Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2009. október

Villamos szakmai rendszerszemlélet VI.

Egyenpotenciálú összekötések

2009. október 1. | Ádám Zoltán |  8037
1 4 (1)

A Villamos szakmai rendszerszemléletet címmel indított cikksorozat (1. 2. 3. 4. 5.) bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül most az egyenpotenciálú összekötések rendszerének tárgyalására kerül sor. Előre kell bocsátani, hogy az egyenpotenciálú összekötések rendszerének létesítése ma szakmailag sokkal többet jelent, mint a korábban értelmezett EPH fogalma.

Aggregátorok és az ÁVK

2009. október 1. | Novothny Ferenc |  11 367
2 4 (1)

A Villanyszerelők Lapja internetes vitafórumán olvasottak késztettek arra, hogy ezt a szakirodalomban is mostohán kezelt kérdést szakcikkben tisztázzuk .  Az áram-védőkapcsoló működéséről, fajtáiról, kiválasztásáról és alkalmazásáról számos cikkben részletesen írtam, többek között e lapnak a hasábjain is, így erre itt most nem térnék ki, az irodalomjegyzék mindenki számára útmutatóul szolgálhat. Az áramfejlesztők alkalmazásakor a villamos biztonságot két különböző feladatra kell osztanunk, egyrészt a tápláló berendezés, másrészt a táplált fogyasztók villamos biztonságáról kell beszélnünk. A váltakozó áramú fogyasztókat tápláló berendezések szinkrongenerátorok, aszinkrongenerátorok, illetve elektronikus inverterek lehetnek. Ezeknek a gyártmányoknak a villamos biztonságáról a gyártóknak kell gondoskodniuk, és vagy termékszabvány szerinti gyártással, vagy egyenértékűségi nyilatkozattal kell megfelelőségüket igazolniuk. Erről a műszaki dokumentációban a felhasználót informálni kell. (Kisfeszültségen a legkedvezőbb megoldásnak a kettős szigetelésű gyártmány tekinthető.) Áram-védőkapcsoló alkalmazása — elméleti okokból — nem jön szóba.

VÉSZ-helyzetben

2009. október 1. | I. M. |  3115

Mérések lakatfogókkal

2009. október 1. | Pástyán Ferenc |  23 108
1

A lakatfogók használata egyszerű és gyors árammérési lehetőséget biztosít. A mérés igen fontos biztonságtechnikai előnye, hogy a mérést végző személy nem kerül a mérendő áramkörrel galvanikus kapcsolatba, méréstechnikai-használati előnye pedig az, hogy a mérendő áramkört az áramméréshez nem kell megbontani. A lakatfogókat a működési elv alapján két csoportba oszthatjuk, ezek pedig a következők: váltakozó áram (AC) mérésére alkalmas lakatfogók, egyenáram (DC) mérésére alkalmas lakatfogók. A lakatfogók használati területe az idők folyamán kiszélesedett, ennek következtében ma a következő csoportosítás állítható fel: •szivárgó áram (kb. 10 µA… néhányszor 10 A) mérésére alkalmas lakatfogók, •nagypontosságú, kis fázistolással rendelkező lakatfogók elsősorban teljesítménymérési feladatokra, •normál, mindennapi mérésekre alkalmas lakatfogók, •nagy áramok (néhányszor 1000 A) mérésére alkalmas lakatfogók.

Moduláris elektronikai eszközök a gyakorlatban

2009. október 1. | Zabari István |  10 145
1

Most induló cikksorozatunkban szeretnénk, gyakorlati oldalról bemutatni a ma már a legtöbb gyártó kínálatában szereplő moduláris elektronikai eszközöket, az egyszerű alkonykapcsolóktól a fényerőszabályzókon át a feszültség-, folyadékszint-, áram-, és hőmérsékletfigyelő relékig.

Változott a csődtörvény

2009. október 1. | Ilonka Mária |  4214

A hitelezők és az adósok pénzügyi vitája évekig is elhúzódhat a bíróságokon. Idén június 8-án szavazták meg a honatyák a csődtörvényt, amely 2009. szeptember elsejével lépett hatályba. A 2009. évi LI.-es törvény módosította a korábbi csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt. Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós, valamint hitelezője is kezdeményezheti. A törvényi változás legfőbb lényegi eleme, hogy az adós cég vezetője által bejelentett csőd azonnali fizetési moratóriummal jár, illetve az előtérbe kerül a reorganizáció a felszámolással szemben.

Tanulságos történet: Gázolás

2009. október 1. | Mattiassich Péter |  4264

A szakértői vizsgálat előzményei J. I. gépkocsivezető 200X. október X-től mint rakodó segédmunkás dolgozott az M. Kft.-nél. 200X. május X-én, munkavégzés közben munkabalesetet szenvedett. A balesetből kifolyólag 200X. május X-től szeptember X-ig keresőképtelen volt. Ez időszak alatt egy alkalommal kórházi kezelésben részesült. Felgyógyulását követően a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár 800 000 Ft egészségbiztosítási ellátási költség megtérítését követelte a dolgozót foglalkoztató M. Kft.-től (továbbiakban munkáltató). A fizetési meghagyásban a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár a sérült munkáltatóját okolta, hogy „felelős a munkáltató, mivel a munka szervezése, a munkavégzés összehangoltsága nem volt megfelelő, tehát nem tartotta be a többször módosított 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 40. § (1), 51. § (4) és az 54. § (1) a, g, bekezdéseiben foglaltakat”. Emiatt az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról 68 A. § (2) bekezdése és e törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII. 1.) Korm. Rendelet 49. §, valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 67. § (2) bekezdésben foglaltak alapján „az egészségbiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért […] a felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást megtéríteni”. A sérült munkáltatója tagadja, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségei megszegése miatt következett volna be a baleset. A baleset bekövetkezésének okaként kizárólag a sérült előírás ellenes munkavégzését nevezte meg. A munkáltató vitatta a kereset jogosságát és ezért pert indított.

Mivel világítsunk az izzó helyett?

2009. október 1. | netadmin |  3341

Ma már nincs háztartás a Földön – kivéve a fejlődő országokat –, amelyben a hőmérsékleti sugárzó, azaz az izzólámpa valamelyik típusát ne használnák mesterséges világításra. Tehát szinte megbecsülhetetlen mennyiségben alkalmazzuk a természetes fény pótlására, viszonylag alacsony fényhasznosítása ellenére. Talán a kedvező ára, az egyszerű szerelhetősége, a formagazdagsága, a kellemes színhőmérséklete, jó színvisszaadása, többek között azok a jellemzők, amelyek miatt előszeretettel tekergetjük lámpatesteinkbe. 1879. október 21-én, amikor az első szénszálas izzólámpát bemutatta működés közben Thomas Edison, bizonyára nem gondolt arra, hogy e fejlesztésnek is egyszer megkérdőjelezik a létjogosultságát. Kétségkívül nagy előrelépés volt a mesterséges világításban. A viszonylag kezdetleges, ám működőképes izzólámpa nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt 130 év alatt, nem a működési elve tekintetében, hanem inkább a használt anyagok és technológiák területén. Mindennek ellenére 2009. március 18-án az EU döntött az izzólámpák ütemezett kivonásáról. Helyettesítőként más típusú mesterséges fényforrásokat jelölt meg: a kompakt fénycsöveket, a C energiaosztályba sorolt hálózati feszültségen működő halogénlámpákat és a LED-eket.

A Millenniumi Földalatti vasút rövid története

2009. október 1. | netadmin |  5889
1 5 (1)

Az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa célul tűzte ki, hogy az ország fővárosát korszerű világvárossá fejleszti. 1876 közepére elkészült Budapest máig is legszebb főútvonala, a Sugár út, a későbbi Andrássy út. Az Andrássy úti közúti közlekedés létesítésére a két nagy konkurens szövetkezett. A B.V.V.V. és a B.K.V.T. 1894. január 22-én nyújtotta be közös ajánlatát a Sugár út alatti földalatti vasút megépítésére. Az 1894. május 15-én megtartott közigazgatási bejárást követően a kereskedelemügyi miniszter 1894. augusztus 9-én adta ki a 90 évre szóló engedélyokiratot, majd augusztus 10-én megalakult a Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt. Az építési engedélyezéskor kikötötték, hogy a vasútnak el kell készülnie a Millenniumi Kiállításra. Ennek érdekében a hatósági eljárást is meggyorsították. Az okiratot 1894. augusztus 9-én írták alá. A vasút építésére és felszerelésére mindössze 20 hónap állt rendelkezésre. Az építkezést előkészítő munkákat már az engedély okirat kézhezvétele előtt megkezdték. A vasút kivitelezését a tervező Siemens és Halske cégre, a föld-, illetve betonmunkát és szerelést Wünsch Róbert budapesti vállalkozóra bízták. A pálya fedett részét felülről leásva az egész szakaszon egyszerre végezték kubikos munkával. A munkavégzést felgyorsította a kiemelt bérezés is, mivel nem órabért, hanem mennyiségbért fizettek: minden talicska kitermelt föld után 1 koronát. Ez elég magas bér volt, mert az akkori viszonylatban egy kubikos átlag keresete a napi 1-2 koronát sem haladta meg, itt pedig akár 10-15 koronát is keresett naponta.

Elektronikus időkapcsolók áttekintő táblázata

2009. október 1. | netadmin |  10 280
1

Gyártó/forgalmazó megnevezése ABB ABB düwi International Kft. Típus pontos megjelölése DT1 DTS7/3Y 05374 Származási hely Olaszország Olaszország Kína Milyen minősítésekkel rendelkezik az adott termék? EN60730-1, EN60730-2-7 EN60730-1, IEC730-1, CEI107-70, VDE0633 TÜV R 50054795 Modulszélesség 2 6 2 Működtető feszültség (V) 230 230 230 Terhelhetőség (A) 16 16 3600 W 16 A/460 VA 2 A Kapcsolási funkció napi/heti éves 1 db váltó érintkező Kontaktus anyaga n.a. n.a. réz ötvözet Kapcsolható időtartomány min. 1 perc min. 1 perc min. 1 perc Kapcsolható csatornaszám 1 3 1 Környezeti hőmérséklet (ºC) -5-45 -5-45 -10-50 Memóriahelyek száma: 56 400 64 Tartalékjárat n.a. n.a. igen Beköthető vezetékek jellege és mérete (mm 2 ) tömör: 1,5-10, sodrott: 1-6 tömör: 1,5-10, sodrott: 1-6 max. 2,5 Élettartam (mechanikai, villamos) n.a. n.a. n.a. Garancia (év) 1 1 1 Ajánlott nettó listaár (Ft) 21 414 107 095 3984 Megjegyzés (max. 200 kar.) További változatok: 2CO érintkező (2 csatornás), 12-24 V AC/DC működtető feszültség, kulccsal másolható program (szoftveres programozás), opcionális DCF antenna, impulzus kimenet. További változatok: 4CO érintkező (4 csatornás), szoftveres programozás, impulzus kimenet. n.a.