Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2010. január-február

  • Villamos szakmai rendszerszemlélet VIII.

    Túláramvédelmi rendszer II. rész A kisfeszültségű hálózatokról megfelelő minőségű (stabil feszültségű) és elfogadhatóan kis veszteségű villamosenergia-ellátás csak az átviteli utak (transzformátor, kábel, vezeték) megfelelően kis impedanciái mellett lehetséges. Ebből következően az e hálózatokról ellátott áramkörök rövidzárlati áramai nagyok, az üzemáramokat sokszorosan meghaladó értékűek. Mivel a vezetőkben melegedést okozó hőteljesítmény az átfolyó áram négyzetével arányos, így zárlat fellépte esetén a zárlati melegedést okozó hőteljesítmény a névleges áramokhoz tartozó hőteljesítmény százszorosa, de egyes esetekben akár több ezerszerese is lehet. A nagy zárlati áramok minden szempontból veszélyesek és károsak, ezért a zárlati áramok értékének csökkentése, illetve fennállásának minél rövidebb időtartamra korlátozása szükséges. A zárlati áram értékének csökkentése (a zárlati áram korlátozása) speciális kérdés, kis teljesítményfelvételű készülékek esetén azonban már ma is egyszerűen megvalósítható. Tulajdonképpen minden olvadóbiztosító-betét csökkenti a rajta átfolyó zárlati áram értékét, a maximális értékkel kialakuló áram a megszakítás előtt a levágott áram. A kis áramú olvadóbiztosító-betétek között vannak olyan típusok, amelyek igen jelentős zárlati áramkorlátozásra képesek, ezek alkalmazása nagy előny zárlatok fellépte esetén a hálózati feszültségletörések megakadályozására. A nagy zárlati áram ugyanis a teljes ellátó hálózaton jelentős feszültségletörést okoz, ami a szolgáltatás komoly zavara. Az élet- és vagyonbiztonság érdekében alapszabály, hogy a zárlatokat minden körülmények között, előírt időn belül meg kell szüntetni a zárlati áram megszakításával, egyébként nagyon súlyos rombolással, tűzzel, a berendezés és környezete megsemmisülésével, kiterjedt kárral és veszélyeztetéssel kell számolni. Mivel a hibahelyen a zárlat megszüntetése (az áram megszakítása) nem lehetséges, így a zárlati áramot a túláramvédelmi szelektivitás követelményeinek teljesülése érdekében a táplálás irányában a berendezéshez legközelebb levő, erre alkalmas túláramvédelmi eszköz működése által kell megszakítani. A zárlatvédelmet ellátó túláramvédelmi eszközt általánosan a védendő berendezés betáplálásában kell elhelyezni (hálózaton, berendezésben betáplálási túláramvédelem, épületben első túláramvédelmi készülék). Zárlatvédelemre csak olyan túláramvédelmi eszközt szabad kiválasztani és alkalmazni, amelyik képes a beépítési helyén fellépő legnagyobb zárlati áram megszakítására. Ez a független zárlati áramnak nevezett áramérték az a zárlati áram, amely akkor lépne fel, ha az illető zárlatvédelmi eszközt az adott áramkörben rövidzárral helyettesítenénk.

  • Konduktív (vezetőképesség) elven működő folyadékszint kapcsolók

    Gyártó/forgalmazó VEGA Grieshaber KG./Datcon Ipari Elektronikai Kft. VEGA Grieshaber KG./Datcon Ipari Elektronikai Kft. Eaton (Moeller) Típus pontos megnevezése VEGATOR 256C.y VEGATOR 632.xx.y EMR4-N100-1-B Származási hely Németország Németország Németország Tanúsítványok n.a. xx: CX: ATEX II(1)G[Ex ia] IIC/IIB + II(1)D[Ex iaD] CX: ATEX II(1)G[Ex ia] IIC/IIB + II(1)D[Ex iaD] + WHG IEC, EN, UL, CSA, GL Tekercs jellemzők Tápfeszültség y: E: 24 VAC (+10...-15%), D: 42 VAC (+10…-15%) C: 48 VAC (+10…-15%), B: 100…130 VAC (+10…-15%), A: 200…250 VAC 50/60 Hz y: D: 20…30 VAC / 20…60 VDC, A: 90…250 VAC 50/60 Hz 220...240 V AC Névleges teljesítmény 1 VA D: 1,2 W (20V), A: 4,5 W 2,5 VA Tápfeszültség tűrése n.a. n.a. n.a. Mérési jellemzők Funkciók (pl. töltés/ürítés) túltöltés/leürülés védelem túltöltés/leürülés védelem vezetőképes folyadékok szintjének, keverési arányának felügyelete; átkapcsolható szárazon futás vagy túlfolyás elleni védelem Beállítható érzékenység (kohm) 1...200 1...200 5...100 Érzékelő segédfeszültsége 12 V eff max. 5 V eff max. 30 V Mérési frekvencia n.a. n.a. n.a. Érzékelők névleges árama max. 1mA max. 1 mA max. 1 mA Késleltetés 0,5 s 0,5 s, 2 s, 6 s kapcsolható 250 ms Beállítási pontosság n.a. n.a. n.a. Kimenet (érintkezők) tulajdonságai Érintkezők kialakítása (pl. 1 váltóérintkező) 1 SPDT relé 1 SPDT relé 1 váltó Érintkezők anyaga AgNi 0.15 aranyozott AgNi, aranyozott n.a. Névleges feszültség/max. kapcsolási feszültség min. 10 mV DC, max. 250 V AC, 250 V DC ≥10 mV DC, ≤253 V AC/DC 250/400 V Maximális terhelhetőség AC 1 szerint n.a. n.a. 3 A Legkisebb kapcsolható terhelés min. 10 μA DC, max. 5 A AC, 1 A DC n.a. n.a. Mechanikus élettartam n.a. n.a. n.a. Villamos élettartam n.a. n.a. 300 000 További műszaki adatok Környezeti hőmérséklet tartomány -20…50 °C -20 …60 °C -20...60 °C Eszköz védettsége IP20 IP20 IP20 Kialakítás (pl. DIN-sín, 1 modul) carrier rail 35x7.5, 35x15 according to EN 50022 carrier rail 35 x 7.5, 35 x 5 according to EN 60715 DIN-sín 22,5 mm Lökőfeszültség állóság n.a. n.a. 4000 V AC Max. beköthető vezeték keresztmetszet 1,5 mm² 1,5 mm² 2x2,5 mm 2 Garancia (év) 2 2 1 Ajánlott nettó listaár 114...146,7 € kiviteltől függően 204…282 € kiviteltől függően 16 120 Megjegyzés n.a. n.a. n.a. Gyártó/forgalmazó Eaton (Moeller) ELKO EP sro./ELKO EP Hungary Kft. ELKO EP sro./ELKO EP Hungary Kft. Típus pontos megnevezése EMR4-N500-2-A HRH-1 HRH-5 Származási hely Németország Csehország Csehország Tanúsítványok IEC, EN, UL, CSA, GL CE, GOST, UL CE, GOST, UL Tekercs jellemzők Tápfeszültség 24...240 V AC/DC AC/DC 230 V, AC/DC 24 V AC/DC 24...240 V Névleges teljesítmény 2 VA max. 4,5 VA max. 2 VA Tápfeszültség tűrése n.a. -15%-től +10% -15%-től +10%

  • A villamossági piac kilátásairól

    Túl vagyunk az első igazi „sokkon”. A válság első fele már lezajlott. A gazdasággal együtt a villamossági piac is kőkeményen zsugorodott. Itt bizonyos késéssel következik be az igazi mélypont, mert még a 2009-es esztendő sem jelentette a folyamat alját: ez szinte bizonyosan a 2010-es esztendő lesz. Csak egy beszédes adat: 2006-ban mintegy 40 000 lakás épült Magyarországon, míg 2010-re 10 000 új lakás építése várható. Nem egynegyeddel esett a termelés 4 év alatt, hanem egynegyedére: ez pedig „háborús pusztítás” erejével bír. Az irodaépítési mélypontot nem is 2010-re, hanem 2011-re teszik: 2009-ben még 290 000 m2 irodaterület épült Budapesten és az agglomerációban, míg 2011-re 80 000 m2-nyi fejlesztést várnak. Ez is majdnem negyedelődés. Beszédes az, hogy a 2010-es évet egy projekt tarthatja életben: a törökbálinti Tópark 70 000 m2-nyi új irodát ígér, amennyiben idén be is fejezik. Az ipari felhasználás – amely minden villamossági piacot érintő ágazatnál – előbb reagált a 2008 őszén kirobbant válságra, már nem fog esni 2010-ben tekintettel arra, hogy a piacok, amelyekre szállít, már mutatják a kilábalás jeleit, de itt is lejátszódott egy 25-30%-os összehúzódás a korábbi évekhez képest. Talán a lakossági felhasználásra lehetne számítani, ami nem esett oly drasztikus mértékben, mint az előzőleg felsorolt piacok, de valójában ezen a téren sem ígér semmi jót a 2010-esztendő: a megszorítások minden bizonnyal kitartanak (amennyiben nem, akkor később kell újra meghúzni a nadrágszíjat, még jobban).

  • Felelős lehet a munkáltató?

    A szakértői vizsgálat előzményei Az E egészségügyi pénztár 20XX. november XX-én fizetési meghagyást küldött a Z Kft.-nek, amelyben kötelezte A. B. díszburkolat csomagológép-kezelő 20XX. október XX-én történt munkabalesetével kapcsolatban a felmerül...

  • Intelligens Hotel I.

    Sokat gondolkodtam azon, melyik épülettípus lehetne a következő, amelyet érdemes részletesebben bemutatni a KNX épületautomatizálás szempontjából. Végül a szállodák mellett döntöttem. Ennek oka az, hogy ez egy komplex épület: számos olyan funkciót, t...

  • Energiamenedzsment a mindennapokban

    2009-ben e lap oldalai már több publikációban foglalkoztunk az energiamenedzsment területével, mint olyan megoldandó problémakörrel, ami számos vetületben itt van velünk a mindennapokban és kitüntetett jelentőséggel rendelkezik manapság. Nem lesz ez másképp 2010-ben sem: folytatjuk ezt a cikksorozatot. Továbbra is az a cél, hogy felhívjuk a figyelmet erre az égető problémakörre, ugyanakkor egyszerűen alkalmazható, de hatékony és megtakarítást ígérő megoldásokkal segítsük a ki- és/vagy átépítéseket.

  • Hulladékhasznosítás

    Egy évvel ezelőtt kezdtük meg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos cikksorozatunkat, amelynek célja az volt, hogy egyfelől hangsúlyozzuk az épületvillamossági szakma gyakorlói számára a problémában való érintettségüket, másfelől – nem titkolt szándékkal – hozzájáruljunk a szakemberek fokozottabb szerepvállalásának eléréséhez. Tekintettel arra, hogy egy igen gyors ütemben változó ágazatról van szó, érdemesnek tűnik áttekinteni az elmúlt év eredményeit, illetve rávilágítani a 2010-es esztendő kihívásaira: kérdésfelvetéseinkre Kovács Béla úr, az Electro-Coord Magyarország Nonprofit Kft. világítástechnikai divíziójának vezetője válaszolt.

  • Marketing

    A Villanyszerelők Lapja decemberi számában „Tények kontra marketing” címmel jelent meg cikk a túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazásáról, amelynek több állítása nem kezelhető tényként. A pontatlanságok nagy száma és jellege miatt úgy éreztem, hogy terjedelmesebb formában is célszerű az olvasók figyelmét felhívni a hibákra és a tévedésekre, egyúttal a cikk állításait megjegyzésekkel és kiegészítésekkel ellátni. „Kompakt” túlfeszültség-védelmi eszközök Számomra az alcímben megjelenő „kompakt” jelző értelmezése jelentette az első problémát. „Kompakt” túlfeszültség-védelmi eszköz nem szerepel sem az MSZ IEC 61643-1, sem pedig az újabb MSZ EN 61643-11 termékvizsgálati szabványban, és ezt a kifejezést a szakzsargon sem ismeri. A cikkben összemosódik a szó hétköznapi értelme (tömör, kis méretű, kis helyigényű) és a szakmában széles körben – de pontatlanul – használt „kombinált” jelző jelentése. „Kombinált” túlfeszültség-védelmi eszköz alatt általánosságban olyan eszközt értünk, amely képes a védelem több lépcsőjének (általában az első kettőnek) a feladatát ellátni. (Itt csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy az MSZ EN 61643-11:2002+A1:2007 szabvány 3.6. pontja szerint a kombinált túlfeszültség-védelmi eszköz olyan „túlfeszültség-védelmi eszköz, amely egyaránt tartalmaz feszültségkapcsoló és feszültségkorlátozó elemeket. A rákapcsolt feszültségtől függően mutathat feszültségkapcsoló, feszültségkorlátozó, vagy feszültségkapcsoló és feszültségkorlátozó viselkedést.”

  • A robbanásbiztonság-technikával foglalkozni kell!

    A szakemberek számos területen találkoznak manapság a robbanásbiztonság-technika fogalmával. Új előírások és uniós direktívák sora foglalkozik e szakterülettel, amely azonban a kellő szakértelem hiányában veszélybe sodorhat a terepen projektet és emb...

  • Még egyszer az izzólámpák kivonásáról

    Tanulságos fejlemény volt szembesülni azzal a körülménnyel az utóbbi időben, hogy a társadalmi nyilvánosság jelentős részét érintő kérdésekkel kapcsolatban, mint például az izzólámpák kivonása a kereskedelmi szektorból, milyen hisztérikus hangvételű, a szakmai megszólalás kritériumait mellőző megnyilatkozások láttak napvilágot különböző fórumokon. Nem csupán a hírpiac működésének rendjére nyílt így rálátás: legalábbis az első időszakban maga a szakma is kereste az autentikus információforrásokat, és ezek közvetítésének lehetőségeit. Az Európai Unió 244/2009-es, az izzólámpák kivonásáról szóló irányelvével kapcsolatos, leggyakrabban felmerült kérdésekre most a CELMA (Európai Lámpatestgyártók Szövetsége) és az ELC (Európai Fényforrásgyártók Szövetsége) közös anyagából származó részlet idézésével reflektálunk.

  • Jeles évfordulók, jeles események az elektrotechnika történetében

    A XIX. Század, az elektrotechnika hőskora Ma természetesnek vesszük, hogy villamos energiával működő berendezéseinkhez rendelkezésre állnak a különböző áramforrások. Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy ez az elektrotechnika hosszú fejlődésének eredménye. Éppen a századfordulón, 1800-ban készítette el az olasz Alessandro Volta galvánelemét: két különböző fém – Voltánál konkrétan a cink és a réz – villamosan vezető folyadékba merül, a két fém között feszültség mérhető, vezetővel összekapcsolva pedig áram jön létre. A galvánelem már biztos, jól kezelhető áramforrás volt, de súlyos korlátokkal is rendelkezett. Továbbra is igény volt a megfelelő áramforrások létrehozására. A XIX. században a tudósok figyelme a mágneses és az elektromos jelenségek vizsgálata, magyarázata felé fordult. Egyikük, Michael Faraday, angol fizikus és kémikus, az általa végzett számtalan kísérlet, megfigyelés nyomán 1831-ben fogalmazta meg az elektromágneses indukció törvényét. Egy vezetőt mágneses térben mozgatva a vezető végei között elektromos feszültség, zárt vezetőkör esetében elektromos áram jön létre (mozgási indukció). Mozgás nélkül, a mágneses mező változtatásával is létrehozhatunk indukált áramot (nyugalmi indukció). Ezen az úton indultak el a fejlesztők. Nagy patkómágnesek előtt forgatott tekerccsel elektromos áramot lehetett indukálni. A teljesítménynöveléshez a mágneses mezőt kellett volna növelni, ám ennek fizikai korlátai voltak. Mágneses mezőt az elektromos áram is létre hoz, tehát áramfejlesztő ilyen megoldással is készíthető. Kezdetben ezeket a gerjesztő tekercseket külső áramforrással, a kor lehetőségei szerint galvánelemekkel táplálták. Jedlik Ányos ismerte fel elsőként, hogy az acélmágnest teljesen el lehet hagyni.