Munkavédelem

Felelős lehet a munkáltató?

2010/1-2. lapszám | Mattiassich Péter |  4970 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szakértői vizsgálat előzményei Az E egészségügyi pénztár 20XX. november XX-én fizetési meghagyást küldött a Z Kft.-nek, amelyben kötelezte A. B. díszburkolat csomagológép-kezelő 20XX. október XX-én történt munkabalesetével kapcsolatban a felmerül...

A szakértői vizsgálat előzményei

Az E egészségügyi pénztár 20XX. november XX-én fizetési meghagyást küldött a Z Kft.-nek, amelyben kötelezte A. B. díszburkolat csomagológép-kezelő 20XX. október XX-én történt munkabalesetével kapcsolatban a felmerült ellátások megtérítése címén 1 500 000 Ft befizetésére.
„A balesettel összefüggésben lefolytatott eljárás során beszerzett nyilatkozatok együttes mérlegelésével megállapították, hogy a munkáltató a hivatkozott munkavédelmi szabályokat nem tartotta be, és tekintettel arra, hogy a szabályszegés okozati összefüggésben áll az üzemi baleset bekövetkezésével, a foglalkoztató a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 67. § alapján felelősséggel tartozik az üzemi baleset miatt felmerült egészségügyi ellátások költségeiért.”
Az egészségügyi pénztár a Z Kft.-t okolja a baleset bekövetkezésért, mert szerinte a „foglalkoztató nem gondoskodott a biztonságosan kezelhető munkaeszközről, a veszélyes tér elhatárolására megfelelő védőeszközről, az ellenőrzésről.”
A rendelkezésre álló dokumentumok együttes mérlegelésével megállapították, hogy a munkáltató munkavédelmi szabályszegéseket követett el, mivel a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 40. § (1) bekezdés, és a 44. § (1) bekezdés előírásai nem teljesültek, tekintettel arra, hogy a kockázatelemzésnek megfelelő védelemmel kialakított, karbantartott munkaeszközzel a biztonságos állapot elérhető.
A 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 14.§, 15. § 22. § (3) bekezdés, valamint az MSZ EN ISO 12100-2:2004 szabvány 5.1, 5.2.5, 5.3.1. előírásai nem teljesültek, mert a veszélyes tér elhatárolásával, megfelelő védőeszközzel a biztonságos állapot elérhető.
A sérült munkáltatója tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségeinek megszegése miatt következett volna be a baleset. A baleset bekövetkezésének okaként kizárólag a sérült előírás ellenes munkavégzését nevezte meg. A Kft. vitatta a kereset jogosságát, és ezért pert indított a részére küldött fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése céljából. A Munkaügyi Bíróság az ellentmondásos álláspontok tisztázása, valamint a munkáltató és a munkavállaló részéről történt szabályszegések megállapítása céljából igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el.

A baleset bekövetkezésének előzményei, lefolyásának ismertetése
A. B. csomagológép-kezelő munkaszerződése szerint 20XX. augusztus XX-től ebben a munkakörben dolgozott a Z Kft. térburkolat-gyártó üzemében. A munkába állása előtt az üzemvezető és a megbízott munkavédelmi szakértő a gépek kezelésével kapcsolatban előzetes, szóbeli munkavédelmi oktatásban részesítette. A sérült elmondása szerint az üzemben dolgozók betanítás alapján, egyéni munkafolyamatokat végeztek a gépeken és korábban balesete nem történt.
A díszburkolat-csomagológép működési leírása a következő. A villás szállítókocsi a készterméket (betonból készült díszburkolat) a szárítókamrából a süllyesztő berendezésbe helyezi. Innen egy szállítópálya továbbítja az anyagot az átrakó készülékhez, amely a toló asztalra helyezi a terméket. Miután az átrakott termék darabszáma eléri az előírt mennyiséget, a szétválasztó asztal horizontális irányban (a baleset helyszíne felé) elmozdul.
Az így előkészített rakatot a csomagológép visszarakja a szállítópályára. Erre a műveletre azért van szükség, mert a gyártás során egy gyártódeszkán 15 db termék gyártható, ám a gazdaságos csomagolás és szállítás érdekében 18 db-ot kell csomagolni egy sorban. A fenti műveleteket ipari számítógép vezérli, amely összeköttetésben áll a SPS biztonsági rendszerrel. A gépsor üzemelése alatt bármilyen műszaki meghibásodás vagy a berendezés infrasugaras érzékelőkkel vezérelt, fénysorompóval védett területére történő behatolás esetén az SPS felülbírálja az ipari számítógép programfutását, és a berendezést automatikusan leállítja. Újraindítás kizárólag a hiba nyugtázását követően, kezelői beavatkozás révén lehetséges.

A gépen elhelyezett induktív érzékelők és mechanikus végállás-kapcsolók biztosítják a berendezés működését irányító számítógép számára a helyzet-, pozíció- és hibajelek küldését. A számítógép a jelzéseket értékelve elvégzi a megfelelő programlépést azáltal, hogy a végrehajtó mechanizmusokat működteti. A végrehajtó mechanizmusok szintén összeköttetésben állnak a biztonsági SPS számítógéppel: ezek bárminemű, technikailag nem üzemszerű, rendellenes működése esetén a berendezést automatikusan leállítja, és az újraindítás ebben az esetben is hibanyugtázással és kezelői beavatkozással lehetséges.
A veszélyes tér elhatárolása egyrészről a szállítópálya 80 cm-es magasságával létrehozott, „illetéktelen behatolás elleni elkerítést ellátó” védelmi megoldással, másrészről – ahol ez nem lehetséges – a biztonsági SPS számítógépbe kötött, infrasugaras érzékelőkkel vezérelt fénysorompóval valósult meg.

A. B. csomagológép-kezelő 20XX. október XX-én, az éjszakai műszakban munkahelyén munkavégzés közben munkabalesetet szenvedett. Feladata a díszburkolat-csomagológép működésének ellenőrzése, valamint a hibás térkövek kiszedése volt. A délutános műszakban megkezdett munkát rendben átvette és tovább folytatta. Este 11 óra körül a toló asztalon összegyűlő díszburkolat közül az első darab rádőlt a biztonsági vészleállító kapcsolóra, amely a gépsor hibás működését érzékelve a rendeltetésének megfelelő működéssel azonnal leállította a szállítópálya anyagmozgatási műveletét. Ezt észlelve a dolgozó helyére akarta igazítani a szegélykövet úgy, hogy gondolkozás nélkül átmászott a 80 cm magas görgősoros szállítópályán, de a berendezést nem kapcsolta át automatikus működésű üzemmódból kézi vezérlésre. Mivel a gépsor továbbra is automatikus működésű üzemmódban dolgozott, nem érzékelhette a dolgozó jelenlétét a veszélyes munkaterületen. Amikor a dolgozó a jobb lábával belépett a szállítópálya tartókeretébe, hogy az eldőlt díszburkolatot visszaállítsa, és felemelte a terméket az automatikus vészleállító kapcsolójáról, az a hibajelenség megszűnését érzékelve azonnal elindította a gépsort. Ettől a toló mozgású raklap nekiszorította a dolgozó lábát a vaskerethez és súlyos sérüléseket okozott. A szállítópálya mozgását a dolgozó másik lábának a fotocellás infravédelem hatósugarába kerülése állította le.

A szállítópálya azon szakasza, ahol A. B. átmászott, nem volt opto-elektronikus, infraérzékelős biztonsági berendezéssel védve, mert a gépsornak azon a szakaszán, ahol a technológiai előírás nem írt elő dolgozói beavatkozást, a gép kezelője nem is tartózkodhatott volna. Emiatt a veszélyes területet nem kellett fokozottan emelt szintű, szabálytalan behatolást megakadályozó biztonsági berendezéssel védeni.

Fontosabb ténymegállapítások a balesetről
A díszburkolat-csomagológép rendelkezik az üzembe helyezéshez szükséges valamennyi szükséges dokumentummal, így például:
- telepítési, üzembe helyezési, használatbavételi, kezelési, karbantartási, technológiai és munkavédelmi utasítás;
- a gépet gyártó cég által kiadott, megfelelőségi nyilatkozat;
- EU-ban akkreditált, vizsgáló és tanúsító szervezet által kiadott, munkabiztonsági megfelelőségi, tanúsítvány;
- a Magyar Nemzeti Akkreditáló Testület által akkreditált vizsgáló állomás által 2006-ban elvégzett, időszakos
Biztonsági Felülvizsgálatról kiállított jegyzőkönyv;
- az üzembe helyezést megelőző munkavédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv;
- az üzembe helyezéshez kiállított üzemeltetői nyilatkozat,
- munkavédelmi üzembe helyezési jegyzőkönyv;
- a balesettel összefüggő üzemeltetői nyilatkozat;
- elektromos érintésvédelmi és szabványossági felülvizsgálati jegyzőkönyv;
- a munkahely és -folyamat kockázatfelmérése, kockázatelemzése, kockázatbecslése, kockázatértékelése, valamint a kockázatkezelés.
A baleset helyszínét, a válogatóasztalt az előírások szerint kizárólag a hibaelhárítás céljából kialakított közlekedőúton és az „átjáró lépcsőn” (felüljárón) keresztül szabad megközelíteni. A balesetet követően a vizsgáló állomás elvégezte a balesetet okozó gépegység munkavédelmi felülvizsgálatát. Az elvégzett szakértői vizsgálat szerint a gépegység biztonsági berendezései az előírásoknak megfelelően működtek és „műszakilag, biztonságtechnikailag, szervezés szempontjából biztosítják a balesetmentes működtetést”. A gép biztonsági berendezései a baleset rekonstrukciós felülvizsgálata során az előírásoknak megfelelően, hibátlanul működtek.
A. B. csomagológép-kezelő munkaügyi dokumentumai hiánytalanul bemutatásra kerültek, így
- munkavállalói alkalmazási munkaszerződése,
- alkalmazása előtti munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat igazolása,
- munkába állás előtti munkavédelmi oktatás igazolása,
- időszakos munka alkalmassági felülvizsgálat igazolása,
- időszakos munkavédelmi oktatás jegyzőkönyve,
- egyéni védőeszköz kiadási bizonylatok.

A balesetet megelőzően a sérült szerint egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt. A balesethez vezető munkafeladat gyakorlatilag közepesen veszélyes, betanított fizikai segédmunka volt. A sérült több esetben már végzett hasonló munkafolyamatokat. A sérült tanúmeghallgatása során elismerte, hogy a balesetet megelőzően több alkalommal végzett hasonló, potenciálisan balesetet okozó hibaelhárítást. Nyilatkozatában elmondta, hogy ha a kő elborult a futószalagon, akkor – szerinte – így tudta leggyorsabban újraindítani a szalagot. Ez lényegesen gyorsabb volt, mintha a biztonsági berendezések ki- és bekapcsolásával közelítette volna meg az elakadás helyét. Azt is mondták neki, hogy ily módon nem szabad közlekedni a gépen. Éjszakás héten gyakran használták ezt a módozatot, nappal a „munkavédelmisek” miatt nem.

A sérült nyilatkozata bizonyítja, hogy A. B. jól tudta, hogy milyen veszélyes dolgot művel, de felelőtlenül, bízva a hamis biztonságérzetében, csak akkor végzett ilyen súlyosan szabálysértő hibaelhárítási munkaműveletet, amikor meggyőződött arról, hogy senki sem látja. Nyilatkozatban elismerte, hogy ismerte a szabályos hibamegszüntetés folyamatát, de nem tud választ adni arra, hogy miért nem úgy járt el.

A Bíróság által feltett megválaszolandó kérdések ismertetése
A felperes balesetének melyek voltak az elsődleges és másodlagos okai?
Első lépésben azt vizsgáltam, hogy megállapítható-e a dolgozó részéről olyan szabályszegés, amely a balesethez vezető munkafolyamatban a baleset bekövetkezésére hatással volt. A dolgozó olyan munkavédelmi szabályszegéseket követett el, amelyek közvetlenül, elsődleges hatással okozói voltak a baleset bekövetkezésének. A balesetet szenvedett dolgozó az alábbi munkavédelmi szabályszegéseket követte el.

A sérült elismerte, hogy hibásnak tartja magát, mert:
- a tiltások és az előírások ellenére szabálytalanul átmászott a 80 cm-es magasságú, folyamatos mozgású anyagszállító gépsoron a veszélyes munkaterületre azért, hogy a kivegye onnan az eldőlt szegélykövet;
- ezután újabb szabálysértést követett el, amikor az eldőlt szegélykő eltávolítása közben a jobb lábával belépett a szállítópálya tartókeretébe, emiatt a toló asztallap nekiszorította a lábát a vaskerethez és súlyos, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozott.
A dolgozó ezeket annak tudatában tette, hogy csak a gépsor leállítása után mehetett volna a veszélyes munkaterületre, és csak ebben az esetben vehette volna le az eldőlt szegélykövet a biztonsági végállás-kapcsolóról, de felelőtlenül, bízva a hamis biztonságérzetében, mégis megpróbálta, hátha sikerül így is elvégezni a munkafeladatot. Azt, hogy a munkavédelmi szabályszegéseket szándékosan követte el, az elhangzott nyilatkozatával bizonyítja.
Második lépésben azt vizsgáltam, hogy a baleset bekövetkezésével kapcsolatosan történt-e munkavédelmi szabályszegés a munkáltató részéről.
A vizsgálat eredményeinek kiértékelése során megállapítottam, hogy a munkáltató a balesetek megelőzése céljából az alábbiakban felsorolt munkavédelmi intézkedéseket tette.

A térkő-csomagológépen azt vizsgáltam, hogy a dolgozó balesetveszély vagy vészhelyzet esetén azonnal le tudta volna-e állítani a gép működését a munkavégzés területe körül elhelyezett vészkikapcsoló berendezésekkel. Megállapítottam azt, hogy a gépsor a balesetveszélyes helyeken fel volt szerelve vészkikapcsolókkal, valamint a veszélyes munkaterület körül elhelyezett, a gép működését közelítésre megszakító, infraérzékelős szenzoros biztonsági berendezésekkel.
A következő lépésben azt vizsgáltam, hogy a díszburkolat-csomagológépen a baleset megelőzésére szolgáló kollektív védelmi berendezések hiánya okozhatta-e a munkavállaló sérülését. Megállapítottam, hogy gépsor valamennyi veszélyes helye, ahol a gépkezelő munkavégzése során bármilyen munkatevékenységet végezhetett, megfelelő védelmi képességű, kollektív védelmi berendezéssel volt felszerelve. A baleset helyszíne el volt kerítve a dolgozó által elérhető távolságban elhelyezett, behatolás elleni, „közelítésre működésbe lépő” biztonsági berendezésekkel. Ezt igazolja, hogy a védelmi berendezés kapcsolta ki a gépsort a baleset során.
A többi ehhez kapcsolódó, munkavédelmi szempontú munkáltatói feladatot elvégezték. A munkáltató a munkavégzés biztonságát növelő intézkedéssel a díszburkolat-csomagológép eredetileg maximálisan ötévenkénti időszakos ellenőrző felülvizsgálatának gyakoriságát kétévenkénti gyakoriságra csökkentette [14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet, 5. § 2.]. Az előírt, adminisztratív munkavédelmi kötelezettségeket is maradéktalanul elvégezték, pl. munkavédelmi oktatás stb.
A baleset bekövetkezésének közvetlen (elsődleges) oka tehát a dolgozó részéről elkövetett sorozatos munkavédelmi szabályszegés volt!
A szállítósor magassága – mint a veszélyes munkaterület megfelelő munkabiztonsági elhatárolása – a balesetek megelőzése szempontjából nem nyújt elegendő védelmi megoldást a biztonsági előírásokat szándékosan figyelmen kívül hagyó, szabálysértő cselekedetek megakadályozása ellen. A balesethez vezető cselekmények folyamata bizonyítja az előbbi állításomat.

A balesettel kapcsolatban Z Kft. nem követett el olyan, a munkavédelemre vonatkozó jogszabályi szabályszegést, amelynek következménye lett volna a baleseti esemény! A munkáltató a gép használatba vételéhez elkészítette a magyar nyelvű „Kezelési, karbantartási, technológiai és munkavédelmi utasítást”. Ennek az előírásait minden munkavédelmi oktatás során rendszeresen ismertették a gépkezelőkkel. A munkáltató nem követett el munkavédelmi szabályszegést azzal, hogy feltétel nélkül tudomásul vette a munkavégzés biztonságát vizsgáló akkreditált szervezet munkabiztonsági megfelelősség-tanúsítását!

1. A felperes által működtetett térkő-csomagológép el volt-e látva a megfelelő biztonsági berendezésekkel, a védelmi berendezés alkalmas volt-e a balesetek elkerüléséhez?
A térkő-csomagológép el volt látva megfelelő biztonsági berendezésekkel, az előírás szerinti védelmi berendezések alkalmas voltak a balesetek elkerüléséhez!
Kiemelendő, hogy a veszélyes munkaterület határvonalán belül kerülő bármilyen tárgy érzékelése esetén a gépet közelítésre kikapcsoló, biztonsági megszakító berendezések állítják le. Ezek a védelmi berendezések hibátlanul működtek a funkcionális működési próbák során. A felsorolt biztonsági berendezések hibátlan működését az EU-ban akkreditált, munkabiztonsági megfelelősséget vizsgáló és tanúsító szervezet által kiállított munkabiztonsági megfelelőségi tanúsítás is igazolja.
A szállítópálya azon szakaszán, ahol a technológiai előírás nem írt elő dolgozói beavatkozást, a veszélyes tér elhatárolása a szállítópálya mintegy 80 cm-es magasságával történő elkerítésével volt biztosítva. A veszélyes terület ezen szakaszát nem kellett fokozottan emelt szintű, tiltott behatolást megakadályozó biztonsági berendezéssel védeni, mert a gépsor rendeltetésszerű használata esetén a gép kezelője ezen a területen nem is tartózkodhatott volna!

Az előbbiekben megállapított biztonsági intézkedéseket a következő jogszabályi előírások tartalmazzák.
- 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelősségének tanúsításáról, 1. számú melléklet, Alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelmények, 1. 2. 4. Vészkikapcsolás: valamennyi gépet fel kell szerelni egy vagy több vészkikapcsoló berendezéssel, amelyek segítségével a fenyegető vagy bekövetkező veszélyt meg lehet szüntetni. A vészkikapcsoló berendezés: világosan felismerhető, jól látható és gyorsan hozzáférhető legyen; a veszélyes mozgásfolyamatot a lehető leggyorsabban állítsa le anélkül, hogy ezáltal járulékos veszélyhelyzeteket idézne elő.
- 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 20. § (2): a munkaeszköz indító berendezésének kiválasztásánál figyelembe kell venni a várható üzemzavarokat, valamint az egyéb okok miatti üzemeltetési kieséseket. Minden kezelőhelyet el kell látni vészkikapcsoló berendezéssel, amely a munkaeszköz részeit vagy egészét a veszély jellegétől függően leállítja úgy, hogy a munkaeszköz biztonságos állapotba kerül.

Amikor a munkaeszköz vagy annak veszélyes részei leálltak, az érintett működtető egységek energiaellátását a vezérlésnek meg kell szakítania. (3): a munkaeszközt - az (1) bekezdésben előírtakon túlmenően - a veszélyeitől és a rendes leálláshoz szükséges időtől függően el kell látni megfelelő számú vészkikapcsoló berendezéssel. (4): műszaki megoldással kell biztosítani, hogy a berendezés leállító rendelkezésének (kapcsolójának) elsőbbsége legyen az indító rendelkezéssel (kapcsolóval) szemben. (5): a vészkikapcsoló berendezés kezelőelemeit úgy kell elhelyezni, hogy azt a kezelő (kezelők), továbbá más, a veszély bekövetkezését észlelő személyek könnyen elérhessék és veszélytelenül működtethessék. 18. § (1): a munkaeszközt indítani csak az indító berendezés szándékos működtetésével lehet. 22. § (3): a munkaeszköz mozgó részeit el kell látni védőberendezéssel, amely elhatárolja a veszélyes teret vagy leállítja a veszélyes rész mozgását a veszélyes tér elérése előtt. Olyan védőberendezést kell alkalmazni, amely a) stabil kialakítású; b) nem okoz többletkockázatot; c) nem távolítható el, vagy nem hatástalanítható könnyen; d) a mozgó résztől megfelelő távolságot biztosít; e) nem akadályozza a munkaeszköz működésének figyelemmel kísérését; f) lehetővé teszi a szereléshez vagy a karbantartáshoz szükséges műveletek elvégzését anélkül, hogy a védőberendezéseket leszerelnék, illetve a hozzáférést a munkavégzés területére korlátozza.

Az előbbieket az alábbi szabványelőírások rögzítik.
A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés 2002 évben hatályba lépő módosítása értelmében a nemzeti szabványok alkalmazása önkéntes. A törvény (2) bekezdése alapján műszaki tartalmú jogszabály hivatkozhat olyan nemzeti szabványra, amelynek alkalmazását úgy kell tekinteni, hogy az adott jogszabály vonatkozó követelményei is teljesülnek. Teljesíti az előírt munkavédelmi kötelezettségét a munkáltató akkor is, ha a szabvánnyal legalább egyenértékű más műszaki megoldást alkalmaz.
MSZ EN ISO 12100-2:2004 Gépek biztonsága. 2. rész: Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei 5.2.2.: …ahol nem szükséges a veszélyes térhez hozzáférés a gép szokásos működése során a biztonsági berendezéseket a következő szerint kell kiválasztani: d) érzékelő védő készülék, villamosan érzékelő készülék… 5.2.3.: …ahol szükséges a veszélyes térhez hozzáférés a gép szokásos működése során: b) érzékelő védő készülék, villamosan érzékelő készülék… 5.2.5.: Az érzékelő védő készülék kiválasztása és alkalmazása: az érzékelő védőkészülék típusai pl. fényfüggöny, amely használható mind jelenlét érzékelésre, mind kikapcsolásra.
MSZ EN ISO 12100-1:2003 Gépek biztonsága. 1. rész: Alapfogalmak, a kialakítás általános elvei 3. 10.: Veszélyes tér a géphez tartozó vagy a körüli tér, amelyben a személy veszélynek lehet kitéve. 3.26.5.: …érzékelő védőkészülék (SPE sensitive protective equipment), amely alkalmas személyek vagy személyek testrészeinek érzékelésére, amely alkalmas jelet ad a vezérlőrendszer számára az érzékelt személyek kockázatának csökkentése érdekében. A jel akkor jöhet létre, amikor egy személy vagy a személy testrésze előre meghatározott határon túlra hatol a veszélyes térbe (kikapcsolás). 3.26.6.: …aktív opto-elektronikus védőberendezés (AOPD actív opto-elektronic protective device) olyan berendezés, amelynek érzékelési funkciója opto-elektronikus kibocsátó és felvevő elemekkel van kialakítva a berendezésen belül gerjesztett optikai sugárzás megszakításának érzékelésére, amikor a sugárzást át nem eresztő tárgy van jelen az érzékelési térben.
Esetünkben a veszélyes terület elhatárolását infrasugaras érzékelővel vezérelt vészkikapcsoló berendezés látta el.
Hasonló védőberendezésnek minősül a fénykapu vagy fotocella is. A hivatkozott védőberendezések munkavédelmi követelményeit biztosító berendezések az érintés nélkül működő védőrendsze¬rek, valamint az aktív opto-elektronikus védőberendezések.

2. Megállapítható-e munkavédelmi szabályszegés a munkáltató és a munkavállaló részéről, és ha igen, akkor melyek?
A munkáltató nem követett el olyan munkavédelmi szabályszegést, amelynek következménye lett volna a baleseti esemény! A munkavállaló olyan munkavédelmi szabályszegéseket követett el, amelyek közvetlenül, elsődleges hatással okozói voltak a baleset bekövetkezésének.
A sérült cselekedetével megsértette a 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 60. § (1) előírását: a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni…

3. A munka megszervezésével, irányításával kapcsolatban a munkáltató eleget tett-e a munkavédelmi előírásoknak?  
A munkáltató a munka megszervezésével, irányításával kapcsolatosan eleget tett a vonatkozó munkavédelmi előírásoknak. A Z Kft. díszburkolat-készítő üzemében a termelés három műszakos munkarendben történik. Az egyes műszakok a felügyelete és a termelés szervezése, irányítása az alábbiak szerint valósul meg:
- délelőtti és műszakban az üzemvezető és egy üzemvezető helyettes szervezi és irányítja a termelési tevékenységet, a mindenkori csomagológép-kezelők látják el a műszakvezetői feladatot;
- délutános műszakban az üzemvezető helyettes és a műszakvezető irányítja és ellenőrzi a tevékenységet;
- éjszakai műszakban a műszakvezető (a csomagológép-kezelő) feladata az üzem termelésének irányítása és felügyelete.
A díszburkolat-gépkezelői munkakört minden esetben olyan dolgozók látják el, akik az elvégzendő munkafeladatnak megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Rendszeres munkavédelmi oktatásban részesülnek, és a tanúvallomásaik alapján tisztában vannak a gépek működésével, valamint a veszélyforrások megközelítési előírásainak. A sérült a 20XX. május 25-i tanúmeghallgatása során elismerte, hogy tudta, kizárólag csak a gépsor kikapcsolása után mehetett volna a gépsor veszélyes munkaterületébe hibaelhárítás céljából. Ismerte a hibamegszüntetés szabályos folyamatát, történetesen azt, hogy csak a gép álló helyzetében vehette volna le az eldőlt díszburkolatot a működését megszakító, biztonsági kapcsolóról, de nem tud választ adni arra, miért nem úgy tette.

Összegzés
A baleset bekövetkezésének közvetlen oka a sérült szabálytalan munkavégzése volt. A sérült nem a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezte munkáját. A baleset bekövetkezése igazolta a sérült figyelmetlen, kapkodó munkavégzésének tényét, valamint a balesetet okozó, téves biztonságérzetéből eredő, hamis önbizalmát, amellyel felelőtlenül, az ügyességében bízva benyúlt a működő gép veszélyes munkaterébe, hogy a hibát elhárítsa.

---