Horváthné Pintér Judit

okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök

Szerzők listája

Természet a városban - Zöldülő tetők

2009. szeptember 28. |  6342

A mai modern építészeti megoldások, várostervezési szempontok, megbízói igények olyan kihívások elé állítják a különböző területeken dolgozó szakembereket, hogy azoknak csak együttműködve, a szertágazó igényeket összefogva lehet megfelelni. Egyre gyakrabban felmerülő igény az épületek lapos tetején eddig csupaszon heverő holt területek növényekkel való fedése, azaz többfunkciós zöldtető kialakítása, amely komplex feladat megoldása közel sem olyan egyszerű.

A növényzettel telepített tető nem új dolog, gondoljunk csak a földbe vágott pincékre, amelyeknek a teteje elképzelhetetlen volt füvesítés nélkül. A gazdák tudták, hogy ez a tető biztosítja télen-nyáron a közel állandó hőmérsékletet a pincében. Nyáron hűvös volt, mert a növényzet párologtatott, télen pedig sohasem fagyott odabent, mert a vastag földréteg hővédelmet biztosított.
Nem véletlen, hogy például Norvégiában, ahol hidegebb a tél, mint nálunk, viszont nyáron akad néhány igazán forró nap, több száz éve fűtetővel épültek a házak, és úgy gondolom, hogy nem környezetvédelmi megfontolásokból, hanem inkább célszerűségből. A magastetőről az esővíz könnyen „leszaladt”, a vastag földréteg a növényzettel együtt pedig hőszigetelt és védett a csapadéktól. A tető fedéséhez szükséges anyagokat a természet kínálta. A gerendaházak tetejének deszkázatára két réteg gyeptéglát helyeztek, gyökéroldalukkal szembefordítva. A földréteg közepén kialakult természetes gyökérhálóba kapaszkodhattak a felső gyeptégla növényeinek gyökerei, ez gátolta meg a lecsúszást. Az alsó, „fejre állított” gyeptégla elkorhadó növényzete pedig biztosította a tápanyag-utánpótlást.
A rétegek megtámasztására az eresznél fagerendát építettek be. Az ereszszegély „viking” módra nyírfakéregből készült. Az igényesebb lakóházakon még függő ereszcsatornát is készítettek deszkából vagy kivájt fatörzsből. A fennmaradt „fűtetős” régi házakat a norvég építészeti törvények rendkívül erősen védik. Tilos ezeket az épületeket lebontani, és felújítani is csak az eredeti megjelenés helyreállításával lehet (1. ábra). Az eredeti norvég házaknál a tető csekély mértékű átnedvesedése nem okozott túl nagy problémát, mert a padlásteret átszellőztették. A füvesített pincetetőknél is hasonló a helyzet, nem okoz gondot egy kis beázás, sőt a párás levegő még jót is tesz a hordóknak, a zöldségeknek.

1. 2009. szeptemberi lapszám