Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2009. szeptember

Villamos szakmai rendszerszemlélet V.

2009. szeptember 28. | netadmin |  4307

Belső túlfeszültség-védelmi rendszer II. A túlfeszültségek elleni védekezés alapelvei Túlfeszültség-behatások ellen védett, illetve védendő tér alatt az épületek teljes belső terét értjük, illetve szeretnénk érteni. Ez csak akkor teljesül, ha az ehhez szükséges műszaki intézkedéseket maradéktalanul megtettük, tehát kiépült a rendszerszinten tervezett, megfelelően működő műszaki védelem. A védekezés elvét a vonatkozó szabványban megfogalmazott zónahatár-koncepció alapozza meg. Erre az elvre épül a lépcsőzött kialakítású túlfeszültség elleni védelem, ami több, összehangolt működésű védelmi eszköz alkalmazásával koordinált védelmi rendszer kialakítását teszi lehetővé. A vonatkozó szabvány előírásai szerint az elektromágneses villámimpulzus (LEMP) elleni védekezés megvalósítása érdekében az alábbiak szerint kell eljárni. - A védendő teret védelmi zónákra (jele: LPZ ) kell osztani, ahol a védelem nélküli szabadtér (ahol a LEMP csillapítatlanul érvényesül) LPZ0 jelével kezdődően annál magasabb fokú a védelem, minél nagyobb a zóna száma (LPZ1, LPZ2…). - Meg kell határozni a különböző LEMP-hatásoknak kitett térrészeket (folyik e át az adott téren rész-villámáram, milyen csillapításokkal lehet számolni stb.). Ennek megfelelően szükséges kiválasztani a védelmi intézkedéseket. - A kijelölt zónák határain minden vezetőképes szerkezetre, erősáramú és jelátviteli vezetékre ki kell jelölni az összecsatolási pontokat .

Állati veszteség

2009. szeptember 28. | netadmin |  4521

Az elmúlt évben egy állattenyésztő telepen történt tömeges állatpusztulás nyomán kellett szakértői feladatot ellátnom: a telep igazgatónője kért fel arra, hogy a vélhetően áramütés miatt elhullott állatok itató-berendezésének áramellátását vizsgáljam meg. Ennek megfelelően a lehető legrövidebb időn belül leutaztam a helyszínre, és megkíséreltem feltárni az áramellátó rendszerben keletkezett meghibásodás okát. A telepen dolgozó munkatársaktól az alábbi információkat nyertem. Az egyik reggel a szarvasmarha-telepen az állatok itatására használt, fémből készült, fagyás ellen villamos fűtőberendezéssel ellátott egyik itatóvályú mellett elhullott szarvasmarhákat találtak. Ezt követően azt tapasztalták, hogy az itatóvályú fém részein továbbra is villamos feszültség van, tehát a területet áramtalanították az erre szolgáló kapcsolóval.

Saját kézzel

2009. szeptember 28. | netadmin |  5729

A Rendőrkapitányság 200X. augusztusában kelt végzésében a közigazgatósági hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény 58. § (1) bekezdésének a) pontja alapján K. T. rendkívüli halálesete ügyében indított eljárásban az alábbi szakmai kérdésekben való szakvélemény kialakítására szakértőként rendelt ki. A szakértő feladata az alábbi kérdések megválaszolása volt. 1. Mi okozta a halálos baleset bekövetkeztét? 2. A helyszínen található hegesztőtrafónak milyen elektromos hibája okozta a balesetet, milyen műszaki okok vezettek a sérüléshez? A válaszok az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Megítélésem szerint a halálos baleset bekövetkeztét a „házi” építésű, barkácsolt jellegű, elektromos hegesztő transzformátornál keletkezett zárlat okozta. A zárlat következtében a villamos hálózatban folyó 230 V-os feszültség rákapcsolódott a hegesztéshez használt elektróda fogót tápláló vezetékre, amelynek szigeteletlen része okozta az elhunyt testén talált sérülést és a halálos áramütést.

Törökország

2009. szeptember 28. | netadmin |  7723

Vállalatalapitási feltételek A külföldi befektetésekről szóló 2003. évi 4875. sz. törvény szerint létezik a magyar társaságügyi törvénynek hozzávetőlegesen megfelelő részvénytársaság (Joint Stock Company, Anonim Sirketi, A.S.). Rt.-t legalább 3 természetes vagy jogi személy alapíthat, a minimális alaptőke 50 000 TRY (kb. 6,5 millió Ft). A korlátolt felelősségű társaság, Limited Sirketi, Ltd.) alaptőkéje legalább 5000 TRX (kb. 650 ezer Ft) lehet. Mindkettő esetében a felelősség a tőkerészesedés mértékéig terheli a tulajdonosokat. A kft. alapításához két személy kell, maximum azonban 50 tulajdonos lehet. Ismert a korlátlan felelősségű betéti társaság (Partnership) fogalma, amelynek három fajtája létezik. Közös jellemzőjük a magyarhoz hasonlóan a nem limitált felelősség a fő tulajdonost illetően. Sok ügynöki, kereskedelmi cég dolgozik ilyen formában. Létezik a Joint-Venture fogalma, de nem jelenti azt, hogy az egyik partner külföldi kell, hogy legyen (bár az is lehet). Ez ideiglenes gazdasági társulás, egy-egy projekt megvalósítására jön létre. Szintén megvan a magánvállalkozó fogalma, aki a magyarhoz hasonlóan csak szja bevallásra köteles. A külföldi cégek leginkább a leányvállalat (subsidiary) vagy fiókiroda (branch office) formát alkalmazzák. Közös jellemzőjük, hogy nem rezidens, nem honos korlátolt felelősségű társaságként kezelik őket a török törvények, és csak a Törökországban keletkező nyereség után kell adózni, de a fiókiroda felelőssége egészen az anyavállalat tőkéjéig terjed. A nagyobb léptékű beruházásokat megvalósítani szándékozók azonban inkább a rt. formát választják. Törökországban a külföldi befektetések alapvetően nemzeti elbánásban részesülnek és a legtöbb területen külön engedélyre nincs szükség. A vegyes vállalatalapítási szabályok a magyarhoz hasonlóan igen liberálisak és az EU előírásokhoz közelítenek, a képzett nyereség korlátozás nélkül külföldre utalható. Fontos, hogy helyi partner bevonása nem kötelező, 100% külföldi tulajdonú céget is létre lehet hozni. Minimális alaptőke csak részvénytársaság alapításánál van előírva. A magyarországitól eltérő vonás, hogy cégalapítást be kell jelenteni az Államkincstár (www.hazine.gov.tr) külföldi tőkebefektetési vezérigazgatóságán. A helyi cég létrehozásához helyi ügyvéd igénybevétele ajánlott, időigénye 1-2 hét. A költségek pl. kft. vonatkozásában kb. 2-3 ezer YTL-re rúghatnak, ami a mai árfolyamon számítva kb. 270-405 ezer forint, ügyvédi költségeket nem számítva. A részletek megtalálhatóak a www.investinturkey.gov.tr linken.

Természet a városban - Zöldülő tetők

2009. szeptember 28. | Horváthné Pintér Judit |  4140

A mai modern építészeti megoldások, várostervezési szempontok, megbízói igények olyan kihívások elé állítják a különböző területeken dolgozó szakembereket, hogy azoknak csak együttműködve, a szertágazó igényeket összefogva lehet megfelelni. Egyre gyakrabban felmerülő igény az épületek lapos tetején eddig csupaszon heverő holt területek növényekkel való fedése, azaz többfunkciós zöldtető kialakítása, amely komplex feladat megoldása közel sem olyan egyszerű. A növényzettel telepített tető nem új dolog, gondoljunk csak a földbe vágott pincékre, amelyeknek a teteje elképzelhetetlen volt füvesítés nélkül. A gazdák tudták, hogy ez a tető biztosítja télen-nyáron a közel állandó hőmérsékletet a pincében. Nyáron hűvös volt, mert a növényzet párologtatott, télen pedig sohasem fagyott odabent, mert a vastag földréteg hővédelmet biztosított. Nem véletlen, hogy például Norvégiában, ahol hidegebb a tél, mint nálunk, viszont nyáron akad néhány igazán forró nap, több száz éve fűtetővel épültek a házak, és úgy gondolom, hogy nem környezetvédelmi megfontolásokból, hanem inkább célszerűségből. A magastetőről az esővíz könnyen „leszaladt”, a vastag földréteg a növényzettel együtt pedig hőszigetelt és védett a csapadéktól. A tető fedéséhez szükséges anyagokat a természet kínálta. A gerendaházak tetejének deszkázatára két réteg gyeptéglát helyeztek, gyökéroldalukkal szembefordítva. A földréteg közepén kialakult természetes gyökérhálóba kapaszkodhattak a felső gyeptégla növényeinek gyökerei, ez gátolta meg a lecsúszást. Az alsó, „fejre állított” gyeptégla elkorhadó növényzete pedig biztosította a tápanyag-utánpótlást. A rétegek megtámasztására az eresznél fagerendát építettek be. Az ereszszegély „viking” módra nyírfakéregből készült. Az igényesebb lakóházakon még függő ereszcsatornát is készítettek deszkából vagy kivájt fatörzsből. A fennmaradt „fűtetős” régi házakat a norvég építészeti törvények rendkívül erősen védik. Tilos ezeket az épületeket lebontani, és felújítani is csak az eredeti megjelenés helyreállításával lehet (1. ábra). Az eredeti norvég házaknál a tető csekély mértékű átnedvesedése nem okozott túl nagy problémát, mert a padlásteret átszellőztették. A füvesített pincetetőknél is hasonló a helyzet, nem okoz gondot egy kis beázás, sőt a párás levegő még jót is tesz a hordóknak, a zöldségeknek.

Egy „nagypályás” áramlopás

2009. szeptember 28. | Egy budapesti szerelő |  5549
1

A történet magvát a következőképpen lehet összefoglalni. A jóhiszemű eladó egy neves ingatlanközvetítő cég közbenjárásával kiadta a tulajdonában lévő családi házát egy külföldi bejegyzésű – adott esetben ázsiai – cégnek.  

Elektromosság – mechanikai nyomásból

2009. szeptember 28. | Ilonka Mária |  4901

Megújuló energiákat immáron nemcsak napból, szélből vagy vízből nyerhetünk, hanem az úttesten tapasztalható mechanikai nyomásból is. Az Innowattech nevű izraeli cég új szabadalmi eljárást fejlesztett ki Innowattech Piezo Electric Generator (IPEG) néven, amelynek az a lényege, hogy a berendezés képes a súlyból, a mozgásból, a vibrációból és a hőmérsékleti változásokból energiát kinyerni, illetve azt elektromos energiává átalakítani. A piezoelektromosságot a Curie testvérek fedezték fel 1880-ban: ha bizonyos kristályfajtákat, például kvarcot vagy turmalint nyomás alá helyeznek és deformálnak, akkor a kristályok felszínén elektromos töltések jelennek meg. A jelenségre számos, ma is használt technológia épül, ezen az elven működnek többek között a kvarckijelzők. Az izraeli cég ipari használatra szánt elektromosság-termelő, környezetbarát alternatív megoldásokkal foglalkozik és azt állítják, hogy az új találmánnyal megtermelt energia egyaránt felhasználható fogyasztói igényekre, valamint középületek világítására. Több száztól maximum több ezer kilowattóra nyerhető így ki.

Ökotelepülés: a jövő útja?

2009. szeptember 28. | Fülöp Miklós |  3140

A nyolcvanas évek közepén még utópisztikusnak tűnő gondolat mára meggyőzte a kétkedőket is, hiszen a bőrünkön érezzük, hogy az energiaválság hatásait senki sem kerülheti el. Gázválság, üzemanyagárak drágulása, folyamatosan apadó nyersanyagforrások, kiszolgáltatottság a szolgáltatók felé, hétköznapi szalagcímek, amelyekkel megpróbálunk együtt élni, pedig létezik másik választás is.

Soha nem lehetünk biztonságban!

2009. szeptember 28. | Mattiassich Péter |  3693

A baleset munkavédelmi szakértői vizsgálatának előzményei 200X. február 21-én kb. 13 óra 35 perckor az építési területen az egyik épület IV. emeleti szintjén a nagy szélnyomás miatt az egyik munkásra rádőlt egy kb. 10x2,7 m méretű, nem megfelelően rögzített acél zsalutábla. A kihívott mentők a sérültnél (Sz. I. villanyszerelő) 8 napon túl gyógyuló combnyaktörést állapítottak meg és kórházba szállították. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a P. A. Ingatlanforgalmazó és -fejlesztő Kft. mint megrendelő vállalkozási szerződésben megbízta a P-P. Fővállalkozó és Kereskedelmi Kft-t (a felelős műszaki vezető M. A., építésvezető P. E.) egy társasházi komplexum építkezési munkáinak kivitelezésére. A P-P. Kft. alvállalkozói szerződésben bízta meg az I-B. 2000 Kft.-t a tárgyi társasház komplexum „A” és „B” épületeinek szerkezetépítési munkáinak kivitelezésével. A zsaluzási munkákat pedig az M. Kft. végezte alvállalkozói szerződés alapján. Munkahelyi csoportvezetője V. Gy. volt. A darut V. A. kezelte, aki a C. B. Kft. alkalmazottja volt. Az alvállalkozói szerződés nem található a vizsgálati anyagban. A darut kölcsönző K-B. Kft. alvállalkozói szerződése nem található a vizsgálati anyagban. A villanyszerelő munkákat végző P. G. Építőipari Kft. alvállalkozói szerződése nem található a vizsgálati anyagban.

Megújuló otthonok

A megújuló energiaforrások lakossági felhasználásának lehetőségei

2009. szeptember 28. | Varga Katalin |  2534

Lassan, de biztosan nő a lakosság energiatudatossága. A sokáig alacsonyan tartott energiaárak miatt nem tartozunk az energiatakarékos és energiatudatos országok közé, kevesen vannak tisztában azzal, hogy mennyi áramot, vagy földgázt használnak fel havonta. Az energiaárak azonban elkezdtek növekedni, így egyre nagyobb jelentősége lesz annak, hogy milyen energetikai adottságú épületben lakunk, milyenek az energiafogyasztási szokásaink, illetve, hogy milyen energiaforrásokat használunk. A villanyszerelők pedig kitüntetett helyzetben vannak ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatással támogassák megrendelőiket a döntéshozatalban.

Energiamenedzsment a mindennapokban

2009. szeptember 28. | Kozma László |  6217

Mint tudjuk, 1980 óta 45%-kal növekedett a világ energiafelhasználása, és úgy tűnik 2030-ra további 70% emelkedés várható. A feltörekvő piacok, beleértve Kínát és Indiát is, legalább 70%-kal felelősek az új igények megteremtésében. Ugyanakkor viszont az olyan érett piacok, mint Észak-Amerika, Európa vagy Japán sem ülhet tétlenül ölbe tett kézzel az emelkedő igények és szűkös források miatt. Továbbra is szükség van tehát jelentős és mindenki által követendő lépésekre, beleértve a lakosságot is. Talán sokan nem tudják, de a háztartások használják fel az összes energia 21%-át. Óriási mennyiség, hiszen rengeteg mindent működtetünk otthon, ami energiát igényel. Gondoljunk csak bele, hűtünk, fűtünk, világítunk, motorokat, szivattyúkat működtetünk és különböző elektromos és elektronikus eszközöket működtetünk, sok esetben teljesen feleslegesen készenléti állapotban.