Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2012. március

A hosszabbító, a háztartási aljzat és a dugó

2012. március 20. | Galamb István Szászik László |  21 135

Termékvizsgálati sorozatunk jelen elemében a háztartási dugók és aljzatok, illetve a részlegesen a hosszabbítókkal kapcsolatos anomáliák kerülnek tárgyalásra. Noha az épületvillamossági szakemberek napi szakmagyakorlásához csak esetlegesen kötődő termékekről van szó, de az alábbiakból is világosan kitűnik az, hogy milyen villamos biztonsági kockázatokat rejtenek magukban ezek az eszközök. A következő információkat a TÜV Rheinland munkatársai, Galamb István és Szászik László urak bocsátották az olvasók rendelkezésére. ■ Jogszabályi háttér Hosszú ideig a 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet az egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szabályozta az épületvillamosságban alkalmazott eszközök, berendezések termékvizsgálatával kapcsolatos legfontosabb elemeket. Ennek 1. §-a rögzítette, hogy bizonyos villamossági termékeket – így többek között a villamos háztartási dugókat és csatlakozóaljzatokat is – belföldön gyártani vagy külföldről behozni csak szabványossági típusvizsgálat alapján lehet, és Megfelelőségi Tanúsítvány nélkül nem hozhatók forgalomba és nem alkalmazhatók. A 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről alapjában új szabályozást vezetett be: ez a kisfeszültségű direktívát honosította meg a magyar jogrendben, s ennek következtében a kötelező bevizsgálás rendszere megszűnt. A termék forgalomba hozatalának feltétele a CE-jelölés mellett a gyártói nyilatkozat és a megfelelő műszaki és egyéb dokumentáció biztosítása lett. (3. § (1): Villamossági termék az Európai Unióban kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot.) Bizonyos kivételek azonban bekerültek a szabályozásba, így többek között a háztartási csatlakozódugók és aljzatok. A kivételezést az indokolta, hogy ezek az eszközök nincsenek nemzetközileg egységesítve: már Európában is igen sok kiszerelésben találkozhatunk háztartási aljzatokkal és dugókkal. Mivel tehát nincs egyetlen közös európai szabvány, és Európán belül többféle csatlakozási rendszer létezik, ezeknek a termékeknek a szabályozása nemzeti hatáskörben maradt.

Létesítés és felülvizsgálat

2012. március 20. | netadmin |  11 063

Az alábbi rövid publikációban kísérletet teszünk a lapzárta időpontjában érvényes, 2012. február 20-án aktuális, a villámvédelmi létesítéssel és felülvizsgálattal kapcsolatos szabályozási helyzet áttekintésére. Tekintettel arra, hogy a közeljövőben lényeges döntések várhatók, jelen írással a közelmúltban feltorlódott problémákra kívánjuk fókuszálni a figyelmet, majd a következő lapszámban reményeink szerint már a szakemberek széles rétegét érintő végleges változásokról számolhatunk be. ■ Előzmények Tekintsük át vázlatosan az elmúlt időszak legfontosabb mérföldköveit! ■ 2006: az MSZ EN 62305: 2006 megjelenése angol nyelven. ■ 2009: a magyar nyelvű változat kiadása. ■ 2011: az MSZ EN 62305: 2011 (második, módosított kiadás, angol nyelvű) megjelenése. ■ 2011. IX. 6.: az új OTSZ (28/2011. IX./BM-rendelet) megjelenése. ■ 2011. X. 6.: az új OTSZ hatályba lép. ■ Milyen fontos következményekkel járt a fenti eseménysorozat? A válasz a következőképpen fogalmazható meg. a. Az OTSZ elfogadja „norma szerinti”-nek a villámvédelmet, ha az megfelel a „vonatkozó” műszaki követelményeknek. (Fontos kiemelni, hogy ez 2014-ig az MSZ EN 62305 első és második kiadását jelenti: a két kiadás 3 évig egyidejűleg érvényes!) b. Az OTSZ előírta az akkreditált tanfolyami vizsga letételét a norma szerinti (az MSZ EN 62305 szerinti) létesítéseknél és felülvizsgálatoknál.

El kell menni innen

2012. március 20. | Elek Csaba |  6732

A Villanyszerelők Lapja szerkesztősége rendszeres időközönként közölt beszámolókat a szakmai oktatás helyzetéről, problémáinak megoldási lehetőségeiről: ez alkalommal azonban publikációnkkal egy olyan negatív tendenciára kívánjuk felhívni a figyelmet, amely alapjaiban lehetetlenítheti el a magyarországi villanyszerelési utánpótlás képzését. Ezt követően a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara oktatási igazgatója reflektál a megfogalmazott problémákra.

Rádiófrekvenciás vezérlés I.

2012. március 20. | Porempovics József |  7419
1

A vezeték nélküli, rádiófrekvenciás vezérlés lehetőségeiről, eszközeiről a szaklap több publikációja szólt már. Az „Irányítástechnikai hétköznapok” cikksorozatban is többször esett szó róla, de mindig csak az adott témához kapcsolódó alkalmazásokhoz igazodóan. Az egyértelmű átláthatóság érdekében – a most induló kisebb cikksorozatban – rendszerbe foglalva tekintjük át a témakört az alapoktól elkezdve, egészen egy lakás funkcióinak vezérléséig. Mindezt egy eddig is példaként említett, viszonylag egyszerű és jó ár/érték arányú RF eszközcsalád-rendszer segítségével. A cikksorozat most nem foglalkozik hang- és video-átvitellel. A távvezérlés, távjelzés régóta foglalkoztatja az emberiséget, és mindig meg is oldotta az adott kornak megfelelő szinten a feladatát. A technika és az emberiség életkörülményei állandó fejlődésben vannak. Az adott kor műszaki lehetőségei és emberi igényei egymást fejlesztve, egymásra hatva teremtették meg az új megoldásokat. Az 1. ábra a távirányítás, távvezérlés felépítését, logikai alapszerkezetét mutatja. A szemléltetés kicsit egyszerűsített, mert a hétköznapi használat szempontjából mindhárom rész tovább bontható. Az ADÓ tartalmazza a továbbítandó információkat (nyomógomb megnyomása, kontaktusok állapota stb.), magába foglalja a kódoló egységet és az átviteli csatorna jellegének megfelelő modulátor- és meghajtófokozatot. A VEVŐ-ben az átviteli csatorna jellegének megfelelő fogadóegység található a demodulátorral, majd dekódoló (jelvisszafejtő) és jelfeldolgozó, valamint beavatkozó, végrehajtó egység kap helyet. Az „Átviteli csatorna” az a kommunikációs közeg, melyen keresztül a kapcsolat megvalósul az ADÓ és a VEVŐ között. Hétköznapi értelemben általában az átviteli csatorna jellege alapján nevezzük el a különböző távvezérléseket, távirányításokat (pl. infra-távirányító), melyek egyben a csatorna fizikai tulajdonságai is.

Amikor röpülnek a percek

2012. március 20. | Mattiassich Péter |  4978

a megbízás A BH. Kft. felperesnek az Egészségbiztosítási Pénztár alperes elleni kártérítési perében a Munkaügyi Bíróság megbízott H. F. betanított gépmunkás 20XX. július 19-én történt súlyos munkabalesetének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. H. F. 196X. augusztus 12-től változó munkakörökben, a baleset idején mint betanított gépmunkás dolgozott a kft-nél. 20XX. július 19-én munkavégzés közben súlyos üzemi balesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag 2 éven keresztül keresőképtelen volt. Ez időszak alatt több alkalommal kórházi kezelésben részesült. H. F., mint felperes 20XX. november 06-án kártérítési pert kezdeményezet korábbi munkáltatója, a BH. Kft. ellen. A Bíróság 20XX. február 13-án a felek közös megegyezése és kérése alapján a pert megszüntette. Felgyógyulását követően az Egészségbiztosítási Pénztár 1 920 640 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megtérítését követelte a dolgozót foglalkoztató BH. Kft.-től. A fizetési meghagyásban az Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta, hogy „a biztosított munkabalesete azért következett be, mert a munkáltató nem biztosított biztonságos munkaeszközt, gépet a munkavégzéshez, illetve megbízottja (helyi vezető) nem ellenőrizte a munkakörülményeket. Ezáltal megszegte a többször módosított 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 40. § (1) bek., 54. § (5) bek. (a), (b), (c), (e) pontjában foglaltakat”. Emiatt az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 68 A. § (2) bekezdése és e törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. Rendelet 49. §, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdésben foglaltak alapján „az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért… a felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni”. A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset.

Néhány gondolat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

2012. március 20. | netadmin |  7614
1 4 (1)

Az elmúlt években a villamossági szakterület számos konferenciájára kaptam meghívást, mint a tűzvédelemben jártas vendégelőadó. Az ott elhangzott előadások tematikáját jellemzően nem az aktuális előírások ismertetésére, hanem a miértek tisztázására és összefüggésekre történő rávilágításra építettem fel. Vallom, hogy ha egy szabályrendszer logikájával tisztában vagyunk, akkor az egyben emészthetőbbé is válik, mert csökken a nem értésből adódó újdonsággal szembeni ellenállás. Nem szeretném a magyar villamosítás kezdeteitől taglalni annak tűzvédelmi vonzatait – elvégre nem tudománytörténeti cikk megírására kértek fel –, inkább a nemrég megjelent OTSZ (Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. [IX. 6.] BM rendelet, hatályos 2011. október 6-tól) egy-két rendelkezésének kiegészítésére szorítkoznék. Kezdjük az alapoknál. Kissé „eldugva”, de azért megtalálható az a passzus az OTSZ-ben, hogy a villamos berendezéseket a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően, vagy azzal legalább azonos biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni (OTSZ 390. § [3] bekezdés). „Magyarról-magyarra” történő szabad fordításban ez azt jelenti, hogy az érvényes szabvány szerint kell – kötelezően – az elektromos rendszerrel bánni. Ez két fő kérdést vet fel. Először is, hol marad a szabvány önkéntes alkalmazásának alapelve? Az Európai Unión belül a szabványosítás kiemelt hangsúlyt kap. Ennek egyik sarokpontja, hogy egy szabványosított terület elfogadható biztonságát az arra vonatkozó szabványnak történő megfeleléssel lehet biztosítani. Ez azt jelenti, hogy akkor tudom azt kijelenteni egy rendszerről, hogy jó, biztonságosan használható, ha az érvényes szabványban foglalt előírásokat maradéktalanul betartottam, vagy az általam kigondolt műszaki megoldás legalább ugyanazt a szintet megüti. Ez az általam kigondolt műszaki megoldás adja a szabványtól való szabad eltérés lehetőségét. Az, hogy a szabvány előírásaitól történő eltérés hogyan történik, az EU tagállamain belül más és más.

Miért hagyják ott a weboldalam 5 mp-en belül?

2012. március 20. | Komáromi Zsombor |  2784

Egy weboldalnak lehet elképesztő látogatottsága: előfordulhat, hogy havonta 5000, 10 000 vagy még több ember is megnézi a feltüntetett információkat. Nemcsak az a fontos azonban, hogy hány látogatója volt a honlapnak, hanem az is: mennyi időt töltöttek el ott.

Magyar fejlesztésű elektronikus fénycsőelőtétek

2012. március 20. | netadmin |  17 210
1

Egy magyar vállalkozás a fénycsőelőtét-elektronikai piac megújítását tűzte ki zászlajára: a hazai szakembergárda hosszú éveken keresztül egy olyan előtét-elektronikát fejlesztett, amely nem csak az energiaszámlák végösszegének csökkentését ígéri, de működésének jellegéből adódóan egyszerre hosszabbítja meg a fénycsövek élettartamát, és az 50 Hz-es fénycsővibrálás kiküszöbölésével az egészségre abszolút ártalmatlan, kellemes, meleg fényű világítással szolgál környezetének.

Chancery Lane földalatti óvóhely és Kingsway telefonközpont Londonban II.

2012. március 21. | netadmin |  3572

■ Bővítés 1952-ben Eredetileg a Chancery Lane óvóhely két párhuzamos, belső födémmel ellátott és ezáltal kétszintes alagútból állt, melyeket öt kisebb alagút kötött össze merőlegesen. Hozzáférés a felszínről a régi, High Holborn 31/33. szám alatti metrómegállóból, valamint a Furnival Street 38/39. alól induló lift- és lépcsőakna révén történt. A felszínen a bomba-sújtotta épületrészeket lebontották a könnyebb megközelítés érdekében. Ezen kívül volt még egy építkezési akna, mely a High Holborn és Furnival utca sarkán vezetett le az óvóhelyre (ezt az 1952-es átépítéskor lezárták és befedték), és egy lépcsősor a Central metróvonal peronjától az óvóhely szívéig (3. kép). Miután az óvóhely a Posta kezére került, az első lépések közé tartozott annak nagyszabású átépítése, bővítése. Az óvóhely kibővítése négy, nagy átmérőjű oldalalagút (sugárút) megépítésével kezdődött a déli szektorban, a Staple Inn alatt. Ebben az időben épült a legdélebbi kijárat is Tooks Court-nál, egy építési akna a sugárutak között (ma park van a helyén a felszínen), illetve egy nagy teherbírású lift a Central metróvonal peronjához. Kialakult a létesítmény mai alaprajza. És megépült az összeköttetés a meglévő, több mint 19 km hosszú, szinte egész Londont behálózó postahivatali kábelalagút-rendszer kelet-nyugati fővonalával (2. kép). Egy másik lépésben megépítették a Furnival utcai áruszállító felvonót, lehetővé téve a nagyobb méretű felszerelések, gépek autóval való beszállítását is. A beszállítás másik módja a Chancery Lane megálló vágányait vette volna igénybe, súlyosan feltartóztatva ezzel a metróforgalmat (7. kép). A berendezést és üzembe helyezést követően a telefonközpont 1954. október 30-án kapcsolódott be a forgalomba, mint jelentős fejlődési mérföldköve a brit belföldi távolsági kapcsolatok mechanizálásának. Az új telefonközpont a Kingsway nevet kapta, de a Postahivatal személyzetének körében elterjedtebbek voltak a TZK (Trunk Zone Exchange Kings-way – Kingsway Zonális Városközi Távbeszélőközpont) vagy LTK (London Trunk Kings-way – Kingsway Londoni Interurbán Telefonközpont) megnevezések. A központ nem volt különösebben közel a Kingsway nevet viselő utcához, de ez csak alátámasztja azt a jól bevált postahivatali szokást, miszerint fontos létesítmények földrajzi jelentéssel bíró neveket kapnak, noha nem utalnak azok földrajzi helyzetére (9. kép). Kingswayt, a kezelők nélküli tandem telefonközpontot maximum 5000 távolsági áramkör ellátására tervezték (majd bővítették), és bár elsősorban tandem egységnek szánták, kapacitásának egy része a londoni csoport kimenő és bejövő hívásainak kapcsolására, az ún. terminálforgalom lebonyolítására is rendelkezésre állt. 1956-ban fontosságot nyert azáltal, hogy az első transzatlanti telefonkábel londoni terminálja lett, a TAT 1. A telefonközpont hírét csak növelte az a tény, hogy az akkor híres „forró drót”, amely közvetlen összeköttetést biztosított az Egyesült Államok és a Szov- jetunió elnökei között, rajta haladt keresztül (6. kép).

Örökzöld téma Energiatakarékosság IX.

2012. március 21. | netadmin |  6331

Az emberiség és a környezet viszonyát sok egyéb mellett az energiaszükségletek kielégítésével járó tevékenység befolyásolja. Az energiatermelés és -felhasználás környezetterheléssel jár. Elemi érdekünk, hogy ne lépjük át azt a határt, mely súlyos, akár visszafordíthatatlan károkat okozna a környezetben. Ez a felfogás tükröződik az Európai Unió környezetbarát tervezést előíró határozatában. A tervezéskor már eldől, hogy az adott termék mennyiben felel meg a környezetvédelem szempontjainak. Legyenek tehát követelmények a tervezők számára, melyek betartása által csökkenthető a környezet terhelése! Nem szakadhatunk el azonban a realitásoktól, olyan szabályokat kell hozni, melyek betarthatók. Ezért mindez csak azokra az energiafelhasználó termékekre vonatkozik, melyek ■ lényeges értékesítési és kereskedelmi volument képviselnek, ■ meghatározó környezeti hatással járnak, és ■ környezeti hatásuk túlzott költségráfordítás nélkül lényegesen javítható. Fontos tehát az, hogy csak ott akarjunk beavatkozni, ahol a környezet veszélyeztetése jelentős, és úgy törekedjünk a beavatkozásra, hogy ez ne járjon túlzott költségráfordítással!Belekerültek ebbe a körbe a világítástechnikai termékek is. Nevezetesen azon meghatározott részük, amelyekre rendeleteket dolgoztak ki. Az egyik a 244/2009/EK (2009. március 18.) rendelet a nem irányított fényű, háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények végrehajtásáról. A másik a 245/2009/EK (2009. március 18.) rendelet a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei végrehajtásáról. Ez utóbbiak az irodai és köztéri világításban (szolgáltatási szektor) jellemzően használt világítóeszközök. 2010-ben a 347/2010/ EU rendelet a 245/2009/EK-t több ponton is módosította. A CELMA, az Európai Unió országaiban működő lámpatest- és elektrotechnikai lámpatest-alkatrészgyártó cégek szövetsége 2010-ben irányelvet adott ki a 245/2009/EK rendelet alkalmazásának elősegítésére. A rendeletek tehát valamilyen megfontolásból így osztották fel a termékeket. Lényeges azonban, hogy a hatályuk alá eső eszközökre akkor is vonatkoznak, ha azokat nem háztartásban vagy irodában használják. A követelmények a termékre a felhasználás helyétől függetlenül érvényesek. A nevesített cél a termékek villamosenergia-fogyasztásának csökkentése. Ezt költséghatékony technológiák alkalmazásával kell elérni, ami a vásárlási és üzemeltetési költségeket egyaránt mérsékeli.

Tűzeset egy kereskedelmi épületben

2012. március 21. | netadmin |  5222

A tűzeset az esti órákban történt: egy kereskedelmi épület szociális blokkjában keletkezett a tűz. A helyszínre érkezett tűzoltórajok megfékezték a tűz terjedését, és eloltották a lángokat. Az utómunkálatok alatt, a helyszín átvizsgálása során semmilyen szokatlan körülményt nem tapasztaltak, a szándékos tűzokozás gyanúja nem merült fel. A tűzeset egyszerű elektromos tűznek látszott: a tűzoltók levonulása után, az épület villamos felülvizsgálata során a nulla és a fázisok között megnövekedett feszültséget mért a munkát végző villanyszerelő. A történtek észlelése miatt értesítette a szolgáltatót. Eközben az épületben, az elektromos berendezések ellenőrzésekor valamennyin műszaki meghibásodást tapasztaltak. Első feltételezésre úgy tűnt, hogy a tűzeset következtében fellépett elektromos hiba miatt mentek tönkre. A villamos művek szakemberei a helyszínre érkezéskor tapasztalták, hogy a tűz által érintett épület elektromos energia- ellátását biztosító trafóházba betörtek. Miután bementek az építménybe, észlelték, hogy a nulla vezetéket ellopták. A történtek miatt értesítették a rendőrséget. A tűzvizsgálók bevonására ezt követően került sor. A tűz által érintett kereskedelmi épület egy kb. 600 m2 alapterületű, földszintes raktáráruház volt. A tűzveszélyességi osztálya „D”, mérsékelten tűzveszélyes. Az épület függőleges teherhordó épületszerkezetei falazott téglafalból készültek. Az alacsony hajlású tetőfödémek vasbeton gerendaszerkezetből álltak. A tetőhéjalás fém trapéz- lemez-fedéssel valósult meg. A kereskedelmi épület területén beépített automatikus tűjelző berendezést létesítettek. Az épület raktáráruház egysége a tűz által érintett szociális blokktól tűzgátló szerkezetekkel került elválasztásra. Az átjárhatóságot egy 1,5 órás tűzállósági határértékű tűzgátló ajtó biztosította. Az épületben automata tűzoltó berendezést nem telepítettek. Tűzveszélyes tevékenységet nem folytattak a létesítmény területén. A helyszíni szemle során azt állapítottuk meg, hogy a tűz a szociális blokk egyik sarkában felállított fém polcrendszeren keletkezett. Az ott tárolt éghető komponenseket tartalmazó anyagok, elsősorban papírok, kartonok nagy része elégett, megsemmisült. Az ezeken kívül ott elhelyezett műanyag- borítású és/vagy anyagú tárgyak, eszközök elolvadtak, deformálódtak.

Csak a tájékozatlan adózó védtelen!

2012. március 21. | netadmin |  3185

Ahogy már megszokhattuk, ebben az esztendőben is az új évhez új és módosuló adótörvények dukálnak, amelyek számos magánvállalkozónál, cégnél, társaságnál „keltettek felzúdulást”. Emelkedett az áfa, bevezették a kötelező bérkompenzációt, illetve az adóregisztrációs eljárást. Az egyik legfontosabb újdonság az idei esztendőben a kötelező bérkompenzálás bevezetése. Az Országgyűlés elfogadta az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosítását, a jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ennek hatására azonban számos ember foglalkoztatása megszűnhet, azt még nem tudni pontosan, hányan lettek munkanélküliek vagy váltak részfoglalkoztatottá. Rendeletben határozta meg a kormány a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési eljárásban, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból. A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjedhet, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Amennyiben a munkáltató igazolja, hogy a törvény hatálya alá eső munkavállalóinak – nem teljes létszámának, hanem minimum kétharmadának – az elvárt mértékben megemelte fizetését, úgy nem követ el jogsértést. A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, és két évig marad érvényben. A bérkompenzáció értelmezése A 2012-es évi bérkompenzáció kiszámításánál a munkabéren, illetve a személyi alapbéren átlagkeresetet kell érteni, amelybe a munkabér személyi alapbérének (Mt. 142. § szerinti személyi alapbér) és rendszeres bérpótlékainak (Mt. 151/A. § [2] bekezdés szerinti bérpótlékok) egy hónapra levetített összegét kell érteni. A 2011. október 31-ét követően részmunkaidőssé vált munkavállalók esetén az átlagkeresetet a munkaidő-változás mértékével arányosan kell kiszámítani. A kívánt mértéket be nem tartó cégek két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és nem kaphatnak állami támogatást. A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért. Számtalan kisvállalkozás, illetve társaság kényszerülhet a kötelező bérkompenzáció miatt arra, hogy vagy részmunkaidősen foglalkoztassa munkatársát, vagy mondjuk 3 munkatársa közül kettőnek véglegesen útilaput kössön a talpára. A kötelező béremelés idei végrehajtását még ebben az évben érvényesíteni kell azon munkavállalóknál, akiknek nettó bérük az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt csökkent. A kötelező béremelés pontos mértékét a kormány állapítja majd meg, amelyet a vállalatoknak kötelező lesz kifizetni. Az új törvény 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki. A kötelező béremelés várt mértékének kiszámításánál figyelembe kell venni a munkavállaló 2011. évi személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak egész havi átlagát.

Margit híd díszvilágítása

2012. március 21. | netadmin |  3591

A kilencvenes évek végén a főváros megbízásából a szakemberek elkészítettek egy olyan tanulmánytervet, amelyben összefoglalták, hogy milyen épületeket, szobrokat, hidakat kellene megvilágítani ahhoz, hogy a méltán világhírű budapesti panorámában este is gyönyörködni lehessen. A tanulmány az ötletek mellett látványképekkel is illusztrálta az elképzelt díszvilágításokat. Megelevenedett a Vár, a Parlament épülete, a hidak sötétedés után eddig láthatatlan képe. Akkor ez a szakmai anyag félig álomnak tűnt, de hála az utóbbi évek lehetőségeinek, ma már valóság.

LED-es kijáratmutató lámpatestek és tartalékvilágítások

2012. március 21. | netadmin |  7248

  Gyártó cég ASM Security Kft. ASM Security Kft. Awex Forgalmazó cég ASM Security Kft. ASM Security Kft. Lumentron Electronic Kft. Típus Clever Light - CL-505 hagyományos lámpatest választható piktogramokkal Clever Light - CL 604 hagyományos lámpatest választható piktogramokkal TWINS LED/8W kijáratmutató élvilágított plexivel Származási hely Magyarország Magyarország Lengyelország Milyen minősítésekkel rendelkezik a termék? Minősítések folyamatban Minősítések folyamatban CE, CNBOP Teljesítmény (W) 1 1 LED 1,2W vagy fénycső 8W Tápfeszültség (V) 230 230 230 Várható élettartam (h) 50 000 50 000 35 000 Címezhetőség nem nem igen Méret (hxszxm, mm) 340x195x48 340x67x94 315x243 Látótávolság (m) 20 20 MSZ1838 értelmében 30 Védettség (IP) IP42 IP42 IP20 Akku paraméterei (V, mAh) n.a. n.a. 3,6 V 1000 mAh