Olvasói levél
2005/4. lapszám | Horogh Gyula | 3032 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tisztelt Szelei István villanyszerelő Úr! A szóban forgó épület esetében a felkérés nem a társasház üzemeltetőjétől érkezett, hanem az egyik lakótól, így a ház főelosztójára tett észrevételeim a közös képviselő részéről meglehetősen passzív hozzááll...
Tisztelt Szelei István villanyszerelő Úr!
A szóban forgó épület esetében a felkérés nem a társasház üzemeltetőjétől érkezett, hanem az egyik lakótól, így a ház főelosztójára tett észrevételeim a közös képviselő részéről meglehetősen passzív hozzáállással találkoztak.
Az áramvédő-kapcsolónál lényegesen gazdaságosabb (és szabványos) megoldás az egyenpotenciálra hozás szabályos kivitelezése lett volna. Mellékesen megjegyzendő, hogy az áramvédő-kapcsolás nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelmi módok egyik kikapcsoló szerve.
A földelésre pedig a KLÉSZ ad egyértelmű adatot, miszerint lakóépületekben méréssel igazoltan 10 ohm alatti ellenállásérték felel meg.
Szakszerűen és szabályosan kivitelezett villanyszereléskor (szabályos nullázás, EPH csomópont, és hálózat) testzárlatos berendezés esetén a túláramvédelemnek az előírt lekapcsolási idő alatt működnie kell.
Mindezek után összegezve a fent leírtakat, én is javaslom a megfelelő helyeken az áramvédő-kapcsoló alkalmazását, de továbbra sem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ez "csak" fedővédelem. Az alap érintésvédelem a NULLÁZÁS (esetleg VÉDŐFÖLDELÉS).
Csiri Kolléga levelére válaszolva, azt tudnám mondani, hogy sajnos elég sokszor találkoztam én is ezzel az anyagi megfontolásból eredő negatív elbírálással, amit meghallgatni tudok, de elfogadni nem. Sajnos, ha a rendelkezésünkre álló meggyőzőerővel nem tudjuk a fent említett döntést pozitív irányba mozdítani, kénytelenek vagyunk dolgavégezetlenül elhagyni a helyszínt.
Tisztelettel: Horogh Gyula
