Villanyszerelők Lapja

Ledneczki László

okl. villamosmérnök

 43 | |

Ledneczki László cikkei

Ledneczki László

A transzformátorokról általában

2013. augusztus 14. |  14 340
1

Az áramellátás egyik nélkülözhetetlen elektromos eleme a transzformátor. Ez a végtelenül egyszerű elektromos berendezés szinte minden elektromos háztartási eszközünk szerves részét képezi. A nagy ipari erőművek, elektromos hálózatok, számítógépek, adapterek, telefontöltők nélkülözhetetlen alkatrésze. Ez az eszköz felel a megfelelő energiaátvitelről, különböző elektromos jelek továbbításáról és a különböző feszültségek egymástól való elszigeteléséről.

Az inverterekről általában

2013. április 17. |  27 916
1

Napjainkban az elektromos energiát számtalan eszközünk tápellátására használjuk. Életünket már nem is tudjuk elképzelni villamos energia nélkül, ezért ha „elmegy az áram” az otthonunkban mindent megteszünk annak érdekében, hogy újra a megszokott rend legyen az elektromos készülékeinkben és életünkben.

Egy kapumozgató motor hibanaplója

2011. december 14. |  30 374
1

Manapság egyre több kisegítő elektromos eszköz vesz minket körül, főleg az új építésű, modern lakóparkok, családi házak környezetében. Még be sem léptünk a kapun, máris egy elektromos kapumozgató áll rendelkezésünkre, melyet a technikának köszönhetően akár a mobiltelefonunkról is vezérelni tudunk.

Sajnos az ember alkotta eszközök körében semmi nem tart örökké. Néha ezeket a technikákat is javítani kell, de miként is álljunk hozzá? Amennyiben laikus felhasználók vagyunk, úgy bizonyosan nem rontunk el semmit, ha csak szemrevételezzük a meghibásodást. Általánosságban az előző telepítő céget vagy szakembert nem lehet már megtalálni, tehát csak abból dolgozhatunk, amit látunk. Sajnos a hibakeresés egy külön szakma is lehetne, mely erősen összefügg a telepítéssel: sok fejtörést okozhat, még akkor is, ha jártasak vagyunk benne. A cikkben több hibakeresési trükköt mutatok be a kapumozgató rendszerek területén.

1. kép: Az egyik fontos szerszám: a blankolófogó.

Parkolásgátók napjainkban

2010. június 18. |  3983

A technika fejlődése és a tömeges gépkocsigyártás elérte azt a járműmennyiséget, hogy már nem tudjuk hova „tenni” őket, tárolásuk megoldatlanná vált. Az emberi kényelem nem szab ugyan határokat a technikai eszközök elterjedésének, de a határt a parkolókban, járdákon, az utcán mi szabhatjuk meg.

Ledneczki László

Az infrasorompókról általában

2009. november 30. |  4663
1

Talán észre sem vesszük, de az infrasorompók szerves részét alkotják életünknek a kapubejáratokon, a mozgólépcsőkön, a vagyonvédelmi eszközökön, az áruházakban, a liftekben: ezekben a berendezésekben mind jelen vannak és könnyebbé, biztonságosabbá teszik életünket. Rohanó világunkban nincs arra idő, hogy minden „apróságra” figyelmet fordítsunk, legyen az értékes vagyontárgy, mozgó eszköz vagy akár sajnos saját biztonságunk. Bár egy infrasorompó nem akadályozhatja meg azt, hogy egy gépjármű elé lépjünk, viszont váratlan helyzetekben megelőzheti a balesetek kialakulását.

Garázskapukról általában

2009. március 23. |  6610
1

Ebben a fejlődő világban, már minden családi háznál található egy személygépjármű. Legyen az öreg vagy új, vigyázunk rá, mert a kényelmünket szolgálja. Ha van rá mód, akkor fedél alá tudjuk helyezni, ha nincs, akkor a szabad ég alatt hagyjuk.

1. kép: Bordásszíjas kapumozgató

Ha van garázsunk, akkor az nem csak az autónk védelmére szolgál. Biztonságtechnikai szempontból ugyan olyan bejáratnak minősül, mint bármelyik nyílászáró, csak nagyobb, ezért ennek nyitására típustól függően sok jellemzőt adhatunk meg.
A legelterjedtebb típus, melyeket új építésű házakba építenek be, a szekcionált garázskapu. A jellemzője, hogy a kapu négy-öt darab merev lemeztáblából épül meg, melyeket zsanérok tartanak össze. Az elemek elfektetve egymáson helyezkednek el, és két oldalt két sínben csúsznak el függőleges, majd vízszintes irányban. A sínnek vezetik meg a táblákat, a kiegyensúlyozásáról vagy ellensúly, vagy torziós rugó gondoskodik. A nyitása nagyon egyszerű, egy kapaszkodón keresztül fel kell tolni, ha le akarjuk zárni, akkor csak le kell húzni a kaput. Sok elemből áll, gondos szerelést és beállítást igényel, ezért készen lehet kapni az elemeket, és csak a bejárat helyére kell illeszteni és beállítani.

Már megint nem nyílik...

2008. november 26. |  6469
1 5 (1)

Mint a filmekben...

2007. május 1. |  4833

A biometrikus ujjlenyomat-olvasó rendszerek

2007. január 1. |  7834
1 5 (1)


Napjaink fejlődő világában a biztonsági kérdések előkelő helyet foglalnak el egy vállalati informatikai rendszer megtervezésénél és kivitelezésénél. A legkorszerűbb műszaki megoldásokat alkalmazó beléptetőrendszerek kialakításánál ma már mindenképpen gondolni kell a biometrikus azonosító rendszerekre. Mielőtt nekilátnánk a rendszerek megismerésének, először is vizsgáljuk meg a biometria fogalmát.


Ez egy olyan fogalom, amely szorosan kötődik az élőlények fizikai, kémiai paramétereihez. A biometrikus azonosító egy olyan eszköz, amely méri és rögzíti egy élőlény, jelen esetben egy emberi személy egyedi fizikai, testi jellemzőit, és ezeket az adatokat azonosításra és hitelesítésre használja fel. Mikor a biometrikus rendszer azonosítja a személyt, egy egész adatállományból keresi ki a megegyezőt. A rendszer használható továbbá ellenőrzési célból, amikor a biometrikus rendszer hitelesít egy személyt az előzőleg bejegyzett mintái alapján. Egy sor különleges előnyt kínál a biometria alkalmazása a személyazonosság- és jogosultságvizsgálat céljára.

A biometrikus azonosítás az emberek valódi, tőlük elválaszthatatlan azonosságán alapul. A hagyományos azonosítási eljárásokban alkalmazott tárgyak, mint például a chipkártyák, a proximity, vagy mágneskártyák, a mechanikus kulcsok stb. elveszthetők, ellophatók, lemásolhatók vagy egyszerűen csak otthon felejtjük őket. A jelszavakat, számkódokat el szoktuk felejteni, közölhetjük másokkal vagy kileshetők. Ezektől a hátrányoktól mentes minden biometrikus eljárás. Az ujjunkat mindenhova magunkkal visszük, és a hangunkat sem tudjuk kölcsönadni. A gyakorlati tapasztalatok szerint nem okoz nehézséget az embereknek azonosításkor egy szenzor megérintése vagy a nevük kimondása.

Ma már nagyon sok típusát ismerjük a biometrikus olvasóknak, például az ujjlenyomat minden embernek sajátos tulajdonsága. Annak, hogy két egyforma ujjlenyomatot találjunk, olyan kicsi a valószínűsége, hogy bárki azonosítható az ujjlenyomata alapján. Az olvasó csak mintegy negyven-hatvan jellemző pontot rögzít, így a teljes adatbázisban való keresés és azonosítás rendkívül rövid ideig tart. A felvett mintákból nem lehet visszaállítani az ujjlenyomatot, így nem kell tartani a személyiségi jogok megsértésétől.

De hogy is működik az ujjlenyomat-olvasó? Az ujjlenyomat számítástechnikai feldolgozásához szükséges egy kép készítése az ujj bőrredőiről, amelyhez egy speciális felvevőeszköz szükséges. A felvevő- szenzoroknak nagyon sok típusát ismerjük már. Az optikai ujjlenyomat-olvasók a feldolgozandó képet egy optikai rendszeren keresztül egy képbontó eszköz felületére képezik le, amelynek köszönhetően a kép elektromos jellé alakul.

A kapacitív és a nyomásérzékelős elven működő eszközök eltérő jeleket érzékelnek a bőrredők "dombos" és "völgyes" részein. Ezekben egy olyan szigetelőfelület van, amelynek töltését a hozzáérő ujj felületének részei határozzák meg. Ezzel szemben az ultrahangos és rádiófrekvenciás szenzorok az ujjra bocsátott és visszavert hang, illetve rádiófrekvenciás jelek különbségei alapján térképezik fel a bőr redőzetét.

A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy jelenleg az optikai érzékelők terjedtek el, ár-érték arányban a legkedvezőbb hányadost adják, működésük egyszerű és biztonságos. A megfelelő fényviszonyt belső fényforrás, nagyrészt LED-diódák biztosítják. Energiatakarékosság szempontjából ezek csak akkor gyulladnak fel, ha a szenzort megérintjük, de vannak állandó háttér világításos típusok is. A képleképzést általában CMOS vagy CCD kamera, esetleg szkenner végzi, ezek a félvezetők hosszú élettartamot biztosítanak az eszköz számára.

A kapacitív eljáráson alapuló érzékelők működését az ujjal való érintkezés erősen befolyásolja, továbbá a százaz vagy nedves bőrfelület további hibalehetőségeket ad.

Pontatlanabb ez a típus, mint az optikai elvű, ellenben a megfelelő gyártástechnológiával ez finomítható, ezáltal az eszköz hatékonysága és biztonsága növelhető.

Három különböző módszer létezik az ujjlenyomat egyezőségének vizsgálatára. Ezek egyike a bőrön elhelyezkedő minuteia pontok helyzetéről szerzett információkon alapul.

A minuteia-pontok nem mások, mint a bőr redőiben lévő mélyedések elágazásai és találkozásai. Ebből egy átlagos ujjon 50-60 db található. A készülék 15-20 pontot vesz csak figyelembe, emiatt a tárolt adatok nem lesznek túl nagyok. A megfeleltetés úgy valósul meg, hogy a néhány sikeresen beazonosított pont és a hozzájuk rendelt bőrredő futási irányának segítségével kiszámításra kerül az az eltolás és elforgatási szög, amellyel a mintavételezett ponthalmaz áttranszformálható egy alaphalmazba (vagy másképpen referenciahalmazba). Ezek után az egymással átfedésbe eső pontok összepárosíthatók, és az azonosság-vizsgálat elvégezhető. A további vizsgálatok a textúra- és frekvenciajellemzők, továbbá a redőzetstruktúra-térkép vizsgálatán alapulnak.

Az azonosítási eljárást az ujjlenyomat- azonosító a következőképpen hajtja végre. Először a kapott mintában beazonosítja azt a referenciapontot, amelyen a redőzet a legnagyobb ívben hajlik. A kép közepét ez a pont fogja adni. Erre a pontra kerül rá egy 80 szektorból álló korong. Az adatok elkészítésére az eszköz az ún. Gábor-szűrőt használja.

A Gábor-szűrő fizikailag olyan, mint egy sűrűn összekarcolt üveglemez, amelyen a karcolások azonos távolságú párhuzamos egyenesek: ez tulajdonképpen egy olyan matematikai képlet, amelyen a referenciához képest az egyenesek szöge paraméterként adható meg. A Gábor-szűrő lényege, hogy a szűrő vonalaira merőleges vonalak képét elnyomja, az azzal párhuzamosakat pedig kiemeli. A korong minden szektorát nyolc különböző elfordulású Gábor-szűrővel transzformálják, ezáltal kialakul az ujjlenyomat nyolc kódképe.

A kódkép rendkívül kis adatokból tevődik össze: függ a Gábor-szűrő felbontásától, az elfordulás szögétől, továbbá a szektorra bontás sűrűségétől. Ez alapján két ujjlenyomat könnyen összehasonlítható, csak a két adathalmaz ún. Haming-távolságát kell kiszámítani, majd egy beállított tűrésen belül megvizsgálni.

Az ujj redőzete az évek múlásával kis mértékben változik, és a számítástechnika fejlődésével az esetleges változások (lásd: vágott seb, karcolások) könnyen kiszűrésre kerülhetnek.

A nagyobb biztonság érdekében az élő ujj detektálása a fejlődés következő alapköve. Az eszközök nagy többsége már különbséget tud tenni az élő ujj és az ujjlenyomat másolata között. Ezt az ujj valamilyen elektrodinamikus, optikai, termikus vagy biológiai jellemzőjének a vizsgálatával vagy ezek kombinációjával érik el. Jellemző adat a hőmérséklet, a szívlüktetés érzékelése, továbbá a bőrszín spektrumának analizálása.

Az elektrodinamikai jellemzők megvizsgálására épülő eszközök viszonylag drágák, általában ezt meg lehet kerülni úgy, hogy a kért ujjlenyomat mellé kódot, jelszót kell egy kódbillentyűzeten megadni. Sajnos ez a lehetőség nem válik a fejlődés javára, bár a két változó már elegendő biztonságot nyújthat.

Az ujjlenyomat-olvasó biztonságtechnikai eszköz is, ezért szabotázsvédelemmel is el van látva. Olcsóbb típusoknál ezt egy általános mikrokapcsoló oldja meg: a falra rögzítéskor egy rugó ellenében a mikrokapcsoló felhúzott állásba kerül. Ha az olvasót eltávolítják a falról, akkor a mikrokapcsoló alaphelyzetbe kerül, és a riasztórendszernek jelet ad. Komolyabb eszközöknél általában rezgés-, fény- stb. érzékelők is megtalálhatók, továbbá a falon kívüli szerelés helyett a süllyesztett kivitel kerül előtérbe.

Az ujjlenyomat-azonosító rendkívül biztonságos, és ma már szinte a legelterjedtebb az egész világon. Mivel új technológiáról van szó, jelenleg meglehetősen drága áron lehet hozzájutni a piacon, de a technológia tökéletesedésével és elterjedésével feltételezhetően egyre olcsóbbá és népszerűbbé válik majd.

 

Az univerzális motorokról

2004. május 1. |  26 359
1