Vitaindító

Magyar fejlesztésű elektronikus fénycsőelőtétek

2012/3. lapszám | netadmin |  19 745 |

Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egy magyar vállalkozás a fénycsőelőtét-elektronikai piac megújítását tűzte ki zászlajára: a hazai szakembergárda hosszú éveken keresztül egy olyan előtét-elektronikát fejlesztett, amely nem csak az energiaszámlák végösszegének csökkentését ígéri, de működésének jellegéből adódóan egyszerre hosszabbítja meg a fénycsövek élettartamát, és az 50 Hz-es fénycsővibrálás kiküszöbölésével az egészségre abszolút ártalmatlan, kellemes, meleg fényű világítással szolgál környezetének.

A fejlesztés során az új típusú elektronikával szemben az alábbi követelményeket fogalmazták meg: megfelelő EMC-zavarszűrés, „intelligens” működés, érintésvédelem, a cos értékének javítása (közel 0,99), jelentős mértékű energia-megtakarítás és hosszabb élettartamú, üzembiztos üzemeltetés 40 KHz-en. További lényeges elvárás volt, hogy az elektronika ne csak az új, hibátlan fénycsöveket legyen képes működtetni, hanem az ép izzítószál nélküli, azaz a rossz fénycsövet is, mégpedig az érvényben lévő előírásoknak és szabványoknak megfelelően. A fenti elvárások közül a legtöbb teljesítésre került: az alábbi összefoglalásban a technológiai ismertetésre és a gazdasági megtérülésre helyezzük a hangsúlyt. A kifejlesztett elektronikus fénycsőgyújtók a hagyományos (fojtós-trafós) elektronikával összehasonlítva akár 30-50%-os energia-megtakarítást is eredményezhetnek, és az elektronikus előtétekhez képest is akár 15-20%-os fogyasztáscsökkenés érhető el. Az előtéteket alapvetően a T8-as fénycsövekhez fejlesztették ki, de gyakorlatilag minden armatúratípushoz kínálnak elektronikákat.

Technológia, működés és telepítés

A hagyományos (fojtós-trafós) előtéttel való összehasonlítás során már első ránézésre is megállapítható a két elektronika közti különbség: a hagyományos termék felépítése jóval bonyolultabb (vasmag, gyújtók, gyújtófoglalatok, fázisjavító kondenzátor), az új típusé jóval egyszerűbb: ezáltal csökken a meghibásodások lehetősége, sokkal egyszerűbb az installálás. Az alapvető különbség a működési elvet tekintve az, hogy a hagyományos elektronikák termikus elven működtetik a fénycsöveket. Ez azt jelenti, hogy a fénycső 2 végén lévő izzítószálat (katód) izzásba hozzák, ezért ezt meleg katódos indításnak nevezzük. A közölt hő hatására a fénycsőben lévő gáztöltet atomilag gerjesztett állapotba lép, és közben fotonokat bocsát ki. Hőt használtunk a fénycső beüzemelésére.

Az új típusú előtétek hidegkatódos gyújtásúak, melynek révén az izzítószálat nem hozzuk izzásba, hanem a fénycső két vége között olyan nagy feszültséget gyújtunk (gyújtási feszültség: 800-1300 V), ami önmagában begerjeszti a gáztöltetet, azt atomilag gerjesztett állapotba hozza. Mérések igazolják, hogy az előtétek fénykibocsátása ugyanolyan vagy jobb, mint a hagyományos előtéteknél.

Sőt, a gyártás során parametrizálhatók ezek az értékek: ha a felhasználónak kevesebb fényre van szüksége, és a fogyasztást nagyon le szeretné csökkenteni, akkor megoldható az, hogy a fényenergia 10-15%-kal csökkenjen (ez az emberi szem számára alig érzékelhető), közben a fogyasztás 10-20%-kal szintén mérséklődik. Alapesetben úgy vannak beállítva az elektronikák, hogy ugyanazt a fénymennyiséget produkálják alacsonyabb fogyasztás mellett.

A hagyományos előtét működésekor lehet látni, hogy 1-2 villanást követően világít folyamatosan a fénycső. Az első kellemetlen élmény az 50 Hz-es vibrálás, ami a hálózati feszültség 50 Hz-es frekvenciájából adódik. Sajnos a vasmagos elektronikák nem tudják kiküszöbölni ezt a vibrálást, azt továbbadják a fénycsőnek. Másodpercenként 50-szer történik villanás, ezt még az emberi szem érzékelni tudja.

Ez egy idő után fejfájást okozhat, zavarja a szemet stb. Magyarországon a fénycsövek 80-85%-ánál a fojtós-trafós előtéteket használják. Ezzel ellentétben az új típusú előtét működésekor szemmel láthatóan nincs jelen az 50 Hz-es vibrálás, ugyanis az elektronika 38 KHz-en működik, vagyis majdnem 800-szor nagyobb frekvencián üzemeltetjük a fénycsövet, mint a hagyományos előtét. Ezt a vibrálást az emberi szem már nem tudja érzékelni.

Egy kiégett fénycsövet, melyben a katódszál már teljesen elégett, és a fénycső végein is szemmel látható a feketedés, a hagyományos előtétek már nem képesek begyújtani. Az új típusú elektronikák használatával a fénycsövek élettartama is meghosszabbodik, hiszen amíg gáztöltet van a csőben, addig az elektronika begyújtja azt, mivel működés során nem használjuk a katódszálakat az izzításra. A fénycső itt a használat során nem kiég, hanem elöregszik. Minden, a piacon jelenlévő armatúrával kompatibilis az eszköz, utólag is beépíthető a hagyományos előtét mellé, de akár ki is szedhetjük azt. Egységnyi idő alatt a villanyszerelők 2-3-szor annyi előtétet szerelnek fel, mint hagyományosat.

Megtakarítás
Az elektronika használatából adódó megtakarítás 3 tényezőből tevődik össze.

1. Fogyasztás csökkenése
Amint már kiemelésre került, ez tapasztalataink szerint 30-55% között van. Hogy miért ilyen széles ez a tartomány? Mert függ attól, hogy milyen fénycsövet és gyújtót, illetve trafót használunk, melyik gyártó gyártotta, mikor szerelték be. Pl. egy 1975-ben beszerelt előtét cseréjénél akár 55%-os megtakarítás is elérhető. Konkrét példát a BKV aluljáróiban végzett mérések szolgáltatnak. Minél magasabb teljesítményű fénycsőről van szó, annál hamarabb fog megtérülni az új előtét. Értelemszerűen tehát a 2x58 W térül meg a leggyorsabban, és az 1x18 W a leglassabban. A másik tényező, amitől függ a megtérülési idő, az a világított órák száma/év. Egy évben 8760 óra van: annál a fénycsőnél, ami 4000 órát világit, kétszer annyi idő kell a megtérülésre, mint annak, amelyik 8000 órát világít évente. 8760 óra üzemcsarnokok, aluljárók, 3-műszakos gyárak esetében jellemző.

2. Fénycső élettartama és cseréje

Mivel a fénycsövek izzószála nem kerül felhasználásra, csak a benne lévő alacsony nyomású gázra van szükségünk, ezért a fénycsövek élettartama két-háromszorosára növekedhet. Volt olyan felhasználó, aki négyszeres élettartam-növekedésről számolt be. Tehát amíg gázt tartalmaz a fénycső, addig ezekkel az előtétekkel be lehet gyújtani a fénycsövet. A fénycsövek nem „cserélik ki magukat”, komoly munkaerő-költsége van egy-egy fénycső-cserének: ki kell fizetni a munkaidőt, az emelő- darut, a karbantartási munkálatokat.

3. Dimmelés
A dimmelés nem más, mint a feszültség csökkentésével elérhető fogyasztás-mérséklés. Ezt eddig csak az izzószálas fényforrásokkal lehetett megoldani. Fénycsöveknél nem működött, mert ha a gyújtási feszültség bizonyos szint alá csökkent, akkor a fénycső nem világított, bizonyos feszültség alatt nem működik a vasmagos kivitel. A piacon vannak elektronikus előtétek is, amelyek a fojtós-trafós kivitelhez hasonlóan melegkatódosak, az izzószálat gyújtják be, ezzel a termikus hatással gerjesztik a gáztöltet, működési elvüket tekintve kapcsoló üzemű tápok.

Ezeket a kapcsoló üzemű tápokat nem lehet dimmelni, nem lehet a feszültség-csökkenést elérni rajtuk. Létezik már ugyan néhány ilyen táp, de meglehetősen drágák, rossz a hatásfokuk. Az új elektronika tartalmazza a dimmelhetőséget, a feszültség-csökkentéshez akár egy toroid trafót is használhatunk. Ez a funkció minden termékben benne van, és feszültség-csökkentéskor az eszköz nem vesz fel több áramot. Elvégeztek sötétkamrás meréseket is olyan tekintetben, hogy a feszültség csökkentésével a fényerő hogyan változik. Az erről készült mérési jegyzőkönyvben megállapították, hogy lineárisan csökken a fényerő a feszültség csökkentésével, vagyis nem csökken jobban a fényerő, mint ahogy a feszültséget csökkentjük.

További előnyök

Az elektronika nem csak váltóárammal, hanem egyenárammal is működtethető. Áramszünet esetén a legtöbb helyen vészvilágítást kell kiépíteni, szünetmentes tápegységgel. Óriási előny ennél az elektronikánál az, hogy nem kell vészvilágítást kiépíteni, hanem egyenárammal, akár a szünetmentes akkumulátorról is működtethetők ugyanolyan csökkentett fogyasztással, mint váltóáram esetén.

Ha hagyományos előtétet működtetnek egyenárammal, akkor az új típusú elektronika 40-50%-kal tovább fog működni, mint a fojtós-trafós. Az elektronika képes arra, hogy mozgásérzékelő rendszerrel legyen összekötve. A sok ki- és bekapcsolás sem a fénycsövet, sem az elektronikát nem terheli meg úgy, mint a hagyományos elektronikát. További olyan előnyökre lehet szert tenni még, amik nem a világítással kapcsolatosak közvetlenül.

Az elektronika kiszűri a hálózati tranzienseket (zavarszűrés, zavarok esetén nagyobb a hőtermelés): mivel magas a cos fi értéke, képes arra, hogy a hálózat minőségét is feljavítsa. Olyan helyeken, ahol induktív fogyasztókat, pl. villanymotorokat, klímakompresszorokat használnak, amelyek lökésszerű hatásokat tudnak elérni a hálózatban, az a tapasztalat, hogy az új típusú elektronika kisimítja ezeket a tranzienseket, a váltóáram szinuszgörbéjét, ezáltal még jobban csökkenti a meddőfogyasztást.

Referenciák

A magyar szabadalmaztatású termék ma már számos nagyvállalat ipari létesítményében, üzemszerű körülmények között működik. Csupán néhány példát kiragadva: Michelin Hungária Kft.; Schiller Autóház; Flextronics Kft.; Gabfer Szerszámgyártó Kft.; TTC Magyarország; Koelner Hungária Kft.; BKV; OMV benzinkutak; Shell benzinkutak; Állami Nyomda Nyrt.; Maritime Kft.; NABI Gyártó Kft.; Legrand Zrt.; Puma Hungária Kft.; Fornetti Kft.; Humanic; Decathlon; Dreher Sörgyárak stb.

---