Szászik László
1176 | |
Szászik László cikkei
A hosszabbító, a háztartási aljzat és a dugó
2012. március 20. |
25 418
Társszerző: Galamb István
Termékvizsgálati sorozatunk jelen elemében a háztartási dugók és aljzatok, illetve a részlegesen a hosszabbítókkal kapcsolatos anomáliák kerülnek tárgyalásra. Noha az épületvillamossági szakemberek napi szakmagyakorlásához csak esetlegesen kötődő termékekről van szó, de az alábbiakból is világosan kitűnik az, hogy milyen villamos biztonsági kockázatokat rejtenek magukban ezek az eszközök. A következő információkat a TÜV Rheinland munkatársai, Galamb István és Szászik László urak bocsátották az olvasók rendelkezésére.
■ Jogszabályi háttér
Hosszú ideig a 8/1984. (VII. 1.) IpM rendelet az egyes villamossági termékek ellenőrzéséről és minősítéséről szabályozta az épületvillamosságban alkalmazott eszközök, berendezések termékvizsgálatával kapcsolatos legfontosabb elemeket. Ennek 1. §-a rögzítette, hogy bizonyos villamossági termékeket – így többek között a villamos háztartási dugókat és csatlakozóaljzatokat is – belföldön gyártani vagy külföldről behozni csak szabványossági típusvizsgálat alapján lehet, és Megfelelőségi Tanúsítvány nélkül nem hozhatók forgalomba és nem alkalmazhatók. A 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és az azoknak való megfelelőség értékeléséről alapjában új szabályozást vezetett be: ez a kisfeszültségű direktívát honosította meg a magyar jogrendben, s ennek következtében a kötelező bevizsgálás rendszere megszűnt.
A termék forgalomba hozatalának feltétele a CE-jelölés mellett a gyártói nyilatkozat és a megfelelő műszaki és egyéb dokumentáció biztosítása lett. (3. § (1): Villamossági termék az Európai Unióban kizárólag akkor hozható forgalomba, ha azt a gyártó úgy alakította ki és állította elő, hogy szabályos üzembe helyezés és karbantartás, valamint rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyezteti az emberek, háziállatok biztonságát és a vagyonbiztonságot.) Bizonyos kivételek azonban bekerültek a szabályozásba, így többek között a háztartási csatlakozódugók és aljzatok.
A kivételezést az indokolta, hogy ezek az eszközök nincsenek nemzetközileg egységesítve: már Európában is igen sok kiszerelésben találkozhatunk háztartási aljzatokkal és dugókkal. Mivel tehát nincs egyetlen közös európai szabvány, és Európán belül többféle csatlakozási rendszer létezik, ezeknek a termékeknek a szabályozása nemzeti hatáskörben maradt.
