Mivel világítsunk az izzó helyett?
2009/10. lapszám | netadmin | 4590 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ma már nincs háztartás a Földön – kivéve a fejlődő országokat –, amelyben a hőmérsékleti sugárzó, azaz az izzólámpa valamelyik típusát ne használnák mesterséges világításra. Tehát szinte megbecsülhetetlen mennyiségben alkalmazzuk a természetes fény pótlására, viszonylag alacsony fényhasznosítása ellenére. Talán a kedvező ára, az egyszerű szerelhetősége, a formagazdagsága, a kellemes színhőmérséklete, jó színvisszaadása, többek között azok a jellemzők, amelyek miatt előszeretettel tekergetjük lámpatesteinkbe. 1879. október 21-én, amikor az első szénszálas izzólámpát bemutatta működés közben Thomas Edison, bizonyára nem gondolt arra, hogy e fejlesztésnek is egyszer megkérdőjelezik a létjogosultságát. Kétségkívül nagy előrelépés volt a mesterséges világításban. A viszonylag kezdetleges, ám működőképes izzólámpa nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt 130 év alatt, nem a működési elve tekintetében, hanem inkább a használt anyagok és technológiák területén. Mindennek ellenére 2009. március 18-án az EU döntött az izzólámpák ütemezett kivonásáról. Helyettesítőként más típusú mesterséges fényforrásokat jelölt meg: a kompakt fénycsöveket, a C energiaosztályba sorolt hálózati feszültségen működő halogénlámpákat és a LED-eket.
Mi indokolta a döntést?
2002. augusztus 31-én a kyotói egyezmény aláírói megállapodtak a klímaváltozás folyamatának megállítását célzó intézkedések bevezetésében. Az aláíró országokban valamennyi szakterületen a korszerű, energiahatékony megoldások, termékek, technológiai eljárások kidolgozásán dolgoznak. Így a világítástechnikában is ez történik, aminek eredményeként új, gazdaságosabb, jobb fényhasznosítású fényforrások és jobb hatásfokú lámpatestek kerültek kifejlesztésre. Széleskörű elterjedésüket az emeltebb áruk, az alkalmazhatóságuk bonyolultsága és olykor az esztétikai megjelenésük nehezíti, holott bizonyított tény, hogy a beruházás, a csereköltség vagy éppen a korszerűsítés értéke az üzemeltetésük során elfogyasztott villamos energiamennyiség csökkenéséből adódóan megtérül, környezetünk alacsonyabb mértékű terheléséről nem is beszélve. De korábban szóba sem került bármely termék piacról történő tervezett kivonása, legalábbis a világítástechnikában.
2007. február 20-án Ausztrália miniszterelnöke, John Howard bejelentette, hogy földrészükön 2010-ig kivonják a forgalomból a normál izzókat, tehát addig fokozatosan át kell térni más mesterséges fényforrások használatára. A hír hallatán elsőre valamennyiünkben – e területen dolgozókban – megdöbbenést okozott a hír. Futótűzként terjedt a világban – mindenféle kommentárt kiváltva – a jó öreg izzólámpa sorsáról Ausztráliában született döntés híre. A bejelentés hitelességének megkérdőjelezését fokozta az is, hogy Ausztrália akkor még nem írta alá a kyotoi egyezményt!
Alighogy elmúlt a hírértéke a bejelentésnek, a német környezetvédelmi miniszter is kezdeményezte az Európai Unió Bizottságában a takarékosabb mesterséges világítás megvalósítását célzó intézkedések bevezetését, többek között az izzólámpák kivonását. Természetesen ez esetben is születtek pozitív és negatív tartalmú kommentárok, majd elkezdődőt a munka, a közös gondolkodás, a stratégia kidolgozása az ügy érdekében.
Az EU illetékes bizottsága (Energiahatékonysági Bizottság) bevonta a szakterületen dolgozókat is a döntés előkészítésébe. Az Európai Fényforrásgyártók Szövetsége előterjesztett egy optimális izzókivonás ütemezést, amely 2017 évvel bezárólag szüntette volna be az izzólámpák forgalmazását. Ám ezt a politika felülírta és döntött a végső dátumot illetően: 2012. szeptember 1, ekkortól már nem lehet majd forgalomba hozni 7W teljesítménynél nagyobb izzólámpát! Tehát elmondhatjuk, hogy élt 130 évet!
Valójában veszélyes a kompakt fénycső?
2009. 09. 01.: igazából csak most ébredtek rá a zöldek, az ökológusok, a biológusok, a média képviselői és még sokan mások, hogy mostantól nem lesz majd izzólámpa a boltokban. Elsőre Angliából érkeztek hírek a kompakt fénycsövek káros hatásairól, még a nyáron. Nemrég már Németországból is jöttek a hírek. A média fel is kapta ezeket!
Tekintsük át, milyen vádak érik ezt az immár 30 éve gyártott és forgalmazott fényforrást!
- Jelentős a higanytartalma, ezáltal környezetére ártalmas: valóban tartalmaz higanyt a működési elvéből adódóan. A higany mennyisége mindössze 1-2 mg egy fényforrásban, ami lényegesen kevesebb a két végén fejelt fénycsövekben találhatónál (4-5mg/db). A higany a gázkisülő lámpákban elengedhetetlen, mivel a sugárzás gerjesztése kisnyomású higanygőzben lejátszódó villamos kisülés következménye. A higanymennyiséget EU szabvány szabályozza.
Mióta is használunk mesterséges világításra fénycsövet? Az első használható fénycsövet 1910-ben a francia Georges Claude fejlesztette ki. Azóta az elhasználódott termékekből mennyi higany kerülhetett környezetünkbe? Egyértelmű, hogy meg kell óvnunk környezetünket, egyetlen milligrammnak sem lenne szabad környezetünket károsítania, de az elmúlt közel 100 év alatt észlelhető károkat nem okozott a fénycsövekből kiszabadult mennyiség. Fénycsöveket nagy számban használunk mesterséges világításra irodákban, iskolákban, kórházakban, azaz közintézményekben. Mellesleg 2004-ig még az újrahasznosítása sem volt megoldott Európában. Akkor született meg a kötelező érvényű rendelet valamennyi gázkisülő fényforrás begyűjtésére és újrahasznosítására vonatkozóan. Eddig nem féltünk a higanytól?
- Kifogásolják e termék villogó, vibráló fényét. Óriási tévedés ez a felvetés, mivel az elektronikus előtéttel integrált kompaktfénycsövek 25-30 kHz frekvenciával működnek, ennek kisugárzása nem több mint bármely háztartási elektromos készüléké. Mellesleg nagyon szigorú EU szabványok szabályozzák a megengedett sugárzás értékét és mérési eljárását. Ha a kompakt fénycső ilyen szempontból veszélyes, akkor mi a helyzet a mobiltelefonnal, amelyet mellesleg agyunk közelében használunk? A fény villódzása követi a nagyfrekvenciás táplálást, ezt az emberi szem nem képes érzékelni, ellentétben a hagyományos előtéttel szerelt két végén fejelt fénycsövekkel, amelyek a hálózati 50 Hz frekvenciának megfelelően kellemetlen villódzást okozhattak. Ugyanakkor az is a javára írható az izzólámpák kiváltására alkalmas kompakt fénycsöveknek, hogy bekapcsoláskor nem villogva gyújtanak be, hanem azonnal, fokozatos fényáram emelkedés mellett.
- Kékes színe károsan hat az ember egészségére – állítják egyes „kutatók”. Valójában, ha olcsó távol-keleti gyártmányokat vásárolnak, amelyek fényének színhőmérséklete akár a 6500 K-t is eléri, ne csodálkozzanak, hogy kellemetlen, szinte felismerhetetlen környezetet varázsol a már megszokottból. A hideg fény valójában csökkenti a melatonin hormon termelését, ám ennek akkor lehet káros hatása egészségünkre, ha hosszú időn keresztű éjszakákon át hideg fényben tartózkodunk. Attól, hogy este otthonunkat 2700 K színhőmérsékletű kompakt fénycsővel világítjuk meg, még nyugodtan térhetünk nyugovóra, aludni is tudunk elsötétített szobánkban. Vásárláskor oda kell figyelni a kompakt fénycső dobozára írottakra, lehetőleg 2500-2900 K közötti színhőmérsékletű európai ismert márkájú fényforrást vásároljunk.
- A kompakt fénycsövek fényének spektrális eloszlását is kifogásolta a média. Ismert, hogy a hőmérsékleti sugárzók fényének spektruma folytonos, színvisszaadási indexe 100, azaz nagyon jó. Mivel a halogénlámpa is a hőmérsékleti sugárzók csoportjába tartozó fényforrás, így ennek is a színvisszaadási indexe azonos az izzó lámpáéval. A támadások kereszttüzébe került fényforrás fényének spektruma sávos, azaz nem tartalmaz minden szint, színvisszaadási indexe 80-90. Érdekes módon a hisztériát keltők összetévesztik a színvisszaadást a színhőmérséklettel. Pedig a kettő között lényeges különbség van.
- Továbbá az elektromágneses sugárzással riogatják a lakosságot. A kompakt fénycsöveket az esetek többségében a mennyezetre szerelt lámpatestbe, falikarba vagy éppen asztali lámpába szerelik. A megengedett elektromágneses sugárzása semmivel nem több, mint bármely háztartásban található elektromos készüléknek. Azonos szabvány vonatkozik valamennyire. Az ellenőrző mérést 30 cm távolságról végzik. Milyen elektromágneses sugárzása lehet a mikrónak vagy éppen a mobil telefonnak, hisz mindkét készülék működési alapelvét képezi a sugárzás? A telefont a fejünk közvetlen közelében tartjuk. Ez nem ártalmas? Én még kompakt fénycsővel nem láttam senkit telefonálni. Összefoglalva, nem kell tartani a kompaktfénycsövek elektromágnese sugárzásától!
- A halogénlámpát ajánlják az izzólámpa alternatívájaként. A javallat nem szakszerűtlen! Valójában e fényforrás 30%-al kevesebb villamos energiát fogyaszt, az élettartama is duplája az izzólámpáénak. Ám a kompakt fénycső 80%-al fogyaszt kevesebbet és még az élettartama is 6-10-szerese az izzólámpáénak. A színvisszaadása azonos az izzóéval, és a vizuális komfort érzetünk is hasonló – köszönhetően víztiszta burájának –, mivel a tér világítása kontrasztos.
Tény az is, hogy a halogénlámpák használata esetén csak fele mennyiségre van szükségünk, mint izzólámpából, és energiát is csak kevéssel fogyasztunk kevesebbet. Tehát ezek gyártásához is és a működtetésükhöz is összességében több energiára van szükség, mint a kompakt fénycsövek esetében.
Szakmai szempontokat és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve kizárólag az európai ismert márkájú kompakt fénycsövek használata ajánlható jó szívvel!
Érdekes, hogy csak most jutott eszébe a legkülönfélébb intézeteknek, hogy a kompakt fénycsövek élettani hatásainak kutatásába kezdjenek akkor, amikor rendeletileg kerül sor az izzólámpák kivonására. Az a tény, hogy immár közel 30 éve már e fényforrásokkal világítják lakásukat a környezettudatos emberek, nem sarkalta a kutatókat munkára: ez elgondolkodtató!
