A fényreklámokról III.
A Magyarországon elterjedt neonanyagok gyakorlati alkalmazása
2005/4. lapszám | Bodrogi Tibor | 3344 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A korábbiakban már általánosságban szóltunk a nagyfeszültségű neon berendezésekkel kapcsolatos tudnivalókról, de érdemes szót ejteni a felhasznált anyagok és alkatrészek gyakorlati alkalmazásáról is.
A rendszerváltás óta minden európai gyártó termékei megjelentek nálunk, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szakma egymáshoz hasonló típusú anyagok és alkatrészek felhasználására rendezkedett be. Ezek az anyagok Magyarországon a kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, a nagyobb neongyártó cégek általában közvetlenül importálják azokat, és egy részük továbbértékesítéssel is foglalkozik. Sajnos olyan komplex raktárkészlettel ez idáig egyik cég sem rendelkezett, hogy teljes körűen korrekt módon folyamatosan ki tudja szolgálni az igényeket, ezért a legtöbben a kisebb tételű anyagbeszerzések miatt is importra szorítkoztak.
Az elmúlt időszakban néhány kereskedő cég is felfigyelt a piac e szegmensének növekvő igényeire és jelenleg több komoly raktárbázis van kialakulóban Budapesten, akik a teljes körűen kívánják kiszolgálni a hazai neongyártókat. E törekvések vélhetően rugalmasabbá teszik a mindennapi életet, és a neongyártóknak talán nem szükséges komoly összegeket fordítani a saját raktárkészletükre, mert az egyéb anyagokhoz hasonlóan a neonalkatrészeket is könnyedén egyik napról a másikra beszerezhetik a számukra legszimpatikusabb cégtől. Az alapanyagok általában Olasz- és Németországból származnak, ezen belül főleg olasz oldalon több gyártmány közül is válogathatunk. Az alapanyag gyártó cégek komoly figyelmet fordítanak a felhasználókkal történő kapcsolattartásra, évente több alkalommal nagy sikerű bemutatókkal, kísérletekkel egybekötött szimpóziumokat szoktak szervezni, német és olasz gyártók mérnökeinek előadásai során.
Olasz és német alapanyagok a hazai neongyártóknál
A neoncsöveket, mint már említettük alapvetően két nagy csoportra tudjuk osztani: a csak porozott és az anyagában színes plusz fényporozott csövekre. Színes csövekben általánosságban az olasz gyártmányok (GLOSTERTUBE és TECHNOLUX) a piacvezetők, míg a normál porozott csöveknél általában német (NEON PRODUCTS) cég termékei a sűrűbben használatosak, de természetesen minden típus és szín az előbb említett két ország gyártóinak kínálatában is megtalálható.
Az üvegcsövek többféle összetételben készülnek. Ezeken belüli felhasználást általában a különböző területeken más és más szakmai kultúra és megmunkálási technológia, stílus határozza meg. Vannak egyes speciális feladatok, melyekre kimondottan speciális összetételű üvegcsöveket érdemes használni. Ilyen például a POP neonoknál alkalmazott csavart, bonyolult alakzatok, ezeket általában a könnyű megmunkálhatóság céljából ólomüvegből szokás elkészíteni. Az eltérő összetételű üvegek különböző technológiát igényelnek és eltérő megmunkálási tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek a mi tapasztalataink szerint a következők.
Az üvegcső hajlítása a következő módon történik: először az asztali égőn szélesebb-hidegebb lánggal lassan melegítjük a hajlítani kívánt A különböző típusú üvegek eltérő mechanikai tulajdonságúak. A nátronüveg általában vékonyabb falú és törékenyebb az újabbaknál. Ennek következményeként gyorsabban szükséges a megmunkálást elvégezni, a pontos munkához többször szükséges felmelegíteni az adott szakaszt.
Az üveg a többszöri felmelegítés után sem színeződik el. szakaszon, mert a hirtelen hőhatás az üveg elrepedésével járhat. Ezután beállítjuk a megfelelő láng szélességet és hőmérsékletet, a melegítési pont a láng középső kétharmadának a hegyén van. Ezen a ponton kell folyamatosan, körkörösen melegítenünk a csövet, amíg az képlékennyé válik, de még nem kerül olvadt állapotba. Ekkor a rajzsablon alapján húzzuk a csövet a kívánt szögben és alakban, majd a hajlításnál elvékonyodott, esetleg meggyűrődött üveget a csőbe fújva kiegyenlítjük. Amint a sablonhoz véglegesen hozzáigazítottuk az üveget, hagyjuk lehűlni a szabad levegőn.
A különböző típusú üvegek eltérő mechanikai tulajdonságúak. A nátronüveg általában vékonyabb falú és törékenyebb az újabbaknál. Ennek következményeként gyorsabban szükséges a megmunkálást elvégezni, a pontos munkához többször szükséges felmelegíteni az adott szakaszt. Az üveg a többszöri felmelegítés után sem színeződik el.
Az ólomüveg vastagabb falú, hosszabb ideig képlékeny marad, amely persze csak másodpercekben mérhető, de éppen ezért nem szükséges a többszöri felhevítés. Könnyen megmunkálható viszont a melegítési pontoknál az ólom, igaz egy része kicsapódik az üveg külső felületére és ez csak jelentős pluszmunkával, speciális sav segítségével mosható le. Újabban az olasz és német gyártók EUROLITE márkanéven ismert új összetételű anyagot hoztak forgalomba, mely ötvözi az ólom és a nátron üveg kedvező tulajdonságait és nem igényel utólagos tisztítást, viszont rugalmasabban megmunkálható. Ezt a típust „ólommentes ólomüvegnek” is becézik.
Francia és spanyol területeken elterjedtek a kemény (pyrex) üvegek, melyek sokkal magasabb hőfokon oxigén hozzáadásával munkálhatók meg. Speciális keményüveg elektródák szükségesek hozzájuk, viszont mechanikailag ellenállóbbak a külső behatásoknak, ezért talán ilyen szempontból hosszabb élettartamúak, de a megmunkálásuk is hosszadalmasabb. A keményüveget a neon szakmában elsősorban a szivattyúk csőrendszerének építésére használják. A lágyüveggel történő forrasztást 7-8 feszültség kiegyenlítő réteggel oldható meg. Az anyagában színes csövek minden esetben ólomtartalmúak, általában ridegebbek, nehezebben megmunkálhatóak és a felhevítéskor elszíneződnek, de lehűlve visszanyerik eredeti állapotukat.
Három gyártó szállít elektródákat
Az elektródák jellemző tulajdonságai a működési áram és fizikai méretek valamint az átmérő és az üvegtest hossza. Hazánkban három nagyobb gyártó, a MASONLITE, a német NEON PRODUCTS és az olasz TECHNOLUX cégek elektródái az elterjedtek. Általában minden külföldi neonkereskedő cég az általa forgalmazott termékekhez e három típus valamelyikét ajánlja. Minden gyártmányban kapható a normál és a szívócsővel ellátott típus is, és mindegyik gyártmány az elektródafémen kerámia gyűrűvel rendelkezik.
Érdekes, hogy a 1960-as és 70-es években Magyarországon is gyártottak elektródákat, sőt a gyártó gép szintén hazai fejlesztésű volt, melyet külföldön is értékesítettek. A különböző átmérők különböző hosszúságban és működési árammal kaphatók. A működési áramot az elektromos méretezés alkalmával választjuk a már ismertetett szempontok szerint, és ehhez minden esetben biztonsági tényező figyelembevételével választunk minimum 20-30 százalékkal nagyobb üzemi áramra tervezett elektródát. Az átmérőt lehetőség szerint a cső átmérőjével hangoljuk össze. A hosszúságot az elektróda elhelyezése határozza meg. Egyenes és merőleges elhelyezésnél rövidebb, aláhajtott, fektetett kialakításnál hosszabb elektródákat érdemes használni.
Az elektróda felforrasztását kézi forrasztó stekkerel szokás elvégezni, de vannak szakemberek, akik ezt a műveletet is asztali lámpán végzik el. A művelet az üvegcső végének lezárásával, legömbölyítésével kezdődik, majd az elektróda helyén lyukat képezünk réztű segítségével és levegő befújásával, majd párhuzamosan az elektróda nyitott végét is felhevítjük, ezután a két izzó felületet összeillesztjük, és együtt továbbmelegítve összeolvasztjuk. A külső és belső nyomást levegő befújásával egyenlítjük ki. Az összeforrasztást követően kell beállítani az elektróda végleges helyzetét egyenesre, merőlegesre vagy fektetettre. Az üvegben maradt feszültséget a gócpont körüli felület átmelegítésével kell megszüntetni, ennek a műveletnek a hiánya ugyanis a kész feltöltött üzemképes cső elrepedését okozhatja az elektróda közvetlen közelében. Az üvegben lévő feszültségek általában két héten belül jelentkeznek. Az elektródákat nátron és ólomüvegből is készítik.
A neoncsövek megmunkálásához az általános üvegtechnikai eszközökön túl szükség van néhány speciális eszközre is. A legfontosabb eszközök az asztali égőfej és kézi forrasztó (azaz stekker), amelyek típustól függően vezetékes gázzal és palackos propán-bután gázzal is működhetnek. A PB gázt minden esetben oxigénnel szokás dúsítani, a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. Az asztali égőfejet a csövek hajlításához, a stekkert az elektróda és két üvegcső összeforrasztásához használjuk. A nagyobb méretű íveket sorégő segítségével hosszabb csőszakaszok egyidejű melegítésével lehetséges megoldani. Továbbá ahhoz, hogy hajlításkor az íveket és sarkokat szépen ki lehessen fújni, az üveg egyik végét gumidugóval zárjuk le. Az üveget keményfém éllel ellátott vágóval karcoljuk és azután tudjuk annak mentén eltörni. Az elektróda felforrasztásakor szükség van a luk kialakításához egy fém tűre is. Megmunkáláskor a csövet keményfával súlyozzuk, vagy speciális csőfogó állványban rögzítjük. Elektródák felforrasztásakor szintén fújni szükséges az üveget, melyet a cső végén kialakított „spiccre” tudunk csatlakoztatni. Ezzel a néhány eszközzel már el lehet végezni a neoncsőgyártás üvegtechnikai részét, de hiába vannak remek szerszámok, ha hiányzik a kézügyesség, a szaktudás és sokéves tapasztalat.
Trafók kül-és beltéri alkalmazásokra
A trafókat alapvetően két nagy csoportra tudjuk osztani, azaz a hagyományos vasmagos szóró és a porvasmagos elektronikus transzformátorokra. Szóró transzformátorokból az elterjedt típusok az olasz DIEMME, FART, SIET és a német NEON PRODUCTS gyár termékei, míg elektronikus trafókból az olasz ELETTRONICA PER LUCE és a német HANSEN gyártmányok. Az olasz transzformátorok felépítése nagyon hasonló, mindkettő műgyantával kiöntött szilárd burkolatú, IP44-es védettségű és eltávolítás esetén mindegyik fedőlapja megszakítja az áramkört. A német trafó gyári állapotában nem alkalmas közvetlenül kültéri felhasználásra, ezért célszerű a lemezből dobozt készíteni.
A Neon Products trafók fizikailag is nagyobb méretűek és nehezebbek, viszont előnyük, hogy a fényerősséget (áramerősséget) a sönt elmozdításával tudjuk változtatni. Magyarországon az olasz transzformátorok az elterjedtek elsősorban az áruk és a praktikus felhasználásuk miatt. Ezekben közvetlenül ki van alakítva a hely a földzárlatvédelemnek, de kompletten elektronikával és zavarszűrő kondenzátorral is meg lehet rendelni azokat. Természetesen újabban már a Neon Products is szállítja trafóit ezekkel a felszereltségekkel, és a teljesen nyitott kivitel egyébként is kiváló hűtést biztosít. A nagyfeszültségű oldalon három kivezetése van, így két külön áramkör alakítható ki azonos feszültséggel, például: 2x2 kV vagy 2x4 kV. Mindkét nemzet gyártói szállítanak trafóikhoz csoportos földzárlatvédelmeket, melyekkel 3-5 trafó egyidejű védelme is megoldható. Minden típusnál fontos odafigyelni, hogy a méretezés korrekten a trafó karakterisztikájának figyelembevételével készüljön, és ennek megfelelő csőmennyiség kerüljön csatlakoztatásra. A méretezésre vonatkozó képleteket és táblázatokat a gyártók prospektusaikban bocsátják a felhasználók rendelkezésére.
Kábelrengeteg
A szerelési anyagokban is nagyon széles a választék minden gyártó részéről. Kábelek területén csak olyan termékek kerülnek forgalomba, melyek megfelelnek az Európai Uniós követelményeknek is. A nagyfeszültségű kábelek alapvetően a szigetelésben különböznek. A kábel típusát a szigetelő anyaga és a mértéke határozza meg. A szigetelés PVC vagy szilikon alapanyagú, és különböző színekben fehér, fekete, átlátszó és sárga színekben kapható. A kábeleket általában 5, illetve 10kV-ig javasolják felhasználni, azonos értékű kábelek még átmérőben is eltérhetnek.
Minden szerelés esetén érdemes, illetve a szabvány szerint kötelező védőcsőben (gégecsőben) elhelyezni. A POP neonoknál beltéren szokás a védőcső nélküli kábelezés. Nem szabad elfelejteni, hogy a nagyfeszültségű kábeleket minden esetben külön védőcsőben, egymástól függetlenül szabad csak elhelyezni. A lemezfelületeken való átvezetést – a mechanikai sérülések elkerülése végett – szilikon átvezető furatba helyezéssel szabad megoldani, melyeket szintén több színben és filléres áron lehet beszerezni. Ugyan ez az alkatrész megtalálható az elektródák átvezetéséhez is minden átmérőben, általában átlátszó szilikonból. Az elektródák és a kábelek közötti kapcsolatot is szintén minden esetben szigetelni szükséges, az ehhez kellő csősapka különböző átmérőben, színben és anyagból megvásárolható, sőt kialakításban is többféle létezik. Feltétlenül a szilikon sapka a javasolt, mert UV álló, hőálló és több év múlva is rugalmas marad, ellentétben a PVC-vel, ami hajlamos az elszíneződésre és megkeményedésre. Az elektródák szigetelése régebben nem volt elterjedt és sokan „kispórolták” a reklámból e szintén csekély költségű, viszont elengedhetetlenül fontos alkatrészt.
Széleskörű rögzítési lehetőségek
A neoncsöveket minden esetben valamilyen alapszerkezetre, de legalább is alapfelületre szereljük fel, és ehhez csőtartókra van szükségünk, melyekből szintén nagyon sokfélét kínálnak a kereskedők és a gyártók. Léteznek önfúrósak, csavarozhatóak is, más és más rögzítési lehetőséggel. Általában a konzolokhoz rézdróttal rögzített megoldások a legelterjedtebbek és időállóbbak.
Olaszországban az úgynevezett „T bakkok” az elterjedtek, melyeket önfúró és metrikus végződéssel is rendelhetünk különböző magasságokkal 10-50 miliméterig. Mindkét országban gyártanak plexiből is csőtartókat különféle kialakításban és magasságban, melyekre a csövet dróttal és műanyag kötegelővel is tudjuk rögzíteni. A POP neonokhoz kaphatók rugós csőtartók is, amelyek a szállítás és szerelés közben védik a csöveket a rázkódás okozta törés ellen. Ezeket a karcsú kialakítás miatt nem javasolt kültéren alkalmazni, inkább kifejezetten a beltéri, bonyolult kialakítású csöveknél. A tartók villa kialakításai készülhetnek plexiből és fémből is és ehhez csatlakozik a rugós tag.
Egyszóval a kínálat elég széles és folyamatosan bővül, hiszen ezen a területen is egyre nagyobb a verseny a különböző gyártók és kereskedők között. Remélhetőleg ez nálunk is így lesz a kialakulóban lévő lerakatoknak, raktárbázisoknak köszönhetően. E verseny nyertesei biztosan a neongyártók és szerelők lesznek, akik a paletta bővülésével még jobb minőségű, még szebb és még biztonságosabban üzemelő reklámokat fognak tervezni, gyártani és szerelni.
