem ellenőrizte működéspróbával az régi típusú érintésvédelmi relé hatásosságát, és azt, hogy a betonkeverő védőföldelésének folytonossága, csatlakozása megfelelt-e az előírásoknak. Nyilatkozata szerint az érintésvédelmi hiba szakszerű feltárását nem végezhette a jogszabályi előírások szerint: „A helyszínen a nyomozó megbontás nélküli vizsgálatot kért és engedélyezett. …További vizsgálatra a nyomozó nem tartott igényt, hivatkozva a későbbi vizsgálatokra, szakértő bevonására.”
Az én feltevésem szerint a baleset legvalószínűbb oka az lehetett, hogy a régi típusú, szabványon kívüli érintésvédelmi relé hibás, működésképtelen volt, nem kapcsolta le a zárlati áram alá került berendezést az elektromos hálózatról. Ezért a mágneskapcsoló vagy a kapcsoló fémházával érintkező egyik csatlakozó vezeték meghibásodása miatt a kapcsoló fémházán levő földelési ponton át a 3-fázisú (400 Volt) dugaszolóaljzat védőérintkezője feszültség alá került. Ezáltal a zárlati áramot a hibátlan csatlakozású hosszabbító védővezetőjén keresztül a keverőgép fémszerkezetére továbbította.
A betonkeverő védőföldelése sem működhetett megfelelően, mert a betonkeverő fémtestére kerülő (a védővezetőn keresztül folyó) zárlati áramot nem vezette el a földbe. Az földelővezető folytonossága az elkorrodált földelő szonda csatlakozásánál megszakadt, ezért amikor D. I. a gép fémszerkezetéhez ért, akkor a testén keresztül záródó áramkör halálos áramütést okozott.
A balesetet követő további események
A baleseti eseményt az Egészségbiztosítási Pénztár üzemi balesetnek minősítette. A Rendőrkapitányság hivatalból hatósági eljárást indított, majd bűncselekmény hiányában az eljárást befejezte. A hatósági boncolás eredménye alapján a halál igen nagy valószínűséggel az áramütés következtében beálló agykárosodás és oxigénhiányos állapot következményeként állt elő. A balesetszerű áramütés és a bekövetkező halál között közvetlen okozati összefüggés állapítható meg. Az elhunyt családtagjai kártérítési kereseti kérelmet adtak be a S. ZS. és S. F. alperesek ellen. Véleményük szerint „felelősség terheli az ingatlan tulajdonosát és az ingatlanon végzett kivitelezői munkák megrendelőit a nem megfelelő munkakörülmények biztosításáért.”
A bíróság kérdéseire adott válaszok
1. 1. kérdés
D. I., mint egyéni vállalkozó, a munkavédelmi szabályok betartásával végezte-e el a gép tisztítását?
D. I. a betonkeverő gép keverőtartályának tisztítása során nem tartotta be az alább felsorolt munkavédelmi szabályokat. A betonkeverőt üzembe helyezési eljárás nélkül használta; Építőipari Kisgépkezelő jogosítvány nélkül üzemeltette; a betonkeverő gépet a tisztítás alatt nem választotta le az elektromos hálózatról, csak lekapcsolta a kapcsolót (az elektromos hálózatról történő leválasztás a gép elektromos táplálását biztosító csatlakozódugó kihúzása a feszültség alatt levő dugaszolóaljzatból).
1993. évi XCIII sz. törvény a munkavédelemről, (Mvt.), 18. § (3): munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti.
6/l980. (I. 25.) ÉVM-KPM sz. együttes rendelet, 1. § (1): Építőipari tevékenység során építőgépet csak az kezelhet, aki az adott géptípusokra érvényes építőgép-kezelő jogosítvánnyal rendelkezik. 2. § (1): A rendelet alkalmazása szempontjából építőgépnek kell tekinteni minden gépet, amelyet az építőanyag-ipari, tevékenység során alkalmaznak.
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, III. Építési munkahelyekkel szembeni különleges minimális követelmények, Építési munkahelyek helyiségeken kívül 8.2.: Az anyagkitermelő és anyagkezelő járművek vezetőinek és gépi berendezések kezelőinek az érvényes jogszabályok szerinti képzettséggel kell rendelkezniük. 8. 5. 2.: Az építési munkahelyeken üzemeltetett valamennyi gépi meghajtású munkaeszközt annak kezelője minden munkavégzés előtt köteles megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a működtető és biztonsági berendezések megfelelők. 15. 15.: A betonkeverő gép keverőtartályának tisztítását csak úgy szabad végezni, hogy a gép leválasztása megtörtént az energiahálózatról, és az indító-berendezést „A gépet elindítani tilos!” táblával ellátták, továbbá a gép kezelője meggyőződött arról, hogy nem áll fenn olyan veszély, mely a keverődob akaratlan elmozdulása, vagy egyéb okok miatt a tisztítást végző munkavállalót veszélyeztetné.
1. 2. kérdés
D. I. a munkavédelmi előírásokat betartva járt-e el akkor, amikor behajolt a keverődobba?
D. I. azzal követett el munkavédelmi szabálysértést, hogy nem húzta ki a keverőgépet tápláló, elektromos csatlakozódugót a feszültség alatt levő dugaszolóaljzatból, mielőtt behajolt a betonkeverő gép keverődobjába.
1. 3. kérdés
Munkavédelmi szempontból elégséges volt-e az, hogy kikapcsolták a gépet a tisztítás előtt, de nem áramtalanították?
Munkavédelmi szempontból nem volt elégséges az, hogy kikapcsolták a gépet a tisztítás előtt, ez nem áramtalanítás! Az áramtalanítás az elektromos energiahálózatról történő leválasztás, ami a gép elektromos táplálását biztosító csatlakozódugó kihúzásával megszakítja a fémes kapcsolatú áramkört a feszültség alatt levő dugaszolóaljzatnál, de a csatlakozódugó védővezetőjét is leválasztja a betáplálás felől. A tisztítás alatt a keverőgép elektromos kapcsolója lekapcsolta a gép motorját tápláló elektromos vezetékeket az energiahálózatról, de a gép érintésvédelmi védővezetőjét nem tudja leválasztani.
Így a mágneskapcsoló vagy az egyik becsatlakozó vezeték meghibásodása miatt (a kapcsoló fémházával érintkező sérült vezetéken keresztül) a 3-fázisú (400 Volt) dugaszolóaljzat védőérintkezője feszültség alá került. Ezáltal a keletkezett zárlati feszültség a hosszabbító hibátlan csatlakozású védővezetőjéről a vele fémes kapcsolatban levő betonkeverő fémszerkezetére került. Mivel az érintésvédelmi relé működésképtelen volt és a gép segédföldelő vezetőjét szakszerűtlenül csatlakoztatták a betonkeverő földelőszondájához, így azon keresztül nem tudott záródni az áramkör. Ezután az így a kikapcsolt gép fémtestét megérintő dolgozó testén keresztül záródott a zárlati áramkőr, amitől súlyos áramütést szenvedett.
- MSZ 2364-540:1995 Földelő berendezések és védővezetők kiválasztása, 4.3.2. A földelővezetőnek a földelőhöz való csatlakoztatását tartósan és villamos szempontból kielégítően kell megvalósítani.
- MSZ 2364-200:2002 Nemzetközi elektrotechnikai szótár, 826-08 Épületek villamos berendezéseinek létesítése, 826. kötet: Leválasztás és kapcsolás, 826-08-01. Leválasztás: Biztonsági célú kikapcsolási művelet, amely a teljes berendezést vagy annak meghatározott részét minden villamos betáplálástól elválasztja.
- MSZ 2364-470:2002 Épületek villamos berendezéseinek létesítése, 4. rész: Biztonságtechnika, 47. kötet: A védelmi módok alkalmazása, 470. főfejezet: Általános előírások, Áramütés elleni védelmi módok 471. 2. 3. pontjának előírása szerint a tápforrás önműködő lekapcsolása védelmi mód alkalmazása esetén 30 mA-nél nem nagyobb névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolót kell alkalmazni a szabad téren elhelyezett, legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok és olyan csatlakozóaljzatok védelmére, amelyek várhatóan szabadtéri használatú, hordozható készülékeket fognak táplálni. A szabadtéren üzemeltetett villamos szerkezetek betáplálását 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolóról szükséges kialakítani. Az áram-védőkapcsoló úgy működik, hogy ha a betonkeverő bármelyik fémből készült alkatrésze hiba folytán áram alá kerül, akkor késleltetés nélkül (általában 0,2 s alatt) lekapcsolja a gépet az elektromos hálózatról.
Ez az életvédelmi biztonsági kapcsolóberendezés működésképtelen volt a lakóépület elektromos elosztótábláján, ezért a balesetet nem előzte meg.
2. kérdés
D. I., mint vállalkozó, a munkavédelmi szabályok előírásainak megfelelően járt-e el azzal, hogy az alperesek ingatlanában található háromfázisú dugaszolóaljzatból vezette az áramot a munkagéphez anélkül, hogy azt megelőzően meggyőződött volna annak biztonságos voltáról?
– D. I. építési vállalkozó balesetének bekövetkezése a sérült munkavédelmi ismereteinek hiánya miatti, sorozatos munkavédelmi szabályszegéseinek objektív következménye volt. A kérdés megválaszolásához az építési kivitelezési eljárás alapvető munkavédelmi követelményeit szükséges megvizsgálni.
A családtagok jogi képviselőjétől kértem igazolásokat a tárgyi építkezés vállalkozói kivitelezői munkájával kapcsolatban, aki elküldte D. I. építési vállalkozói szakképesítésének és vállalkozói engedélyének igazolását, valamint a tárgyi építési tevékenységre vonatkozó engedélyezési terv műszaki leírását. A többi dokumentum hiánya munkavédelmi szabálysértés. Így nem tudta bemutatni az alábbi előírt dokumentumokat: az alkalmazott felelős műszaki vezető, biztonsági és egészségvédelmi koordinátor nevét és szakképesítésük igazolását; a saját és az építési munkáinál alkalmazott felelős műszaki vezető kötelező szakmai felelősségbiztosításának igazolását; a tárgyi építkezésen végzett szakipari építési munkákkal kapcsolatos egyedi kockázatmegelőző felméréseket, és intézkedési jegyzőkönyveket; a biztonsági és egészségvédelmi tervet; az építési naplót, a munkaterület átadás-átvételi jegyzőkönyvvel; az építési kiviteli tervekről szóló jogszabályban előírt tervezői nyilatkozatot; az építési munkaterület átadásával egyidejűleg megnyitott építési naplót.
A felsorolt hiányosságok alapján megállapíthatók D. I. építési vállalkozó építőipari kivitelezési tevékenységének munkavédelmi szabályszegései.
Nem vizsgálta meg a munkaterületet a munkabiztonsági megfelelőség szempontjai alapján, nem vette át az előírások szerint a munkaterületet, nem készített a munkaterület átvételéről átadás-átvételi jegyzőkönyvet. Az építési munkaterületre történő felvonulásával egyidejűleg nem nyitotta meg építési naplót. Nem alkalmazott felelős műszaki vezetőt, valamint biztonsági és egészségvédelmi koordinátort. Nem végezte el a tárgyi építkezésen az építési munkák munkabiztonságát veszélyeztető, kockázatmegelőző felmérést és értékelést, ami alapul szolgál a tárgyi építkezésen végzett kivitelezői munkákra készített biztonsági és egészségvédelmi tervnek, ami munkavédelmi koordinátor közreműködése hiányában nem készült el. Nem végeztette el az elektromos energiavételezési csatlakozó berendezés használatba vétele előtti érintésvédelmi ellenőrzését. Érintésvédelmi ellenőrzés nélkül használta az életveszélyes betonkeverő gépét. Építőipari Kisgépkezelő jogosítvány nélkül kezelte az életveszélyes betonkeverő gépét.
A felsorolt hiányosságok munkavédelmi szabálysértések: az előírt követelmények hiánya, illetve nem teljesítése közvetett ok-okozati összefüggésben hozzájárultak a halálos munkahelyi baleset bekövetkezéséhez.
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 2. § 2) előírja: a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. III. Fejezet: az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei, Általános követelmények, 18. § (1): Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. 21. § (1): Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli. (3): A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.
1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 40. § (1): A kivitelező felelős a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért. (3): A kivitelező építési naplót vezet, abban a napi munkát rögzíti, a naplót állandóan a munka helyszínén tartja, és azt az ellenőrző hatóság, illetve az építési műszaki ellenőr kérésére rendelkezésre bocsátja. Az építési napló részét képezik az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozó felelős műszaki vezetői nyilatkozatok is.
290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról, 11. § (2) szerint a vállalkozó és az alvállalkozó kivitelező feladata a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtetőtől (alvállalkozó kivitelező esetében a vállalkozó kivitelezőtől) az építési munkaterület átvétele, b) az építési napló megnyitása az e jogszabályban meghatározottak szerint.
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 4. § (1): A veszélyesnek nem minősülő munkaeszköz esetében – ha annak biztonsága függhet a szerelés körülményeitől – a szerelést követően és az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint – ha a munkaeszközön, az új munkahelyen történő felállítását megelőzően végeztek szerelési munkát – a használatba vétel előtt a biztonságos szerelésről, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működés feltételeiről és körülményeiről a megbízott személy ellenőrző felülvizsgálat keretében meggyőződik.
– D. I. nem alkalmazott az építési kivitelezési munkáinál felelős műszaki vezetőt, valamint biztonsági és egészségvédelmi koordinátort (ez a munkakör munkavédelmi szaktevékenység, kizárólag szakirányú végzettséggel végezhető).
A felelős műszaki vezető, valamint biztonsági és egészségvédelmi koordinátor alkalmazása esetén a szakképesítésük alapján meg tudták volna előzni a halálos áramütés okozta munkahelyi balesetet. Az 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 39. § (1) előírja: Az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött építmények építőipari kivitelezési tevékenysége akkor folytatható, ha b) a kivitelezési tevékenységet névjegyzékbe vett olyan felelős műszaki vezető irányítja, aki a kivitelezővel tagsági, alkalmazotti vagy megbízotti jogviszonyban áll, és aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá a kivitelezési tevékenységet végzők felett közvetlen irányítási joggal rendelkezik. c) A kivitelező és a felelős műszaki vezető rendelkezik kötelező szakmai felelősségbiztosítással. 40. § (2): A felelős műszaki vezető felel d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.
A 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 3. § (2): A kivitelező munkáltató köteles koordinátort igénybe venni (foglalkoztatni vagy megbízni) a kivitelezési munkák alatt. A koordinátor indokolt javaslatait a felelős műszaki vezető a biztonságért viselt felelőssége keretében érvényesíti. 4. §: A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a ... meghatározott tartalmú biztonsági és egészségvédelmi terv. 6. § (2) b): biztonsági és egészségvédelmi tervben meg kell határoznia az adott építési munkahely sajátosságainak a figyelembevételével a munkahelyre, a munkavégzésre vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. 8. §: A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők: a) a meghatározott követelmények megvalósulásának összehangolása annak érdekében, hogy a munkáltató és – amennyiben a munkavállalók érdekében ez szükséges – a munkát személyesen végző önálló vállalkozók … a biztonsági és egészségvédelmi tervben meghatározottakat megvalósítsák.
9. §: A koordinátor megbízása vagy foglalkoztatása nem érinti a megbízónak (foglalkoztatónak) és a felelős műszaki vezetőnek a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megállapított felelősségét. 11. § (2): Az építési munkahelyen a természetes személy-munkáltató, aki maga is végez építési szakmunkát vagy építésszerelési munkát, köteles megtartani a munkavédelemre vonatkozó szabályokat, továbbá figyelembe venni a koordinátor javaslatait. 14. §: koordinátori feladatok munkabiztonsági szaktevékenységnek (Mvt. 8. §) minősülnek.
– D. I. nem végezte el az építési munkák munkabiztonságát veszélyeztető, kockázatmegelőző felmérést és értékelést, ami alapul szolgál a tárgyi építkezésen kivitelezői munkákra készített biztonsági és egészségvédelmi tervnek, ami munkavédelmi koordinátor közreműködése hiányában nem készült el.
A Mvt. 54. § (2): A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.
Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni.
– D. I. nem végeztette el az elektromos energiavételezési csatlakozó berendezés érintésvédelmi ellenőrzését a munka megkezdése előtt.
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről, 2. Energia elosztó berendezések 2.1. előírása: A szerelvényeket úgy kell tervezni, elkészíteni és alkalmazni, hogy azok ne jelentsenek tűz- vagy robbanásveszélyt. A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat megfelelően védeni kell a közvetett vagy közvetlen érintésből eredő villamos áramütéssel szemben.
III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül, 2. Energia elosztó szerelvények 2.1. előírása szerint „a helyszíni energiaelosztó szerelvényeket, különösen azokat, amelyek külső hatásoknak vannak kitéve, rendszeresen kell ellenőrizni és karbantartani. Azokat a szerelvényeket, amelyek már az építési hely létesítése előtt rendelkezésre álltak, azonosítani, ellenőrizni és egyértelmű jelzőtáblákkal kell ellátni.
A 8/1981. (XII. 27.) IPM rendelet a Kommunális és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról 26. § (3): A fogyasztó köteles az áram-védőkapcsoló készülékeinek működőképességét az ellenőrző gomb megnyomásával ellenőrizni: a) nem lakás céljára szolgáló helyiségek mért fogyasztói hálózatán legalább negyedévenként, b) építkezési felvonulási villamosenergia-ellátás esetén naponta a munka megkezdése előtt és rendellenes működés észlelése esetén annak javításáról vagy cseréjéről gondoskodni.
Ha az építési vállalkozó nem alkalmaz vagy nem bíz meg villamos, illetve érintésvédelmi felülvizsgáló szakképzettségű szerelőt a biztonságos munkavégzés villamos feltételeinek ellenőrzésére, akkor az elektromos építőipari gépeinek villamos csatlakozására saját munkaeszközként felvonulási elektromos-elosztó szekrényt köteles biztosítani. Ilyen berendezés pl. a felvonulási elektromos elosztószekrény, ami több, 400 és 240 V-os csatlakozási lehetőséggel van ellátva. Ennek az elektromos elosztószekrénynek tartozéka a földelő szár és összekötő földelővezető, amiknek alkalmazását előírják, mint üzemeltetési alapfeltételt.
A berendezés segédföldelését feszültség alá helyezés előtt kell telepíteni az erre a célra rendszeresített szondával és földelővezetővel, valamint bekötni a védősínre. Ennek a segédföldelő szondának és a földelővezetőnek telepítése annyira fontos életvédelmi követelmény, hogy a gépkönyv a karbantartási utasítások között külön kihangsúlyozza: a földelővezető hibátlanságáról minden üzemkezdéskor meg kell győződni, valamint a segédföldelő szondát 15 méteren túl telepíteni tilos.
A csatlakoztatott elektromos gépek érintésvédelmét a berendezés 30 mA névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolója biztosítja az alábbi szabványelőírásnak megfelelően.
MSZ 2364-470:2002 Épületek villamos berendezéseinek létesítése, 4. rész: Biztonságtechnika, 47. kötet: A védelmi módok alkalmazása, 470. főfejezet, Általános előírások, Áramütés elleni védelmi módok 471. 2. 3. előírja, hogy a tápforrás önműködő lekapcsolása védelmi mód alkalmazása esetén 30 mA- nél nem nagyobb névleges kioldó hibaáramú áram-védőkapcsolót kell alkalmazni a szabad téren elhelyezett, legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok és olyan csatlakozóaljzatok védelmére, amelyek várhatóan szabadtéri használatú, hordozható készülékeket fognak táplálni. (Már az MSZ 172/1-86 M Érintésvédelmi Szabályzat 3.1.6. pont, Megjegyezések 2. pontja is leírta: az áramvédő kapcsolás nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelmi módok kikapcsoló szervének egyik fajtája.)
– D. I. Érintésvédelmi ellenőrzés nélkül használta az életveszélyes betonkeverő gépét, és Építőipari Kisgépkezelő jogosítvány nélkül kezelte az életveszélyes beton-keverő gépét.
Összegzés
S. ZS. és S. F. „laikusként” a jogszabályi előírások ismerete nélkül járt el, amikor az építési vállalkozók megbízásakor jóhiszeműen arra számított, hogy az építkezéssel kapcsolatos valamennyi műszaki problémát megoldják a kivitelezők. Azt nyilatkozták, hogy „a konnektort darálógép üzemeltetésére használtak, megnézték és ki is próbálták a keverőgépet. Majd pedig több napon keresztül dolgoztak ezzel a géppel a balesetet megelőzően”. Ennek alapján gondolhatták, hogy a 3-fázisú csatlakozóaljzat hibátlan. De az utólag csatlakoztatott betonkeverő földelővezetőjének folytonossága, az elkorrodált földelő szonda a szabálytalanul kivitelezett csatlakozásnál váratlanul megszakadt, ezért amikor D. I. a gép fémszerkezetéhez ért, akkor a testén keresztül záródó áramkör halálos áramütést okozott. Ezt csak a berendezés megbontásos feltáró szemrevételezéses és műszeres bevizsgálásával lehetett volna ellenőrizni. A szakértői vizsgálat alapján megállapítható, hogy a sajnálatos baleset bekövetkezéséhez a kivitelezők és a megbízó is hozzájárult.
