Villanyszerelők Lapja

Európából jöttem

Törökország

2009. szeptember 28. | netadmin |  7849 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Vállalatalapitási feltételek A külföldi befektetésekről szóló 2003. évi 4875. sz. törvény szerint létezik a magyar társaságügyi törvénynek hozzávetőlegesen megfelelő részvénytársaság (Joint Stock Company, Anonim Sirketi, A.S.). Rt.-t legalább 3 természetes vagy jogi személy alapíthat, a minimális alaptőke 50 000 TRY (kb. 6,5 millió Ft). A korlátolt felelősségű társaság, Limited Sirketi, Ltd.) alaptőkéje legalább 5000 TRX (kb. 650 ezer Ft) lehet. Mindkettő esetében a felelősség a tőkerészesedés mértékéig terheli a tulajdonosokat. A kft. alapításához két személy kell, maximum azonban 50 tulajdonos lehet. Ismert a korlátlan felelősségű betéti társaság (Partnership) fogalma, amelynek három fajtája létezik. Közös jellemzőjük a magyarhoz hasonlóan a nem limitált felelősség a fő tulajdonost illetően. Sok ügynöki, kereskedelmi cég dolgozik ilyen formában. Létezik a Joint-Venture fogalma, de nem jelenti azt, hogy az egyik partner külföldi kell, hogy legyen (bár az is lehet). Ez ideiglenes gazdasági társulás, egy-egy projekt megvalósítására jön létre. Szintén megvan a magánvállalkozó fogalma, aki a magyarhoz hasonlóan csak szja bevallásra köteles. A külföldi cégek leginkább a leányvállalat (subsidiary) vagy fiókiroda (branch office) formát alkalmazzák. Közös jellemzőjük, hogy nem rezidens, nem honos korlátolt felelősségű társaságként kezelik őket a török törvények, és csak a Törökországban keletkező nyereség után kell adózni, de a fiókiroda felelőssége egészen az anyavállalat tőkéjéig terjed. A nagyobb léptékű beruházásokat megvalósítani szándékozók azonban inkább a rt. formát választják. Törökországban a külföldi befektetések alapvetően nemzeti elbánásban részesülnek és a legtöbb területen külön engedélyre nincs szükség. A vegyes vállalatalapítási szabályok a magyarhoz hasonlóan igen liberálisak és az EU előírásokhoz közelítenek, a képzett nyereség korlátozás nélkül külföldre utalható. Fontos, hogy helyi partner bevonása nem kötelező, 100% külföldi tulajdonú céget is létre lehet hozni. Minimális alaptőke csak részvénytársaság alapításánál van előírva. A magyarországitól eltérő vonás, hogy cégalapítást be kell jelenteni az Államkincstár (www.hazine.gov.tr) külföldi tőkebefektetési vezérigazgatóságán. A helyi cég létrehozásához helyi ügyvéd igénybevétele ajánlott, időigénye 1-2 hét. A költségek pl. kft. vonatkozásában kb. 2-3 ezer YTL-re rúghatnak, ami a mai árfolyamon számítva kb. 270-405 ezer forint, ügyvédi költségeket nem számítva. A részletek megtalálhatóak a www.investinturkey.gov.tr linken.


Adórendszer
Törökországban mind a közvetlen, mind a közvetett adózás formái jelen vannak. A közvetlen adózási formák a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó. Közvetett adózási formák a vagyonra, illetve a költségekre kivetett adók.
Az adójövedelmek nagysága szempontjából legfontosabb a társasági adó és az szja, a hozzáadott értékadó és a vámok. A török modern adótörvények eredete az 1923-as évre nyúlik vissza, amikor a Török Köztársaság megalakulásával hozzáfogtak az Ottomán Birodalom sajátos adórendszerének nyugati mintára való átalakításához. Főként a német adótörvények elveit vették át és a legutóbbi időkben az Aquis átvételével kapcsolatosan az adózási szabályokat az EU normákhoz közelítik.

A helyi vállalatok adózása (Társasági Adótörvény)
A Törökországban bejegyzett cégeknek kétlépcsős társasági adókötelezettségük van.
Az első lépcső egy, az adózott jövedelemre kivetett 20%-os adó, a második lépcső az így keletkezett jövedelemre kivetett osztalék visszatartási adó (Dividends Withholding Tax), melynek mértéke non-resident cégek esetében 0%.
Az adóként befizetett összeg után még ennek 1%-át is be kell fizetni egy alapba. Anélkül, hogy a részleteket vizsgálnánk, meg kell említeni, hogy számtalan formája létezik az adókönnyítésnek. A felszámolási eljárással kapcsolatosan követendő adózási lépéseket is a Társasági Adótörvény szabályozza.
A külföldi résztulajdonosoknak fizetett osztalék után külön nem kell adóznia, az osztalék keletkezését lehetővé tevő nyereséget attól függetlenül terheli a kétlépcsős adó, hogy azt osztalékfizetésre vagy más célra használták-e fel.

A személyi jövedelemadó
A Törökországban adózási szempontból rezidens személyek a világ bármely részén elért jövedelmük után Törökországban kell, hogy adózzanak. A kettős adózás elkerülésére aláírt egyezményeket természetesen figyelembe veszik. Magyarországgal ilyen egyezmény érvényben van. Aki 1 éven belül 6 hónapnál tovább tartózkodik Törökországban, rezidensnek számít.
Az szja jellegében és kedvezményeiben igen hasonlatos az EU-ban vagy Magyarországon érvényben lévő adóhoz. Az önálló tevékenységből származó jövedelemből hasonlóképpen levonhatók a felmerült költségek, a nem önálló tevékenység után járó kifizetésekből pedig a kifizetőhely eleve levonja az adóelőleget. Fontos és a magyar adórendszer által is megszívlelendő eltérés, hogy az alkalmazottak, fizetésből élők is levonhatják saját és családjuk egészségügyi, oktatási, ruházkodási és élelmezési költségeinek egy részét adóalapjukból.
Szintén levonásra kerül a társadalombiztosítás részére fizetett járulék az adóalapból, valamint az életbiztosítási és alapítványi költségek. Az önálló tevékenységből származó veszteségek öt éves időtartamra szétosztva bármely más forrásból keletkezett jövedelemből levonhatók.
Az adózás progresszív, 15%-tól 35%-ig terjedő lépcsőkben. (7700 TRY éves jövedelemig 15%, 7501-19000 TRY között 20%, 19 001-43 000 TRY között 27%, ezt meghaladó jövedelem után 35%.)
A társasági nyereségadó adó alapvető mértéke 20%. A rezidens vállalatok által kifizetett osztalékot 15%-os adó terheli. A bankbetétek kamatait 15%, az államkötvények után kapott kamatokat 10% adó terheli. A nem rezidens vállalatoktól kapott osztalék után az adó 15%, a bankbetétek és az általuk vásárolt állampapírok kamata 0%.

A hozzáadott-értékadó (Áfa)
Ezt az adónemet 1985-ben vezették be, jellegét tekintve az EU-ban használatos VAT, Mwst stb. adóknak felel meg és gyakorlatilag minden anyag, áru vagy szolgáltatás értékesítése során fizetendő.
Bizonyos mezőgazdasági termékekre, az újságokra 1%-os, az élelmiszerekre, könyvekre, ruházati cikkekre, cipőkre, egészségügyi szolgáltatásokra, oktatásra, gyógyszerekre 8%-os, minden egyéb általános cikkre, szolgáltatásra 18%-os adókulcs érvényes. Az export tevékenység, nemzetközi szállítmányozás áfa-mentes, de az importot, ugyanúgy, mint Magyarországon, áfa terheli. Jelentősnek számít még az ún. távközlési adó is, melynek mértéke az áfával növelt értékre számított +15%.

Egyéb adók
A fentieken kívül számos egyéb kisebb jelentőségű adónem létezik, mint például illetékek (stamp duty), amit szerződéskötések, megegyezések hivatalossá tétele után kell fizetni, ennek nagysága azonban nem jelentős.
Létezik az ingatlanadó, ez 0,3-0,6%-os nagyságú, az ingatlanok ún. hivatalos értéke után számítják, ez azonban töredéke a piaci értéknek. A gépjárművek után az államkincstár szedi be a gépjárműadót, illetve az önkormányzatok is kivetnek jó néhány kisebb adót, mint például a szórakozóhelyi adó.
Hasznos linkek: www.gib.gov.tr, www.erdikler.com.tr.


Beruházási kedvezmények
Legfontosabb ösztönző típusok a következők:
- vámmentesség (főleg gépek, berendezések vásárlásánál);
- export és banki illetékek mérséklése (meghatározott volumenű export esetén);
- áfa-fizetési haladék;
- építési adó alóli mentesség;
- elektromos energia kiadások egy részének átvállalása az állam által;
- K+F kiadások 50%-ának átvállalása az állam által;
- kiemelt területen történő befektetésnél csökkentett kamatú kölcsönök.
Szabadkereskedelmi övezetek jöttek létre az alábbi városokban: Adana, Antalya, Istanbul, Izmir, Mersin, Trabzon. További részletes információk: www.investinturkey.org.tr, www.yased.org.tr, www.hazine.org.tr.

Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek
Az EU-harmonizáció jegyében már 1985-ben megkezdődött a bankrendszer reformja. Ennek eredményeképp a bankszektor igen fejlett, a török jegybankon kívül 43 kereskedelmi bank és több fejlesztési, befektetési bank működik, gyakorlatilag világszínvonalon álló szolgáltatásokkal. A kereskedelmi bankok nagy része magánkézben van, egyre több a külföldi többségi tulajdonban lévő bank. A bankszektor működését külön banktörvény szabályozza, amelynek fő elemeiben az EU irányelvekhez való hozzáalakítás megtörtént. Az utóbbi időszakban bankcsőd nem történt, a letétekre értékhatár szerinti korlátozott állami garancia van. Gyakori, hogy a bankfiókokban csak törökül beszélő tisztviselőket találunk. A hitelkártyák használata a magyar gyakorlathoz képest jóval elterjedtebb.
Törökországban a TRY-ben felvett kereskedelmi hitelek kamatszintje jelenleg meglehetősen magas, 20-22% körüli. A bankok között kiélezett verseny folyik a jó adósokért. Javasolt linkek: www.maliye.gov.tr, www.bddk.org.tr.


Magyarok munkavállalási lehetőségei
Törökországban az egyéni munkavállalásnak, ha nem külföldi befektető cég vezető állású, kulcsfontosságú szakemberéről van szó, elengedhetetlen feltétele a magas szintű török nyelvtudás. (A külföldiek törökországi munkavállalását a 2003. évi 4817 számú törvény szabályozza.)

Külföldi állampolgárok az országukban lévő török külképviseleteken nyújthatják be a munkavállalási kérelmet. Az űrlap a Munkaügyi és Szociális Minisztérium honlapjáról (www.csgb.gov.tr) letölthető.

Az ideiglenes munkavállalási engedély egy évre szól és legfeljebb három évre meghosszabbítható. Kivételes elbánásban részesülhetnek a török állampolgárok házastársai, valamint a törökországi ingatlannal rendelkezők, letelepedni szándékozó külföldiek.

Tartós munkavállalási engedély nyolc éves folyamatos, legális törökországi tartózkodás után kapható. Önfoglalkoztatás engedélyezése öt év folyamatos, legális törökországi tartózkodás után kérelmezhető. Törökországban 2008-ban engedéllyel 26 097 külföldi dolgozott. (Hatósági becslések szerint az illegálisan foglalkoztatottak száma több millió.)

Minimál Bér

Megnevezés

TRY

EURO*

USD**

Bruttó Minimum Bér

693

322

450

Társadalombiztosítási járulék (14%)

97,2

45,08

63,11

Munkanélküliségi járulék (1%)

6,93

3,22

4,50

Személyi jövedelemadó (15%)

38,41

17,86

24,94

Illetékadó (0,6%)

4,16

1,93

2,7

Összesen

146,52

68,09

95,21

Nettó Minimál Bér

546,48

253,91

354,79

Bruttó Minimál Bér

693

322

450

Munkáltató által fizetett TB. Járulék (19.5%)

135,13

62,85

87,74

Munkanélküliségi járulék (2%)

13,86

6,44

9,00

Munkáltató teljes költsége

841,99

391,29

546,74

* 1 Euro= 2,15TRY **1 USD= 1,54TRY


Tekintettel arra a tényre, hogy a török munkaképes népesség 60%-a 35 éven aluli és a munkanélküliség az ő körükben is 10-15% között mozog, az egyéni munkavállalás elvben lehetséges, de gyakorlatban megfelelő helyi „támogató” nélkül nem kivitelezhető.
Más a helyzet, a magyar tulajdonban lévő cégek kulcsfontosságú külföldi munkavállalói esetében. A Törökországban bejegyzett cégnek kell a megfelelő formanyomtatványok kitöltésével a Munka és Szociális Ügyek Minisztériumához fordulnia, ahonnan elvben 30 napon belül érdemi válasznak kell jönnie. Itt is ajánlatos a helyi körülményeket jól ismerő cég igénybevétele.

További részletes ismeretek: www.investinturkey.org.tr, www.calisma.gov.tr.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem