Miért hagyják ott a weboldalam 5 mp-en belül?
2012/3. lapszám | Komáromi Zsombor | 4156 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy weboldalnak lehet elképesztő látogatottsága: előfordulhat, hogy havonta 5000, 10 000 vagy még több ember is megnézi a feltüntetett információkat. Nemcsak az a fontos azonban, hogy hány látogatója volt a honlapnak, hanem az is: mennyi időt töltöttek el ott.
Tudni kell, hogy a weboldalak 70%-át a látogatók 5 másodpercen belül elhagyják. Vajon miért? A legtöbb látogató azért távozik weboldaláról villámgyorsan, mert nem azt találja, amire „számított”. Ez főként a Google-ből érkezőkre igaz. Egy villámvédelemmel foglalkozó szakember weboldalára például sokan tévedtek be a „villámtérkép Magyarország” kifejezésre, de azonnal vissza is fordultak, hiszen a térképre csak hivatkozás volt található egy cikkben. Tehát a keresők nem villámvédelmet akartak a házukra, csak a térképet keresték. Akkor is távoznak a látogatók, ha nem elég érdekes a honlap ahhoz, hogy megragadja a figyelmet: a szórakozásból szörfözők figyelmének megragadásához ugyanis érdekes tartalomra van szükség.
Az internet egyik legfontosabb jellemzője, hogy az emberek itt sokkal gyorsabban hoznak döntéseket. A valós világban leülnek egy üzleti megbeszélésre, udvariasságból akkor is végighallgatják partnerüket, ha rájönnek, hogy semmi haszna. Az interneten ez nem így megy: ha az embert nem érdekli az, amit egy honlapon talál, akkor faképnél hagyja azt.
Cikksorozatunk korábbi részében volt már arról szó, hogy a széles körben elterjedt „Üdvözöljük weboldalunkon” a lehető legroszszabb indítás egy honlapon. Ha például hatékony fogyókúrareceptet keresünk, akkor senki sem marad sokáig egy olyan weboldalon, amely azzal indít, hogy „Üdvözöljük honlapunkon!” – majd elkezdi a cég bemutatását. Ha viszont a weboldal címe az, hogy „Hogyan fogyjon le éhezés nélkül 2 kilót egy hónap alatt?”, akkor bizonyosan sokan tovább olvasnak majd. Az érdekes szöveg sem elég önmagában. A figyelmet minden szövegnél jobban megragadja egy, a témához kapcsolódó kép vagy fotó. Ha pedig igazán szeretnénk „megfogni” a látogatóit, készíttessünk rövid, de hatásos videókat! Az alább felsorolt hibákat semmiképp ne gördítsük a látogató elé!
Hogyan tartható fenn a látogatók érdeklődése?
Amikor valaki felkeresi a weboldalt, három dologgal lehet fenntartani az érdeklődést. 1. Miután ráébreszti az érdeklődőket saját igényeikre, saját érdekeikre, mutassa be nekik az ezekre nyújtott megoldását! 2. Ne csak az értelemre próbáljon hatni, hanem az érzelmekre is! 3. Ne csak szöveges üzenettel hasson a látogatóra, hanem képekkel vagy akár egy videóval is!
Azok a látogatók, akik 5 másodpercnél több időt töltöttek már a weboldalon, fogékonyak a nyújtott megoldás (termék, szolgáltatás) iránt. Érdeklődésük azzal ragadható meg, hogy ráébresztetjük őket saját igényeikre (erről az előző cikkben volt szó). Ezután azonban ugyanilyen fontos a megoldás bemutatása is. A probléma megoldása pozitív érzelmet vált ki az emberekből, akik innentől vágyni kezdenek az adott termékre, szolgáltatásra.
Már Arisztotelész leírta Logika című művében, hogy a logikai érvelés egyik legfontosabb eszköze a „pátosz”, vagyis az érzelmekre való hatás. Figyeljük meg, hogy a legtöbb ember a termékekről nem technikai jellemzői alapján beszél, hanem a saját hozzájuk fűződő érzéseit fogalmazza meg: „Imádom ezt a kocsit…”; „Elégedett vagyok az új mobilommal…”; „Amióta elkészült az új lugas, szeretek itt üldögélni a kertben…”.
A „jó szöveg” tehát nem(csak) az értelemre, hanem az érzelmekre is hat. Melyek azok az érzelmek, amelyek leginkább befolyásolják a vásárlók döntéseit? Például a kíváncsiság, amelyet kiválóan fel lehet használni az érdeklődés felkeltésére. A bizonytalanságtól való félelem is sokakat hajt vásárlásra. Sokan költenek azért, mert félnek az egyedülléttől, valahová, valakihez szeretnének tartozni. Például a legtöbb ember fél az öregedéstől, krémekkel, hajfestékkel, akár plasztikai műtéttel küzd ellene. Nagy hajtóerő a lustaság: sokan a lelküket kidolgozzák azért, hogy kényelmesen élhessenek.
A világ legnagyobb szaktekintélyei nagyjából azonos logikát használnak a tartalom szerkesztésénél. A nemrégen elhunyt Apple-elnök, Steve Jobs 5 részből állította össze előadásait:
- Sztori: meséljen el egy történetet, vagy állítson valamit, ami felkelti a hallgatóság érdeklődését!
- Probléma: vessen fel egy megoldandó kérdést vagy problémát!
- Megoldás: mutassa be a megoldást a felvetett problémára!
- Előny, haszon: írja le pontosan annak az előnyeit, ha az Ön által javasolt megoldást követi a látogatója!
- Akció: Szólítsa fel a látogatót a cselekvésre (hívjon most, kérjen árajánlatot stb.)!
Hasonló szerkezet alkalmazható egy rövid videóban is: ez sokkal hatásosabb eszköz, mint a szöveg. A szöveges tartalmak fénykorukat valamikor 1999-ben élték. Akkor az USA teljes internetes adatforgalmának 57%-a a szöveges honlapokból eredt. 2010-re azonban ez a felére, 23%-ra esett vissza: a videók adatforgalma viszont meghaladta az 50%-ot. Vagyis az USA internet-adatforgalmának több mint a felét már most a videók teszik ki.
Ezért is érdemes figyelembe venni azt, hogy termékről, szolgáltatásról ne csak szöveget írjunk. Ha azt szeretnénk, hogy látogatókból minél többen megrendelők is legyenek, érdemes videóban gondolkodni. (Erről egy későbbi cikkben részletesen írunk majd.) Akár videóval, akár egy jó szöveggel csábítjuk a látogatót, egy dolgot semmiképpen nem mellőzhet: egy megfelelő eszközt, amivel mérhető a honlap látogatottsága.
A leggyakoribb hibák
1. Belépő oldal – ami inkább kizáró oldal Igazi merénylet a nézettség ellen az úgynevezett „belépő oldal” alkalmazása. Egy-egy honlapon ilyen felirat olvasható: Átlagos Kft. Belépés. Csak az követ el ilyen szarvashibát, aki egyáltalán nem ismeri az internetezők szokásait. Egy ilyen „belépő oldalas” honlap statisztikáját megnézve világossá válik, hogy a látogatók körülbelül fele visszafordul a belépő oldalról. Tehát a „belépő oldalt” helyesebb lenne inkább „kizáró oldalnak” nevezni. Ugyanilyen hibának bizonyulhat a többnyelvű honlapok elején azon nyitóoldal, ahol csak a nyelvválasztás lehetősége található.
2. Flash bevezető: szép, de kinek van erre szüksége? A fentihez hasonlóan káros, csak éppen tetszetősebb, ha a weboldal funkció nélküli Flash bevezető animációval rendelkezik, amelynek betöltésére a látogatónak több másodpercet kell várnia. Talán megmenti a honlapot, ha van egy „Bevezető átugrása” gomb, de a látogatók nagy része még ezzel sem bajlódik, egyszerűen otthagyja a honlapot. Az internetezők nem szépen forgó grafikákat akarnak, hanem érdekes információkat, megoldásokat problémáikra, igényeikre.
3. Nem megfelelő tárhely
Ha a honlap egy lassú, leterhelt szerveren van, akkor annak betöltése több másodpercig is eltarthat, főként amennyiben a weblapon nagyobb kép vagy videó van. Az ingyenes tárhelyek legnagyobb hátránya ez: mivel ingyen van, a szolgáltató nem foglalkozik a sebességgel. Ha pedig a weboldal lassan jelenik meg, a látogatók egy része nem vár – otthagyja azt. A betöltési időt a Google még a helyezési lista kialakításában is figyelembe veszi, vagyis egy lassabban betöltődő oldalt hátrébb sorol és emiatt is kevesebb látogató lesz. A fenti hibák jelentőségét úgy lehet jól megérteni, hogy a weboldal főoldalát egy bolt bejáratához hasonlítjuk. Mennyivel szívesebben lép be Ön is egy olyan üzletbe, amelynek tárva- nyitva áll az ajtaja, mint egy olyanba, ahol ki van írva: „Ha be akar jönni, csengessen!” De nem csak az a cél, hogy „behozza” az embereket a honlapra: ott is kell őket tartani.
Miért kell mérni a weboldal látogatottságát?
Nehéz úgy fogyókúrázni, hogy nem ellenőrizzük saját súlyunkat. Éppen ilyen nehéz pénzt szerezni a weboldallal, ha nem mérjük annak látogatottságát. Ha fontos az, hogy weboldal bevételt hozzon, figyelni kell a látogatóit, és meg kell felelni az igényeknek. Fel kell készülni arra, hogy az első eredmények elkeserítők lehetnek. Mikor egy honlap elkészül, akkor szinte alig van látogatója. Pár éve még ahhoz is hónapokat kellett várni, hogy a Google „felfedezzen” egy honlapot, és elhozza az első néhány látogatót. Mára a Google jelentősen felgyorsult, és ha jó a weboldal, egy hét után már a keresőben is megtalálható a honlap.
Eleinte naponta csak egy-két ilyen látogatóra lehet számítani: ráadásul többnyire nem azokra a kulcsszavakra keresve érkeznek, amelyekre kellene! Például ha egy könyvelő weboldalán a cégtulajdonost Nagy Annának hívják, akkor nagyobb esélye van, hogy a „Nagy Anna” kifejezésre keresők találják meg a honlapot, és nem azok, akik „könyvelőt” keresnek. Mivel az interneten több millióan böngésznek, talán azt lehet gondolni, hogy majd valahogy ezek az emberek az adott honlapra is „bekerülnek”.
Ez azonban nem így van. Nem célszerű azt gondolni, hogy mivel Magyarországon 10 millió ember él, az én pincémben is megfordul havonta néhány száz közülük. A weblap éveken át várhatja hiába a látogatókat, ha nincs belinkelve más a Google által már felfedezett weboldalakról. A forgalom figyelésére azért is szükség van, mert amikor a honlap elkészül, akkor még egyáltalán nincs lezárva! Ha egy katalógust készíttetünk, akkor a nyomdagép indulásakor lezárult a folyamat, a kész kiadványon nem lehet változtatni. A weboldalon viszont bármikor lehet javítani, átírhatjuk a szövegeket, megváltoztathatjuk a képeket, átváltoztathatjuk a kinézetét. A statisztikai programokkal az ilyen változtatások hatásai figyelemmel kísérhetők, így a honlap hatékonysága folyamatosan javítható. A világ egyik legfejlettebb statisztikai programja, a Google Analytics például több mint 40 tényezőt figyel az egyes weboldalakon – ráadásul ingyenesen!
A Google Analytics a következő adatokat képes megmutatni egy honlapról
- Hány ember érkezett közvetlenül az adott weboldalra. Ők azok, akik egyszerűen beírták a böngészőbe a honlap címét. Ők nem egy linkre kattintva jutnak a weboldalra, nem is a Google-kereső segítségével. Ismerik a weboldal címét, azért, mert olvasták egy névjegykártyán, szórólapon, reklámban stb.
- Az Analytics megmutatja, milyen weboldalakról jönnek át a honlapra. A korábbi fejezetekben már volt arról szó, hogy a weboldalakról általában linkek mutatnak más weblapokra. Ezek a linkek jelentősen befolyásolják a Google-helyezést, de természetesen látogatókat is hozhatnak. A linkeken keresztül érkezett látogatók számából kiderül, mennyire hasznosak az adott oldalra mutató hivatkozások.
- Statisztikai program figyeli azt, hogy kik érkeztek a honlapra valamilyen keresőprogram segítségével. A statisztikákból látható majd, hogy a magyarok 99 százaléka a Google-t használja, csak hébe-hóba érkeznek látogatók a Bing vagy a Yahoo közvetítésével. Az Analytics azt is megmutatja, hogy milyen keresőszavakkal érkeztek a látogatók.
- A statisztika világossá teszi, hogy hol vannak helyileg a látogatók. Egyáltalán nem mindegy ugyanis az, hogy melyik országból, melyik városból látogatják a weboldalt. Ha például Ön egy hajdúnánási villanyszerelő, akkor abból nem sok haszna lesz, ha valaki Vas megyéből vagy mondjuk Nigériából találja meg honlapját. A helységnevek elhelyezésének fontosságáról később még lesz szó.
- Az Analytics megmutatja, hogy hány új és hány visszatérő látogató volt. Ha kevés a viszszatérő látogató, akkor nem elég érdekes a honlap, érdemes fejleszteni, bővíteni annak tartalmát.
- Az Analytics méréseiből megtudható, hogy a weboldal látogatói milyen operációs rendszert (Windows, Mac, Linux), milyen böngészőt (Firefox, Explorer, Opera, Safari, Chrome) és milyen képernyőfelbontást használnak. A honlap készítésénél ezt érdemes figyelembe venni, illetve évente felülvizsgálni. Fontos, hogy a honlap a monitorok többségén és minden böngészővel élvezhető legyen. Egyre fontosabbak mostanában az okostelefonok. Sok weboldal látogatóinak akár 10 százaléka is mobiltelefonnal találta meg a kérdéses tartalmat.
- Talán a legfontosabb: az Analytics által gyűjtött adatokból látható, hogy a látogatók mennyi időt töltöttek a weboldalon, és milyen aloldalakat néztek meg. Ez azért fontos, mert sokan néhány másodpercen belül elhagyják a honlapot. Az interneten szörfözők ugyanis olyan gyorsan hoznak döntéseket, mint Michael Schumacher egy jobbkanyarban. Ha a honlap nem érdekli a látogatókat, akkor egyszerűen otthagyják azt. Ezt nevezi a szakzsargon lepattanásnak (angolul: bounce). Az internetes statisztikák és a Google fogalomtárában akkor számít valaki „lepattant” ügyfélnek, ha 5 másodpercnél kevesebb időt tölt el a weboldalon.
- A Google Analyticsben beállítható annak figyelése, hogy a látogatók hány százaléka ír levelet, kér árajánlatot vagy rendel meg egy-egy terméket. A honlapon beállíthatók úgynevezett céloldalak. Például amikor valaki elküld az Ön számára egy árajánlatot, akkor a weboldal automatikusan megjelenít a számára egy weblapot, amelyen egy olyan szöveg olvasható, hogy: „Köszönjük, hogy árajánlat- kérésével megkereste cégünket. Munkatársunk 48 órán belül felveszi Önnel a kapcsolatot.” Ha ennek a weblapnak az URL címét megadjuk az Analytics számára, akkor onnantól méri, hogy hányan jutottak el ide a weboldalon. Így tudható, hogy 100 látogatóból hány árajánlatkérése érkezett meg.
Cikksorozatunk következő részében a Google működését érintjük, és azt, hogy minek alapján dönthető el, hogy a weboldal a villanyszerelés szóra hányadik helyen jelenik meg. Sok látogatót elveszíthetünk azzal is, ha nehéz akadályokat állítunk a látogatói és a hasznos tartalom közé. Ilyen akadályok lehetnek például a következők.
