Változott a csődtörvény
2009/10. lapszám | Ilonka Mária | 4916 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A hitelezők és az adósok pénzügyi vitája évekig is elhúzódhat a bíróságokon. Idén június 8-án szavazták meg a honatyák a csődtörvényt, amely 2009. szeptember elsejével lépett hatályba. A 2009. évi LI.-es törvény módosította a korábbi csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt. Az új szabályok szerint a csődeljárást az adós, valamint hitelezője is kezdeményezheti. A törvényi változás legfőbb lényegi eleme, hogy az adós cég vezetője által bejelentett csőd azonnali fizetési moratóriummal jár, illetve az előtérbe kerül a reorganizáció a felszámolással szemben.
A törvény a csőd jogintézményét teljesen újraszabályozta. A korábbi időszakban a csődeljárások száma éppen azért volt kevés, mert a vállalkozások döntő többsége a törvényt nem tudta alkalmazni. A csődeljárást csak és kizárólag az adós kezdeményezhette a bíróságnál. Meglehetősen hosszas eljárás eredményeképpen lehetett a csődmoratóriumot megkapni, amihez a hitelezők előzetes hozzájárulása volt szükséges egy meghatározott többséggel. A vállalkozások döntő többsége ezt nem vállalta, ebből következően a csődeljárások száma meglehetősen alacsony volt. Az elmúlt néhány évben mindössze 20 eljárás indult és egy sem fejeződött be pozitívan. A módosított csődtörvény a gazdálkodás megújítása érdekében tisztább kép alkotására kényszeríti az adóst. Ezentúl nem az egyes hitelezők igényeit elégítik ki, hanem a hitelezők összességének állásfoglalása kell az adós sorsát illetően.
Gyorsított bírósági eljárás
Amennyiben az adós cég tulajdonosai a döntéshozó testület határozata alapján csődeljárást kezdeményezhet (kft. esetében a taggyűlés, részvénytársaság esetében közgyűlés), akkor három olyan pont van, aminek alapján elindíthatják a csődeljárást:
- amikor az adós a fennálló fizetési kötelezettségeit valószínűsíthetően nem tudja teljesíteni a fizetési határidőben;
- lejárt fizetési határidejű fizetési kötelezettségei vannak, de nem akar felszámolás alá kerülni;
- a harmadik eset az, ha az adós vagyona nem fedezi a fennálló kötelezettségeket, de tevékenysége alapul szolgálhat egy csődegyezséghez és a reorganizáció végrehajtásához.
Más szabály rendelkezik arról, amikor a hitelező kezdeményezi a csődeljárást, ám előtte köteles kikérni az adós cég erre vonatkozó egyetértését. A csődtörvényben egyben korlátot is teremtettek a hitelezők számára, nevezetesen: önhatalmúlag nem intézkedhetnek az eljárás megindításáról. Amennyiben az adós oldaláról ez a döntés megszületik, és ha ezek különböző formai és tartalmi követelményeknek megfelelnek, akkor benyújtható az illetékes megyei és fővárosi bírósághoz a csődkezdeményezés.
A benyújtott kérelmet a bíróság 1 munkanapon belül köteles elbírálni, és amennyiben nem lát különösebb formai okot, akkor 1 napon belül az ideiglenes moratóriumot elrendeli, amely egyben a csődeljárás kezdeményezési napja. Ettől a naptól kezdve a bíróság kirendel egy ideiglenes vagyonfelügyelőt.
Amennyiben az adós kéri a csődeljárást – ezt nevezik öncsődnek -, a bíróság egy munkanapon belül elrendeli az ideiglenes fizetési haladékot, amit közzétesz a csak elektronikusan megjelenő Cégközlönyben. Viszonylag rövid idő, mindössze 5 munkanap áll a bíróság rendelkezésére ahhoz, hogy véglegesen eldöntse, miszerint a csődeljárás megilleti-e az adós céget avagy sem.
Önkorlátozó szabályok
Némi korlát máris adódik a csődeljárás bejelentésénél: az adósnak kötelessége a számlavezető bankját, bankjait azonnal értesíteni, viszont a bankja nem érvényesíthet olyan intézkedést vele szemben, ami az ő egyedi kielégítését elősegítené. Például nem lehet a számláról azonnali beszedési megbízás alapján levonni pénzeszközöket, avagy ebből más hitelezőket kielégíteni. Ettől a pillanattól kezdve nemcsak banktitok, hanem banki korlát is életbe lép.
Amennyiben egyetértés van a hitelezők és az adós között, hogy ne felszámolást indítson a hitelező, hanem csődeljárást, akkor értelemszerűen a bírósági döntés meghozatalához szükséges adósi írásos testületi döntést is csatolni kell a bíróság részére.
A reorganizáció szükségessége
A csődtörvény módosításában erőteljesen kidomborították a reorganizáció fontosságát és szükségszerűségét. A korábban hatályos csődtörvény is ismerte a reorganizációs célú csődeljárást. Ha csődeljárásban gondolkodik az adós cég, akkor nem egyszerűen fizetési megállapodásban kell, hogy törje a fejét, hanem egyidejűleg az adósnak kötelessége a hitelezők részére olyan reorganizációs programot is rendelkezésre bocsátani, amely megalapozza az esetleges egyezség létrehozhatóságát, elfogadhatóságát és valóságtartalmát. Ebből a szempontból nagyon fontos szerepe van a kirendelt vagyonfelügyelőnek, mert nyilvánvaló, hogy egy kisebb vállalkozás nem biztos, hogy készített a működése során akár egyetlen reorganizációs tervet vagy pénzügyi-megújulási tervet. Ilyen szempontból sokkal fontosabbá válhat a reorganizáció, mint a pénzügyi megállapodásra tett ajánlat.
A reorganizáció nemcsak a csődeljáráshoz kapcsolódik, hiszen időről időre szükséges, hogy a döntéshozó testület egy adott gazdálkodónál visszatérően áttekintse, hogy mi történt az elmúlt időszakban, indokolt-e a működés, a gazdálkodás korrekciója.
Nem mindig indíthatnak csődöt
Az adós csődeljárás iránti kérelmét három tényező befolyásolja: nem lehet ellene folyamatban csődeljárás, s ha már folyamatban van ellene, nem lehet még egyet indítani. Amennyiben volt már ellene ilyen kezdeményezés egy éven belül és azt a bíróság elutasította, akkor sem indítható csődeljárás. Amennyiben az adós megváltoztatja a benyújtás időpontját követően a székhelyét, az eredeti benyújtási hely szerinti bíróság fog vele szemben eljárni.
Amennyiben az adós cég kezdeményezte a csődeljárást, de időközben vagy már azt megelőzően egy hitelező is indított vele szemben felszámolási eljárást, és a felszámolási eljárásról az első fokú döntést nem rendelték el, akkor a csőd meg fogja előzni a felszámolást.
A törvény legfőbb tartalmi eleme a csődeljárás előtérbe kerülése, a felszámolási eljárás háttérbe szorítása. A korábban hatályos jogszabály alapján a hitelezők követeléseik alig néhány százalékához jutottak hozzá a felszámolási eljárás során.
Adós és hitelező egyaránt kezdeményezhet
A csődbejelentést megelőző eljárás elengedhetetlen része, hogy a cég vezetője csak akkor jelenthet csődöt, ha ehhez előbb a tulajdonosok hozzájárultak.
Fontos tudnivaló, hogy az adós cég ügyvezetése abban az esetben is kezdeményezheti a csődeljárást, ha a tulajdonosok nem hoznak döntést a fizetésképtelenségi helyzet kezelésére.
A hitelező akkor indíthat csődeljárást, ha az adós a fizetés lejártát követő 15 napon belül sem fizetett, kötelezettségét nem vitatta, és a hitelezői felszólításnak nem tett eleget. A hitelező ilyenkor választhat a csőd- vagy a felszámolási eljárás között.
90 napos moratórium – vagy több
Amennyiben a bíróság – bármelyik fél kérelmére – elrendeli a csődeljárást, akkor az adós céget 90 napos fizetési moratórium illeti meg. Ez azt jelenti, hogy egyetlen hitelező sem kérheti az eljárás kezdeményezését megelőző időszakra vonatkozó követelését, és nem érvényesítheti a jelzálogjogból származó követelését a moratórium időszaka alatt. A hitelezőknek pedig 30 napon belül kell bejelenteniük a követeléseiket, regisztráltatniuk kell magukat, s egyidejűleg a regisztrációs díjat is meg kell fizetnie.
Az adós közvetlenül és egy országos napilapban feladott hirdetésben is értesíti a csődeljárásról a hitelezőit. A közzététel napjától számított 45 napon belül az adósnak össze kell hívnia a hitelezőit. Ennek keretében engedményeket, fizetési könnyítéseket adhatnak a hitelezők, sőt követelésük egy részéről is lemondhatnak. Minden 100 ezer forintnyi követelés ér egy szavazatot, ám aki ennél kevesebbet követel, az is kap egy voksot. A cél még az, hogy a kis összegű hitelezők is szavazati joggal rendelkezzenek, és lehetőség szerint hozzájussanak a követelésükhöz.
A bajba jutott cég tulajdonosi körébe tartozó más cégek viszont csak 400 ezer forint követelés után kapnak egy szavazatot. Mind a tulajdonos, mind a tulajdonos érdekkörébe tartozó más szervezet vagy a rokonság 0,25 szavazattal rendelkeznek. Ezzel kívánta a jogalkotó elérni, hogy az esetleges vagyonátmentés ne jelentsen előnyt a tulajdonosoknak.
Az is lényeges, hogy azonnal alakítanak-e az érintettek hitelezői választmányt. Erről a törvényben meghatározott arányban a hitelezőknek szavazni kell.
Amennyiben az adós úgy látja, hogy a 90. nap letelte előtt nem tudja az egyezséget megkötni, ezek alapján – a vagyonfelügyelővel egyetértésben – kezdeményezheti, hogy hosszabbítsák meg a moratóriumot 180 napra, avagy végső esetben 365 napra. Azonban a fizetési haladék alatt is fizetni kell a munkabéreket, azok közterheit, a közüzemi díjakat, a bankszámla költségét és az áfát.
Csődegyezség
Az adós és a hitelezők egy meghatározott számarányban és követelés arányában arról hoznak döntést, hogy milyen törlesztési formában állapodjanak meg az egyes besorolási kategóriákban.
A vagyoni biztosítékkal rendelkező, úgynevezett jelzálogos hitelezők külön kategóriát képeznek és külön kell a kategóriákban minden egyes hitelezővel azonos módon megállapodni. Például megállapodnak arról, hogy a fennálló tartozásokat 30 napon, vagy egy éven belül kielégíti az adós részletfizetéssel. Abban is megállapodhatnak, hogy a hitelező a kamatokat, sőt a tőkerészt is hajlandó elengedni, amennyiben az adós ezt egy összegben kifizeti a megbeszélt határidőn belül.
A három variáció együtt is jelentkezhet: a tulajdonrész szerzés (a hitelező részéről), a részletfizetés, illetve bizonyos nagyságrendű követelések elengedése. Az egyes kategóriákban történő megállapodásnak mindenképpen azonosnak kell lenni. Tehát az egyik hitelező nem kaphat többet, mint a másik azonos besorolású hitelező a csődegyezség keretében.
A törvény szabályozza a vitatott hitelezői igényeket. Ezen belül a bíróságnak kell dönteni, viszonylag rövid időn belül. Mint fentebb utaltunk rá, a hitelezőknek a csődeljárás keretében a közzététel napjától számított 30 nap áll rendelkezésre, hogy benyújtsák az igényeiket. A vagyonfelügyelők az adóssal együttesen a benyújtott hitelezői igényt kötelesek elbírálni és ha vitatják, akkor kötelesek tájékoztatni a hitelezőt. Amennyiben nem fogadják el a vitatást, akkor a vagyonfelügyelő köteles a vitatott igényt az eljáró bíróság elé terjeszteni.
Molnár György csődszakértő (egy csődeljárás lebonyolításával foglalkozó cég vezérigazgatója) véleménye szerint a csődt#8222;impulzus relé elengedés késleltetéssel A vagyoni biztosítékkal rendelkező, úgynevezett jelzálogos hitelezők külön kategóriát képeznek és külön kell a kategóriákban minden egyes hitelezővel azonos módon megállapodni. Például megállapodnak arról, hogy a fennálló tartozásokat 30 napon, vagy egy éven belül kielégíti az adós részletfizetéssel. Abban is megállapodhatnak, hogy a hitelező a kamatokat, sőt a tőkerészt is hajlandó elengedni, amennyiben az adós ezt egy összegben kifizeti a megbeszélt határidőn belül. örvény több ponton nem fogalmaz egyértelműen, ugyanis a 30 napon túl benyújtott hitelezői igény nem fogadható be. Ez elvileg jogsértő határidőnek tekinthető, de a törvénymódosítás ezt nem rögzíti. Tehát nem kizárt, hogy az újonnan megszavazott csődtörvény szövegét rövidesen ismét módosítani kell, mivel a 30 napos határidő – az esetleges igazolási kérelmek miatt – meghosszabbodhat.
Módosul a felszámolásra vonatkozó jogszabály is
Szembeszökő különbség van a korábbi szabályozással szemben, mivel a csődeljárás megindítása után mindaddig nincs felszámolási eljárás, amíg az adós és a hitelező meg nem állapodik. Abban az esetben, ha nincs csődegyesség, a bíróság elrendeli a felszámolási eljárást. Ha az adós azt mondja, hogy benyújtottak vele szemben egy felszámolási eljárást, ami adott esetben jogutód nélküli megszüntetést jelent, de nem akarja ezt, akkor még mindig benyújthat a bírósághoz egy csődeljárásra vonatkozó kezdeményezést. Ennek a valóságtartalmát a bíróságnak szintén el kell bírálnia, és ezt a hitelezőnek is vissza kell igazolnia. A csődeljárás a cégmegszűnés megelőzését szolgálja.
A felszámolási eljárás jogutód nélküli megszüntetést jelent. A felszámolót a jövő év közepétől az erre felhatalmazott megyei bírósági bíró jelöli ki – elektronikus rendszer igénybevételével.
Új szabály az is, hogy a bíróság megszünteti a felszámolási eljárást, ha az adós minden tartozását kifizette. Mindenesetre figyelemre méltó adat, hogy 2007 óta napjainkig 28 ezer felszámolási eljárást indítottak csak az építőipari vállalkozások körében és évente újabb 14 ezer felszámolást jósolnak a társas vállalkozásoknál, amelyet kezdetben csak kis mértékben befolyásolhat a kedvezőbb csődszabályozás.
