Villanyszerelők Lapja

Munkavédelem

Egy lehetséges villámcsapás története

2011. június 1. | Mattiassich Péter |  4390 | |

Az alábbi tartalom archív, 8 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmester 20XX. május XX-án, 14 óra 25 perckor, egy vidéki település forgalmas kereszteződésében felállított tűzoltókocsi létraszerének kezelése közben az emelőkosárban tartózkodva – elmondása alapján – villámcsapást szenvedett. ...

J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmester 20XX. május XX-án, 14 óra 25 perckor, egy vidéki település forgalmas kereszteződésében felállított tűzoltókocsi létraszerének kezelése közben az emelőkosárban tartózkodva – elmondása alapján – villámcsapást szenvedett. A baleset kivizsgálásához a munkáltató balesetvizsgálatán túl igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése is szükségessé vált, a balesetből eredő egészségkárosodások hatásának megállapítása céljából.

A fenti kérdés tisztázása érdekében a Megyei Jogú Város Hivatásos Tűzoltósága kirendelt a „J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmester lehetséges villámcsapásból eredő balesetének” igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatának elvégzésére. A szakértő feladata a megbízó hatóság által feltett kérdés, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek és helyszíni vizsgálat alapján megállapítani, hogy a tűzoltó szakmai tevékenység során milyen munkavédelmi hiányosságok történtek, és ezekkel összefüggésben közvetlen balesetveszély kialakult-e?

A baleset lefolyásának előzményei, eseménysorának ismertetése:
20XX. május XX-án, a gyermeknapi ünnepségek keretében, a város hivatásos tűzoltósága egész napos bemutató gyakorlatot tartott. A tűzoltóság tűzvédelmi tevékenységével kapcsolatos műszaki segédeszközeinek bemutatása során J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmester kiválasztott a jelentkező kisgyermekek közül négy helybéli, 6 és 12 év körüli kisfiút, akikkel a tűzoltó szerkocsi létraszerével kb. 20-23 méteres magasságba emelkedtek. 14 óra 25 perckor a kereszteződésben felállított tűzoltó szerkocsi létraszerének gyakorlati bemutató működtetése közben az idő- járás elromlott, és váratlanul villámlásokkal kísért enyhe esőzés kezdődött. J. Zs. elmondása szerint a felemelt emelőkosár azonnali leeresztése során, 2-3 méter sülylyedés után, a feje búbján egy szúrást érzett, és a sisakja nagyon éles hangon sípolt a feje körül.

1. kép: Az emelőkosár

Ő nem hallott dörrenést és nem észlelt villámcsapást. A helyszínen levő ügyeletes orvos megvizsgálta az emelőkosárban tartózkodó személyeket, megmérte vérnyomásukat és pulzusukat. Mivel a négy kisgyermek nem panaszkodott arra, hogy őket villámcsapás érte volna, és nem találtak náluk a vizsgálat során a villámcsapással kapcsolatos semmiféle károsodást, így azonnal haza is engedték őket. Az Országos Mentőszolgálat közép-dunántúli regionális mentőszervezete ügyeletes orvosának nyilatkozata szerint „J. Zs. 20XX. 05. XX-án, 14 óra 52 perckor elmondása szerint… a tűzoltó bemutató közben a darus kocsi kosarában villámcsapás érte a sisakját. A járműről segítség nélkül jött le, védőfelszerelést (sisak, kabát, csizma) viselt. Eszmélete, teljes tudata ép. Minden tekintetben orientált. Mozgása koordinált. Fejfájás, hányinger nem volt. Koponya, gerinc fizikálisan ép. Friss sérülést, égést, áramjegyet nem találtak rajta.” J. Zs. vizsgálatát követően a mentők azonnal a kórház sürgősségi betegellátó osztályára szállították, 24 órás megfigyelésre. A kórházi betegellátás egy napig tartott.

A keresőképtelenség kódja „2”. A 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről (továbbiakban Vhr.) 2. számú melléklete szerint: a Táppénz jellege Foglalkozási megbetegedés, a kódja „2”. A kórházi zárójelentése szerint: „a betegségének diagnózisa T7540 Villámcsapás, E86H0 a testnedvek csökkenése, W87H0 Villámcsapás. Infúziós ellátás mellett folyamatos orvosi megfigyelés alatt volt. Az orvosi megfigyelés ideje alatt (az epikrízis szerint) szívritmuszavara nem volt, az elvégzett vizsgálatok izomkárosodást nem igazoltak, cardialis enzimei negatívak. Panaszai nem voltak, további kórházi kezelést nem igényel. Otthonába bocsájtjuk.”

2. kép: A tűzoltóautó támasztólába

A szakértői vizsgálat közvetlen előzményei
A kórházi kezelését követően a háziorvos (Dr. P. I.) 20XX. június XX-től 20XX. június XX-ig tartotta betegállományban, „4. Egyéb baleset” kóddal jelölve, amely a balesettel kapcsolatos keresőképtelenséget jelöli. A Vhr. 12. § (2): …a táppénz jellegére utaló megjelöléseket kell alkalmazni az Üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén – amíg a baleset üzemiségének tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg –, a keresőképtelenség jellegeként „egyéb baleset 4” megjelölést kell alkalmazni. J. Zs. végül 20XX. június XX-tól szolgálatba állt, de a munkahelyi létrázás miatti, szorongásából adódó pánik tünetei miatt a Humán Igazgatási Szolgálat Rendőrségi Egészségügyi Központjának alapellátó orvosa egyéb táppénzes betegállományba vette 08-as kóddal.

A 08-as kód a Vhr. 2. számú mellékletének megjelölése szerint „Egyéb keresőképtelenséget jelöl, ami azt jelenti, hogy nincs összefüggésben az előző betegállományával kapcsolatos betegségével. Ezt követően feljegyzésben kértem a Humán Igazgatási Szolgálat Rendőrségi Egészségügyi Központjának alapellátó orvosától J. Zs. betegállományának részletes indoklását. J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmester a szolgálati balesetéről és az ezt követő betegállományáról az orvosi titoktartás alól írásos felmentést adott.

Az alapellátó orvos nyilatkozata szerint az ő felmentési javaslatára vették táppénzes betegállományba J. Zs.-t, az elvégzett pszichiátriai vizsgálati eredmények alapján megállapított post traumás stressz zavar és generalizált szorongás hatására kialakult munkaképtelen állapota miatt. A munkavédelmi szempontú felülvizsgálat megkezdése előtt F. J. tűzoltó alezredes kijelentette, hogy a baleset során használt tűzoltó szerkocsi ugyanabban az állapotban volt, mint jelenleg. A berendezésen semmiféle változtatást nem végeztek. A baleset után a baleset során használt F1SA típusú, DRAGER GALETT védősisakot elzárták az egyéni eszköztároló szekrénybe. Az eszköztároló szekrény kinyitását és a tárgyi védősisak abból történő kivételét jegyzőkönyvben rögzítették.

A baleset során használt tűzoltó személyi védőfelszerelések soron kívüli felülvizsgálatát időközben elvégeztették az arra akkreditált vizsgáló szervezettel. A felülvizsgálati véleményezési jegyzőkönyv megállapítása szerint: „villámcsapás okozta külsérelmi nyomot a sisakon nem tapasztaltunk. A sisak, a használati útmutatóban előírtak betartása mellett, további használatra alkalmas”.

A villámcsapással kapcsolatos szemtanúi nyilatkozatok alapján ténymegállapításként értékelhetők a következők

A villámcsapással kapcsolatos esemény során a tárgyi balesetben a tűzoltólétra kosarában tartózkodó személyeket villámcsapás nem érte. Igazolás: a létra kosarában tartózkodó személyek nyilatkozata szerint villámcsapást nem láttak, tehát a villámcsapás ténye nem bizonyítható. A villámcsapás kimutatható nyomainak hiányában J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmestert és a vele együtt levő 4 kisgyermeket bizonyítottan megállapítható villámcsapásból eredő sérülés nem érte. Az előbbieket megerősíti az Országos Mentőszolgálat orvosának fentebb is idézett nyilatkozata:

, „Koponya, gerinc fizikálisan ép. Friss sérülést, égést, áramjegyet nem találtak rajta.” A kórház sürgősségi betegellátó osztályának zárójelentése szerint: szívritmuszavara nem volt, az elvégzett vizsgálatok izomkárosodást nem igazoltak, cardialis enzimei negatívak. Panaszai nem voltak. A felülvizsgálati véleményezési jegyzőkönyv megállapítása szerint villámcsapás okozta külsérelmi nyomot a sisakon nem tapasztaltak, a sisak, a használati útmutatóban előírtak betartása mellett további használatra alkalmas.


A szakértői helyszíni vizsgálat fontosabb eseményei
A helyszíni szemle vizsgálatának célja a baleset során használt tűzoltó szerkocsi munkavédelmi szempontú szemrevételezése és működés közbeni vizsgálata, továbbá a tűzoltó személyi védőfelszerelések állapotának, valamint a baleset helyszínének felülvizsgálata volt. A szemrevételezés után megállapítottuk, hogy az alvázra szerelt létra és a rajta levő mentőkosár valamennyi szerkezeti eleme sértetlen, villámcsapásból eredő, égési hő- és behatolási nyomokat nem találtunk rajtuk. Működés közbeni vizsgálata során megállapítható volt, hogy a gép szerkezeti, elektromos és hidraulikus irányító vezérlése, valamint működése a gépkönyvben előírtaknak hibátlanul megfelel. A szerkocsi karosszéria-elemeit szemrevételezéssel végigvizsgálva megállapítottuk, hogy valamennyi szerkezeti eleme sértetlen, villámcsapásból eredő sérülés nyomai nem találhatók rajtuk. Továbbá, a gépkocsi gumiabroncsai és kitámasztó talpai sérülésmentesek, jó állapotúak, villámcsapás vagy elektromosság okozta égési nyomokat nem mutattak.

A szakértői vizsgálat második részében a sérült J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmesterrel kapcsolatos igazolások és a baleset során használt egyéni tűzoltó védőfelszerelések felülvizsgálatát végeztük el. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatán megfelelt, a pszichológiai vizsgálaton alkalmasnak minősítették. Megfelelő időpontban elméleti és gyakorlati munkavédelmi oktatásban részesült, időszakos hivatásos tű. gk. vezetői jogosítványa, és a berendezésre vonatkozó gépkezelői vizsgabizonyítványa érvényes volt. A munkavégzéshez előírt egyéni védőeszközöket a nyilvántartásban igazoltan átvette, munkája során használta. Az egyéni védőfelszereléseken, a védősisakon, a védőkesztyűn, a védőruhán és a védőcsizmán sérülést vagy villámcsapás okozta külsérelmi nyomot nem találtunk. A szakértői vizsgálat harmadik részében a baleset helyszínén a balesettel kapcsolatos kiváltó okot nem találtunk.

3. kép: Az emelőkosár belülről

Alkalmazott jogszabályok
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
■ 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
■ 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről
■ 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről
■ 65/1999. (XII. 22.) EüM r. a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
■ 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
■ 37/2003. (XII. 27.) OM r. az Országos Képzési Jegyzékről, 2. sz. melléklet

4. kép: A kérdéses sisak. A felülvizsgálati véleményezési jegyzőkönyv megállapítása szerint: villámcsapás okozta külsérelmi nyomot a sisakon nem tapasztaltunk. A sisak, a használati útmutatóban előírtak betartása mellett, további használatra alkalmas.

Fontosabb tény- megállapítások a balesetről
A baleset idején használt tűzoltó szerkocsi működése közben három személy közreműködésével végezték a gyermekek létrával történő magasba emelését: B J. tűzoltó főtörzsőrmester, K. Z. tűzoltó főtörzsőrmester és J. Zs. tűzoltó főtörzsőrmester. J. Zs. tűzoltó a következőket nyilatkozta a balesettel kapcsolatban P. T. tűzoltó százados munkabiztonsági felügyelőnek arra a kérdésre, hogy „mikor és hogyan történt a villámcsapás”: „2-3 méter süllyedés után a fejbúbomon éreztem egy szúrást, és a sisak nagyon éles hangon sípolt a fejem körül”. „Mit észlelt eközben?” „Én nem hallottam dörrenést, nem észleltem villanást… A mentők a gyermekeknél nem tapasztaltak semmi rendkívülit. A létraszer működésében nem tapasztaltam semmilyen működési zavart... A szer rendeltetésszerűen működik azóta is… Az előírt védőfelszerelések rajtam voltak.” B. J. tűzoltó főtörzsőrmester a következőket nyilatkozta a balesettel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy „Látta ön, hogy hogyan és mikor történt a baleset?”: „Csak az ég dörgését hallottam, villámcsapást nem láttam.” K. Z. tűzoltó főtörzsőrmester a következőket nyilatkozta a balesettel kapcsolatban arra a kérdésre, hogy „Látta ön, hogy hogyan és mikor történt a baleset?”: „Az ég dörgését hallottam, villámcsapást nem láttam.”

Összegzés
A baleset vizsgálata során megállapításra került, hogy a dolgozó munkabalesetből eredő betegállománya, illetve annak kiváltó oka nem a munkáltatójának felróható munkavédelmi hiányosságok miatt jött létre. Egyben igazolásra került, hogy 20XX. június XX-től július XX-ig tartó táppénzes betegállománya a Humán Igazgatási Szolgálat Rendőrségi Egészségügyi Központja alapellátó szakorvosának nyilatkozata szerint „08 kódjelű, Egyéb keresőképtelenség”, ami azt jelenti, hogy nincs összefüggésben az előző, keresőképtelenséget okozó táppénzes állományával kapcsolatos betegségével.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem