Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.

Villanyszerelők Lapja 2005. április

A FEEDS programról

Magyar Rézpiaci Központ |  3496

Az Európai Háztartások Elektromos Biztonsága elnevezésű Fórum (FEEDS) 5 nemzetközi szervezet partnerkapcsolata. Az együttműködés célja, hogy rendszeres, időszakos ellenőrzéseken keresztül tökéletesítsék az európai háztartások elektromos hálózatát. Az alábbi szervezetek vesznek részt a FEEDS munkájában: Elektromosipari Vállalkozók Nemzetközi Egyesülete (AIE), Európai Rézintézet (ECI), EUROCABEL, a kábelgyártók 16 nemzeti egyesületének szövetsége, Nemzetközi Szövetség a Villamosság Felhasználóinak Biztonságáért (FISUEL), Nemzetközi Villamosság-alkalmazási Unió (UIE). Az alábbiakban a szervezet legfontosabb ténymegállapításait, illetve ajánlásait szemelvényezzük. A szervezet működését az alábbiakban megfogalmazható probléma hívta létre. Az európai lakásállomány átlagéletkora 200 év, 60%-a 30 év fölötti, az aktuálisan befejezett új lakások mindössze 0,5%-t tesznek ki. Mindeközben a létező lakásállomány csupán 0,32%-a kerül felújításra! Az életkörülmények azonban az elektromos energiafogyasztás folyamatos növekedését hozták magukkal: megszaporodtak a komfortot biztosító elektromos fogyasztók, új informatikai lehetőségek tárultak fel. Nyilvánvaló, hogy karbantartás nélkül a villamos hálózat nem tudja megőrizni funkcióját, hiszen az anyagok elöregszenek, a szigetelő anyagok megkeményednek, a csatlakozások meglazulhatnak. A legtöbb hálózatot a 60-70-es évek építési fellendülésekor létesítették, ezek mára sem az előírásoknak, sem az alapvető biztonsági szabályoknak nem felelnek meg. Természetesen a biztonság kiemelt szempontja mellet további megfontolások is felhozhatók a rekonstrukció mellett, úgy mint például a megfelelő világítás biztosítása, energia-megtakarítás elérése, épületfelügyeleti és -automatizálási rendszerek kiépítése stb. A biztonság felé A biztonsági kérdések egyik fő csoportja a hálózat életkorához kötődik. Egy 30 évvel ezelőtt szerelt rendszer jellemzően két alapproblémát ölel fel: a hálózat az évek folyamán megrongálódott, illetve nem felel meg a mai kor elvárásainak. Néhány kritikus példa kiemelhető: földelés nélküli konnektorok és világítási csatlakozások; nincs vagy nem működik a védőföldelés; a táphálózaton nincs AVK kapcsoló; nem védi áram-védőkapcsoló a fürdőszobákat és nedves helyiségeket, s nem telepítenek AVK-t a kültéri berendezéseket ellátó áramkörökhöz sem; a biztosítékok látszólag ok nélkül kioldanak: valójában az egyes áramkörök terhelése megnövekedett az eredetileg tervezetthez képest. Szintén a rendszerek elöregedését jelzi a dugaljak, kapcsolók túlterheltségből vagy érintkezési hibából eredő túlmelegedése, égése. De olyan egyszerű jelenségre is gondolhatunk, mint például a megfelelő számú dugalj hiányában alkalmazott hosszabbító-rengeteg: ezek könnyen megsérülhetnek, tűzveszélyt jelentenek. A karbantartás szükségessége Az elvégzett vizsgálatok azt tanúsítják, hogy nagyon kevés ellenőrzést és felújítást végeznek el, amelyek ellensúlyozhatnák a lakások elöregedéséből következő veszélyeket. Egy öreg lakás új tulajdonosa gyakran felújítja a fürdőszobát, konyhát, de az elektromos hálózatot csak ritkán ellenőrizteti vagy fejleszti. De számos esetben pusztán új designt képviselő konnektorokat helyeztetnek fel felújítás címszóval. A felújítóknak csupán 20%-a cseréli ki a kapcsolótáblát és csak 15%-a vezetékezteti újra a lakást. A végzett szerelések átlagos értéke kb. 600 euró. Funkcionalitás és biztonság Még a jól megtervezett és karbantartott lakások is komoly kockázatott hordozhatnak, amennyiben jelentős eltérés mutatkozik a villamos hálózat nyújtotta lehetőségek és a fogyasztói igények között. A kellő számú dugalj hiánya növeli az elosztók használatát (tűzveszély), illetve a hosszabbítók használatát (áramütés lehetősége a szigetelő sérülése miatt; tűzveszély). Az Egyesült Királyságban az IEE (Villamos Mérnökök Intézete) útmutatást tett közzé ezzel a problémával kapcsolatban, amelynek részeként kiemelnek néhány olyan lakáson belüli területet, ahol a konnektorszám külön figyelmet érdemel, mint például a TV jel kivezetésének közelében (DVD lejátszók, videó, műholdas dekóderek várható megjelenése), telefoncsatlakozás (üzenetrögzítő valószínű alkalmazása), gyerekszoba (PC, elektronikus szórakoztató eszközök alkalmazása), otthoni irodahelyiség. Németország rendelkezik a legrészletesebb ajánlásokkal az elektromos hálózat funkcionalitására és a dugaljak számára vonatkozóan. Az elektromos hálózat három szintjét különböztetik meg, és minden szinten meghatározzák a szobánkénti konnektorok ajánlott darabszámát, a lakásban található áramkörök számát.   A villamos berendezések és a hálózat védelme Egy védelmi intézkedés olyan elem, melynek célja kiküszöbölni az elektromos hálózat üzemeltetéséből adódó veszély kockázatát. Ily módon csökkenti a tűz, sérülés, anyagi kár kockázatát. Az intézkedéseket az alábbiak szerint lehet csoportosítani. Megfelelő földelés. Lehetővé teszi, hogy a hibaáram biztonsággal el tudjon folyni a föld felé. Mivel így a kis ellenállású földelési útvonalat követi, a hibaáram elég nagy lesz ahhoz, hogy az elvárt időn belül működésbe hozzon túláramvédelmi készülékeket. Földelési szivárgóáram elleni megfelelő védelem. Ma a villamos készülékek egyre növekvő számban engednek egy kis "szivárgó" áramot a lakás fővezeték rendszerének védővezetékébe. Ez a "földelési szivárgó" áram az egyes készülékek esetében egészen kicsi, de amikor sok darabból áll a berendezés, akkor az áramok összege elég nagy ahhoz, hogy potenciálisan veszélyes legyen. Túláramvédelem. Az áramköröket arra tervezik, hogy szállítsák az elvárt teljesítményt és fel vannak szerelve védő eszközökkel, pl. biztosíték vagy áramkör megszakító. Mikor az áramigény meghaladja a védőkészülék határértékét, akkor az áramkör megszakad. Ilyen védelem nélkül a túláram hőt termel a vezetékekben és ez tüzet okozhat. Ha a védőkészülékek gyakran működésbe lépnek, az áramkör kapacitása nem megfelelő az adott terhelésre és újra kell vezetékezni nagyobb keresztmetszetű kábellel. A védőeszköz határértékének növelése néha megengedett, de csak a beszerelt vezető keresztmetszetének és hosszának figyelembevételével. A vezetékek helyes méretezése. A nem megfelelő vezetőméret túlmelegedést okozhat. Hangsúlyozni kell, hogy a 25 vagy 30 évvel ezelőtt szerelt vezetékek (akkor még az áramigény lényegesen kisebb volt) ma már gyakran alkalmatlanok. Feltételezve, hogy a túláramvédelmi készülékek megfelelőek, a régi vezetékek nem okoznak biztonsági problémát, bár az áramkör terhelhetősége nem lesz megfelelő a mai felhasználók teljesítményigényét figyelembe véve. Általános növekedés tapasztalható úgy az átlagos-, mint a csúcsáram igényben (egyes készülékek magas induló áramot igényelnek, melyet egy alacsonyabb üzemi áram követ). Túlfeszültség-védelem. Ahogy a lakásokban használt villamos berendezések egyre bonyolultabbá és egyre drágábbá válnak (audió-vizuális szórakoztató berendezések, informatikai berendezések stb.) a túlfeszültség miatti potenciális anyagi veszteség növekszik. Ebből következik, hogy a túlfeszültség egy új és egyre fontosabb kérdésé válik. Túlfeszültséget okozhatnak a villámlások, valamint az elosztó hálózatban lévő kapcsolók. A villamos felújítások technikái Mikor egy lakás villamos rendszerét felújítják, az első terület, melyet meg kell vizsgálni a kapcsolószekrény. Előfordul, hogy az egységeket az 50-es és 60-as években szerelték be és lehet, hogy túl kevés áramkörrel rendelkeznek (csak 2 vagy 3) vagy fára vannak szerelve (ami nem megengedett a jelenlegi szabványok szerint). A felújítás másik fontos eleme a vezetékek cseréje, mely akkor kívánatos, ha a vezetékek régiek és a szigetelés törékenyé vált, főleg lámpafoglalatok környékén, ahol melegedés fordulhat elő; a szigetelés gumiból van, nem PVC-ből, a gumiszigetelés eltöredezhet az öregedés és a hő hatására, szigeteletlen szakaszok keletkezhetnek. A vezetékek cseréje mindenképpen szükséges, ha: a lámpák villognak vagy a készülékek szaggatottan működnek, rossz csatlakozásokat jelezve, a szerelvények kapcsolók, konnektorok vagy lámpafoglalatok - melegednek használat közben, a biztosítékok vagy áramkör-megszakítók gyakran működésbe lépnek az áramkör túl kicsi, hogy szolgáltassa az igényelt teljesítményt. Az új áramköröknek mindig 3 vezetékesnek kell lenniük, vagyis tartalmazniuk kell egy védőföldelő vezetéket. A pótlólagos vezetékeket nem kell a falba szerelni. Elterjedt a padlószegélylécbe való szerelés, és ez lehetővé teszi az áramkörök és más kábelek szétválasztását, (telefon/TV/adat kábelek) úgy, ahogy azt a legtöbb vezetékezési előírás megköveteli. Konnektorokat, TV vagy telefon csatlakozásokat bárhová lehet szerelni a szegélylécbe. A szegélylécek használata lehetővé teszi, hogy a vezetékcserét a legkisebb rongálással végezzék el. A szabályozás típusai Első felülvizsgálat. A legtöbb európai országban az első felülvizsgálat új épületek esetében kötelező. Tanúsított felülvizsgáló testületek dolgoznak Belgiumban, Franciaországban, Írországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svájcban. Más országok a villanyszerelők, kivitelezők tanúsítására alapoznak (Németország, Egyesült Királyság, Hollandia) vagy az áramszolgáltatók általi felülvizsgálatra hagyatkoznak. Gyakran az áramszolgáltató igényli az első felülvizsgálat jegyzőkönyvét, mielőtt beköti a villamos mérőket az új lakásokba. Időszakos felülvizsgálat. A legtöbb EU országban nincs semmilyen rendje a létező lakások időszakos felülvizsgálatának. A Cseh Köztársaságban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban hivatalosan létezik ugyan az időszakos felülvizsgálatok rendje, mely 5-től 9 évig terjedő időtartamokat tartalmaz, de a betartatás hiánya miatt ezen előírások nem érik el céljukat. Franciaországban és Olaszországban jelenleg dolgoznak az időszakos ellenőrzések szabályozásán. Eseményvezérelt felülvizsgálat. Spanyolországban, Portugáliában, Írországban és Franciaországban szükséges az elektromos hálózat felülvizsgálatának igazolása (vagy legalább egy "megfelelőségi tanúsítás") olyan épületek esetében, melyeket teljes mértékben felújítottak, vagy amelyekre építési engedélyt kértek. Másik példa az esemény-vezérelt felülvizsgálat elvégzésének szükségességére a szolgáltatási szerződés változása (Belgium) és a lakó/bérlő váltás. Lakóváltáskor általában az áramszolgáltatói szerződést egy egyszerű adminisztratív eljárással át lehet írni. Ez egy elszalasztott lehetőség. Ha ilyenkor kötelező lenne bemutatni egy friss felülvizsgálati jegyzőkönyvet (10 évnél nem régebbit), az nagymértékben növelné az európai lakások biztonsági szintjét, és garantálná, hogy a régebbi lakások elektromos hálózata is megfeleljen a legújabb szabványi előírásoknak. Kötelező felülvizsgálat és felújítás. 1990-ben Olaszországban kötelezővé vált a felülvizsgálat és a felújítás, ahol szükséges minden 1999 előtt épített lakásra. Az egyik nagyon pozitív eredmény az, hogy az olaszországi lakásoknak csak 7%-ában nincs áramvédő kapcsoló, ami nagyon jó eredmény Franciaországgal összehasonlítva, ahol ez a szám 68%. Konkrétan, egy nem több mint 30 mA-es áramvédő kapcsoló beszerelését tették kötelezővé mindenhol, ahol a védőföldelés hiányzott. A FEEDS által megfogalmazott ajánlások A háztartások elektromos hálózatának felülvizsgálatára az alábbi szabályozási rendszert lehetne bevezetni, a három fő lakástípusnak megfelelően. Tulajdonos által lakott lakások. Egy kötelező esemény-vezérelt felülvizsgálat tulajdonoscsere esetén. Mikor az áramszolgáltatói szerződés átvezetésre kerül az új tulajdonosra, az új tulajdonos köteles lenne egy friss felülvizsgálati jegyzőkönyvet bemutatni. Ezen túl, ajánlani lehet a 10 évenkénti időszakos felülvizsgálást. Bérlő által lakott lakások. A tulajdonosnak kell felelni az elektromos hálózat biztonságos állapotáért. Ezt bizonyítani kell egy friss felülvizsgálati jegyzőkönyvvel (10 évnél nem régebbi), melyet minden bérlőváltásnál be kell mutatni. A francia törvény például megköveteli, hogy a tulajdonosok ésszerűen megfelelő állapotban tartsák a bérbe adott lakásokat, és ő felel a műszaki berendezések állapotához köthető lakáson belüli eseményekért. Szociális lakások. A lakásállomány általános karbantartási programjába be kell illeszteni egy kötelező időszakos felülvizsgálati rendszert. Ez az időszak ne haladja meg az 5 évet, de gyakori lakóváltás esetében ez még rövidíthető. Következtetések A szabályozás az a katalizátor, mely szükséges a felújítások bevezetési lépéseinek a felgyorsítására. Az ehhez szükséges nemzetközi szabványok már megvannak, és egyes európai országokban már létezik is néhány korlátozott szabályozás. Ezen kívül szükséges az érdekelt felek, mindenekelőtt a fogyasztók felvilágosítása. A jobb villamos berendezések egy sor másodlagos hozadékot is generálnak. A kár, sérülések és halálesetek csökkenésén túl, a berendezések fejlesztése megnöveli a biztonságérzetet, csökkenti az áramfogyasztást, növeli a tulajdon értékét és munkahelyeket teremt. A teljes FEEDS dokumentum magyar nyelven letölthető a www.hcpcinfo.org weboldalról.  

A fényreklámokról III.

A Magyarországon elterjedt neonanyagok gyakorlati alkalmazása

Bodrogi Tibor |  2974

A korábbiakban már általánosságban szóltunk a nagyfeszültségű neon berendezésekkel kapcsolatos tudnivalókról, de érdemes szót ejteni a felhasznált anyagok és alkatrészek gyakorlati alkalmazásáról is.

A gázérzékelésről, a gázjelző rendszerekről II.

Kuthi Barna |  2774

A gázérzékelésről, a gázjelző rendszerekről II. 3. Elektrokémiai cellás érzékelők Ez az érzékelőfajta toxikus gázok és oxigén koncentrációjának mérésére alkalmas, míg az éghető gázokkal kapcsolatban felhasználása korlátozott. A cella gázáteresztő membránt, elektródákat és a cellát kitöltő elektrolitot tartalmaz. Ez utóbbi lehet folyékony vagy gél állapotban, és újabban szilárd formában is (száraz cella). A belépő gáz, átdiffundálva a membránon, az elektródákra kapcsolt polarizáló feszültség hatására vegyi folyamatot indít el, mely a gázkoncentrációval egyenes arányban álló elektromos áramot hoz létre. Az ilyen érzékelőknek igen kicsiny feszültségre van szükségük és lineárisak, pontosak, szelektívek és nagyon érzékenyek, viszont a környezeti hatásokra általában kényesek. Képesek detektálni igen kicsiny, milliomod nagyságú értéket is általában 30-60 másodperc válaszidő mellett. Alacsony hőmérséklet vagy páratartalom csökkentheti a detektor érzékenységét. Kiválóan alkalmas hordozható műszerek számára. Az elektrokémiai érzékelő élettartama általában 2-4 év. Nyilvánvaló, hogy az élettartam függ a mérendő gáz koncentrációjától, miután az elektródot vagy az elektrolitot a fent említett kémiai reakció elfogyasztja. Hidrogén és CO koncentrációt lehet vele mérni az ARH-ig és oxigént 25 térf.%-ig. A gyakorlatban az elektródok alkalmas megválasztásával minden mérgező gázhoz egyedi érzékelőt gyártanak. Érzékelőfajták, központok Maga az érzékelőelem kis méretű, sérülékeny, ezért azt egy alkalmas tokozatban helyezik el, amely a szükséges elektronikai áramkört is tartalmazza a bekötésre szolgáló sorkapoccsal együtt. A mérőrendszerek telepített vagy hordozható kivitelűek lehetnek. Célunk a továbbiakban a telepített berendezések ismertetése. Az előzőekben vázolt mérési eljárások felhasználásával a gyakorlatban olyan rendszerek terjedtek el, amelyeknél magában az érzékelőben 2 vagy 3 jelzési szint gyárilag előre be van állítva, valamint olyan rendszerek, amelyeknél az érzékelő a jelzőközpont számára 4-20 mA-s áramjelet szolgáltat. Terjednek a kompakt mérőkészülékek, főleg a szén-monoxid jelzés területén. Ezek a készülékek tulajdonképpen dózismérők, vagyis alacsony koncentráció megjelenése esetén hosszabb idő elteltével, ám növekvő koncentrációnál egyre rövidebb időn belül adnak riasztójelzést. Míg az előre beállított jelzési szintű érzékelőkkel működő rendszerek csak az adott szint meghaladása esetében jeleznek (előjelzés, riasztás), addig a 4-20 mA-s analóg jelet szolgáltató érzékelők szélesebb körű szolgáltatást nyújtanak. Ezek az előnyök: a méréshatáron belül beállítható több, szabadon megválasztható jelzési szint, ezekhez a szintekhez külön vezérlések rendelhetők, a központon több kijelzési tartomány jeleníthető meg. Egyes központok kezelői beavatkozást nem igénylő működésre is beprogramozhatók, ezáltal teljesen autonóm üzemmódban működtethetők. A tűzjelző berendezés-gyártók forgalomba hoztak olyan modulokat, melyekkel gázérzékelőket lehet a tűzjelző hálózathoz csatlakoztatni, ily módon a gázjelzéssel kapcsolatos jelzési-vezérlési feladatokat is a tűzjelző központ látja el. Létesítés Érzékelőket kell felszerelni valamennyi olyan térségben, ahol veszélyes gázkoncentráció alakulhat ki. Egy helyhez kötött gázérzékelő rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy felügyelni lehessen a létesítménynek azon részeit vagy térségeit, amelyekben veszélyes gázok gyűlhetnek fel és ekképpen egészségi kockázat vagy veszélyhelyzet áll elő. A rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy hallható, illetve látható (vagy mindkét) riasztó jelet szolgáltasson a gáz felgyülemlésének úgy jelenlétéről, mint elhelyezkedéséről, oly módon, hogy automatikus üzemben az alábbi intézkedéseket lehessen megtenni: a szellőztetés vezérlése, az érintett térségek biztonságos kiürítése. Az építőipar területén gázjelző berendezések létesítése gázüzemű kazánházak (metán) és mélygarázsok (szén-monoxid) esetében kerül előtérbe. A hazai piacon beszerezhető rendszerek sokfélesége miatt e helyen a hálózatépítésre egységes "recept" nem adható, ezért minden esetben a tervre, illetve a berendezés gépkönyvében leírtakra kell támaszkodni. A telepíteni szándékozott rendszer eleve meghatározza a szerelés kivitelét. Egyesek egy vagy több jelzővonalra (távadó-lánc) felfűzött és egyedi vagy csoportcímmel megkülönböztethető érzékelővel működnek, másoknál különálló vezetékkel kell minden egyes érzékelőt sugaras elrendezésben csatlakoztatni a jelzőközponthoz. A rendszerek többnyire három- vagy négyvezetékes kábelstruktúrát igényelnek. Ismeretes a központhoz visszatérő hurokkialakítású jelzőhálózat is. A háromvezetékes csatlakozás esetében két vezeték a tápfeszültséget hordozza, míg a harmadik a jelvezeték. Központtípustól függően a tápfeszültség érpár pozitív vagy negatív ága a közös. A négyvezetékes rendszernél két ér a tápfeszültség számára, kettő pedig a központ és az egyes érzékelők közötti soros kommunikáció érdekében szükséges. Tűzjelző hálózattal kombinált, ahhoz illesztőmodullal csatlakoztatott gázérzékelők alkalmazásakor nem szabad megfeledkezni külön tápvezeték kiépítéséről. Amennyiben egy jelzővonalra több érzékelő (távadó) van párhuzamosan csatlakoztatva, úgy a kábel kiválasztásakor tekintettel kell lenni az érzékelőnkénti tipikusan 50-100 mA nagyságú tápáram-felvételre. (A távadó áramfelvétele egyes gyártmányoknál 500 mA is lehet!) Amennyiben a gyártó ajánlása arra kitér, az elektromos zavarok elleni védelem érdekében használjunk árnyékolt kábelt. A gyakorlatban szerzett tapasztalat szerint a tervezői kiírás sokszor nem terjed ki minden részletre, így kétséges esetben, még a telepítés megkezdése előtt tanulmányozzuk a rendszer gyártó által kiadott műszaki leírását. Gépkocsitárolók Mélygarázsokban szinte kivétel nélkül minden esetben kötelező szén-monoxid érzékelő berendezést felszerelni, miután a munkahelyek kémiai biztonságáról intézkedő, már idézett rendelet előírásait eme építmények esetében is alkalmazni kell. Többszintes, nyilvános garázsok esetében számításba kell venni, hogy az első szintet feltehetően sokkal többen fogják igénybe venni, mint a mélyebben lévőket. A gépi szellőztetést ventilátorok végzik. Építészeti, tűzvédelmi és áramlástechnikai okokból egy garázs esetenként több, független szellőztetési szakaszra van osztva. Normál esetben a szellőzés keresztirányú, mert ezzel a megoldással jó téröblítés érhető el. Az egyenletesen elosztott szellőzőnyílások azt a célt szolgálják, hogy a garázs egyetlen helyén se lépjen fel a megengedettnél nagyobb károsanyag-koncentráció. A szellőztetés vezérlésénél a légtechnikai rendszer kialakítását, működését, a térkapcsolatokat is figyelembe kell venni. Az elszívó berendezés célszerű okból nem csak a kipufogógázok, hanem tűz során keletkező égéstermékek eltávolítására is alkalmas lehet. A kezelő nélküli üzemmódot is felkínáló rendszert első sorban társasházak garázsa esetében célszerű telepíteni, hiszen ott a kezelés (nyugtázás, jelzéstörlés) központi felügyelet hiányában nem oldható meg. (A központ bekapcsolja a szellőzést, riasztásjelzést generál, a veszélyhelyzet elmúltával a jelzések törlődnek és a központ fokozatosan alaphelyzetbe tér vissza.) Ilyen autonóm működésű központ alkalmazásánál a hibajelzés megjelenítéséről azonban feltétlenül gondoskodni kell. Az érzékelők elhelyezése, beállítás A jelzőhálózat létesítése során gondoskodni kell a kábelek, vezetékek mechanikai védelméről. Ajánlott szerelési mód: páncélozott kábel szabadon szerelve, vagy MT jelű vezeték, ill. tűzjelző kábel szabadon szerelt vastag falú műanyag csőben elhelyezve. A rézvezető keresztmetszete legalább 1 mm2 legyen. Amennyiben egyazon jelzővonalon több érzékelőt kell működtetni, úgy a csatlakozásokat megfelelő védettséget adó műanyag elágazó dobozokban, sorkapocs felhasználásával kell elkészíteni. Tekintettel arra, hogy ez a levegőnél kevéssel kisebb sűrűségű gáz belélegzés útján kerül a szervezetbe, az érzékelőket ezért "orrmagasságban", vagyis padlószint fölött 1,5-1,7 m magasságban, lehetőleg tartópilléren kell elhelyezni. Az egy érzékelő által felügyelhető terület 100-300 m2, mely a tér geometriájától, tagoltságától, szellőzöttségének állapotától, az érzékelő tulajdonságaitól függ. A gyárilag beállított előjelzési és riasztási szintek gyártmánytól függően lehetnek pl. 100 ppm és 200 ppm, vagy 50, 100, 200 ppm értékűek. Az analóg működésű érzékelők 4-20 mA kimenőjelet szolgáltatnak, ami a jelzőközpont segítségével igény szerinti szintbeállítást tesz lehetővé. Sok esetben az alacsony előjelzési és riasztási szint indokolatlan vészjelzést generál. 50 vagy 100 ppm koncentráció gyakran létrejön egy induló, vagy járó motorral álló gépkocsi környezetében. A helyi feldúsulás a kipufogócső környezetében olykor 800-1000 ppm-et is elérhet. A mérhető koncentráció időben és térben változó, és arra jelentős befolyással van a szellőzöttség állapota is. Arra való tekintettel, hogy a vonatkozó rendelet CO-gáz esetében csúcskoncentrációnak CK=132mg/m3 (113ppm) értéket határozott meg, úgy beállítható szintek lehetőségét felkínáló berendezés esetében előjelzésnek 100 ppm-et, riasztásjelzésnek 200-250 ppm-et válasszunk. A több jelzési szintet kínáló gázjelző berendezés nyújtotta szolgáltatást kétfokozatú szellőzőberendezés esetében lehet előnyösen kihasználni. Az ellenőrzött területen az érzékelők térbeli elrendezését a szellőztető berendezés befújó és elszívó nyílásainak helye, az építészeti kialakítás és a várható járműforgalom határozza meg. Az eredményes működés érdekében ezért az érzékelőket nem szabad szellőzőnyílások közelében, közvetlenül a parkolóhelyek mögött, vagy közvetlenül a fő közlekedési utak fölött elhelyezni. Riasztáskor fényjelzőket (villogó feliratú táblák) - esetenként hangjelzőket - kell működtetni. A fényjelzőket a garázs területén legfeljebb 400m2-enként, a fő közlekedési utak fölött vagy falfelületen, de bárhonnan jól láthatóan, a hangjelzőket a hallhatóság szem előtt tartásával (járó motorú gépkocsiban ember is tartózkodhat) kell elhelyezni. A fényjelzők felirata a következő tartalmú legyen: "CO-VESZÉLY! A GARÁZST GYORSAN ELHAGYNI! MOTORT LEÁLLÍTANI!". Riasztásjelzéskor meg kell akadályozni a garázsba történő behajtást is (a bejárati lámpa tilos jelzésre való állításával, sorompó zárásával, vagy blokkolásával). Az állandó garázsfelügyelet helyiségében is kell lennie figyelmeztető jelzésnek. Amennyiben az érzékelőket előzőleg már beszerelték, de a helyiségben átmenetileg az ott üzemszerűen folyó tevékenységtől eltérő munkák folynak (felújítás, festés, hegesztés, takarítás stb.), úgy az érzékelőket kikapcsolás után le kell szerelni vagy olyan módon szükséges megvédeni, amely lég- és vízmentes zárásukat teszi lehetővé a munkák alatti behatások elkerülésére. Ellenkező esetben az érzékelők tönkremehetnek! Egyértelműen jelölni kell, hogy üzemen kívül vannak. A vizsgálatot, beszabályozást és a rendszeres karbantartást erre a célra szolgáló hiteles gázmintákkal szabad csak végrehajtani! Az érzékelő méréstartományát meghaladó, tartós behatás ugyancsak működésképtelenséget eredményezhet! Kazánházak A gáz és olajtüzelésű berendezésekről a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény és a végrehajtására vonatkozó 1/1977 (IV. 6.) NIM és a 11/1982 (VII. 18.) IpM sz. rendelet intézkedik. A gázérzékelő berendezés a használt gáz alsó robbanási határértékének 20 tf%-án hallható és látható módon adjon jelzést, és egyidejűleg kapcsolja be a vész-szellőztető berendezést, valamint az alsó robbanási határértékének 40 tf%-án szüntesse meg a teljes berendezés gázellátását, valamint hajtsa végre a helyiség villamos szempontból való leválasztását, kivéve a vész-szellőzést és vészvilágítást. A gáztüzelő berendezés helyiségén kívül kell telepíteni a berendezés leválasztó főkapcsolóját, a vészszellőző berendezés kapcsolóját és a gázjelző berendezés által működtetett részleválasztó kapcsolót. Ha a gázjelző berendezésnek az ellenőrzött térben lévő villamos szerelvényei nem robbanásbiztos kivitelűek, akkor az automatikus részleválasztásnak ezekre is ki kell terjednie. Ennek elkerülése érdekében a gázérzékelő robbanásbiztos kivitelű kell, hogy legyen. A vezetékeket és tartozékaikat a lehetőség szerint úgy kell létesíteni, hogy ne legyenek kitéve mechanikai sérülésnek, korróziónak, vegyi hatásoknak és hő hatásának. Ha az ilyen jellegű hatások elkerülhetetlenek, akkor védőintézkedéseket kell alkalmazni (pl. védőcsőben kell szerelni) vagy a kábel- és vezetéktípust kell megfelelően megválasztani. A mechanikai sérülés veszélyének csökkentése céljából többek között páncélozott, árnyékolt kábel, vezeték használható. Elterjedt típus az SZRMKVM-J jelű kábel. Kábelek és vezetékek csatlakoztatását azok típusának megfelelő kábelbevezetővel kell végezni. A falban a kábelek vagy védőcsövek átvezetésére szolgáló nyílásokat hatékonyan tömíteni kell. A kábeleket, vezetékeket lehetőleg megszakítás nélkül kell vezetni. Az érzékelő vezetéke csak a térségen kívül elhelyezett szekrényben, sorozatkapcsok felhasználásával csatlakoztatható a gázjelző központ specifikációjában megjelölt kábelhez vagy vezetékhez. Az érzékelőt mindenkor a gyártó által előírt pozícióban kell felszerelni, mert csak így biztosítható annak helyes működése (pl. úgy, hogy a szenzor "lefelé nézzen"). Földgáz (metán) érzékeléséhez a detektor a mennyezettől mérve legfeljebb 20-30 cm távolságban lehet. Ez a követelmény az alkalmazott szerelőidom használatakor automatikusan teljesül. Kazánházban a berendezés felszerelését végezheti villanyszerelő, de az üzembe helyezés (majd a karbantartás is!) minden esetben erre jogosult, szakvizsgával rendelkező szakember feladata. Ő ugyanis írásos nyilatkozatot tesz a berendezés szabványosságáról, a megfelelő működésről. Az üzemeltető a garanciát csak a szabályosan üzembe helyezett és karban tartott berendezésre érvényesítheti. Érzékelők vizsgálata, karbantartás A berendezés időszakos ellenőrzésére és beállítására nagy gondot kell fordítani. Ez a művelet alapvető fontosságú a rendszer megbízhatóságának megőrzése érdekében. Az ellenőrzést valamennyi érzékelőnél hiteles koncentrációjú mintagázzal végezzük. Hagyjunk mindig megfelelő hosszúságú időt a jelzések megjelenésének, a vezérlés létrejöttének. A rendszer jellemzőivel, sajátosságaival, az alkatrészek élettartamával stb. kapcsolatos észrevételeket gondosan jegyezzük le. Egyes szállítók kikötik, hogy az üzembe helyezést csak saját vagy az általuk megbízott szakember végezheti el a garancia érvényesíthetősége okán. Tilos és káros, ezért kerülni kell azt a gyakorlatot, amelyben az érzékelők működőképességéről cigarettafüsttel, vagy pl. öngyújtóból kiáramló gázzal kívánnak meggyőződni. Ennek a teljesen szakszerűtlen beavatkozásnak eredményeként szinte biztosan számíthatunk az érzékelők használhatatlanná válására. Nem éri meg próbálkozással kockára tenni az érzékelők épségét! Gondoljunk arra, hogy a szén-monoxid érzékelőnek milliomod résznyi koncentrációt kell érzékelnie! Újonnan telepített rendszer üzembe helyezését követően az ellenőrzést, szükség esetén a beállítást a legtöbb gyártmány esetében nagyobb gyakorisággal kell végrehajtani. Katalitikus érzékelőknél a kezdeti időszakban 2-3 hetes időközökben szükséges a nullpontot ellenőrizni. Egy-egy üzemi periódus két ellenőrzés között pedig ne legyen 6 hónapnál hosszabb. Az az időintervallum, mely szerint az ellenőrzést el kell végezni, különböző tényezőktől függ, beleértve az alkalmazott érzékelési technikát, az üzemeltetés alatt fennálló környezeti körülményeket. Általános gyakorlat és a gyártók előírása szerint az újra beállítás gyakorisága 6 hónap. A korszerű érzékelőkben működő mikroprocesszor viszont folyamatos önellenőrzést (nullpontállítás, linearizálás), valamint digitális szűrést (analóg értékek integrálása) hajt végre, ezért ezeknél utánállítás nem szükséges, de egyeseknél nem is lehetséges. A vizsgálat ekkor csupán a jelzési szintek ellenőrzésére kell, hogy korlátozódjon. Végszó Cikksorozatunkban áttekintettük a gázok mibenlétét, röviden foglalkoztunk a mérgező gázok tulajdonságaival, a jelzésükre alkalmas legelterjedtebb érzékelő-fajtákkal, és kitértünk a gázjelző berendezések létesítésével, szerelésével kapcsolatos kérdésekre. Csak egy szakszerűen felszerelt és üzembe helyezett, majd hosszú működése során megfelelően karbantartott berendezés szolgálja azt a biztonságot, amelynek elérése érdekében került sor felszerelésére. Felhasznált irodalom: G. Frigo: Mérgező és éghető gázok érzékelése; VDI 2053 Légtechnikai berendezések garázsok és alagutak számára. Garázsok. (1989); A német belügyminisztérium rendelete garázsokról és beállóhelyekről. GaVO-Garázsrendelet. 1989. szeptember 13.; Gyártói termékismertetők.  

Az EPH hálózatok telepítésének néhány vetülete

A műszaki ellenőr válaszol III.

Horogh Gyula |  32 160
1

Az áramvédő-kapcsolókkal (a továbbiakban ÁVK) foglalkozó írások a villanyszerelési szakirodalom jelentős részét alkotják: e lap oldalain is több publikáció tárgyalta a vonatkozó problémákat. Az EPH rendszer alapvető gyakorlati kérdéseit ismertető írásunk elején is érdemes a következő, ÁVK-val kapcsolatos történetet végigkövetni.

A szabványügyi szervezetek és a szabványok jelei

Luspay Ödön |  13 036
1

2002-ben kezdtük el sorozatunkat, amelyben a szabványokkal illetve a szabványosítással kapcsolatos olyan tudnivalókat ismertettük, amelyek ismerete a mindennapi munkavégzés során is előnyös, illetve szükséges. Beszámoltunk arról, hogy milyen változások történtek e téren az elmúlt években. Tapasztalatok szerint olvasóink előtt nem minden esetben világos a különböző nemzetközi, európai és magyar szabványosító szervezetek betűjeleinek, illetve az általuk kibocsátott szabványok jeleinek jelentése. A következőkben ezekről adunk áttekintést.

Áramfejlesztők alkalmazása

Székely Sándor |  11 782
2 5 (2)

Ebben a cikksorozatban elsősorban a kisebb rendszerek, családi házak, társasházak, éttermek, boltok energetikai rendszereivel foglalkozunk, de a teljesség kedvéért nagy objektumok (ipari üzemek, irodaházak, kórházak, kereskedelmi áruházak, távközlési és közlekedési objektumok) jellemzőit is érintjük, tehát a megállapítások általános érvényűeknek tekinthetők.

Áram-védőkapcsolók III.

netadmin |  5161
2 5 (1)

Az áram-védőkapcsoló – jelen alkalmazásban – nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a közvetett érintés elleni védelem kikapcsoló készüléke. Alkalmazása – az előző két cikkemben ismertetettekre hivatkozva – számos szempontból előnyös, jelen esetben arra kívánok rávilágítani, hogy a gyakorlati alkalmazása milyen követelményeket állít a méretezéssel, ellenőrzéssel szemben.

Épületfelügyeleti kijelzőegység

Az EIB technikájáról XXV.

Nagy Lajos |  2567

Az épületfelügyeleti kijelzőegységet a lakás egy központi helyén elhelyezve az épületautomatizálási funkciók kijelzésére és befolyásolására használhatjuk.

DOCWin – számítógépes tervezés és termékválasztás

Darvas István |  5312
1 5 (1)

Az ABB SACE szilárd tapasztalatai az ipari elektromos szereléstechnika területén biztosították azt a szakmai hátteret, melyre a DOCWin számítógépes tervezési és termékválasztási szoftver épül. Ez a program lehetővé teszi komplex, kis és középfeszültségű hálózatok – úgy sugaras, mint hálós kialakítással – számítását, méretezését az energia szolgáltatói vagy generátoros táplálástól a végfelhasználó fogyasztóig.

Fénymérők

netadmin |  2842

Légbekötés – áramütéssel

netadmin |  3687
1

1998-ban a Szombathelyi Városi Bíróság kérte fel szakértőnket igazságügyi szakértői vélemény készítésének céljából egy olyan esettel kapcsolatban, amikor is a nagyfeszültségű hálózatra történő csatlakozás kiépítése közben történt végzetes kimenetelű baleset.

Medencevilágítás

netadmin |  3863

A medencevilágítás elsődlegesen nem a víz alatti látást, tájékozódást szolgálja. Sokkal inkább arról van szó, hogy fényeffektusokkal attraktívabbá kívánják tenni a pihenést. Ennek érdekében egyre gyakoribb a színes világítás. A színváltások variálása a kontrasztérzékelésre épülő látás miatt mozgásérzetet kelt, ami vizuális élményként jelenik meg tapasztalatainkban. Ennek megfelelően tehát a medencevilágítás elsődleges funkciója nem a biztonság növelésében, a tájékozódás megkönnyítésében stb. keresendő, hanem a kikapcsolódás élményszintjének emelésében, tehát ez nem munka- vagy célvilágítás, hanem ún. dekoratív világítás.