Csak a tájékozatlan adózó védtelen!
2012/3. lapszám | netadmin | 4058 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ahogy már megszokhattuk, ebben az esztendőben is az új évhez új és módosuló adótörvények dukálnak, amelyek számos magánvállalkozónál, cégnél, társaságnál „keltettek felzúdulást”. Emelkedett az áfa, bevezették a kötelező bérkompenzációt, illetve az adóregisztrációs eljárást. Az egyik legfontosabb újdonság az idei esztendőben a kötelező bérkompenzálás bevezetése. Az Országgyűlés elfogadta az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző törvények módosítását, a jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba. Ennek hatására azonban számos ember foglalkoztatása megszűnhet, azt még nem tudni pontosan, hányan lettek munkanélküliek vagy váltak részfoglalkoztatottá. Rendeletben határozta meg a kormány a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munkabérének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a béremelést nem hajtják végre, a jogsértés megállapításától számított 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési eljárásban, nem tehetnek ajánlatot közbeszerzési eljárásban, nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból. A módosítással a munkaügyi ellenőrzés a jövőben arra is kiterjedhet, hogy a béremelés elvárt mértékét a cégek teljesítették-e. Amennyiben a munkáltató igazolja, hogy a törvény hatálya alá eső munkavállalóinak – nem teljes létszámának, hanem minimum kétharmadának – az elvárt mértékben megemelte fizetését, úgy nem követ el jogsértést. A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, és két évig marad érvényben. A bérkompenzáció értelmezése A 2012-es évi bérkompenzáció kiszámításánál a munkabéren, illetve a személyi alapbéren átlagkeresetet kell érteni, amelybe a munkabér személyi alapbérének (Mt. 142. § szerinti személyi alapbér) és rendszeres bérpótlékainak (Mt. 151/A. § [2] bekezdés szerinti bérpótlékok) egy hónapra levetített összegét kell érteni. A 2011. október 31-ét követően részmunkaidőssé vált munkavállalók esetén az átlagkeresetet a munkaidő-változás mértékével arányosan kell kiszámítani. A kívánt mértéket be nem tartó cégek két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és nem kaphatnak állami támogatást. A bérkompenzáció betartását úgy ellenőrzi a munkaügyi hatóság, hogy megállapító határozatot hoz akkor, ha a munkavállalók kétharmada nem kapta meg a rendeletben előírt bért. Számtalan kisvállalkozás, illetve társaság kényszerülhet a kötelező bérkompenzáció miatt arra, hogy vagy részmunkaidősen foglalkoztassa munkatársát, vagy mondjuk 3 munkatársa közül kettőnek véglegesen útilaput kössön a talpára. A kötelező béremelés idei végrehajtását még ebben az évben érvényesíteni kell azon munkavállalóknál, akiknek nettó bérük az egykulcsos személyi jövedelemadó miatt csökkent. A kötelező béremelés pontos mértékét a kormány állapítja majd meg, amelyet a vállalatoknak kötelező lesz kifizetni. Az új törvény 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki. A kötelező béremelés várt mértékének kiszámításánál figyelembe kell venni a munkavállaló 2011. évi személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak egész havi átlagát.
■ Általános forgalmi adó
A döntéshozók felborzolták a kedélyeket az áfa emelésével is. A 25-ről 27 százalékra emelt áfakulcs miatt a gazdaság minden területe drágább lett. Azt mondják Magyarországról, hogy a legmagasabb az áfája az Európai Unióban. Ezt a lépést a törvényhozók a világgazdasági válság kedvezőtlen körülményeivel indokolták. Jelentős tartalékképzésre tettek javaslatot a honatyák a költségvetésben, amelynek forrása részben az áfa 2 százalékponttal való emelése. Az egyéb indoklások között szerepel, hogy az állam – a lehetőségekhez mérten – inkább a közvetett adók szerepét kívánja növelni az adószerkezeten belül.
Az intézkedés előnye az, hogy a levonásra jogosult cégeknek (a tételes levonási tilalom alá eső beszerzésektől eltekintve) az áfakulcs emelése nem jelent költségnövekedést. Adóregisztrációs eljárás, adóhatósági felügyelet Az adózás rendjéről szóló törvénybe új elemként bekerült az adóregisztrációs eljárás. Ennek lényege az, hogy az adószám kiadása előtt az adóhatóság egybeveti az alapítók adatait a nála meglévő információkkal, és meghatározott esetekben megtagadja az adószám kiadását. Ilyen eset például az, ha az új cégvezető tisztségviselője vagy a képviseletre jogosult tagja, illetve 50 százaléknál több szavazattal rendelkező tulajdonosa 180 napon keresztül 15 millió forintnál több adóval tartozik.
Még az is tiltó tényező, ha az illető 5 éven belül vezető tisztségviselője volt olyan cégnek, amely 15 millió forintnál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg. A másik új szabálycsoport az adózás rendjéről szóló törvényben a fokozott adóhatósági felügyelet. Az adóhatóság az adószám kiadása után kérdőívet küldhet a frissen alapított cégnek, amelyben tevékenysége részleteiről, valamint az annak végzéséhez szükséges technikai és pénzügyi eszközökről érdeklődik.
A válaszok után az APEH – legfeljebb egy évre – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja a céget. Ennek egyik eleme az, hogy sűrített áfa-bevallást és áfafizetést írhat elő a társaságnak. Amennyiben az adózó bizonytalan a jogszabályok értelmezésében, akkor adótanácsadó vagy ügyvéd által ellenjegyzett jegyzőkönyvben közli az adóhatósággal azt az értelmezést, amely alapján bevallotta és megfizette az adót. Ilyenkor – ha csak nem nyilvánvaló képtelenséget állít – nem bírságolható.
Az ellenőrzési határidők és az ellenőrzés lezárására előírt határidők nem változtak, de a szabályok egy egységesebb és logikusabb szerkezetben jelennek meg a törvényben. Korábban a felettes szerv, illetve a bíróság által elrendelt új eljárás esetében nem volt határidőhöz köve az ellenőrzés megkezdése. Ez változott, így az új eljárást elrendelő döntés vagy határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül kell megkezdeni az ellenőrzést, a határidő kezdő napja az új eljárás megkezdéséről szóló értesítés postára adásának napja.
■ Társasági adó
A társasági adóban újdonság a fejlesztési adókedvezmény. A hatályos szabályozás alapján a 100 millió eurót meghaladó beruházások esetén fejlesztési adókedvezmény az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján vehető igénybe. Viszont a jövőben az adópolitikáért felelős miniszter helyett a kormány hoz döntést. Megmarad az a szabály, amely szerint 500 millió forint adóalapig 10 százalék és afölött 19 százalék a társasági adó kulcsa.
Az „elhatárolt veszteség” jelenlegi szabályozása túl engedékeny, amelynek hatására sok cég a korábbi években felhalmozott, „elhatárolt veszteség” miatt nem fizet adót. Ezt az úgynevezett „elhatárolt veszteséget” csak az adóhatóság engedélyével vehetik igénybe azon társaságok, amelyek már legalább négy éve működnek, és az aktuális adóévben a bevétel nem érte el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy a társaság adóalapja a megelőző két évben is negatív volt. A hatóság a kérelmet akkor engedélyezheti, ha a fentiek elháríthatatlan külső okok miatt következtek be, vagy a vállalkozás megfelelően járt el ennek elkerülése, mérséklése érdekében.
A társaság elveszíti az „elhatárolt veszteségét” például cégfelvásárlás esetén (ha egy cégben olyan személy szerez többségi befolyást, akinek nem volt a cégnél folyamatos jogviszonya a szerzést megelőző két adóévben). Hasonló gondolatmenet alapján bizonyos esetekben egy társaság átalakulás esetén is elveszítheti az „elhatárolt veszteségét”. Módosították az „alultőkésítettség” fogalmát is. Az erre a témakörre vonatkozó szabályok a jövőben kiterjednek a kamatmentes kötelezettségekre is. Ugyanakkor a szabály értelmében a kötelezettség összege csökkenthető lesz az adózó könyveiben szereplő követelések összegével.
■ Cégautóadó
Átalakult a gépjárműadó: korábban 1600 köbcenti alatt 7 ezer, afelett 15 ezer forint volt az adó. Az új rendszer – négy lépcsőben – kilowattban méri a motor teljesítményét, és a környezetvédelmi osztály szerint is differenciál. Például egy 1600 köbcentis, 80 kilowattos, legfeljebb 4-es környezetvédelmi besorolású kocsi adója 22 ezer forint, 6-os és 10-es besorolás között 11 ezer forint.
A 8-asnál jobb környezetvédelmi besorolású, legfeljebb 1100 köbcentis benzines autó adója 250 ezer forintról 45 ezerre csökken. (Az adóhivatal külön táblázatban adta közre, hogy mennyit kell fizetni az egyes autók után.) Az autók átírási illetékének drágulását példázza, hogy egy 1600 köbcentis, 80 kilowattos motorral szerelt, 5 éves kocsi átírása a tavalyi 28 800 forintról 44 000 forintra emelkedett. A változtatások ugyanakkor illetékmentességet határoznak meg az elektromos autókra. Feloldották a személygépkocsi-bérlet, illetve személygépkocsi-lízing input áfájára vonatkozó jelenlegi adólevonási tilalmat.
Az idén már levonható vált az adóalanyiságot eredményező tevékenység érdekében igénybe vett közlekedési eszköz bérlete utáni áfa. Amennyiben az adott járművet egyaránt használják üzleti és magáncélra, a bérbeadást terhelő áfa csak az üzleti használat arányában vonható le a levonásra vonatkozó általános szabályok figyelembevételével.
■ Ingyenes juttatások, bejelentett részesedés
Fontos változás, hogy egyszerűsítik az ingyenes juttatásokat. Az adminisztráció egyszerűsítése érdekében visszaállítják az adomány fogalmát a társasági adóban. A közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, továbbá az egyháznak közérdekű kötelezettségvállalás céljára adott ingyenes juttatás minden esetben elismert költségráfordításnak minősül a társasági adóban.
Ezáltal megszűnik e körben az eredmény igazolásához kapcsolódó adminisztratív többletteher. A visszaélések elkerülése érdekében ugyanakkor adományozás esetén is szükség lesz az adományozott igazolására. Módosították a bejelentett részesedés fogalmát, amely a törvényalkotók tervei szerint csökkenti a felesleges adminisztrációs terheket. A módosítás szerint bejelentést csak akkor szükséges tenni, ha a részesedés százalékos értéke is nő.
Önmagában a részesedés értékekének a növekedését a kedvezmény érdekében nem kell bejelenteni az adóhatóságnak. A hazánkba érkező társaságok számára lehetővé válik, hogy a korábban megszerzett részesedésüket bejelenthessék.
|
változások meglévő adónemekben Ezáltal elsősorban azokat a vállalkozásokat hozza indokolatlanul kedvezőbb helyzetbe, amelyek nem végeznek beruházást, és alkalmazottakat sem foglalkoztatnak. A személyi jövedelemadó törvény egyik új szabálya, hogy azok, akik az idén 2 millió 424 ezer forintnál többet keresnek, az adóalapjukat 27 százalékkal kötelesek megemelni: a törvény ezt adóalap-kiegészítésnek hívja, hatására 20,2 százalék lesz az illető adózó „befizetnivalója”. A 202 ezer forintos havi bruttó jövedelem alatt megszűnik a szuperbruttó, és 2012-ben már nem lesz adójóváírás sem. Új elem az adótörvényekben, hogy a lakását bérbeadó személy a kapott lakbérből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás bérleti díját. Ennek feltétele, hogy a bérléshez ne kapjon térítést. Bevezették a levonási hányad meghatározását is. Ezt olyan esetben alkalmazzák, amikor a nem független felek (például nagy értékű beruházásoknál, ahol függ egymástól a fővállalkozó és az alvállalkozó) egy bizonyos ügyletre aránytalanul magas vagy alacsony ellenértéket határoznak meg, miközben nem rendelkeznek teljes levonási joggal: a levonási hányadost a szokásos piaci ár figyelembevételével kell meghatározni az ellenérték helyett. |
