Villanyszerelők Lapja

Következő lapszámunk augusztus 3-án jelenik meg.

A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.

Villanyszerelők Lapja 2005. április

A FEEDS programról

2005. április 1. | Magyar Rézpiaci Központ |  3124

Az Európai Háztartások Elektromos Biztonsága elnevezésű Fórum (FEEDS) 5 nemzetközi szervezet partnerkapcsolata. Az együttműködés célja, hogy rendszeres, időszakos ellenőrzéseken keresztül tökéletesítsék az európai háztartások elektromos hálózatát. Az alábbi szervezetek vesznek részt a FEEDS munkájában: Elektromosipari Vállalkozók Nemzetközi Egyesülete (AIE), Európai Rézintézet (ECI), EUROCABEL, a kábelgyártók 16 nemzeti egyesületének szövetsége, Nemzetközi Szövetség a Villamosság Felhasználóinak Biztonságáért (FISUEL), Nemzetközi Villamosság-alkalmazási Unió (UIE). Az alábbiakban a szervezet legfontosabb ténymegállapításait, illetve ajánlásait szemelvényezzük. A szervezet működését az alábbiakban megfogalmazható probléma hívta létre. Az európai lakásállomány átlagéletkora 200 év, 60%-a 30 év fölötti, az aktuálisan befejezett új lakások mindössze 0,5%-t tesznek ki. Mindeközben a létező lakásállomány csupán 0,32%-a kerül felújításra! Az életkörülmények azonban az elektromos energiafogyasztás folyamatos növekedését hozták magukkal: megszaporodtak a komfortot biztosító elektromos fogyasztók, új informatikai lehetőségek tárultak fel. Nyilvánvaló, hogy karbantartás nélkül a villamos hálózat nem tudja megőrizni funkcióját, hiszen az anyagok elöregszenek, a szigetelő anyagok megkeményednek, a csatlakozások meglazulhatnak. A legtöbb hálózatot a 60-70-es évek építési fellendülésekor létesítették, ezek mára sem az előírásoknak, sem az alapvető biztonsági szabályoknak nem felelnek meg. Természetesen a biztonság kiemelt szempontja mellet további megfontolások is felhozhatók a rekonstrukció mellett, úgy mint például a megfelelő világítás biztosítása, energia-megtakarítás elérése, épületfelügyeleti és -automatizálási rendszerek kiépítése stb. A biztonság felé A biztonsági kérdések egyik fő csoportja a hálózat életkorához kötődik. Egy 30 évvel ezelőtt szerelt rendszer jellemzően két alapproblémát ölel fel: a hálózat az évek folyamán megrongálódott, illetve nem felel meg a mai kor elvárásainak. Néhány kritikus példa kiemelhető: földelés nélküli konnektorok és világítási csatlakozások; nincs vagy nem működik a védőföldelés; a táphálózaton nincs AVK kapcsoló; nem védi áram-védőkapcsoló a fürdőszobákat és nedves helyiségeket, s nem telepítenek AVK-t a kültéri berendezéseket ellátó áramkörökhöz sem; a biztosítékok látszólag ok nélkül kioldanak: valójában az egyes áramkörök terhelése megnövekedett az eredetileg tervezetthez képest. Szintén a rendszerek elöregedését jelzi a dugaljak, kapcsolók túlterheltségből vagy érintkezési hibából eredő túlmelegedése, égése. De olyan egyszerű jelenségre is gondolhatunk, mint például a megfelelő számú dugalj hiányában alkalmazott hosszabbító-rengeteg: ezek könnyen megsérülhetnek, tűzveszélyt jelentenek. A karbantartás szükségessége Az elvégzett vizsgálatok azt tanúsítják, hogy nagyon kevés ellenőrzést és felújítást végeznek el, amelyek ellensúlyozhatnák a lakások elöregedéséből következő veszélyeket. Egy öreg lakás új tulajdonosa gyakran felújítja a fürdőszobát, konyhát, de az elektromos hálózatot csak ritkán ellenőrizteti vagy fejleszti. De számos esetben pusztán új designt képviselő konnektorokat helyeztetnek fel felújítás címszóval. A felújítóknak csupán 20%-a cseréli ki a kapcsolótáblát és csak 15%-a vezetékezteti újra a lakást. A végzett szerelések átlagos értéke kb. 600 euró. Funkcionalitás és biztonság Még a jól megtervezett és karbantartott lakások is komoly kockázatott hordozhatnak, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a villamos hálózat nyújtotta lehetőségek és a fogyasztói igények között. A kellő számú dugalj hiánya növeli az elosztók használatát (tűzveszély), illetve a hosszabbítók használatát (áramütés lehetősége a szigetelő sérülése miatt; tűzveszély). Az Egyesült Királyságban az IEE (Villamos Mérnökök Intézete) útmutatást tett közzé ezzel a problémával kapcsolatban, amelynek részeként kiemelnek néhány olyan lakáson belüli területet, ahol a konnektorszám külön figyelmet érdemel, mint például a TV jel kivezetésének közelében (DVD lejátszók, videó, műholdas dekóderek várható megjelenése), telefoncsatlakozás (üzenetrögzítő valószínű alkalmazása), gyerekszoba (PC, elektronikus szórakoztató eszközök alkalmazása), otthoni irodahelyiség. Németország rendelkezik a legrészletesebb ajánlásokkal az elektromos hálózat funkcionalitására és a dugaljak számára vonatkozóan. Az elektromos hálózat három szintjét különböztetik meg, és minden szinten meghatározzák a szobánkénti konnektorok ajánlott darabszámát, a lakásban található áramkörök számát.   A villamos berendezések és a hálózat védelme Egy védelmi intézkedés olyan elem, melynek célja kiküszöbölni az elektromos hálózat üzemeltetéséből adódó veszély kockázatát. Ily módon csökkenti a tűz, sérülés, anyagi kár kockázatát. Az intézkedéseket az alábbiak szerint lehet csoportosítani. Megfelelő földelés. Lehetővé teszi, hogy a hibaáram biztonsággal el tudjon folyni a föld felé. Mivel így a kis ellenállású földelési útvonalat követi, a hibaáram elég nagy lesz ahhoz, hogy az elvárt időn belül működésbe hozzon túláramvédelmi készülékeket. Földelési szivárgóáram elleni megfelelő védelem. Ma a villamos készülékek egyre növekvő számban engednek egy kis "szivárgó" áramot a lakás fővezeték rendszerének védővezetékébe. Ez a "földelési szivárgó" áram az egyes készülékek esetében egészen kicsi, de amikor sok darabból áll a berendezés, akkor az áramok összege elég nagy ahhoz, hogy potenciálisan veszélyes legyen. Túláramvédelem. Az áramköröket arra tervezik, hogy szállítsák az elvárt teljesítményt és fel vannak szerelve védő eszközökkel, pl. biztosíték vagy áramkör megszakító. Mikor az áramigény meghaladja a védőkészülék határértékét, akkor az áramkör megszakad. Ilyen védelem nélkül a túláram hőt termel a vezetékekben és ez tüzet okozhat. Ha a védőkészülékek gyakran működésbe lépnek, az áramkör kapacitása nem megfelelő az adott terhelésre és újra kell vezetékezni nagyobb keresztmetszetű kábellel. A védőeszköz határértékének növelése néha megengedett, de csak a beszerelt vezető keresztmetszetének és hosszának figyelembevételével. A vezetékek helyes méretezése. A nem megfelelő vezetőméret túlmelegedést okozhat. Hangsúlyozni kell, hogy a 25 vagy 30 évvel ezelőtt szerelt vezetékek (akkor még az áramigény lényegesen kisebb volt) ma már gyakran alkalmatlanok. Feltételezve, hogy a túláramvédelmi készülékek megfelelőek, a régi vezetékek nem okoznak biztonsági problémát, bár az áramkör terhelhetősége nem lesz megfelelő a mai felhasználók teljesítményigényét figyelembe véve. Általános növekedés tapasztalható úgy az átlagos-, mint a csúcsáram igényben (egyes készülékek magas induló áramot igényelnek, melyet egy alacsonyabb üzemi áram követ). Túlfeszültség-védelem. Ahogy a lakásokban használt villamos berendezések egyre bonyolultabbá és egyre drágábbá válnak (audió-vizuális szórakoztató berendezések, informatikai berendezések stb.) a túlfeszültség miatti potenciális anyagi veszteség növekszik. Ebből következik, hogy a túlfeszültség egy új és egyre fontosabb kérdésé válik. Túlfeszültséget okozhatnak a villámlások, valamint az elosztó hálózatban lévő kapcsolók. A villamos felújítások technikái Mikor egy lakás villamos rendszerét felújítják, az első terület, melyet meg kell vizsgálni a kapcsolószekrény. Előfordul, hogy az egységeket az 50-es és 60-as években szerelték be és lehet, hogy túl kevés áramkörrel rendelkeznek (csak 2 vagy 3) vagy fára vannak szerelve (ami nem megengedett a jelenlegi szabványok szerint). A felújítás másik fontos eleme a vezetékek cseréje, mely akkor kívánatos, ha a vezetékek régiek és a szigetelés törékenyé vált, főleg lámpafoglalatok környékén, ahol melegedés fordulhat elő; a szigetelés gumiból van, nem PVC-ből, a gumiszigetelés eltöredezhet az öregedés és a hő hatására, szigeteletlen szakaszok keletkezhetnek. A vezetékek cseréje mindenképpen szükséges, ha: a lámpák villognak vagy a készülékek szaggatottan működnek, rossz csatlakozásokat jelezve, a szerelvények kapcsolók, konnektorok vagy lámpafoglalatok - melegednek használat közben, a biztosítékok vagy áramkör-megszakítók gyakran működésbe lépnek az áramkör túl kicsi, hogy szolgáltassa az igényelt teljesítményt. Az új áramköröknek mindig 3 vezetékesnek kell lenniük, vagyis tartalmazniuk kell egy védőföldelő vezetéket. A pótlólagos vezetékeket nem kell a falba szerelni. Elterjedt a padlószegélylécbe való szerelés, és ez lehetővé teszi az áramkörök és más kábelek szétválasztását, (telefon/TV/adat kábelek) úgy, ahogy azt a legtöbb vezetékezési előírás megköveteli. Konnektorokat, TV vagy telefon csatlakozásokat bárhová lehet szerelni a szegélylécbe. A szegélylécek használata lehetővé teszi, hogy a vezetékcserét a legkisebb rongálással végezzék el. A szabályozás típusai Első felülvizsgálat. A legtöbb európai országban az első felülvizsgálat új épületek esetében kötelező. Tanúsított felülvizsgáló testületek dolgoznak Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban. Más országok a villanyszerelők, kivitelezők tanúsítására alapoznak (Németország, Egyesült Királyság, Hollandia) vagy az áramszolgáltatók általi felülvizsgálatra hagyatkoznak. Gyakran az áramszolgáltató igényli az első felülvizsgálat jegyzőkönyvét, mielőtt beköti a villamos mérőket az új lakásokba. Időszakos felülvizsgálat. A legtöbb EU országban nincs semmilyen rendje a létező lakások időszakos felülvizsgálatának. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban hivatalosan létezik ugyan az időszakos felülvizsgálatok rendje, mely 5-től 9 évig terjedő időtartamokat tartalmaz, de a betartatás hiánya miatt ezen előírások nem érik el céljukat. Franciaországban és Olaszországban jelenleg dolgoznak az időszakos ellenőrzések szabályozásán. Eseményvezérelt felülvizsgálat. Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Franciaországban szükséges az elektromos hálózat felülvizsgálatának igazolása (vagy legalább egy "megfelelőségi tanúsítás") olyan épületek esetében, melyeket teljes mértékben felújítottak, vagy amelyekre építési engedélyt kértek. Másik példa az esemény-vezérelt felülvizsgálat elvégzésének szükségességére a szolgáltatási szerződés változása (Belgium) és a lakó/bérlő váltás. Lakóváltáskor általában az áramszolgáltatói szerződést egy egyszerű adminisztratív eljárással át lehet írni. Ez egy elszalasztott lehetőség. Ha ilyenkor kötelező lenne bemutatni egy friss felülvizsgálati jegyzőkönyvet (10 évnél nem régebbit), az nagymértékben növelné az európai lakások biztonsági szintjét, és garantálná, hogy a régebbi lakások elektromos hálózata is megfeleljen a legújabb szabványi előírásoknak. Kötelező felülvizsgálat és felújítás. 1990-ben Olaszországban kötelezővé vált a felülvizsgálat és a felújítás, ahol szükséges minden 1999 előtt épített lakásra. Az egyik nagyon pozitív eredmény az, hogy az olaszországi lakásoknak csak 7%-ában nincs áramvédő kapcsoló, ami nagyon jó eredmény Franciaországgal összehasonlítva, ahol ez a szám 68%. Konkrétan, egy nem több mint 30 mA-es áramvédő kapcsoló beszerelését tették kötelezővé mindenhol, ahol a védőföldelés hiányzott. A FEEDS által megfogalmazott ajánlások A háztartások elektromos hálózatának felülvizsgálatára az alábbi szabályozási rendszert lehetne bevezetni, a három fő lakástípusnak megfelelően. Tulajdonos által lakott lakások. Egy kötelező esemény-vezérelt felülvizsgálat tulajdonoscsere esetén. Mikor az áramszolgáltatói szerződés átvezetésre kerül az új tulajdonosra, az új tulajdonos köteles lenne egy friss felülvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatni. Ezen túl, ajánlani lehet a 10 évenkénti időszakos felülvizsgálást. Bérlő által lakott lakások. A tulajdonosnak kell felelni az elektromos hálózat biztonságos állapotáért. Ezt bizonyítani kell egy friss felülvizsgálati jegyzőkönyvvel (10 évnél nem régebbi), melyet minden bérlőváltásnál be kell mutatni. A francia törvény például megköveteli, hogy a tulajdonosok ésszerűen megfelelő állapotban tartsák a bérbe adott lakásokat, és ő felel a műszaki berendezések állapotához köthető lakáson belüli eseményekért. Szociális lakások. A lakásállomány általános karbantartási programjába be kell illeszteni egy kötelező időszakos felülvizsgálati rendszert. Ez az időszak ne haladja meg az 5 évet, de gyakori lakóváltás esetében ez még rövidíthető. Következtetések A szabályozás az a katalizátor, mely szükséges a felújítások bevezetési lépéseinek a felgyorsítására. Az ehhez szükséges nemzetközi szabványok már megvannak, és egyes európai országokban már létezik is néhány korlátozott szabályozás. Ezen kívül szükséges az érdekelt felek, mindenekelőtt a fogyasztók felvilágosítása. A jobb villamos berendezések egy sor másodlagos hozadékot is generálnak. A kár, sérülések és halálesetek csökkenésén túl, a berendezések fejlesztése megnöveli a biztonságérzetet, csökkenti az áramfogyasztást, növeli a tulajdon értékét és munkahelyeket teremt. A teljes FEEDS dokumentum magyar nyelven letölthető a www.hcpcinfo.org weboldalról.  

A fényreklámokról III.

A fényreklámokról III.

A Magyarországon elterjedt neonanyagok gyakorlati alkalmazása

2005. április 1. | Bodrogi Tibor |  2681

A korábbiakban már általánosságban szóltunk a nagyfeszültségű neon berendezésekkel kapcsolatos tudnivalókról, de érdemes szót ejteni a felhasznált anyagok és alkatrészek gyakorlati alkalmazásáról is.

A gázérzékelésről, a gázjelző rendszerekről II.

2005. április 1. | Kuthi Barna |  2437

A gázérzékelésről, a gázjelző rendszerekről II. 3. Elektrokémiai cellás érzékelők Ez az érzékelőfajta toxikus gázok és oxigén koncentrációjának mérésére alkalmas, míg az éghető gázokkal kapcsolatban felhasználása korlátozott. A cella gázáteresztő membránt, elektródákat és a cellát kitöltő elektrolitot tartalmaz. Ez utóbbi lehet folyékony vagy gél állapotban, és újabban szilárd formában is (száraz cella). A belépő gáz, átdiffundálva a membránon, az elektródákra kapcsolt polarizáló feszültség hatására vegyi folyamatot indít el, mely a gázkoncentrációval egyenes arányban álló elektromos áramot hoz létre. Az ilyen érzékelőknek igen kicsiny feszültségre van szükségük és lineárisak, pontosak, szelektívek és nagyon érzékenyek, viszont a környezeti hatásokra általában kényesek. Képesek detektálni igen kicsiny, milliomod nagyságú értéket is általában 30-60 másodperc válaszidő mellett. Alacsony hőmérséklet vagy páratartalom csökkentheti a detektor érzékenységét. Kiválóan alkalmas hordozható műszerek számára. Az elektrokémiai érzékelő élettartama általában 2-4 év. Nyilvánvaló, hogy az élettartam függ a mérendő gáz koncentrációjától, miután az elektródot vagy az elektrolitot a fent említett kémiai reakció elfogyasztja. Hidrogén és CO koncentrációt lehet vele mérni az ARH-ig és oxigént 25 térf.%-ig. A gyakorlatban az elektródok alkalmas megválasztásával minden mérgező gázhoz egyedi érzékelőt gyártanak. Érzékelőfajták, központok Maga az érzékelőelem kis méretű, sérülékeny, ezért azt egy alkalmas tokozatban helyezik el, amely a szükséges elektronikai áramkört is tartalmazza a bekötésre szolgáló sorkapoccsal együtt. A mérőrendszerek telepített vagy hordozható kivitelűek lehetnek. Célunk a továbbiakban a telepített berendezések ismertetése. Az előzőekben vázolt mérési eljárások felhasználásával a gyakorlatban olyan rendszerek terjedtek el, amelyeknél magában az érzékelőben 2 vagy 3 jelzési szint gyárilag előre be van állítva, valamint olyan rendszerek, amelyeknél az érzékelő a jelzőközpont számára 4-20 mA-s áramjelet szolgáltat. Terjednek a kompakt mérőkészülékek, főleg a szén-monoxid jelzés területén. Ezek a készülékek tulajdonképpen dózismérők, vagyis alacsony koncentráció megjelenése esetén hosszabb idő elteltével, ám növekvő koncentrációnál egyre rövidebb időn belül adnak riasztójelzést. Míg az előre beállított jelzési szintű érzékelőkkel működő rendszerek csak az adott szint meghaladása esetében jeleznek (előjelzés, riasztás), addig a 4-20 mA-s analóg jelet szolgáltató érzékelők szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak. Ezek az előnyök: a méréshatáron belül beállítható több, szabadon megválasztható jelzési szint, ezekhez a szintekhez külön vezérlések rendelhetők, a központon több kijelzési tartomány jeleníthető meg. Egyes központok kezelői beavatkozást nem igénylő működésre is beprogramozhatók, ezáltal teljesen autonóm üzemmódban működtethetők. A tűzjelző berendezés-gyártók forgalomba hoztak olyan modulokat, melyekkel gázérzékelőket lehet a tűzjelző hálózathoz csatlakoztatni, ily módon a gázjelzéssel kapcsolatos jelzési-vezérlési feladatokat is a tűzjelző központ látja el. Létesítés Érzékelőket kell felszerelni valamennyi olyan térségben, ahol veszélyes gázkoncentráció alakulhat ki. Egy helyhez kötött gázérzékelő rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy felügyelni lehessen a létesítménynek azon részeit vagy térségeit, amelyekben veszélyes gázok gyűlhetnek fel és ekképpen egészségi kockázat vagy veszélyhelyzet áll elő. A rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy hallható, illetve látható (vagy mindkét) riasztó jelet szolgáltasson a gáz felgyülemlésének úgy jelenlétéről, mint elhelyezkedéséről, oly módon, hogy automatikus üzemben az alábbi intézkedéseket lehessen megtenni: a szellőztetés vezérlése, az érintett térségek biztonságos kiürítése. Az építőipar területén gázjelző berendezések létesítése gázüzemű kazánházak (metán) és mélygarázsok (szén-monoxid) esetében kerül előtérbe. A hazai piacon beszerezhető rendszerek sokfélesége miatt e helyen a hálózatépítésre egységes "recept" nem adható, ezért minden esetben a tervre, illetve a berendezés gépkönyvében leírtakra kell támaszkodni. A telepíteni szándékozott rendszer eleve meghatározza a szerelés kivitelét. Egyesek egy vagy több jelzővonalra (távadó-lánc) felfűzött és egyedi vagy csoportcímmel megkülönböztethető érzékelővel működnek, másoknál különálló vezetékkel kell minden egyes érzékelőt sugaras elrendezésben csatlakoztatni a jelzőközponthoz. A rendszerek többnyire három- vagy négyvezetékes kábelstruktúrát igényelnek. Ismeretes a központhoz visszatérő hurokkialakítású jelzőhálózat is. A háromvezetékes csatlakozás esetében két vezeték a tápfeszültséget hordozza, míg a harmadik a jelvezeték. Központtípustól függően a tápfeszültség érpár pozitív vagy negatív ága a közös. A négyvezetékes rendszernél két ér a tápfeszültség számára, kettő pedig a központ és az egyes érzékelők közötti soros kommunikáció érdekében szükséges. Tűzjelző hálózattal kombinált, ahhoz illesztőmodullal csatlakoztatott gázérzékelők alkalmazásakor nem szabad megfeledkezni külön tápvezeték kiépítéséről. Amennyiben egy jelzővonalra több érzékelő (távadó) van párhuzamosan csatlakoztatva, úgy a kábel kiválasztásakor tekintettel kell lenni az érzékelőnkénti tipikusan 50-100 mA nagyságú tápáram-felvételre. (A távadó áramfelvétele egyes gyártmányoknál 500 mA is lehet!) Amennyiben a gyártó ajánlása arra kitér, az elektromos zavarok elleni védelem érdekében használjunk árnyékolt kábelt. A gyakorlatban szerzett tapasztalat szerint a tervezői kiírás sokszor nem terjed ki minden részletre, így kétséges esetben, még a telepítés megkezdése előtt tanulmányozzuk a rendszer gyártó által kiadott műszaki leírását. Gépkocsitárolók Mélygarázsokban szinte kivétel nélkül minden esetben kötelező szén-monoxid érzékelő berendezést felszerelni, miután a munkahelyek kémiai biztonságáról intézkedő, már idézett rendelet előírásait eme építmények esetében is alkalmazni kell. Többszintes, nyilvános garázsok esetében számításba kell venni, hogy az első szintet feltehetően sokkal többen fogják igénybe venni, mint a mélyebben lévőket. A gépi szellőztetést ventilátorok végzik. Építészeti, tűzvédelmi és áramlástechnikai okokból egy garázs esetenként több, független szellőztetési szakaszra van osztva. Normál esetben a szellőzés keresztirányú, mert ezzel a megoldással jó téröblítés érhető el. Az egyenletesen elosztott szellőzőnyílások azt a célt szolgálják, hogy a garázs egyetlen helyén se lépjen fel a megengedettnél nagyobb károsanyag-koncentráció. A szellőztetés vezérlésénél a légtechnikai rendszer kialakítását, működését, a térkapcsolatokat is figyelembe kell venni. Az elszívó berendezés célszerű okból nem csak a kipufogógázok, hanem tűz során keletkező égéstermékek eltávolítására is alkalmas lehet. A kezelő nélküli üzemmódot is felkínáló rendszert első sorban társasházak garázsa esetében célszerű telepíteni, hiszen ott a kezelés (nyugtázás, jelzéstörlés) központi felügyelet hiányában nem oldható meg. (A központ bekapcsolja a szellőzést, riasztásjelzést generál, a veszélyhelyzet elmúltával a jelzések törlődnek és a központ fokozatosan alaphelyzetbe tér vissza.) Ilyen autonóm működésű központ alkalmazásánál a hibajelzés megjelenítéséről azonban feltétlenül gondoskodni kell. Az érzékelők elhelyezése, beállítás A jelzőhálózat létesítése során gondoskodni kell a kábelek, vezetékek mechanikai védelméről. Ajánlott szerelési mód: páncélozott kábel szabadon szerelve, vagy MT jelű vezeték, ill. tűzjelző kábel szabadon szerelt vastag falú műanyag csőben elhelyezve. A rézvezető keresztmetszete legalább 1 mm2 legyen. Amennyiben egyazon jelzővonalon több érzékelőt kell működtetni, úgy a csatlakozásokat megfelelő védettséget adó műanyag elágazó dobozokban, sorkapocs felhasználásával kell elkészíteni. Tekintettel arra, hogy ez a levegőnél kevéssel kisebb sűrűségű gáz belélegzés útján kerül a szervezetbe, az érzékelőket ezért "orrmagasságban", vagyis padlószint fölött 1,5-1,7 m magasságban, lehetőleg tartópilléren kell elhelyezni. Az egy érzékelő által felügyelhető terület 100-300 m2, mely a tér geometriájától, tagoltságától, szellőzöttségének állapotától, az érzékelő tulajdonságaitól függ. A gyárilag beállított előjelzési és riasztási szintek gyártmánytól függően lehetnek pl. 100 ppm és 200 ppm, vagy 50, 100, 200 ppm értékűek. Az analóg működésű érzékelők 4-20 mA kimenőjelet szolgáltatnak, ami a jelzőközpont segítségével igény szerinti szintbeállítást tesz lehetővé. Sok esetben az alacsony előjelzési és riasztási szint indokolatlan vészjelzést generál. 50 vagy 100 ppm koncentráció gyakran létrejön egy induló, vagy járó motorral álló gépkocsi környezetében. A helyi feldúsulás a kipufogócső környezetében olykor 800-1000 ppm-et is elérhet. A mérhető koncentráció időben és térben változó, és arra jelentős befolyással van a szellőzöttség állapota is. Arra való tekintettel, hogy a vonatkozó rendelet CO-gáz esetében csúcskoncentrációnak CK=132mg/m3 (113ppm) értéket határozott meg, úgy beállítható szintek lehetőségét felkínáló berendezés esetében előjelzésnek 100 ppm-et, riasztásjelzésnek 200-250 ppm-et válasszunk. A több jelzési szintet kínáló gázjelző berendezés nyújtotta szolgáltatást kétfokozatú szellőzőberendezés esetében lehet előnyösen kihasználni. Az ellenőrzött területen az érzékelők térbeli elrendezését a szellőztető berendezés befújó és elszívó nyílásainak helye, az építészeti kialakítás és a várható járműforgalom határozza meg. Az eredményes működés érdekében ezért az érzékelőket nem szabad szellőzőnyílások közelében, közvetlenül a parkolóhelyek mögött, vagy közvetlenül a fő közlekedési utak fölött elhelyezni. Riasztáskor fényjelzőket (villogó feliratú táblák) - esetenként hangjelzőket - kell működtetni. A fényjelzőket a garázs területén legfeljebb 400m2-enként, a fő közlekedési utak fölött vagy falfelületen, de bárhonnan jól láthatóan, a hangjelzőket a hallhatóság szem előtt tartásával (járó motorú gépkocsiban ember is tartózkodhat) kell elhelyezni. A fényjelzők felirata a következő tartalmú legyen: "CO-VESZÉLY! A GARÁZST GYORSAN ELHAGYNI! MOTORT LEÁLLÍTANI!". Riasztásjelzéskor meg kell akadályozni a garázsba történő behajtást is (a bejárati lámpa tilos jelzésre való állításával, sorompó zárásával, vagy blokkolásával). Az állandó garázsfelügyelet helyiségében is kell lennie figyelmeztető jelzésnek. Amennyiben az érzékelőket előzőleg már beszerelték, de a helyiségben átmenetileg az ott üzemszerűen folyó tevékenységtől eltérő munkák folynak (felújítás, festés, hegesztés, takarítás stb.), úgy az érzékelőket kikapcsolás után le kell szerelni vagy olyan módon szükséges megvédeni, amely lég- és vízmentes zárásukat teszi lehetővé a munkák alatti behatások elkerülésére. Ellenkező esetben az érzékelők tönkremehetnek! Egyértelműen jelölni kell, hogy üzemen kívül vannak. A vizsgálatot, beszabályozást és a rendszeres karbantartást erre a célra szolgáló hiteles gázmintákkal szabad csak végrehajtani! Az érzékelő méréstartományát meghaladó, tartós behatás ugyancsak működésképtelenséget eredményezhet! Kazánházak A gáz és olajtüzelésű berendezésekről a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és a végrehajtására vonatkozó 1/1977 (IV. 6.) NIM és a 11/1982 (VII. 18.) IpM sz. rendelet intézkedik. A gázérzékelő berendezés a használt gáz alsó robbanási határértékének 20 tf%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg kapcsolja be a vész-szellőztető berendezést, valamint az alsó robbanási határértékének 40 tf%-án szüntesse meg a teljes berendezés gázellátását, valamint hajtsa végre a helyiség villamos szempontból való leválasztását, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást. A gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell telepíteni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, a vészszellőző berendezés kapcsolóját és a gázjelző berendezés által működtetett részleválasztó kapcsolót. Ha a gázjelző berendezésnek az ellenőrzött térben lévő villamos szerelvényei nem robbanásbiztos kivitelűek, akkor az automatikus részleválasztásnak ezekre is ki kell terjednie. Ennek elkerülése érdekében a gázérzékelő robbanásbiztos kivitelű kell, hogy legyen. A vezetékeket és tartozékaikat a lehetőség szerint úgy kell létesíteni, hogy ne legyenek kitéve mechanikai sérülésnek, korróziónak, vegyi hatásoknak és hő hatásának. Ha az ilyen jellegű hatások elkerülhetetlenek, akkor védőintézkedéseket kell alkalmazni (pl. védőcsőben kell szerelni) vagy a kábel- és vezetéktípust kell megfelelően megválasztani. A mechanikai sérülés veszélyének csökkentése céljából többek között páncélozott, árnyékolt kábel, vezeték használható. Elterjedt típus az SZRMKVM-J jelű kábel. Kábelek és vezetékek csatlakoztatását azok típusának megfelelő kábelbevezetővel kell végezni. A falban a kábelek vagy védőcsövek átvezetésére szolgáló nyílásokat hatékonyan tömíteni kell. A kábeleket, vezetékeket lehetőleg megszakítás nélkül kell vezetni. Az érzékelő vezetéke csak a térségen kívül elhelyezett szekrényben, sorozatkapcsok felhasználásával csatlakoztatható a gázjelző központ specifikációjában megjelölt kábelhez vagy vezetékhez. Az érzékelőt mindenkor a gyártó által előírt pozícióban kell felszerelni, mert csak így biztosítható annak helyes működése (pl. úgy, hogy a szenzor "lefelé nézzen"). Földgáz (metán) érzékeléséhez a detektor a mennyezettől mérve legfeljebb 20-30 cm távolságban lehet. Ez a követelmény az alkalmazott szerelőidom használatakor automatikusan teljesül. Kazánházban a berendezés felszerelését végezheti villanyszerelő, de az üzembe helyezés (majd a karbantartás is!) minden esetben erre jogosult, szakvizsgával rendelkező szakember feladata. Ő ugyanis írásos nyilatkozatot tesz a berendezés szabványosságáról, a megfelelő működésről. Az üzemeltető a garanciát csak a szabályosan üzembe helyezett és karban tartott berendezésre érvényesítheti. Érzékelők vizsgálata, karbantartás A berendezés időszakos ellenőrzésére és beállítására nagy gondot kell fordítani. Ez a művelet alapvető fontosságú a rendszer megbízhatóságának megőrzése érdekében. Az ellenőrzést valamennyi érzékelőnél hiteles koncentrációjú mintagázzal végezzük. Hagyjunk mindig megfelelő hosszúságú időt a jelzések megjelenésének, a vezérlés létrejöttének. A rendszer jellemzőivel, sajátosságaival, az alkatrészek élettartamával stb. kapcsolatos észrevételeket gondosan jegyezzük le. Egyes szállítók kikötik, hogy az üzembe helyezést csak saját vagy az általuk megbízott szakember végezheti el a garancia érvényesíthetősége okán. Tilos és káros, ezért kerülni kell azt a gyakorlatot, amelyben az érzékelők működőképességéről cigarettafüsttel, vagy pl. öngyújtóból kiáramló gázzal kívánnak meggyőződni. Ennek a teljesen szakszerűtlen beavatkozásnak eredményeként szinte biztosan számíthatunk az érzékelők használhatatlanná válására. Nem éri meg próbálkozással kockára tenni az érzékelők épségét! Gondoljunk arra, hogy a szén-monoxid érzékelőnek milliomod résznyi koncentrációt kell érzékelnie! Újonnan telepített rendszer üzembe helyezését követően az ellenőrzést, szükség esetén a beállítást a legtöbb gyártmány esetében nagyobb gyakorisággal kell végrehajtani. Katalitikus érzékelőknél a kezdeti időszakban 2-3 hetes időközökben szükséges a nullpontot ellenőrizni. Egy-egy üzemi periódus két ellenőrzés között pedig ne legyen 6 hónapnál hosszabb. Az az időintervallum, mely szerint az ellenőrzést el kell végezni, különböző tényezőktől függ, beleértve az alkalmazott érzékelési technikát, az üzemeltetés alatt fennálló környezeti körülményeket. Általános gyakorlat és a gyártók előírása szerint az újra beállítás gyakorisága 6 hónap. A korszerű érzékelőkben működő mikroprocesszor viszont folyamatos önellenőrzést (nullpontállítás, linearizálás), valamint digitális szűrést (analóg értékek integrálása) hajt végre, ezért ezeknél utánállítás nem szükséges, de egyeseknél nem is lehetséges. A vizsgálat ekkor csupán a jelzési szintek ellenőrzésére kell, hogy korlátozódjon. Végszó Cikksorozatunkban áttekintettük a gázok mibenlétét, röviden foglalkoztunk a mérgező gázok tulajdonságaival, a jelzésükre alkalmas legelterjedtebb érzékelő-fajtákkal, és kitértünk a gázjelző berendezések létesítésével, szerelésével kapcsolatos kérdésekre. Csak egy szakszerűen felszerelt és üzembe helyezett, majd hosszú működése során megfelelően karbantartott berendezés szolgálja azt a biztonságot, amelynek elérése érdekében került sor felszerelésére. Felhasznált irodalom: G. Frigo: Mérgező és éghető gázok érzékelése; VDI 2053 Légtechnikai berendezések garázsok és alagutak számára. Garázsok. (1989); A német belügyminisztérium rendelete garázsokról és beállóhelyekről. GaVO-Garázsrendelet. 1989. szeptember 13.; Gyártói termékismertetők.  

Az EPH hálózatok telepítésének néhány vetülete

A műszaki ellenőr válaszol III.

2005. április 1. | Horogh Gyula |  30 693
1

Az áramvédő-kapcsolókkal (a továbbiakban ÁVK) foglalkozó írások a villanyszerelési szakirodalom jelentős részét alkotják: e lap oldalain is több publikáció tárgyalta a vonatkozó problémákat. Az EPH rendszer alapvető gyakorlati kérdéseit ismertető írásunk elején is érdemes a következő, ÁVK-val kapcsolatos történetet végigkövetni.

A szabványügyi szervezetek és a szabványok jelei

2005. április 1. | netadmin |  9064
1

Áramfejlesztők alkalmazása

2005. április 1. | Székely Sándor |  9542
1 5 (1)

Ebben a cikksorozatban elsősorban a kisebb rendszerek, családi házak, társasházak, éttermek, boltok energetikai rendszereivel foglalkozunk, de a teljesség kedvéért nagy objektumok (ipari üzemek, irodaházak, kórházak, kereskedelmi áruházak, távközlési és közlekedési objektumok) jellemzőit is érintjük, tehát a megállapítások általános érvényűeknek tekinthetők. 1. Egy objektum fogyasztói és energiaforrásai Az objektumok háromféle energiaforrással rendelkezhetnek, ezek a hálózati betáplálások, az áramfejlesztők és a megszakításmentes rendszerek kémiai áramforrásai, az akkumulátorok. Ahhoz, hogy meghatározzuk: melyik fogyasztói csoport táplálásához melyik betáplálás vagy mely betáplálások szükségesek, vegyük sorra a különböző fogyasztók táplálással szembeni igényeit Hogyan lehet egy objektum fogyasztóit csoportosítani a táplálás megszakadásával kapcsolatban Egyre több az olyan épület, objektum, amelynek kisfeszültségű (400/230 V-s, 50 Hz-es) fogyasztói nem egysze-rűen csak hálózati táplálást igényelnek, hanem korlátozott megszakadási idejű vagy teljesen megszakításmentes energiaellátást. A különböző táplálási módok jelentése a következő: csak hálózati táplálás, ha a fogyasztókat csak hálózat jelenlétekor tápláljuk. korlátozott megszakadási idejű a táplálás akkor, ha - függetlenül a hálózat-kimaradás hosszától, - a fogyasz-tók táplálásának megszakadását adott időnél (jellemzően 15 másodperc - 1,5 perc) rövidebb intervallumra korlátozzuk. Ennek tipikus módja robbanómotoros (leggyakrabban dízel vagy gázmotoros) áramfejlesztők alkalmazása, automatikus átkapcsoló rendszerekkel. megszakításmentes a táplálás, ha a fogyasztók táplálásában egyáltalán nincs megszakadás. Ezt - néhány kü-lönleges kiviteltől eltekintve - UPS-ek alkalmazásával oldjuk meg. (Különleges eljárás, például az állandó-an forgó generátor és lendkerék, melyhez hálózat kimaradáskor villamos tengelykapcsoló kapcsolja hozzá a dízelmotort.) Csak hálózatról kell táplálni azokat a fogyasztókat, amelyek üzeméről - vállalható kompromisszummal - a háló-zat kimaradás teljes tartamára lemondhatunk. Ilyenek az alárendelt világítások, díszkivilágítások, valamint az olyan technológiák, melyekről akár egész munkanap alatt le lehet mondani (pl.: targonca akkumulátortöltés, ha a használt akkumulátor kibírja a műszakot, egyes printerek stb.). Korlátozott megszakadási idővel kell táplálni: a szünetmentes tápberendezéseket (UPS), a technológiai berendezések azon részét, melynek rövid idejű kimaradása nem okoz károsodást, de tartós üzemszünete nem engedhető meg (pl. konveyorok, szállítószalagok, megmunkáló berendezések, technológi-ai emelők, daruk, szellőztetők), a technológia működéséhez nélkülözhetetlen klímákat, felvonókat, szükségvilágítási áramköröket, nagy tömegforgalmú objektumokban minden berendezést, ami szükséges a működés folytatásához, vagy az épületek biztonságos elhagyásához, kisebb objektumokban a motoros kapukat, a hűtőszekrényeket, a klímákat, a kazánok villamos berendezéseit (elektronika, szelepek, keringető szivattyúk stb.), lifteket, világításokat különösen a közös terek világításait. Megszakításmentesen kell táplálni például a következőket: műtőtechnikai eszközöket, intenzív monitorokat, dialízis berendezéseket, CT-ket, számítástechnikai, biztonsági, tűzvédelmi, beléptető, pénztári, baktechnikai, vásárlók kis- és nagykereske-delmi szolgáltatására szolgáló rendszereket, stúdió, távközlési, kábel TV, közösségi elosztó berendezéseket, média szerkesztőségeket, biztonsági világításokat, kisebb rendszerek számítástechnikai, biztonságtechnikai berendezéseit, médiafelvevőit (videók, CD, DVD írók), távközlési eszközeit (elektronikus telefonkészülékek, házi alközpontok). A hálózati betáplálás A hálózati táplálás megkerülhetetlen, mert ez a gazdaságos táplálás. Kisebb rendszerekben a betáplálás mindig kisfeszültségű (400/230 V). Nagyfogyasztású objektumok táplálása a fogyasztott teljesítménytől függően közép- vagy nagyfeszültségű. Nagyobb rendszerekben gyakran felmerül az a probléma, hogy a táplálás biztonságának fokozására kétirányú be-táplálást építsenek-e ki. Terjedelmi okokból a számítási és hozzáférési hátteret mellőzzük, csak a következtetést írjuk le: nagyon kevés olyan hely van az országban, ahova reális költséggel az országos hálózat két olyan alállomásból lehet energiát vételezni, melyek nagy valószínűséggel nem egyszerre esnek ki. Átlagos helyen ezért csak a beruházási költségek kétszereződnek, a megbízhatóság csak csekély mértékben nő, és az energiaszámlát jelentős mértékben növeli a tartalékbetáplálás rendelkezésre állási díja. A fentiek miatt a műszaki és gazdaság optimum egy betáplálás és szükség-áramfejlesztő alkalmazásában állapít-ható meg. Az áramfejlesztők Hálózat kimaradás alatt a fogyasztók táplálását robbanómotoros áramfejlesztő veheti át. Ha csak villamos ener-giára van szükség, telepített áramfejlesztőként csak dízelmotoros berendezést javasolunk (ennek leírását az áram-fejlesztők osztályozásával kapcsolatos rész tartalmazza). Korszerű áramfejlesztőkkel hálózat-kimaradáskor mintegy másfél perces magszakadási idő tekinthető szokásos-nak, a hálózat visszatérésekor pedig akár néhány másodpercre is korlátozható a kimaradás. Mi szabja meg a megszakadási időt? Egy korszerű, előfűtött dízelmotoros áramfejlesztő az indítási parancs (ön-indítózás kezdete) után 3-5 másodperc alatt beindul, a generátor frekvenciája és feszültsége 3-5 másodperc alatt stabilizálódik, és a főkapcsoló máris bekapcsolható, azaz a kimaradás 7 - 15 másodpercre korlátozható. Ezt az értéket azonban célszerű 30 - 60 másodperces várakozási idővel megnövelni, mivel a légvezetékes hálózatokon automatikus visszakapcsoló áramkörök vannak, így csak akkor érdemes az áramfejlesztőt indítani és átterhelni, ha a hálózat kb. 1 percen belül nem tér vissza. Hálózat visszatérésekor érdemes egy percet várni, de ezalatt a fo-gyasztókat az áramfejlesztő táplálja, kimaradás csak addig van, míg a két főkapcsoló vált (a dízel főkapcsoló már kikapcsolt és a hálózati főkapcsoló még nem kapcsolt be). Ez az idő még megszakítóknál is biztonsággal 3 má-sodperc alatt tartható. Az akkumulátoros berendezések (UPS) Teljesen megszakításmentes táplálás csak akkumulátort tartalmazó megszakításmentes rendszerekkel lehetséges. (AZ UPS szó jelentése: Uninterruptible Power System: megszakításmentes energiaellátó rendszer). Az UPS-ek egyenirányítója a hálózati váltakozó áramból egyenáramot állít elő, amivel táplálja az invertert és tölti az akkumulátort. Az egyenáramú energiát az inverter alakítja ismét váltakozó árammá, amivel táplálja a megszakításmentes táplálást igénylő fogyasztókat. (Természetesen léteznek más felépítésű UPS-ek, de működé-sük analóg azzal, amit itt röviden vázoltunk.) Sokan gondolják azt, hogy ha egy UPS képes hálózat-kimaradás alatt táplálni a fogyasztókat, akkor nem kell áramfejlesztő, csak megfelelő kapacitású akkumulátor, amivel tetszőleges hálózat kiesési idő is áthidalható. Az akkumulátor töltésére rendelkezésre álló áram a legtöbb esetben az inverter által felvett névleges áram kb. 10 %-a. Ez az oka annak, hogy az akkumulátor tároló képessége nem növelhető tetszés szerint, mert a korlátozott töltőáram nagy telepnél csak hetek, hónapok alatt képes a telepet feltölteni, ezért minden olyan esetben, amikor az akkumulátor áthidalási idejénél (10-30 perc) tovább is fenn kell tartani a táplált berendezések üzemét, auto-matikus indítású, a főelosztó hálózat dízel átkapcsolóját is vezérlő áramfejlesztőt is alkalmazni kell! Másként fogalmazva, a hálózat kimaradás áthidalásában munkamegosztás kell: a megszakítás-mentességet csak UPS tudja biztosítani, azonban az áramfejlesztő 1-2 percen belül pótolja a hálózatot és átveszi az UPS-ek és a korlátozott megszakadási idővel táplálható berendezések ellátását. Ennek eredményeként az UPS akkumulátora csak kismértékben sül ki és a feltöltési ciklus alatti esetleges ismételt hálózat kimaradások dízelindulási szaka-szait is biztonsággal át tudja hidalni. 2. Több betáplálású rendszer kialakítása Az egész rendszer felépítése alapvetően meghatározza, hogy milyen arányban áll az áramfejlesztő teljesítménye és a hálózati üzemben felvett teljesítmény. Ebből a szempontból két alapeset lehetséges: Az áramfejlesztő teljesítménye - a hálózati betáplálás teljesítménye, azaz az áramfejlesztő minden korláto-zás nélkül képes ellátni az objektum minden fogyasztóját. Az áramfejlesztő teljesítménye - a hálózati betáplálás teljesítménye, azaz az áramfejlesztő csak korlátozá-sokkal tudja ellátni a fogyasztókat, más szóval csak a fogyasztók egy kiválasztott csoportját tudja táplálni. Röviden, az első esetben csak egy hálózat-áramfejlesztő átkapcsolóval kell kiegészíteni a szokásos főelosztót, hi-szen hálózat kimaradás alatt az áramfejlesztő képes az összes fogyasztó ellátására. A második esetben szét kell bontani a fogyasztói leágazásokat csak hálózattal táplált részre, illetve áramfejlesztővel is táplált részre, és az át-kapcsolót csak az áramfejlesztőről is táplált, ún. dízeljogos fogyasztók táprendszerébe kell beépíteni. Természetesen a valóságban, mint azt a cikk további részében láthatjuk majd, a legtöbb gyakorlati esetben cél-szerű bonyolultabb elosztót tervezni, ha a rendszer bővítésére számítani lehet, mert előfordulhat, hogy kezdeti kiépítésben az áramfejlesztő minden fogyasztó ellátására alkalmas, de a későbbiekben, ha a fogyasztói terhelés nő, korlátozások válnak szükségessé, tehát célszerű, ha a rendszert eleve ennek megfelelően építjük ki. Automatikus hálózat - áramfejlesztő átkapcsoló - főelosztó A több betáplálásos (hálózat, áramfejlesztő) főelosztók egyszerűsített kapcsolása az alábbi három elv valamelyi-kébe sorolható. Mindhárom esetben a feszültségek figyeléséről, a főkapcsolók vezérléséről az áramfejlesztő elektronikus vezérlőegysége gondoskodik. Nagyon fontos, hogy egyetlen elosztóból se maradjon ki a többlépcsős túlfeszültség védelem, a durva, a közép-fokozat, valamint a fogyasztói áramköröknél a varisztoros finom fokozat. Ez még egy családi ház esetében sem válhat a költségcsökkentés áldozatává. A teljes túlfeszültség védelem költsége kisebb, mint egyetlen házimozi erősítő, vagy egy közepes képernyős TV ára, ugyanakkor az összes elektronikai berendezés biztonságáról gon-doskodik! Az elosztókban kétféle kapcsolókészüléket alkalmazunk. Főkapcsolóként és bizonyos szakaszkapcsolóként vezé-relhető készülékeket alkalmazunk. Vezérelhető kapcsoló a motoros megszakító és a mágneskapcsoló. Azokban a pozíciókban, ahol nem kell a kapcsolókat automatikusan működtetni, nem vezérelhető készülékeket alkalma-zunk, elsősorban kismegszakítókat és terhelésszakaszoló biztosítókat. A három ábrához a következő magyarázatot szükséges fűzni.   1. ábra Az ábra tipikus példa arra az esetre, amikor az áram-fejlesztő teljesítménye az objektum összes fogyasztó-jának táplálására elegendő, nemcsak kezdetben, de a következő 1-2 évtizedben várható bővítések végén is. A két betáplálás két vezérelhető főkapcsolón keresz-tül kapcsolódik a gyűjtősínre. Természetesen - a szinkronizált átkapcsoló rendszerek kivételével - a főkapcsolók reteszeltek. A betáplálások főkapcsoló előtti leágazásai táplálják a hálózati és a generátor feszültségfigyelő áramkörö-ket, a főkapcsolók vezérlő áramköreit és az áramfej-lesztő házi-üzemét (motor melegen-tartás, indítóak-kumulátor töltés, zsalumozgatás, üzemanyag utántöl-tő rendszer stb.). A fogyasztók - ha technológiai okból nem kell vezé-relhető kapcsoló - nem vezérelhető kapcsolókon ke-resztül csatlakoztathatók a gyűjtősínre.   2. ábra A 2. ábra jellemző példa arra az esetre, amikor az áramfejlesztő teljesítménye nem elegendő az összes fogyasztó táp-lálására. Az ábra baloldalán láthatók azok a fogyasztók, melyek csak hálózat-ról kapnak táplálást. Az ábra többi része mindenben megfelel az 1. ábra szerinti konfigurációnak. A megoldás nagy hátránya az, hogy ha egyes fogyasztókat később dízeljogossá kell minősíteni vagy az áramfejlesztőt nagyobbra cserélik, az elosztót lényege-sen át kell építeni. 300A megoldás nagy hátránya az, hogy ha egyes fogyasztókat később dízeljogossá kell minősíteni vagy az áramfejlesztőt nagyobbra cserélik, az elosztót lényege-sen át kell építeni.   3. ábra A 3. ábra szerinti elosztó kialakítás ajánlható megvalósításra Ennek okai a következők. A rendszer rugalmas konfigurálást tesz lehetővé, mert az áramfejlesztő működésével és a főkapcsolók mű-ködtetésével kapcsolatos áramköröket kivéve minden fogyasztó a dízeljogos gyűjtősínre kapcsolódik. Azok a fogyasztók, melyek minden konfigurációban dízeljogos táplálást igényelnek, vezérelhető kapcsoló nél-kül kapcsolódnak a gyűjtősínre. A többi fogyasztókat prioritás szerint csoportokba gyűjtjük, és egy-egy ve-zérelhető kapcsolón keresztül táplál-juk.   Hogyan vezérelhetjük a 3. ábra csoportkapcsolóit? -Legegyszerűbb az ábrán jelzett megoldás: egy háromállású kapcsolóval jelöljük ki az üzemet: 1. állásban a kapcsoló csak hálózatról kap vezérlést, azaz a táplált áramkörök csak hálózatról működ-nek. 0 állásban a kapcsoló nem kap vezérlést, ez a szerviz állás. 2 állásban a kapcsoló mind hálózatról, mind áramfejlesztőről működik, azaz a fogyasztók bármelyik tápforrás működése esetén üzemképesek. A rendszert egyszerűen lehet automatizálni áramérzékelő, elsőbbségi relékkel. A fogyasztói összáramot megfelelő relékkel mérjük és a relék a terhelőáram növekedésekor fontossági sorrendben lekapcsolják a fo-gyasztói csoportokat, illetve, ha a fogyasztói áram ismét csökken, ellentétes sorrendben visszakapcsolják a csoportokat. Programozott logikákkal nemcsak merev fontossági sorrendiség (prioritás) állítható be, de feltételtől függő, dinamikus is. Például, ha mérjük az adott helyiség hőmérsékletét, akkor a klímaberendezés működését ala-csony prioritásúnak tekinthetjük adott hőmérsékleti tartományban, elsőbbséget adva más fogyasztóknak. Távközlési objektumokban lehet alacsony prioritást rendelni az akkumulátortöltő rendszernek mindaddig, amíg az akkumulátorok töltöttségi állapota pl. félérték alá nem csökken stb. Természetesen csak éreztettük a dinamikus teljesítményszabályzás lehetőségét, a téma külön cikket érdemelne. A dinamikus prioritás sza-bályzás nem csak az áramfejlesztős rendszerek sajátja, mivel hálózati üzemben is segít a lekötött energia-mennyiség kompromisszumok nélküli csökkentésére, így alkalmazása jelentős költségmegtakarítást ered-ményez. A 3. ábra szerinti felépítésnek további előnye, hogy az egyes csoportkapcsolók egyszerűen időzíthetők, így nem egyszerre kapcsolnak be. Ez a módszer jelentősen csökkenti a teljes bekapcsolási áramlökés mértékét, mivel a csoportok áramlökései néhány másodperccel eltolva, egymás után jelentkeznek. A korlátozott áramlökés hálózati üzemben is csökkenti a feszültség-tranziensek amplitúdóját (nagyságát) és le-csengési idejét, de különösen jótékony hatású áramfejlesztő üzemben, mivel az áramfejlesztő gépcsoport tehetet-lensége több nagyságrenddel kisebb az együttműködő energiarendszer tehetetlenségénél, a generátor belső im-pedanciái is sokszoros értékűek, mint a hálózat tápponti impedanciája, ezért azonos áramlökésre az áramfejlesztő nagyobb feszültség- és frekvenciaváltozással reagál. Alelosztók, hálózatok A főelosztókban csak leágazásokat, fogyasztói csoportokat jelöltünk. Természetesen a főelosztó egy-egy konkrét leágazása nemcsak fogyasztókat, de alelosztókat is táplálhat. A több betáplálásos rendszerek alelosztói - néhány egyszerűsítéssel - a következő csoportokba sorolhatók Csak egyféle fogyasztói csoportot tápláló alelosztók. Ezek egyszerű berendezések, egy betáplálással, több fogyasztói leágazással. Ha a főelosztó táplálja a betáplálást, akkor a leágazások üzemelnek. Ebbe a csoport-ba tartoznak a szünetmentes elosztók, melyek csak abban térnek el, hogy betáplálási oldalukat az UPS táp-lálja. Több betáplálású elosztók. Ezek nem mások, mint kettő vagy több, az előző pont szerinti elosztó, közös szekrényben. Legbonyolultabb esetben három betáplálás van: csak hálózatról ellátott; mind hálózatról, mind áramfejlesztőről táplált (ún. dízeljogos); valamint UPS-ről táplált. Az egyes betáplálások külön elosztó síne-ket táplálnak, melyről külön táplált fogyasztók működnek. Olyan alelosztók, melyekben nincs külön csak hálózati és dízeljogos betáplálás, de a fogyasztókat szét kell választani. Ez a probléma gyakori, ha egy meglévő rendszert utólag egészítenek ki áramfejlesztővel, de mind a hálózatok, mind az elosztók készen vannak, a főelosztókat csak az automatikus betáplálás átkapcso-lóval szeretnék kiegészíteni, és a csak hálózatról vagy áramfejlesztőről is táplálandó fogyasztókat az alelosztókban (pl. szintelosztókban) szeretnék szétválasztani. A megoldás általában meglévő elosztókban is kivitelezhető, új elosztókban csak tervezési kérdés. Ezekben az elosztókban külön gyűjtősínekre kell csoportosítani az azonos módon táplálandó fogyasztók le-ágazó készülékeit. A gyűjtősíneket vezérelhető kapcsolókon keresztül kell táplálni, és azokat úgy kell vezé-relni, hogy az egyik csak hálózati üzemben legyen bekapcsolva, a másik dízel üzemben is. A vezérlésnek számtalan módja van, lehet vezérlő vezetékeket fektetni a főelosztó (vagy az automatikus be-táplálás átkapcsoló) és az adott alelosztó közé, lehet vivőfrekvenciával kapcsolni (úgy, ahogy a többtarifás mérőket kapcsolja át az áramszolgáltató), olcsón beszerezhetők vezeték nélküli jeladók és jelvevők. A több betáplálásos rendszer működéséhez természetesen - legalább az alelosztóktól kezdődően - külön hálóza-tokat kell kiépíteni. És a megszakításmentesen táplált fogyasztók, fogyasztói csoportok számára is. Ha csak egy hálózat van, azt nem lehet különbözőképpen táplálni. Nagyon fontos a különböző hálózatokat külön, jelölten vezetni, csatlakozóhelyeiket maradandóan meg kell je-lölni, nehogy később egy nem odavaló készülék csatlakoztatásával nagy kárt okozzanak (például egy klíma-kompresszort csatlakoztassanak az UPS hálózatra, melynek minden bekapcsolási áramlökése letöri az UPS ki-menő feszültségét és leállítja a szervereket): egy ilyen berendezés rosszabb esetben működteti a védelmeket és a megszakításmentesen táplált összes fogyasztó táplálását megszakítja. Fogyasztói helyek, csatlakozók A fogyasztók csatlakoztatása kétféleképpen történhet: fix kábel bekötéssel, oldható kötéssel (dugaszoló aljzat). Mindkét esetben lényeges az egyértelmű megjelölés. Célszerű külön, konzekvens színjelzést alkalmazni az ösz-szes, csak hálózatról üzemelő, dízeljogos és megszakításmentesen táplált áramkör esetében, a gyűjtősínek, a kap-csolókészülékek, kábelek, elosztódoboz-részek (szektorok, készülék sorok), csatlakozódobozok, dugaszoló aljzatok egyértelmű jelölésére. A cél az, hogy egyetlen pillantással lehessen meggyőződni attól, hogy az adott elem milyen táplálási rendszer része. (Folytatása következik!)

Áram-védőkapcsolók III.

2005. április 1. | netadmin |  3174
1

Az EIB technikájáról XXV. - Épület felügyeleti, kijelző egység

2005. április 1. | Nagy Lajos |  2201

Leírás: Az épület felügyeleti, kijelző egységet a lakás egy központi helyén elhelyezve az épületautomatizálási funkciók kijelzésére és befolyásolására használhatjuk. A kijelzőeszköz egy szabadon programozható LCD folyadékkristályos kijelző (240 x 128 pixel pont). Minden képernyőoldalon legfeljebb 8 funkció kezelhető. A készülék maximum 50 ilyen oldal kezelésére használható. A panel gumimembrános nyomógombokkal van ellátva. Az alapvető funkciók, mint a kapcsolás, "szürkület figyelt" kapcsolás, ugyanúgy elvégezhetők segítségével, mint az összetett funkciók továbbítása az EIB hálózaton. Ilyen összetett funkciónak számít, például az értéktovábbítás, idő, dátum, stb. A négy bemeneti gomb funkciója szabadon beállítható. Beépített óra biztosítja a 8 lehetséges időzítőfunkció kezelését. A felhasználó megváltoztathatja a kapcsolási időpontokat, anélkül, hogy számítógépet kellene csatlakoztatnia a rendszerhez. Az időt és dátumot a rendszeridőzítőktől lekérdezheti, illetve maga is továbbíthatja azokat a beépített időzítők alapján. A háttér megvilágításos, grafikus folyadékkristályos kijelző egység például szolgálhat egy családi ház fűtési rendszerének korszerű üzemeltetésére és felügyeletére. Innen kapcsolhatók a szobatermosztátok bizonyos üzemállapotai, illetve ezen a készüléken ellenőrizhető azok mért- és beállított hőmérsékletei. A készülék képe az 1. ábrán látható. -  4db szabadon programozható funkciógomb A szabadon programozható folyadékkristályos kijelző egység az összetett funkciók ellenére is áttekinthető, könnyen értelmezhető és kezelhető funkciógombokkal rendelkezik. Az egyes funkciógombok a következő műveletek kiváltására alkalmasak. - Háttérmegvilágítás bekapcsolása. - Kurzormozgatás a képernyő sorain, felfelé irányban. - Kurzor mozgatás a képernyő sorain, lefelé irányban. - 4 db szabadon programozható funkciógomb. - A nyomógombok felett, a képernyőn megjeleníthető és dialógus oldalanként programozható feliratú funkció ablakok. A folyadék kristályos kijelző szolgál a menüpontok és minden egyéb információ megjelenítésére. A kijelző háttérvilágítása ki- és bekapcsolható a világításkapcsoló gombbal. Ha a világítás bekapcsolva marad, akkor egy pár perccel később az automatikusan kikapcsol. A kurzormozgató gombokkal lehet a menüsorok közt váltani. Mindig csak az aktuális sorban lévő paraméter állítható. A képernyőn a ">" szimbólum jelöli a csak kijelezhető funkciósorokat ( pl.: a külső hőmérséklet kijelzése), a "?>" szimbólum jelöli azokat a funkciókat, melyek nemcsak kijelezhetők, hanem befolyásolhatók is a bemenetekkel (pl.: a kapcsoló átkapcsolása vagy a hőmérséklet megváltoztatása a fagyvédett üzemmód bekapcsolásával). A funkció gombok szolgálnak az egyes funkciók vagy képernyő oldalak váltására. Ezek megnevezése, illetve funkciója oldalanként változhat. Ezért minden oldalon a gombok felett a kijelzőn megjelenik az adott oldalra vonatkozó funkció neve. A feliratokat a készülék felprogramozásakor adjuk meg. -  Beilleszthető háttérgrafika A dialógus oldalak jobb áttekinthetősége érdekében, grafikai hátteret is programozhatunk. A képernyő grafikába különböző elrendezési rajzok integrálhatóak, valamint a riaszási üzenetek kiemelhetőek. -  Beépített valós idejű óra A felhasználó a kapcsolási időpontokat könnyen megváltoztathatja számítógép nélkül. A beépített valós idejű óra, a 2. ábrán látható módon, a képernyőn kijelezhető. Időt és dátumot a rendszeridőzítőktől lekérdezheti, illetve továbbíthatja. Tápfeszültség kimaradás esetén a belső időzítés kb. 3 napig biztosított. A beépített valós idejű óra 8-csatornás időzítő funkciót egy heti programmal biztosít. Az ábrán a sorkurzor ?? alakot vesz fel, amely azt jelöli, hogy az adott sorban lévő adatok a nyomógombok segítségével módosíthatók. Az "1" és "2"-es nyomógombok segítségével az adott sorban vízszintesen lehet a kurzorral mozogni. Egy adott karakter értékét a kurzor pozicionálása után az 1.ábra "B" és "C" nyomógombjaival lehet növelni, valamint csökkenteni. A beállított vagy módosított értékeket tárolni kell a "3"-as nyomógombbal. A "4"-es nyomógomb segítségével visszajuthatunk a főmenü oldalára. - 8 csatornás időzítő funkció heti programozással Nyolc időpont (négy be és négy ki) programozható a termosztátok "csökkentett üzembe" kapcsolására. Mindig az a sor írható, amelyre a baloldali kurzor nyila mutat. A dialógus oldal a 3. ábrán látható. Az első oszlopba az időpont (óra: perc) írható be. A középső oszlopban a "BE", "KI" vagy --- semmi választható az 1.ábrán szereplő "B" és "C" nyomógombokkal. Az üzemmód bekapcsolása jelenti a csökkentett/éjszakai hőmérsékletet, nem pedig a kikapcsolt állapot! A harmadik oszlopban a hét napjainak kezdőbetűi láthatók. Amennyiben valamelyik betű látszik, az azt jelenti, hogy az adott napon az adott időben a kapcsolás megtörténik. A példa azt mutatja, hogy hétköznapokon a csökkentett üzem minden reggel 07.30-kor bekapcsol, és 17.00-kor kikapcsol. Tehát 07.30 és 17.00 között a termosztát csökkentett hőmérsékletet tart a helyiségben. Fontos! Amikor beállítottuk a kívánt időpontokat, akkor először a "3." gombot majd a "4" gombot megnyomva lépjünk ki! Ha elmulasztjuk a "Tárol" gombot megnyomni, a készülék nem fogja a beállításokat figyelembe venni. -  Beépített világítási kép komponensek max. 16 világítási képhez A felhasználó beállíthatja és címkével láthatja el a világítási eseményeket. Ilyen világítási eseménynek számít egy TV-nézéshez szükséges fénybeállítás a szobában, illetve különböző hangulatvilágítások, amelyek különböző megnevezésekkel különböztethetők meg a kijelzőn. Hasonlóan alkalmazható konferenciatermek megvilágítási képeinek beállításához, úgy mint előadás, vetítés, szünet stb. -  Riasztási eljárás riasztási lista alapján A bejövő riasztások, riasztási lista alapján (max. 190 riasztás) kerülnek feldolgozásra. -  4-szintű riasztási hierarchia 4 szintű jelszóvédelmi terület alakítható ki (a 4. szint a legnagyobb prioritású). A jelszók szoftver használata nélkül megadhatók, illetve megváltoztathatók. Tápfeszültség-kimaradás és a rendszer átkonfigurálása esetén is megőrződnek. -  POP UP funkció a riasztási műveletekhez és riasztási hangjelzés A kijelző dialógus oldalai közül bármelyik is van megnyitva, a vészjelzés hangjelzéssel együtt megjelenik a kijelzőn, kiemelt grafikai háttérrel. -  Határértékek beállítása és figyelése Megfelelő szenzorok alkalmazásával (érték-továbbítók) összetettebb funkciók is kezelhetőek a 6. ábra elvi diagramja alapján. Maximum 8 határérték definiálható a beérkező táviratok alapján. A kapcsolási táviratok ezen határértékek figyelése alapján kerülnek elküldésre. Ilyen analóg értékek lehetnek, pl. a külső hőmérséklet, a szélerősség, a külső fényerősség, az eső érzékelése, az előremenő/visszatérő vízhőmérséklet a fűtési rendszerben stb. - Dátum és idő beállítás A dátum tagolása: nap, hónap, év. A beállítás során a kurzort a ">" jelű gombbal lehet mozgatni a 7.ábra szerinti dialógusoldalon. A beállítás a "3" gomb megnyomásával nyugtázható, majd a "4" gombbal lehet kilépni. Az óra beállítása azonos módon történik. - Rendszeroldal Ezen az oldalon a dátum és az óra adatok állíthatók be, a 8.ábra szerinti megjelenéssel. A pontos idő beállítása nagyon fontos, hogy a kapcsolóóra megfelelően működjön. A baloldali kurzorral kijelölve vagy a "Dátum" vagy az "Idő" sort, majd a "változtat" gombot megnyomva állíthatók be az adatok. Amennyiben a dátumot kell beállítani, úgy akkor az "1"-es gomb működtetésével a 7 ábrán látható dialógusoldal jelenik meg. A "4" gombbal a főoldalra ugorhatunk. - Főoldal Ezen az oldalon négy menüpont választható ki a 9. ábrán látható módon. Beállított érték: a termosztátok beállított hőmérsékletértékei láthatók ezen az oldalon. Ezeken a beállított értékeken csak az ETS programban tudunk változtatni, a kijelzőn nem. Mért értékek: a termosztátok által a helységekben mért hőmérsékletek láthatók ezen az oldalon. Idő program: a kapcsolóóra értékei állíthatók be. Az időprogram választásával a 10. ábra dialógusoldalára, majd azon a "konyha" helységet választva a 3. ábra dialógus oldalára váltunk. Rendszer oldal: a dátum és a pontos idő beállítására szolgál. - Beállított hőmérsékletek A dialógus oldal a 10. ábrán látható. Ezen a képernyő oldalon a termosztátok beállított értékei láthatók Az értékek csak a termosztátokon lévő forgatógombbal állíthatók. Mért érték: a mért hőmérsékletek oldalra ugrik. Itt ehhez az oldalhoz hasonlóan a termosztátok által a helyiségekben mért hőmérsékletek láthatóak. Részlet: annak a termosztátnak a részletes adatait megjelenítő oldalra ugrik, amelyet a baloldali kurzor kijelöl. Idő program: a termosztátok időprogramjainak beállítására szolgál. Főoldal: visszaugrás a főoldalra. - Részletes adatok A dialógus oldal a 11. ábrán látható. Részletes adatok Ezen a képernyő oldalon a termosztátok részletes adatai láthatók. A csökkentett ill. a fagyvédett üzem be- vagy kikapcsolható. Ha a csökkentett üzem bekapcsolt állapotban van, az azt jelenti, hogy az adott termosztát egy csökkentett hőmérsékletet tart. Ez az üzemmód a kapcsolóóra segítségével is kapcsolható. A "fagyvédett üzembe" kapcsolás az összes termosztátra együttesen hat. Tehát, ha bármelyik ebben az üzemmódban van, akkor automatikusan a többi is átkapcsol. Idő program:a termosztátok időprogramjainak beállítására szolgál. Főoldal:Visszaugrás a főoldalra.  

DOCWin - számítógépes tervezés és termékválasztás

2005. április 1. | netadmin |  4648
1 5 (1)

DOCWin: számítógépes tervezés és termékválasztás Az ABB SACE szilárd tapasztalatai az ipari elektromos szereléstechnika területén biztosították azt a szakmai hátteret, melyre a DOCWin számítógépes tervezési és termékválasztási szoftver épül. Ez a program lehetővé teszi komplex, kis és középfeszültségű hálózatok - úgy sugaras, mint hálós kialakítással - számítását, méretezését az energia szolgáltatói vagy generátoros táplálástól a végfelhasználó fogyasztóig. A program minimális időráfordítással, automatikusan, messzemenő pontossággal biztosítja a hálózati zárlati számításoktól a kábelek méretezésén át a készülékek kiválasztásáig a vonatkozó szabványok előírásainak betartását. Egyszerű számítások és ellenőrzések is gyorsan elvégezhetők a készülékek és hálózati elemek tervező általi kiválasztásával, az automatikus üzemmód kikapcsolásával. A programba ágyazott termékadatbázissal a DOCWin egy optimális, megbízható és körültekintően ellenőrzött tervezési megoldást biztosít, melyet a lehetséges változatok közül ajánl fel a tervező-kivitelező szakember számára. A tervdokumentáció átlátható, teljes körű, tartalmaz minden eredményt, melyet a beépített nemzetközi szabványok és előírások alapján kidolgozott számítási modellek felhasználásával készített, figyelembe véve a laboratóriumi termékkísérletek eredményeit is. A fogyasztói- és motor leágazások védelmének számításai a legmodernebb ABB készülék koordinációs táblázatok eredményeinek figyelembevételével készülnek. Az egyik kiválasztási modul a kábelek méretezésére és a zárlati számítások elvégzésére szolgál egy különleges területen, a tengeri hajózási berendezések tervezésénél Tervezési lépések a DOCWin programmal. Egyvonalas kapcsolási rajz készítése. A tervezett létesítmény adatainak bevitele. A tervezett hálózat egyenszilárdságának (kongruencia) ellenőrzése. Energiaáramlás - terhelés számítása. Trafók, generátorok, áramsínek, kábelek méretezése. Zárlati áramok számítása. Védelmi készülékek kiválasztása. Tervek finomítása kézi üzemmódban. Számított karakterisztikák rajzolása. Tervlapok és tervdokumentáció előkészítése nyomtatásra.   1. Egyvonalas kapcsolási rajz készítése Az egyvonalas kapcsolási rajz egyszerűen és gyorsan elkészíthető a program könyvtárában található IEC rajzjelek felhasználásával. A kapcsolási rajzban szereplő "objektumot" egyszerűen kiválasztjuk a menüből és a rajz felületére helyezzük (fogd és vidd eljárás). A program több oldalas rajzokat is kezel, akár egyedi rajz raszter hálókkal is. 2. A tervezett létesítmény adatainak bevitele Rajzolás közben a tervező választhat olyan lépést, hogy a rajzolt "objektum" örökölje a korábban rajzolt készülék vagy hálózati elem tulajdonságát, vagy akár egy korábban már elkészített "makró" tulajdonságát. Az adatbevitel (mely az "objektum" tulajdonságait pontosan meghatározza), minden esetben az egyedi ablak megnyitásával végezhető (kattintás a rajzjelre). A program olyan lehetőséget is biztosít, hogy a tervező kihagyja e lépést és majd a program automatikusan, a számítások elvégzése után határozza meg az "objektum" tulajdonságait. 3. A tervezett hálózati kongruencia ellenőrzése A program automatikusan ellenőrzi a tervezett hálózat egyenszilárdságát (kongruencia) az egyvonalas kapcsolási rajz elkészítése során, és mielőtt az automatikus hálózati számításokat elkezdené, értesíti a tervezőt minden esetleges hibáról. 4. Energiaáramlás - terhelés számítása A DOCWin program az energiaáramlás számítására a NEWTON_RAPHSON algoritmust alkalmazza. A program hatásos teljesítményű, feszültségű generátorokat is kezel, ugyanakkor többszörösen csillapított sínrendszerekkel vagy véletlen egybeesési tényezős sínekkel felépített hálózatokat is. 5. Trafók, generátorok, áramsínek, kábelek méretezése Figyelembe véve a rendszertelepítési- és szerelési előírásokat a program méretezi és ellenőrzi a kábelhálózatokat az alábbi szempontoknak megfelelően: termikus feltételek (az IEC 60364-5-523, IEC 60092, IEC 60890, CEI 64-8, VDE 298-4, NFC 15-100), gazdasági feltételek (IEC 60287-3-2), kábelméretezés feszültségesésre, kábelvédelem méretezése, figyelembe véve a túlterhelést, zárlati áramokat és indirekt érintésvédelmi megfelelőségi szempontokat. A program rugalmasan kezeli a méretezési szempontok választását, a telepítési szempontok paramétereinek meghatározását, a megengedett névleges üzemi hőmérséklet meghatározását a tervezett elektromos berendezés várható élettartamának figyelembe vételével. A DOCWin program nemcsak egy egyedi megoldás kiszámítását végzi el, hanem több változatra is tesz javaslatot, mely mind kielégíti a méretezési feltételeket! A fenti eljárás érvényes a többágú kábelrendszerekkel tervezett hálózatokra is. 6. Zárlati áramok számítása A DOCWin program nemcsak sugaras, hanem hálós hálózatokban is számít akár három-, két-, vagy egyfázisú zárlat során keletkezett zárlati áramot, figyelembe véve a generátorok és motorok közreműködését, hozzájárulását ezen áramok kialakulásához az alábbi szempontoknak megfelelően: szimmetrikus komponensek módszere, IEC 60909-1 rendeletekben meghatározott feltételek, IEC 61363-1 rendeletekben meghatározott feltételek. 7. Védelmi készülékek kiválasztása A program kiválasztja a védelmi készülékeket (megszakítók, és biztosítók), melyek műszakilag megfelelnek, és javaslatot tesz a beállítási paraméterekre. 8. Tervek finomítása kézi üzemmódban Miután az automatikusan előállított javaslatot a tervező megvizsgálta, további finomítási lépéseket tehet, a tapasztalatának és jártasságának megfelelően. 9. Számított karakterisztikák rajzolása Az alábbi jelleggörbék állnak rendelkezésre a biztosítókhoz és az ABB által gyártott automata megszakítókhoz: idő - áram kioldási jelleggörbék, áramkorlátozási jelleggörbék, I2t - jelleggörbék. A DOCWin program továbbá lehetővé teszi, hogy vizuálisan is ellenőrizzük a kiszámolt szelektivitást és a védelmek koordináltságát a kábelek, motorok, generátorok és transzformátorok esetében, a jelleggörbék megtekintésével. 10. Tervlapok és tervdokumentáció előkészítése nyomtatásra A DOCWin programban személyre szabható nyomtatványok állnak rendelkezésre, hogy az elkészített terv minél jobban dokumentálható legyen. Az egyvonalas kapcsolási rajzokat és a diagramokat, jelleggörbéket a jól ismert rajz formátumokban (DXF vagy WMF) is lehet exportálni, további felhasználás végett. További számítási modulok a következők. Elosztó berendezések melegedési számítása A program egyedi méretezésű elosztó berendezések túlmelegedési jellemzőit számítja, felhasználva az IEC 60890 szabványban elfogadott elveket és eljárásokat. Motorvédelmi készülékek koordinációs számítása A DOCWin programban meghatározhatók a kapcsolási és védelmi készülékek (megszakítók, biztosítók, motorindító egységek, termikus védelmi egységek), a program ellenőrzési számításokkal meghatározza, hogy a motor teljesítményhez és az indítási feltételeknek megfelelő készülékek megfelelnek az IEC 60947-4-1 szabványban előírt feltételeknek. A DOCWin program futtatásához szükséges minimum rendszer igény: Pentium II processzor, legalább 32 Mb RAM kapacitással; legalább 50 Mb szabad merevlemez (winchester, hard disk) kapacitás; Windows 95/98/2000 - Windows NT 4.0 operációs rendszer; CD-ROM lemezmeghajtó. Tervezői támogatás: kisfeszultseg@hu.abb.com Az alábbi honlapok szolgálnak további adatokkal: http://bol.it.abb.com - a "Working tools" fejezetben; www.abb.hu/kisfeszültség.   Darvas Istvánokl villamosmérnök, vezető tervező

Fénymérők

2005. április 1. | netadmin |  2519

Légbekötés - áramütéssel

2005. április 1. | netadmin |  3089

Medencevilágítás

2005. április 1. | netadmin |  3351

Olvasói levél

2005. április 1. | Horogh Gyula |  2328

A Hulladékhasznosító Mű technológiai rendszere

2005. április 1. | netadmin |  2600