Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

dr. Novothny Ferenc

 3535 | |

dr. Novothny Ferenc

dr. Novothny Ferenc cikkei

Novothny Ferenc

Aggregátorok és az ÁVK

2009. október 1. |  20 654
7 4.8 (5)

A Villanyszerelők Lapja internetes vitafórumán olvasottak késztettek arra, hogy ezt a szakirodalomban is mostohán kezelt kérdést szakcikkben tisztázzuk. Az áram-védőkapcsoló működéséről, fajtáiról, kiválasztásáról és alkalmazásáról számos cikkben részletesen írtam, többek között e lapnak a hasábjain is, így erre itt most nem térnék ki, az irodalomjegyzék mindenki számára útmutatóul szolgálhat. Az áramfejlesztők alkalmazásakor a villamos biztonságot két különböző feladatra kell osztanunk, egyrészt a tápláló berendezés, másrészt a táplált fogyasztók villamos biztonságáról kell beszélnünk.

Novothny Ferenc

Áram-védőkapcsolók III.

2005. április 1. |  8442
3 5 (2)

Az áram-védőkapcsoló – jelen alkalmazásban – nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a közvetett érintés elleni védelem kikapcsoló készüléke. Alkalmazása – az előző két cikkemben ismertetettekre hivatkozva – számos szempontból előnyös, jelen esetben arra kívánok rávilágítani, hogy a gyakorlati alkalmazása milyen követelményeket állít a méretezéssel, ellenőrzéssel szemben.

Novothny Ferenc

Áram-védőkapocsló (ÁVK) II.

2005. március 1. |  18 863
1

Az áram-védőkapcsoló elsőleges alkalmazásban a közvetett érintés elleni védelem kikapcsoló szerve. Feladata a balesetveszélyt okozó, hibás, esetünkben „testzárlatos” hálózatrész lekapcsolása, a balesetveszély megszüntetése. Ezt a feladatot az ÁVK úgy látja el, hogy érzékeli a hibaáramot és ha az meghaladja az ÁVK névleges kioldó áramát, akkor működteti a kikapcsoló készülékét. Cikksorozatunk második részében folytatjuk a téma tárgyalását.

Novothny Ferenc

Áram-védőkapcsoló

2005. január 2. |  28 357
4 5 (1)

Elöljáróban engedtessék meg egy szakmai szóhasználati javaslat. Az MSZ 2364 szabvány fogalom meghatározásai alapján közvetlen érintés elleni védelem, illetve közvetett érintés elleni védelem a szabatos szóhasználat. Véleményem szerint az alakilag hasonló, több szavas megnevezés hétköznapi használata nehézkes. Ezért ott, ahol a hivatalos eljárás nem követeli okvetlenül meg, javaslom, hogy továbbra is – a közvetett érintés elleni védelem szabványos kifejezése helyett – a szokványos érintésvédelem kifejezést használjuk. Nem elfeledve, hogy a szokványos szóhasználat nem engedhető meg mindig, például szabványszöveg idézése, hivatkozása esetében stb.