Láncfűrészes, de nem texasi
2010/6. lapszám | Mattiassich Péter | 6382 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A megbízás háttere D. Á. 2006. május XX-én, kb. 11óra körüli időben, egy elektromos hálózatépítő és szolgáltató Kft. alkalmazottjaként munkavégzés közben, egy kikapcsolt 0,4 kV-os elektromos hálózat átépítése során nyolc napon túl gyógyuló, maradand...
A megbízás háttere
D. Á. 2006. május XX-én, kb. 11óra körüli időben, egy elektromos hálózatépítő és szolgáltató Kft. alkalmazottjaként munkavégzés közben, egy kikapcsolt 0,4 kV-os elektromos hálózat átépítése során nyolc napon túl gyógyuló, maradandó fogyatékossággal járó munkahelyi balesetet szenvedett.
A sérültet a munkatársai szállították a munkáltató telephelyére, ahonnan a közben megérkező mentők az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetbe szállították. A kórházban sérülését ellátták és 7 napos ápolás után otthonába távozott.
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye szerint D. Á. egészségkárosodása 50%-os, ebből a baleseti egészségkárosodás mértéke 38%, amely túlnyomóan üzemi baleset következtében alakult ki, és nem rehabilitálható. Az ezt követő időszakban III. csoportbeli baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült.
A baleset vizsgálatának előzményei
A munkáltató a balesetvizsgálat megállapításai, valamint a tanúmeghallgatások jegyzőkönyvei alapján a balesetet nem fogadta el munkabalesetnek.
D. Á. felesége ezután panasszal élt az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Közép-magyarországi Felügyelőségénél a baleset munkabaleseti jellegének megállapítása céljából. A Felügyelőség által lefolytatott vizsgálat alapján a tárgyi balesetet munkabalesetnek minősítették.
Ezt követően a sérült keresetet nyújtott be a Munkaügyi Bíróságra a munkáltatója ellen a balesettel kapcsolatos vagyoni és nem vagyoni kára megtérítésének céljából.
A sérült beadványában az alábbiakat állítja: „Az első fa kivágását kezdte meg F. S., amikor a fűrész felbőgött, és egy rendkívül erős fájdalmat éreztem a jobb lábszáramban. Állítom, hogy K. K. munkavezető kifejezett utasítására fogtam a kivágandó fák törzsét, tehát nem önkényesen vagy tiltás ellenére segédkeztem.”
A munkáltató cáfolta a sérült állítását a baleset lefolyásával kapcsolatban. A Bíróságra benyújtott ellenkérelmében az alábbiakat írta le: „2006. május XX-én L. Zs. munkautasítást adott a szeméttelepen történő munkavégzésre, ezért ment ki a 4 fős munkacsoport. A helyszínen lévő munkavezető, K. K. utasítást adott a 3 kisebb (10-15 cm) akácfa kivágására F. S.-nak. Egyidejűleg utasította D. Á. munkavállalót, hogy hagyja el a munkaterületet, fokozott balesetveszély áll fenn, s mivel neki nincs ott dolga, segíteni sem tud, legyen biztos távolságban. D. Á. a többszöri felszólítás ellenére egy óvatlan pillanatban visszament, sajnos megcsúszott és a mozgó láncfűrész a lábába vágott, miközben F. S. a harmadik akácfát vágta.”
A baleset lefolyásának ismertetése
A munkacsoport vezetője K. K., a tagjai pedig D. Á., L. Zs., K. J., F. S. voltak. Munkafeladatuk a légvezetékes hálózat kiépítése volt. Az elektromos vezeték elhelyezésének során egy akácfa akadályozta a hálózatépítési munkákat. Ezért F. S., a munkáltató által rendelkezésükre bocsátott benzinmotoros kézi láncfűrésszel elkezdte kivágni a rossz helyen álló fát. „D. Á. segíteni akart neki, de F. S. kétszer is szól, hogy menjen el a területről. D. Á. a figyelmeztetés ellenére mégis odament és a vizes füvön megcsúszott, ekkor a mozgó láncfűrész a jobb lábszárába vágott.”
A baleset körülményeinek feltárására az ügyben igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé.
A feladat a tárgyi munkánál használt, adott típusú, hordozható benzinmotoros láncfűrész kezelésével és használatával kapcsolatos jogszabályi előírások, munkavédelmi követelmények betartásának felülvizsgálata, valamint a baleset bekövetkezéséért felelős személyek munkabiztonsági szabálysértéseinek megállapítása volt. A szakértő feladata az volt, hogy a nyomozó hatóság által feltett kérdések, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján megállapítsa, hogy a balesetet milyen munkavédelmi szabályszegések váltották ki, és kik a felelősök a szabályok megszegéséért.
A balesettel kapcsolatos Jogszabályi előírások felsorolása
1992. évi XXII. Törvény a Munka Törvénykönyvéről
1993. évi XCIII. Törvény a Munkavédelemről és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
64/1994. (XII. 15.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról
7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, melléklet
37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről, 2. sz. melléklet
36/2004. (IV. 1.) FVM rendelet a 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet módosításáról, a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól
6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről (hatályos 2008. 12. 31-ig)
½006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről
21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
65/1999. (XII. 22.) EüM együttes rendelet, a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményei MSZ EN ISO 12100-1:2004 Gépek biztonsága. Fogalom-meghatározások
MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága. Műszaki alapelvek
MSZ EN 60204-1:2006 Gépi berendezések biztonsága, villamos szerkezetei
MSZ EN 292-1:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak, a kialakítás elvei
MSZ EN 292-2:1993 Gépek biztonsága. Alapfogalmak a kialakítás elvei
MSZ EN 292-2:1991/A1:1997. Műszaki alapelvek és előírások. Alapfogalmak
(ISO 11681-2:2006)
MSZ EN ISO 11681-1:2009 Erdészeti gépek. Hordozható láncfűrészek biztonsági követelményei és vizsgálata. 1. rész: Erdészeti láncfűrészek (ISO 11681-1:2004, tartalmazza a 2007. évi 1. módosítást)
MSZ EN ISO 11681-2:2009 Erdészeti gépek. Hordozható láncfűrészek biztonsági követelményei és vizsgálata. 2. rész: Gallyazó láncfűrészek
MSZ EN 1050:1999. Gépek biztonsága. A kockázatértékelés elvei
A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértő feladata a baleset helyszínén történt balesetrekonstrukciós vizsgálata alapján az, hogy az alábbi kérdésekre adjon választ.
1. A perbeli H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész használatához szükség van-e szakképzettségre, engedélyre vagy jogosítványra?
A baleset favágási tevékenység végzése közben, 2006-ban történt. Fontos leszögezni, hogy amikor F. S. beindította a motoros láncfűrészt és elkezdte a favágási munkavégzést, az már ún. favágási tevékenységnek minősült. A 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM együttes rendelet az építőgép-kezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgép-kezelők képzéséről még hatályban volt (2008. 12. 31-ig).
A munkavédelmi tevékenység célja a munkavégzés biztonságos körülményeinek kialakítása, ezért nem a munkáltató ágazati besorolását vizsgálja. Ebből adódóan a fenti jogszabály arra a munkavégzési tevékenységre vonatkozik, amivel megvalósult a favágás, mint erdészeti tevékenység a hálózati hibaelhárítás közben.
Az 1993. évi XCIII sz. törvény a munkavédelemről (Mvt.) 51. § (1) előírása: A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez, megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani. (3): Ha a munka a munkavállaló testi épségére, egészségére veszéllyel járhat, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter – az egészségügyért felelős miniszterrel és a tevékenység szerinti miniszterrel egyetértésben – előírhatja, hogy azt csak meghatározott szakképzettséggel (képzettséggel), illetőleg gyakorlattal rendelkező személy végezheti.
Nem lehet elhallgatni, hogy itt a nagy kérdés az, hogy ezt úgy kell-e érteni, hogy ha az OKJ-vizsga elő van írva a motoros láncfűrész kezeléshez, akkor a munkáltató tehető-e felelőssé, ha a dolgozó balesetet okoz e tevékenységével, mert nincs megfelelő szakismerete a gép kezeléséhez. Megítélésem szerint a mellékelt előírások ezt egyértelműen leírja.
A 37/2003. (XII. 27.) OM rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés azonosító száma: 21 6280 02, a szakképesítés megnevezése: motorfűrész-kezelő, hozzárendelt FEOR szám: 8125.
A 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról (3. sz. melléklet, a benzinmotoros láncfűrész kezelők szakmai követelményei) szerint a szakmai vizsgára bocsátás feltétele:
– minimum 6. évfolyam alapfokú iskolai végzettség;
– a 21. életévet betöltött férfi (iskolai rendszeren kívüli képzés esetén);
– a munkakörre megfelelő egészségügyi alkalmasság.
A munkaterület rövid jellemző leírása: a motorfűrész-kezelő erdő- és mezőgazdaságban 6 cm-nél nem vastagabb fák döntését, egyéb fák nyesését, darabolását végzi. A motorfűrészt a gazdaság egyéb szféráiban is használhatják – például ács-állványozók, tűzoltók, parkgondozók, útszegély karbantartók stb. – a biztonsági szabályok betartásával. A vibrációs ártalom fokozott lehet helytelen használat esetén.
A H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész használatához (legalább) motorfűrész-kezelő szakképesítés szükséges. A 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet, az Erdészeti Biztonsági Szabályzat Mellékletének 2.4.2. pontja előírása szerint (a baleset idején hatályos jogszabályozás) motorfűrész kezelésére 1990. december 31-ig erdészeti szakmunkás képesítéssel vagy motorfűrész kezelői jogosítvánnyal rendelkezők, 1991. január 1-jétől csak motorfűrész kezelői jogosítvánnyal rendelkezők jogosultak. Az Erdészeti Biztonsági Szabályzat függelékében kerül rögzítésre az, hogy azok a további szakmai végzettségek, amely alapján a jogosítványt – kérelemre – ki kell adni, a következők: okleveles erdőmérnök, erdőmérnök, erdész technikus, erdészeti gépésztechnikus, erdészeti gépész, erdészeti szakmunkás, fakitermelő.
Tehát a mezőgazdasági, erdészeti és építési ágazatban dolgozók részére kötelező a motoros láncfűrész használatához Motorfűrész-kezelői jogosítvány.
2. Milyen előírások vonatkoznak ennek a géptípusnak a használatára és karbantartására?
A H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész Használati utasítása tartalmazza a gép, kezelési, használati, karbantartási és a munkavédelmi utasításait.
A benzinmotoros láncfűrész használatára vonatkozó előírásokat a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet, az Erdészeti Biztonsági Szabályzat írja elő (a fontosabb előírások kiemelése következik, a teljesség igénye nélkül). Az erdészeti üzem területén a munkagépek vezetését, kezelését csak olyan dolgozók végezhetik, akik az adott rendeltetésű gépre a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítványt megszerezték, vagy megfelelő üzemi oktatásban részesültek és erről igazolást kaptak.
Tisztítási munka közben minden munkásnak önállóan, kisegítő nélkül kell dolgoznia. A kivágás alatt lévő fa magasságának másfélszeres távolságában, de a fa tövétől mért legalább 10 m-en belüli biztonsági körzetben csak a munkát végző tartózkodhat. A fakitermelés megkezdése előtt a vágásvezetőnek a munkásokkal minden új vágásterületen ismertetnie kell a technológiai, műveleti utasításokban foglaltakat.
A benzinmotoros fűrészt évente teljes műszaki, ezen belül zaj- és rezgésvizsgálatnak kell alávetni. Azt a benzinmotoros fűrészt, amely a vonatkozó szabványban (MSZ-08-0627) előírtnál rosszabb paraméterű vagy műszakilag hibás, a javításig a termelésből ki kell vonni.
A benzinmotoros fűrészt csak akkor szabad indítani, ha azt a dolgozó úgy rögzítette, hogy indításkor nem mozdulhat el (például a talajra helyezve, lábbal és kézzel rögzítve; a vágórésszel szemben 2 m-en belül senki sem tartózkodik; a lánc be van fékezve).
A benzinmotoros fűrészek motor-alapjáratát úgy kell beállítani, hogy alapjáratban a lánc nyugalomban legyen. Olyan fűrésszel, amelynek a lánca alapjáratban megy, nem szabad dolgozni.
Motorfűrész felett átlépni, áthajolni, átnyúlni vagy motorfűrészt vinni csak akkor szabad, amikor a vágórész áll. Csak leállított motorfűrészt szabad felügyelet nélkül hagyni.
Nehezen járható (magas és sűrű aljnövényzetű, egyenetlen, köves, vágástéri hulladékkal borított, csúszós stb.) terepen csak leállított motorú motorfűrésszel szabad közlekedni.
A benzinmotoros fűrészekkel végzett munkában közvetlenül minden vágás után a gázadagolóról az ujjat le kell venni. Ez alól csak a gallyazás kivétel. Járó láncú fűrésszel azonban gallyazás közben is csak akkor szabad helyet változtatni, ha a fűrészlánc a fának a dolgozóval ellentétes oldalán van.
Álló fák – műtárgyak (pl. erősáramú és távközlő szabadvezeték, épület) megóvása érdekében motorfűrésszel végzett – gallyazását csak a fától független, a munkás számára biztonságos állást adó helyről (pl. emelőszerkezet kosarából) a munkáltatói előírásokban meghatározott módon szabad végezni.
Darabolást ugyanazon a fán motorfűrésszel csak egy fő végezhet. A motorfűrész-kezelő köré vont 2 méteres sugarú körön belül darabolás végzésekor más személy nem tartózkodhat.
Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül a fáról vagy létráról csak 18 évnél idősebb és 50 évnél fiatalabb olyan férfiak végezhetnek, akik az előzetes és időszakos alkalmassági orvosi vizsgálaton a magasban végezhető munkára alkalmasnak bizonyultak.
3. Igényel-e védőfelszerelést az említett láncfűrész használata?
A benzinmotoros láncfűrészekkel végzett munkák során kötelező az ilyen típusú munkavégzésre előírt személyi védőeszközök használata.
A személyi munkavédelmi felszerelés nem küszöböli ki a sérülések kockázatát, de csökkenti a sérülés mértékét, ha bekövetkezik a baleset. A motoros láncfűrész a veszélyes munkaeszközök közé tartozik.
Használatuk során a legtöbb baleset úgy történik, hogy a fűrészlánc megsérti a kezelőt. Láncfűrészt használata közben, mindig kötelező jóváhagyott biztonsági személyi védőfelszerelést viselni.
A megfelelő személyi védőfelszerelés kiválasztásához munkavédelmi képesítéssel rendelkező szakember segítségét kell igénybe venni.
A 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelet az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról 2. függeléke az erdészeti tevékenységekben kötelező egyéni védőfelszerelésekből az alábbiak használatát írja elő: védősisak, hallásvédő, védőszemüveg vagy arcvédő maszk, védőbetétes kesztyű, védőnadrág. A ruháknak általában testhezállóknak kell lenniük, anélkül, hogy akadályoznák a mozgást. Ezen kívül kiemelendő még az acélbetétes, lábujjvédős, csúszásgátló talpú védőbetétes csizma is, és mindig legyen a közelben egy elsősegély-készlet!
Összegzés
A balesetet szenvedett dolgozó munkáltatójától kértem adatokat a dolgozóval, illetve a munkavezetőjével, valamint a motorfűrészt kezelővel és a motorfűrész üzemeltetésével kapcsolatban. A láncfűrész egyéb dokumentumai nem álltak rendelkezésre, használati utasítás, gépkönyv az interneten sem volt fellelhető.
Válaszában a cég ügyvédje egyebek mellett kiemelte: „A láncfűrész hobbi jellegű, ház körüli munkához ajánlott. F. S. munkakörébe a fűrész használata nem tartozott, munkaköre fűrész használatát semmilyen körülmények között nem indokolta. Az elektromos hálózatszerelő Kft. által készíttetett Kockázatértékelési szakvélemény a favágási tevékenységet, mint kockázati tényezőt az elektromos hálózatszerelő Kft.-nél nem is értékelte, a favágási tevékenység semmilyen formában nem tartozik az elektromos hálózatszerelő Kft. tevékenységi körébe. A cég favágási munkát nem végez, amennyiben erre mégis igény merül fel, úgy külsős, e tevékenységre szakosodott cég közreműködését veszi igénybe.”
A fentiek alapján bizonyított tény, hogy a balesetet szenvedett dolgozó munkáltatója sorozatosan megsértette a munkavédelmi előírásokat a tárgyi munka végzésével kapcsolatban. A vizsgálatban megállapítást nyert, hogy a munkáltató nem fordított elegendő figyelmet a hálózatépítési munkák balesetveszélyeire, valamint hallgatólagosan eltűrte a balesetveszélyes munkaeszköz használatát, üzembe helyezési eljárás és időszakos munkabiztonsági felülvizsgálatok nélkül. Fontos kiemelni a következő megállapításokat.
KGD2007. 259. Ha a munkatársának önként segítséget nyújtó dolgozó – az óvórendszabályt megszegve – balesetet okoz, ennek következményeiért a munkáltató felelős. (1993. évi XCIII. törvény 54. §)
KGD2007. 254. A munkáltató részéről a szabályellenes munkavégzési gyakorlat eltűrése megalapozza a társadalombiztosítási ellátások megtérítéséért való felelősséget. (1997. évi LXXXIII. törvény 67. §; 1993. évi XCIII. törvény 2, 54. §.)
BH2001. 7. Megvalósítja a maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét, aki mint az építkezés tényleges irányítója, tudatában van annak, hogy a munkálatot a biztonsági előírásokban levő rendelkezések alkalmazása nélkül végzik és ennek során a munkát végző személy az építményből lezuhanva egész életére kiható testi sérülést szenved [1978. évi IV. törvény 171. § (2) bek. a) pont, 1993. évi XCIII. tv. 2. § (2) bek., 28. § (1) bek., 42. § a) és b) pont, 54. §, 60. § a), b) és c) pont, 32/1994. (XI. 10.) IKM r. 2.7 pont, 5.8 pont, 7.5 pont, 31.1 és 9 pont, 1973. évi I. törvény 61. § (2) bek.].
A balesettel kapcsolatban az alábbi munkavédelmi szabályszegéseket követte el a munkáltató
1. Jogosulatlan munkavégzés lehetőségét teremtette meg azzal, hogy benzinmotoros láncfűrészt vásárolt, annak ellenére, hogy egyik dolgozójának sem volt a H 61 típusú benzinmotoros láncfűrész használatához szükséges Motorfűrész-kezelő szakképesítése, valamint az ügyvéd nyilatkozata szerint „a favágási tevékenység semmilyen formában nem tartozik a hálózatszerelő Kft. tevékenységi körébe” stb.
2. Továbbá a motorfűrész veszélyes gépi berendezés, ezért csak előzetes munkavédelmi felülvizsgálat javaslata alapján szabad üzembe helyezni a Mvt. szerint. Ez azonban nem történt meg. Az 1993. évi XCIII sz. törvény a munkavédelemről (Mvt.) III. Fejezet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményei, Általános követelmények 18. § (1): Munkahely, létesítmény, technológia tervezése, kivitelezése, használatba vétele és üzemeltetése, továbbá munkaeszköz, anyag, energia, egyéni védőeszköz előállítása, gyártása, tárolása, mozgatása, szállítása, felhasználása, forgalmazása, importálása, üzemeltetése a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott, ezek hiányában a tudományos, technikai színvonal mellett elvárható követelmények megtartásával történhet. (3): Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre, mint termékre, külön jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány). 21. § (1): Az üzemeltető munkáltató a veszélyes munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (3): A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy… a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
A gépek közül az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 1/a. számú melléklet az alábbiakat sorolja be a veszélyesek közé: az Mvt. 21. §-ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzéke, a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet alapján: 7. Kézi láncfűrészgépek fa megmunkálására.
3. A cég nem tartotta a benzinmotoros láncfűrészt biztonságosan elzárt helyen. Így megteremtette a veszélyeztetés lehetőségét, hogy bárki balesetet okozhasson.
4. A munkavezető eltűrte, hogy a veszélyes berendezést kivigyék a munkaterületre és azt ott szabályellenesen használják, kezelési utasítás és munkavédelmi oktatás nélkül stb., és az oktatott anyag megfelelő elsajátításáról történő ellenőrzés nélkül. A munkavédelmi törvény 50. §-a előírja: „a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.” Valamint lásd még az 1. pontban leírtakat!
5. A sérült dolgozó fegyelmezetlen magatartásával volt okozója a bekövetkezett balesetnek, mivel átgondolatlanul kivitelezett, segítő szándékú odaszaladása közben megcsúszott és nekivágódott a már üzemelő láncfűrészbe, amennyiben bizonyíthatóan saját döntése alapján cselekedett.
További fontos előírások a munkáltató részére, amiket nem tartott be a balesettel összefüggésben.
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 23. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya az Mvt. 87. §-ának 4. pontja szerinti munkaeszköznek a szervezett munkavégzés során történő használatára terjed ki. (Mvt. 87. § 4. Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak, vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).
7. § A munkáltató az alkalmazásra szánt biztonságos munkaeszköz megválasztásánál és az üzemeltetés helyének kijelölésénél gondoskodik arról, hogy a munkaeszköz használata során c) biztosítsa a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmét. 8. § A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes munkaeszközt kizárólag annak kezelője használja. 9. § A munkáltató a biztonságos munkaeszköz megválasztása során a munkavállalókat a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább
a) a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használatának körülményeiről, feltételeiről;
b) rendeltetésszerű használata során az előrelátható veszélyes, illetve veszélytelen meghibásodási lehetőségeiről és a meghibásodás esetén szükséges tennivalókról;
c) az előfordulható téves kezelésről és annak következményeiről;
d) a körülmények megváltozásáról, még abban az esetben is, ha a változás olyan munkavállaló közvetlen környezetében történik, aki az érintett munkaeszközt nem használja.
A tájékoztatást az érintett munkavállaló részére az általa értett nyelven, érthetően, ahol szükséges írásban kell megadni.
10. § A munkáltató a munkába álláskor, illetve a munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor a munkavédelmi oktatás keretében a munkavállalót a munkaeszközök használatával összefüggésben tájékoztatja legalább
a) a munkaeszköz üzembe helyezéséről, használatáról;
c) a munkaeszköz meghibásodási lehetőségeiről, a munkavállalónak a hibák elhárításával kapcsolatos feladatairól;
d) a rendkívüli körülmények bekövetkezése esetén szükséges teendőkről;
e) a különböző alkalmazási célú védőburkolatokról és biztonsági berendezésekről;
f) a munkaeszközök rendeltetésellenes használatáról és annak következményeiről;
g) a veszélyes terek megközelítéséről, az alkalmazott védelmi megoldásokról;
h) a munkavállaló munkakörébe tartozó beállítási feladatokról;
i) a munkaeszköz használatához szükséges egyéni védőeszközök és használatuk követelményeiről;
j) a munkaeszköz üzemeltetéséből adódó helyi sajátosságokról.
