Ádám Zoltán
1576 | |
Ádám Zoltán cikkei
Villamos szakmai rendszerszemlélet IX. – Épületek és hasonló létesítmények egyéb vezetékes rendszerei
2010. március 1. |
10 935
1
A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított cikksorozat utolsó témaköreként az épületek „egyéb” vezetékes rendszereit tárgyaljuk. Az erősáramú vezetékhálózat, mint vezetékes rendszer egy épület belső infrastruktúrájának részeként alapértelmezetten jelen van. Az egyéb – épületen vagy más létesítményen belül megjelenő – vezetékrendszereket nevezzük összefoglalóan egyéb vezetékes rendszereknek.
Villamos szakmai rendszerszemlélet VIII.
Túláramvédelmi rendszer II. rész
2010. január 2. |
22 907
2 5 (1)
A kisfeszültségű hálózatokról megfelelő minőségű (stabil feszültségű) és elfogadhatóan kis veszteségű villamosenergia-ellátás csak az átviteli utak (transzformátor, kábel, vezeték) megfelelően kis impedanciái mellett lehetséges. Ebből következően az e hálózatokról ellátott áramkörök rövidzárlati áramai nagyok, az üzemáramokat sokszorosan meghaladó értékűek. Mivel a vezetőkben melegedést okozó hőteljesítmény az átfolyó áram négyzetével arányos, így zárlat fellépte esetén a zárlati melegedést okozó hőteljesítmény a névleges áramokhoz tartozó hőteljesítmény százszorosa, de egyes esetekben akár több ezerszerese is lehet. A nagy zárlati áramok minden szempontból veszélyesek és károsak, ezért a zárlati áramok értékének csökkentése, illetve fennállásának minél rövidebb időtartamra korlátozása szükséges.
Villamos szakmai rendszerszemlélet VII.
Túláramvédelmi rendszer
2009. december 1. |
17 243
1 4 (1)
A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított szakmai cikksorozat bevezető részében felsorolt, egy épületre (épülettömbre, épületcsoportra) vonatkozóan egy villamos rendszerként tárgyalandó és kezelendő témakörök közül most a túláramok elleni védekezést, rövidebb kifejezéssel a túláramvédelem kérdéseit tekintjük át.
Védővezetős érintésvédelem
2009. november 25. |
62 412
7 4.67 (3)
A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított cikksorozat első részében meghatározott, villamos szempontból összefüggő, illetve egymással kapcsolódó villamos és nem villamos szerkezetek erősáramú, valamint villám- és túlfeszültség-védelmi szempontból egy rendszerként kezelendők. Korábban ez a szemlélet nem volt ilyen egyértelműen szükséges, az élet- és vagyonbiztonság műszaki feltételei azonban ezt a mai kor szintjén már megkövetelik.
Villamos szakmai rendszerszemlélet VI.
Egyenpotenciálú összekötések
2009. október 1. |
11 432
3 4.67 (3)
A Villamos szakmai rendszerszemléletet címmel indított cikksorozat (1. 2. 3. 4. 5.) bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül most az egyenpotenciálú összekötések rendszerének tárgyalására kerül sor. Előre kell bocsátani, hogy az egyenpotenciálú összekötések rendszerének létesítése ma szakmailag sokkal többet jelent, mint a korábban értelmezett EPH fogalma.
Villamos szakmai rendszerszemlélet V.
Belső túlfeszültség-védelmi rendszer II.
2009. szeptember 28. |
5854
A túlfeszültségek elleni védekezés alapelvei Túlfeszültség-behatások ellen védett, illetve védendő tér alatt az épületek teljes belső terét értjük, illetve szeretnénk érteni. Ez csak akkor teljesül, ha az ehhez szükséges műszaki intézkedéseket maradéktalanul megtettük, tehát kiépült a rendszerszinten tervezett, megfelelően működő műszaki védelem. A védekezés elvét a vonatkozó szabványban megfogalmazott zónahatár-koncepció alapozza meg. Erre az elvre épül a lépcsőzött kialakítású túlfeszültség elleni védelem, ami több, összehangolt működésű védelmi eszköz alkalmazásával koordinált védelmi rendszer kialakítását teszi lehetővé.
Villamos szakmai rendszerszemlélet IV.
2009. július 8. |
5315
Villamos szakmai rendszerszemlélet II. – A földelőrendszer
2009. május 1. |
15 311
3 4.67 (3)
A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.
Villamos szakmai rendszerszemlélet
2009. április 1. |
5333
A rendszerszemlélet szükségessége és alapjai Egy ’80-as évekbeli és egy mai, korszerűnek tekinthető családi- vagy társasházi lakóépületben található vezetékrendszerek – mint infrastrukturális rendszerek – számszerű és funkcionális összehasonlítása igen jelentős különbségeket mutat. Ez igaz az irodákra, üzletekre és egyéb „kommunális” funkciójú épületekre nézve is. Ezek a különbségek az utóbbi pár évtized során bekövetkezett számottevő technikai fejlődés következményei. A fejlődés üteme folyamatosan gyorsul, ami nem kis részben az információtechnikai forradalom közvetlen, vagy közvetett következménye. Ennek kapcsán a komfortunkat és kényelmünket, biztonságunkat szolgáló berendezések és rendszerek jelentős teret nyertek életünkben.
Indítás előtt az országos regisztrált villanyszerelői/vállalkozói rendszer
2009. január 2. |
6357
A magyarországi áramszolgáltató társaságok (ma: elosztói engedélyesek) az elmúlt évtized során – gyakorlatilag egymástól függetlenül – kialakították a fogyasztói csatlakozó-berendezéseken munkát végző villanyszerelőkre (vállalkozókra) vonatkozó szakmai regisztrációs rendszereiket, majd e rendszereket önállóan, egymással párhuzamosan működtették. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ társaságok szakmai irányításának összevonásával, illetve az E.ON Észak- és Dél-dunántúli, valamint a Tiszántúli Áramszolgáltatóinak szakmai egységesítésével az évek során az országban három regisztrációs rendszer jött létre (ELMŰ-ÉMÁSZ, E.ON és DÉMÁSZ).
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága IV.
Mikor szükséges a túlfeszültség elleni védelem?
2007. július 1. |
3894
Cikksorozatunkban ideje feltenni a kérdést, hogy a fogyasztói hálózatokon mikor válik szükségessé a túlfeszültségek elleni védekezés. A védekezés szükségessége – részben a már tárgyalt szempontok alapján – a következő szempontokhoz kötődik.
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága III.
Az üzembiztonság összefüggő kérdései
2007. június 1. |
3231
E cikk előző két részében szó esett a csatlakozó-berendezések elemeiről, valamint funkciójukból eredően az üzembiztonság kérdésének kiemelt szerepéről. A szabványok előírásai mentén megvalósítható egyes megoldások is fel lettek vázolva, a háttérben szintén az üzembiztonság szempontjaival, ahol az egyes szempontok több ponton összefüggenek egymással.
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága II.
2007. május 1. |
7235
1
E cikk első része általánosságban tekintette át a csatlakozó-berendezések elemeit és azok funkcióit. Emellett szó esett róla, hogy ez a viszonylag szűk, de ugyanakkor szakmai részletekben bővelkedő erősáramú szakterület sajnos nem kap megfelelő figyelmet. Ennek egyértelmű jele, hogy sok az esetleges, rögtönzött kivitelű és sajnos nem kifogástalan műszaki tartalmú megoldás.
Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.
Szabványok
2007. április 1. |
6739
1 4 (1)
Legyen szó családi vagy társasházról, irodaépületről, illetve közösségi épületről, a közcélú, kisfeszültségű hálózatra csatlakozás és ezen belül a csatlakozóberendezések kivitelezési kérdéseiben az MSZ 447:1998+ 1 M: 2002 szabvány, míg a belső villamos berendezések létesítésére vonatkozóan az MSZ 2364 szabványsorozat előírásai a mérvadók.
