Margit híd díszvilágítása
2012/3. lapszám | netadmin | 5549 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kilencvenes évek végén a főváros megbízásából a szakemberek elkészítettek egy olyan tanulmánytervet, amelyben összefoglalták, hogy milyen épületeket, szobrokat, hidakat kellene megvilágítani ahhoz, hogy a méltán világhírű budapesti panorámában este is gyönyörködni lehessen. A tanulmány az ötletek mellett látványképekkel is illusztrálta az elképzelt díszvilágításokat. Megelevenedett a Vár, a Parlament épülete, a hidak sötétedés után eddig láthatatlan képe. Akkor ez a szakmai anyag félig álomnak tűnt, de hála az utóbbi évek lehetőségeinek, ma már valóság.
Összehasonlítva az akkori elképzeléseket és az elkészült berendezések látványát, még ha észrevesszük is a különbségeket, esetleg kicsit bosszankodhatunk is azon, hogy miért nem lett más vagy teljesebb egy-egy díszvilágítás, összességében elégedettek, sőt büszkék lehetünk fővárosunk esti képére. Ennek a kiteljesedett esti látványnak az utolsó elemeként adták át december derekán a Margit híd díszvilágítását. A hidak közül évtizedekig csak a Lánchidat világították meg. 2009 a budapesti díszvilágítás történetének egyik jeles évének is tekinthető, hiszen ebben az évben készült el a Szabadság- és az Erzsébet híd díszvilágítása. Ezzel a Lánchídtól délre eső Duna-parti esti kép úgymond keretet kapott. A Lánchídtól északra sorakozó, sötétedés utáni látványok viszont kissé parttalanul jelentek meg. Pedig nem akármilyen épületek díszvilágításairól van szó. Elég, ha csak a Mátyás templomot a Halászbástyával, a Batthyány téri Szent Anna templomot, a Szent Erzsébet apácazárdát és az itteni vásárcsarnokot, vagy a túloldali Országház épületeit említjük, mely utóbbi díszvilágítása szintén tavaly készült el. A Margit híd díszvilágításának megépítését azonban nemcsak egy logikai és esztétikai igény inspirálta. Maga a híd építészeti különlegesség is, nem véletlenül alkotója a világörökségi területnek. A valamikor remekműnek épült, a háborúban elpusztított, később elemeinek széthordása után egyszerűbb változatban újjáépített híd a mostani korszerűsítés eredményeként nyerte vissza igazi értékét, rangját. Tulajdonképpen a világítás is csak most tudja megmutatni teljes szépségét. Pedig a Margit híd díszvilágításával már évtizedekkel ezelőtt is foglalkoztak. A hetvenes években országos díszvilágítási pályázatot írtak ki, és a győztes pályamű alapján kiviteli terv készült. A jó díszvilágítási megoldás megtalálása azonban nem tűnt könnyűnek.
Egyik pályamű sem mutatta volna meg teljes szépségében a hidat, mivel az akkor rendelkezésre álló világítási anyagokkal nem is lehetett szimpatikus látványt felépíteni. Mindenesetre a terv alapján a világítást megépítették, de a tervezés közbeni dilemma a megvalósításra is rányomta a bélyegét. A világítást az engedélyezési eljárás sikertelensége miatt nem helyezték üzembe, így mindenki úgy tudhatta, hogy a Margit hídnak még nem épült meg a díszvilágítása.
A most átadott berendezés jó alkalmat kínált a legmodernebb lámpatestek szerepeltetésére a speciális világítási feladatokhoz, sőt arra is, hogy először Magyarországon egy ilyen nagy súlyú berendezés kizárólag az igen népszerű LED-fényforrások alkalmazásával épüljön meg. Ez a cél jórészt meg is valósult, hiszen a lámpatestek magas minőségi színvonalat képviselnek, és a LED-es lámpatestek aránya is jelentős. Ha azonban jobban megvizsgáljuk azt, hogy a világítás mely alkotói a hagyományos fényforrásos lámpatestek, akkor érdekességként állapíthatjuk meg, hogy az egyszerűbbnek látszó világítási feladatokhoz használták őket, míg a specialitásokat LED-es lámpatestekkel oldották meg.
A 608 m hosszú híd világításánál elsődlegesen az ívek vonalának ritmikus láttatására és a pillérek derengő megjelenítése mellett a Niké és Heraklész szobrok kiemelésére törekedtek. Később csatlakozott a feladathoz az andráskeresztek „meghúzása”, valamint a koronás, címeres pillérdíszek helyi megvilágítása. A világítási motívumokat a szárnyhídon is végig kellett vinni.
A világítás határait a három parti pillér jelentette. A tervezés folyamán a híd végleges színével kapcsolatban több változat is felmerült. Bármilyen színről esett is azonban szó, a világítással szembeni követelményként a nappali színérzet jó visszaadását fogalmazták meg. Így, bár a hídon a közvilágítás nagynyomású nátriumlámpás lámpatestekkel épült meg, a térben és funkcióban egyaránt különválaszható díszvilágításnál éppen ezt a fényforrást zárták ki.
Ez a döntés azonban beleillik a Budapesten meghonosodott díszvilágítási koncepcióba. Ha végignézzük este a Duna-parti épületeket, akkor láthatjuk, hogy szinte mindegyikük meleg sárga színű nátriumlámpás berendezésektől nyeri fényét. Ugyanakkor minden hidat fehér színérzetet keltő fényforrások segítségével világítottak meg. Az itt legnépszerűbb fémhalogén-lámpák mellett (Rákóczi híd, Szabadság híd, Erzsébet híd, Lánchíd) találunk fénycsövet (Erzsébet híd), kompakt fénycsövet (Lánchíd) és LED-et (Szabadság híd) is. Vagyis a sárga partokat fehér hidak kötik össze.
Ez a fehér szín természetesen viszonylagos, hiszen ahogy a Margit hídi sárga színt, úgy a Szabadság hídi zöld színt is fehér színű fényforrásokkal lehet „élethűen” visszaadni. A Margit híd díszvilágításának kiépítésénél 2800 K színhőmérsékletű LED-eket és 3000 K színhőmérsékletű fémhalogén-lámpákat alkalmaztak. Amikor a híd ideális világításához ma már rendelkezésre álló lámpatesteket említettem, elsősorban a vonalas jellegű lámpatestekre gondoltam. Ez a típusú lámpatest napjainkban már megszokottnak tűnhet, pedig néhány évvel ezelőtt még kuriózumnak számított. Talán sokan emlékeznek rá, hogy a kilencvenes évek második felében jelent meg a svájci Agabekov gyár egy szokatlan, vonalas kialakítású, mini izzókat tartalmazó lámpatest-konstrukcióval, amit homlokzatra kellett felszerelni, és homlokzati elemeket emelt ki.
Ez a konstrukció a homlokzati elhelyezés miatt sokakban ellenérzést keltett, de más oldalról is lehetett támadni, hiszen egy 1 méteres lámpatest 150 W, egy 2 méteres 300 W teljesítményű volt. A gyár azonban a LED-es technika alkalmazásában is élenjáró lett, és jó piaci érzékkel, szokatlanul korán kifejlesztette vonalas LED-es lámpatest-családját is. A Margit hídi tervezés folyamán a díszvilágítási elképzeléseket több próbavilágítással is tesztelték.
A különböző gyártók által bemutatott lámpatestek közül azonban minden egyes alkalommal a fenti lámpatestet ítélte legjobbnak a jelenlévő grémium. Ennek eredményeként a híd íveit 2 m hosszú lámpatestek emelik ki. E lámpatestek az ívek felső pereméről lefelé világítják meg a „lóverseny-pálya alakú” betétekkel díszített íveket, míg rövidebb lámpatestekkel a pillérmellvédek díszeit láttatják. Jellemző a régi és az új Agabekov lámpatestek teljesítmény-viszonyaira, hogy a 2 m-es LED-es lámpatestek teljesítménye mindössze 17,5 W. Az andráskeresztek megvilágítása is LED-es lámpatestekkel történt. Ide szintén hosszas tesztelést követően a Meyer gyár 15 W keskenyen sugárzó fényvetői kerültek. Ha a 35 W fémhalogénlámpás változat valósult volna meg, minimum kétszeres teljesítménnyel kellett volna itt számolni.
A fényvetőket az andráskeresztek alsó szárainál szerelték fel, és átlósan felfelé világítják meg az X tartókat. A pilléroldalak világítását 70 W fémhalogén-lámpás, szélesen sugárzó fényvetőkkel oldották meg. A fényvetők azonban nem csak a hídszerkezet alatti felületeket világítják meg, hanem a rácsszerkezet feletti pillérfalakat is derítik.
A hajózás szempontjainak figyelembe vételével készült a pillérhomlokok kiemelése. Két oldalról kis szögben és keskeny sávban, szinte csak kijelölve a homlokrészeket, keskenyen sugárzó fényvetők adnak itt derítő fényt. A szobrok világítása kizárólag a szerkezetről történik. Az északi oldalon épült kerékpár- pálya miatt kiszélesedő híd kedvező világítási feltételeket teremtett. Ott ugyanis a szobrok felső és alsó traktusait világító két-két fémhalogén-lámpás fényvetővel a járószint pereméről szinte visszafelé kell világítani, míg a déli oldalon ez a lehetőség nem áll fenn.
Itt az oldalt elhelyezett fényvetőkkel is csak kicsit hátulról lehet a szobrokat megvilágítani. Jó fényvető-beállítással azonban el lehetett kerülni az árnyékosságot. Köztudott, hogy a szobrok felújítása még nem történt meg, sőt egy Héraklész szobor hiányzik is.
A végleges állapotnál azonban várhatóan a jó világítási hierarchia kialakításához itt korrekcióra lehet szükség. A hídfőket szerkezeten kívül elhelyezett lámpatestekkel derítették. A két partnál járófelületbe süllyesztett lámpatestek súrló világítást adnak, míg a szigeten oszlopokról fényár-világítással derítik a hídfőt. Az egész díszvilágításnál egy ponton kellett nagyobb kinyúlású karokról beszélni.
A középpillért, függőleges síkbani törése miatt, nem lehetett felülről deríteni: ide 4 db, másfél méter kinyúlású tartókart szereltek fel. A karokról le és fel egyaránt világítanak lencsézett fémhalogén-lámpás fényvetők. Az átlós fényvető-beállításokkal a kiemelkedő domborművek árnyékosságát próbálták elkerülni.
A Margit híd díszvilágítási teljesítménye beleillik az általános képbe. Lényegében mind a Lánchíd, mind az Erzsébet és a Szabadság híd díszvilágítása 38-42 kW körüli teljesítménnyel rendelkezik. Annak ellené- re, hogy a Margit híd díszvilágítását nagy lámpatest-mennyiség (1101 db) alkotja, az ebből 893 darabot kitevő LED-es lámpatesteknek köszönhetően a teljesítménye mindössze 34 kW.
