Megújuló otthonok
A megújuló energiaforrások lakossági felhasználásának lehetőségei
2009/9. lapszám | Varga Katalin | 4509 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Lassan, de biztosan nő a lakosság energiatudatossága. A sokáig alacsonyan tartott energiaárak miatt nem tartozunk az energiatakarékos és energiatudatos országok közé, kevesen vannak tisztában azzal, hogy mennyi áramot, vagy földgázt használnak fel havonta. Az energiaárak azonban elkezdtek növekedni, így egyre nagyobb jelentősége lesz annak, hogy milyen energetikai adottságú épületben lakunk, milyenek az energiafogyasztási szokásaink, illetve, hogy milyen energiaforrásokat használunk. A villanyszerelők pedig kitüntetett helyzetben vannak ahhoz, hogy megfelelő tájékoztatással támogassák megrendelőiket a döntéshozatalban.
Magyarországon az ország energiafelhasználásának kb. egyharmadáért a lakossági szektor felelős . Ezzel energiaigényét tekintve megelőzi a közlekedési, illetve az ipari szektort is. Az épületek rossz energetikai állapota okozza a pazarló energiafelhasználást, és ad egyben lehetőséget a csökkentésre is. A legnagyobb energiahatékonysági potenciál az épületen belül is a fűtés- és melegvíz-előállítás területén jelentkezik, hiszen fűtésre a háztartások energiafogyasztásának 76, míg melegvízre további kb. 10 százaléka fordítódik. Eltörpülni látszik emellett a villamos berendezések kb. 6 százalékos részesedése.
Energiahordozókat tekintve a lakosság kb. fele arányban használ földgázt, kb. 13 százalékban villamos energiát, becslések szerint csak kb. 2 százalékban megújuló energiaforrásokat. A fűtési energia nagyrészt földgázból származik (mind az egyéni fűtés, mind a 70 százalékban földgáz alapú távfűtés esetében), a főzéshez is több mint 80 százalékban földgázt használunk energiahordozónként. A melegvíz területén nagyobb a villamos energia részesedése, 42 százalékban árammal, 31 százalékban földgázzal, 17 százalékban a távfűtésen keresztül történik a melegvíz előállítása. Jól látható tehát, hogy mekkora hatást lehet elérni a környezettudatos energiafelhasználással és -termeléssel, a földgáz használatának csökkentésével (energiahatékonyság), illetve kiváltásával (megújuló energiaforrások).
A megújuló energiaforrások felhasználásának több előnye is van. Egyrészt csökkenthetjük velük a hagyományos energiahordozók felhasználását. Ez megóv minket a növekvő áram-, illetve földgázárak hatásától, valamint függetleníthetjük magunkat a központi energiaszolgáltatóktól, azok esetleges ellátási zavaraitól. Másrészt a környezetet is kevésbé terheljük, hiszen a megújuló energiaforrások felhasználása lényegesen kevesebb üvegházhatású gázt és egyéb szennyező anyagot bocsát ki.
A megújulók legjobban új építésű épületekben hasznosíthatóak, ilyenkor az épület megfelelő elhelyezésével és tájolásával, fűtési és szellőzési rendszerének megfelelő kialakításával lehet elérni az energiahatékonyság és a megújulók optimális összhangját. Az ún. passzívházak ezen elvet használják ki, így minimálisra csökken az épület energiaellátásához szükséges külső energiaigény. Az adottságoktól függően azonban régi építésű épületeket is fel lehet szerelni utólag a különböző megújulóenergia-berendezésekkel. Ma már a lakosság számára is a technológiák széles köre kapható, ezeket fűtésre, hűtésre, használati melegvíz előállítására, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet alkalmazni.
Viszonylag alacsony költségük miatt a legnépszerűbb megújulóenergia-berendezések jelenleg a napkollektorok. A napkollektor hőenergiát termel, amely felhasználható melegvíz-termelésre, illetve a fűtés kiegészítésére. A napfény áthalad az általában az épületek tetején elhelyezett napkollektor üveglapján, egy hőelnyelőlemez (abszorber) elnyeli a napfény nagy részét, és hőjét átadja a csövekben keringő folyadéknak. A hőhordozó folyadék (ritkább esetben levegő) átadja a hőjét egy különálló, megfelelően szigetelt, vízzel teli hőtároló tartálynak. Ebből a tartályból vagy használati melegvízként vagy a fűtési rendszerhez kapcsolódva hasznosul a melegvíz, a lehűlt hőhordozó közeg pedig visszakerül a napkollektorba. Egy négyzetméter napkollektor átlagosan 100-150 ezer forintba, egy családi házat ellátó egész rendszer kb. 1 millió forintba kerül. Egy megfelelően méretezett rendszer az éves melegvíz-igény 60-70 százalékát el tudja látni, és a fűtési időszakban a fűtésre is rásegít. Az utóbbi időben egyre több panelépület tetején is megjelentek már a napkollektorok.
Szintén a Nap energiáját hasznosítják a napelemek, amelyek a Nap elektromágneses sugárzásának felhasználásával elektromos kémiai folyamat révén egyenáramot termelnek. Ezt az egyenáramot egy ún. inverter alakítja át 230 V-os, szinuszos váltakozófeszültséggé, a normál háztartási fogyasztók ellátására. Amikor a napelem modulok termelnek, ellátják a fogyasztót árammal, amikor nem, a szükséges energiát a normál hálózatról lehet felvenni. Amikor több energia termelődik, mint amennyit felhasználunk, a maradék energiát akkumulátor segítségével tárolhatjuk, vagy a megfelelő csatlakozás kiépítése után a hálózatra táplálhatjuk vissza. A napelemek drágábbak a napkollektoroknál, azonban az utóbbi időben a fejlesztéseknek és az egyre nagyobb gyártókapacitásoknak köszönhetően gyorsan megy le az áruk. Egyelőre minimum 15 év kell a rendszer megtérüléséhez, de ez az idő a közeli jövőben 10 évre is csökkenhet, miközben a napelemek élettartama legalább 25 év. 5 darab 200 W-os napelem-panel (kb. 6 m²) kb. évi 1000 kWh áramot termel, egy ekkora rendszer ára (munkadíj nélkül) 2-3 millió Ft.
A hőszivattyú a környezetének hőjét használja fel, ezzel hűtésre, fűtésre és melegvíz előállításra egyaránt alkalmas. Leggyakrabban a geotermikus energiával kapcsolatban emlegetik, de kivonható a hő a talaj felső rétegeiből, a vízfelületekből vagy a levegőből is. Ideális esetben egy hőszivattyú a felhasznált villamos energia legalább négyszeresének megfelelő mennyiségű hőenergiát állít elő. Működési elvét egy kifordított hűtőszekrényhez is szokták hasonlítani, a berendezés a föld (vagy más közeg) hőjét vonja el és emeli egy kompresszor segítségével magasabb hőfokra, illetve hűtés esetében csökkenti azt. A kompresszor miatt a hőszivattyú működtetése jelentős villamosenergia-felhasználással jár, ezért a földgázszámla csökkenésével párhuzamosan az áramszámla növekedésére kell számítani. Az ELMŰ-ÉMÁSZ áramszolgáltató által bevezetett GEO tarifa 35 százalékos kedvezményt nyújt a villamos energia árából a hőszivattyú által felhasznált árammennyiségre, mégis érdemes odafigyelni, hogy jó hatékonyságú (magas COP-értékű) berendezést vásároljunk. Egy családi ház fűtési igényét ellátó hőszivattyú-rendszer akár 4-5 millió forintba is kerülhet.
Magas hatásfokú biomassza-kazán a faelgázosító kazán, amely folyamatosan szabályozza a beáramló levegőmennyiséget, ezáltal optimális égéskörülményeket biztosít, és képes a keletkező füstgázokat is hasznosítani. Magas fűtőértékük miatt egyre kedveltebb a biobrikett, illetve a pellet. A biobrikettet – amely szinte bármely kazánban felhasználható – faipari és mezőgazdasági hulladékokból magas hőmérsékleten préselik körülbelül 10-15 centiméter méretűre. Hasonló módon készül az általában faforgácsból vagy fűrészporból álló pellet, amelyet egy centi átmérőjűre tömörítenek, és amely egy speciális automatizálható kazánban égethető. Fajtától és teljesítménytől függően egy lakás, illetve családi ház hőigényét ellátó biomassza-kazár ára 1-2 M Ft körül mozog, egy kg pellet piaci ára kb. 50 Ft. Biomassza-tüzeléssel egy átlagos családi ház a mostani árakon számolva éves szinten kb. 50-80 ezer forintot takaríthat meg a gázfűtéshez képest.
Villamosenergia-termelésre használható a háztartási méretű szélgenerátor is, amely szerelhető a háztetőre is, de bár a szélkerekek pörgése által okozott zaj miatt ajánlott tartóoszlop segítségével az épülettől messzebb, tartóoszlopon elhelyezni a berendezést. Egy kisebb, 400 W teljesítményű szélgenerátor ára 300-400 ezer, míg egy közepes teljesítményű, 1000 W-os szerkezet kb. 700 ezer és egymillió forint körül mozog. Ehhez még hozzáadódik a tartóoszlop (6 méter felett engedélyköteles), illetve az egyéb kiegészítők költsége, azonban a telepítés után már ingyen jutunk a szélenergiához. Ajánlott a szélgenerátort napelemmel kiegészíteni, különösen a vezetékes villamos energiától elzárt területeken, hiszen a két berendezés áramtermelése remekül kiegészíti egymást. Borús időben gyakrabban fúj a szél, illetve napos idő gyakran jár alacsonyabb szélerővel.
Ugyanúgy, ahogy a nagyobb méretű berendezéseknél, a lakossági beruházásoknál is az egyik legfontosabb szempont, hogy a telepítés előtt meg kell vizsgálni az épület természeti adottságait. Napenergia-hasznosításhoz déli fekvésű, megfelelő dőlésszögű (30-45 fokos) tetőre, vagy lapos tetőn a napelemek, napkollektorok ilyen szögű döntésére van szükség. Szélgenerátor telepítése előtt elengedhetetlen a szélmérések elvégzése. Sok múlhat az épület energetikai jellemzőin. Hőszivattyús fűtés esetén, de a napkollektorok fűtésrásegítésekor is érdemes alacsony hőmérsékletű fűtésrendszereket (padló- vagy falfűtés) alkalmazni, hiszen ezeknél hatékonyabban tudnak működni a berendezések.
A szükséges beruházás nagysága függ az épület adottságától, a lakók energiafelhasználási szokásaitól, és természetesen a választott technológiától, azonban mindenképpen milliós nagyságrendű befektetésre kell számítani. Ehhez nyújt a lakosság számára támogatást az általában évente meghirdetett Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP), amelynek támogatási intenzitása 15 és 35 százalék között váltakozik az adott évi kiírásnak megfelelően. A pályázatok bonyolultsága miatt a műszaki részek kitöltéséhez javasolt a kivitelező vagy forgalmazó segítségét kérni, akik sok esetben el is készítik a szükséges dokumentumokat. Idén hosszú késlekedés után augusztus 1-től lehetett beadni a NEP-pályázatokat, a meglehetősen alacsonyan meghúzott támogatási keret (1,5 Mrd Ft) azonban augusztus végére ki is merült, így egy hónap után lezárták az idei pályázati fordulót. Előzetes adatok szerint kb. 7000 jelentkezőnek sikerült pályázatot beadnia, a többieknek sajnos a jövő évi kiírásig várniuk kell!
