Villanyszerelők Lapja

Ádám Zoltán

 269 | |

Ádám Zoltán cikkei

Villamos szakmai rendszerszemlélet VIII.

Túláramvédelmi rendszer II. rész

2010. január 2. |  14 695
1

A kisfeszültségű hálózatokról megfelelő minőségű (stabil feszültségű) és elfogadhatóan kis veszteségű villamosenergia-ellátás csak az átviteli utak (transzformátor, kábel, vezeték) megfelelően kis impedanciái mellett lehetséges. Ebből következően az e hálózatokról ellátott áramkörök rövidzárlati áramai nagyok, az üzemáramokat sokszorosan meghaladó értékűek. Mivel a vezetőkben melegedést okozó hőteljesítmény az átfolyó áram négyzetével arányos, így zárlat fellépte esetén a zárlati melegedést okozó hőteljesítmény a névleges áramokhoz tartozó hőteljesítmény százszorosa, de egyes esetekben akár több ezerszerese is lehet. A nagy zárlati áramok minden szempontból veszélyesek és károsak, ezért a zárlati áramok értékének csökkentése, illetve fennállásának minél rövidebb időtartamra korlátozása szükséges.

Ádám Zoltán

Villamos szakmai rendszerszemlélet VII.

Túláramvédelmi rendszer

2009. december 1. |  4624
1 4 (1)

A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított szakmai cikksorozat bevezető részében felsorolt, egy épületre (épülettömbre, épületcsoportra) vonatkozóan egy villamos rendszerként tárgyalandó és kezelendő témakörök közül most a túláramok elleni védekezést, rövidebb kifejezéssel a túláramvédelem kérdéseit tekintjük át.

Védővezetős érintésvédelem

2009. november 25. |  25 003
3 5 (1)

A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított cikksorozat első részében meghatározott, villamos szempontból összefüggő, illetve egymással kapcsolódó villamos és nem villamos szerkezetek erősáramú, valamint villám- és túlfeszültség-védelmi szempontból egy rendszerként kezelendők. Korábban ez a szemlélet nem volt ilyen egyértelműen szükséges, az élet- és vagyonbiztonság műszaki feltételei azonban ezt a mai kor szintjén már megkövetelik.

Villamos szakmai rendszerszemlélet VI.

Egyenpotenciálú összekötések

2009. október 1. |  8147
1 4 (1)

A Villamos szakmai rendszerszemléletet címmel indított cikksorozat (1. 2. 3. 4. 5.) bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül most az egyenpotenciálú összekötések rendszerének tárgyalására kerül sor. Előre kell bocsátani, hogy az egyenpotenciálú összekötések rendszerének létesítése ma szakmailag sokkal többet jelent, mint a korábban értelmezett EPH fogalma.

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. – A földelőrendszer

2009. május 1. |  8943
1 5 (1)

A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.

Ádám Zoltán

Villamos szakmai rendszerszemlélet

2009. április 1. |  4165

A rendszerszemlélet szükségessége és alapjai Egy ’80-as évekbeli és egy mai, korszerűnek tekinthető családi- vagy társasházi lakóépületben található vezetékrendszerek – mint infrastrukturális rendszerek – számszerű és funkcionális összehasonlítása igen jelentős különbségeket mutat. Ez igaz az irodákra, üzletekre és egyéb „kommunális” funkciójú épületekre nézve is. Ezek a különbségek az utóbbi pár évtized során bekövetkezett számottevő technikai fejlődés következményei. A fejlődés üteme folyamatosan gyorsul, ami nem kis részben az információtechnikai forradalom közvetlen, vagy közvetett következménye. Ennek kapcsán a komfortunkat és kényelmünket, biztonságunkat szolgáló berendezések és rendszerek jelentős teret nyertek életünkben.

Ádám Zoltán

Indítás előtt az országos regisztrált villanyszerelői/vállalkozói rendszer

2009. január 2. |  5475

A magyarországi áramszolgáltató társaságok (ma: elosztói engedélyesek) az elmúlt évtized során – gyakorlatilag egymástól függetlenül – kialakították a fogyasztói csatlakozó-berendezéseken munkát végző villanyszerelőkre (vállalkozókra) vonatkozó szakmai regisztrációs rendszereiket, majd e rendszereket önállóan, egymással párhuzamosan működtették. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ társaságok szakmai irányításának összevonásával, illetve az E.ON Észak- és Dél-dunántúli, valamint a Tiszántúli Áramszolgáltatóinak szakmai egységesítésével az évek során az országban három regisztrációs rendszer jött létre (ELMŰ-ÉMÁSZ, E.ON és DÉMÁSZ).

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága IV.

Mikor szükséges a túlfeszültség elleni védelem?

2007. július 1. |  3253

Cikksorozatunkban ideje feltenni a kérdést, hogy a fogyasztói hálózatokon mikor válik szükségessé a túlfeszültségek elleni védekezés. A védekezés szükségessége – részben a már tárgyalt szempontok alapján – a következő szempontokhoz kötődik.

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága III.

Az üzembiztonság összefüggő kérdései

2007. június 1. |  2359

E cikk előző két részében szó esett a csatlakozó-berendezések elemeiről, valamint funkciójukból eredően az üzembiztonság kérdésének kiemelt szerepéről. A szabványok előírásai mentén megvalósítható egyes megoldások is fel lettek vázolva, a háttérben szintén az üzembiztonság szempontjaival, ahol az egyes szempontok több ponton összefüggenek egymással.

Ádám Zoltán

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága II.

2007. május 1. |  4909
1

E cikk első része általánosságban tekintette át a csatlakozó-berendezések elemeit és azok funkcióit. Emellett szó esett róla, hogy ez a viszonylag szűk, de ugyanakkor szakmai részletekben bővelkedő erősáramú szakterület sajnos nem kap megfelelő figyelmet. Ennek egyértelmű jele, hogy sok az esetleges, rögtönzött kivitelű és sajnos nem kifogástalan műszaki tartalmú megoldás.

Ádám Zoltán

Csatlakozó-berendezések üzembiztonsága I.

Szabványok

2007. április 1. |  4672
1 4 (1)

Legyen szó családi vagy társasházról, irodaépületről, illetve közösségi épületről, a közcélú, kisfeszültségű hálózatra csatlakozás és ezen belül a csatlakozóberendezések kivitelezési kérdéseiben az MSZ 447:1998+ 1 M: 2002 szabvány, míg a belső villamos berendezések létesítésére vonatkozóan az MSZ 2364 szabványsorozat előírásai a mérvadók.