A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.

Villanyszerelők Lapja 2009. december

Villamos szakmai rendszerszemlélet VII.

Túláramvédelmi rendszer

A Villamos szakmai rendszerszemlélet címmel indított szakmai cikksorozat bevezető részében felsorolt, egy épületre (épülettömbre, épületcsoportra) vonatkozóan egy villamos rendszerként tárgyalandó és kezelendő témakörök közül most a túláramok elleni védekezést, rövidebb kifejezéssel a túláramvédelem kérdéseit tekintjük át.

Energiamenedzsment a mindennapokban IV.

Kozma László | 4045

Előző cikkeinkben azt mutattuk be, hogy pusztán az energiafelhasználás mértékének megfigyelésével már 8-10%-os energiacsökkentést érhetünk el. Nemhiába hozta az Európai Unió azt az irányelvet, hogy a jövőben „smartmeter” vagy „okosmérő” elnevezés alatt olyan villamos mennyiségmérőket kell majd Magyarországon is alkalmazni a lakóházakban is, amelyek percre pontosan megmutatják majd az éppen felhasznált energiamennyiséget, ráadásul „forintos” összegben is.

Adalékok a szakoktatás helyzetéhez

netadmin | 3829

A Villanyszerelők Lapja meglehetősen hosszú idő elteltével közöl ismételten publikációt a villanyszerelő képzés aktuális helyzetéről. A téma aktualitását nem csupán a nyáron bevezetett módosítások szolgáltatják: a szakképzés helyzete egyúttal fényt vet az adott szakma művelésének általános körülményeire is, a társadalmi megbecsülés kérdésétől az érintett szakmai körök felelősségvállalásáig. Szerkesztőségünk kérdéseire Kékesi György, a Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója válaszolt.

Multiméterek és számítógép

Pástyán Ferenc | 4972

A mikroprocesszorok elterjedése és a számítástechnika, illetve a számítógépek széleskörű alkalmazása természetszerűleg kihatott és kihat a mindennapi mérésekre is. A műszerek különböző módon számítógéphez kapcsolhatók, és így a valós idejű méréskiértékelés vagy utólagos analizálás valósítható meg. A jelen publikáció néhány, ezzel a technikával kapcsolatos kérdéssel foglalkozik. A legtöbbet használt mérőműszer minden bizonnyal a kézi digitális multiméter. Régi kivitele analóg mutatós műszert használt a mért értékek kijelzéséhez. Aztán megjelentek a digitális multiméterek, amelyek lényegesen pontosabbak, megbízhatóbbak régi társaiknál, nem beszélve a rázásra, ütésre, hőmérsékleti változásra való nagyobb ellenálló képességről.

Forgóajtó

Mattiassich Péter | 4279
1 5 (1)

A Budapesti Rendőr-főkapitányság, XXX. kerületi Rendőrkapitányság Rendkívüli Haláleseti Osztálya közigazgatási hatósági eljárásban vizsgálatot folytat E. A. közlekedési balesetének ügyében. E. A.-t 20XX. december XX.-én, egy üzletközpontba menet a bejárati automatikus forgóajtó fellökte. A sérült a forgóajtótól történő elesése miatt többszörös csonttörést szenvedett, amellyel kapcsolatban szövődmények léptek fel, és ez a balesetével közvetetten, ok-okozati összefüggésben elhalálozását okozta. A balesetet előidéző ok megállapítása céljából, az ügyben igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálat elvégzése vált szükségessé. A nyomozó hatóság kirendelt igazságügyi munkavédelmi-szakértői vizsgálat elvégzésére. A szakértő feladata a nyomozó hatóság által feltett kérdések, valamint a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek alapján megállapítani, hogy a balesetet milyen munkavédelmi szabályszegések váltották ki, és kik a felelősök a szabályok megszegéséért. A szakértői vizsgálat előzményei 1. A baleset és bekövetkezésének eseménye a tanúvallomások alapján E. A.-t 20XX. december XX.-én, 15 óra körül az üzletközpont bejárati automatikus forgóajtaja fellökte. Az esés következtében a baloldali testrészein többszörös csonttörést szenvedett. Az idős (79 éves) embert egy ismeretlen vásárló kísérte a közeli könyvesboltba. Az áruház dolgozói 15 óra 17 perckor hívták ki a mentőket, akik 15 óra 42 perckor érkeztek meg és 16 óra 54 perckor átadták az ügyeletes kórház traumatológiai osztályán. A sérülés körülményeit szemtanú nem látta, és csak a sérült elmondása alapján derült ki, hogy az üzletközpontba belépésénél lökte fel az ajtó. 2. A balesetet követő események (a kórházi dokumentációs anyagok és a tanúvallomások alapján) A kórház traumatológiai osztályán a sérültön sebészeti beavatkozást hajtottak végre, és csonttöréseit rögzítették. 20XX. december XX.-án rehabilitációs kezelés céljából áthelyezték a Belgyógyászati Rehabilitációs Osztályra. Itt azonban egészségi állapota nem javult. 20XX. január XX.-én, a megfelelő szakápolás ellenére tüdő- és légúti gyulladás miatt légzési és keringési elégtelenség miatt elhalálozott. A sérült halálát követően 20XX. január XX.-én az orvostani intézetben elvégzett igazságügyi szakértői vizsgálat megerősítette, hogy "nevezett halálának közvetlen oka gennyes alsólégúti gyulladás, gócos tüdőgyulladás talaján kialakult légzési és keringési elégtelenség volt…. A baloldali felkarcsont és a baloldali szeméremcsont-törés nagy erejű, tompa erőhatására jött létre. A halál elmaradása esetén gyógy tartama 8 napon túli. Az elszenvedett sérülések és a bekövetkezett halál között, közvetett ok-okozati összefüggés állapítható meg." 20XX. február XX.-én a Rendkívüli Haláleseti Osztály az igazságügyi szakértői vizsgálat eredménye alapján a rend-kívüli haláleset ügyében elrendelt eljárást megszüntette. Erről értesítette az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját, E. I.-t. Ő fellebbezést nyújtott be a rendkívüli haláleset ügyében elrendelt eljárást megszüntető végzés ellen, és kérte, hogy igazságügyi szakértői vizsgálattal derítsék ki, hogy a balesetet okozó, bejárati automatikus forgóajtó megfelel-e a hatályos biztonsági és üzemeltetési előírásoknak, valamint az esetleg felmerülő hiányosságok esetén a felelősség tényét, és a felelős személyek megnevezését.

Moduláris elektronikai eszközök a gyakorlatban III.

Porempovics József Zabari István | 9747
1 5 (1)

E havi cikkünkben néhány speciális időrelé használati lehetőségét vesszük számba. Aszimmetrikus ütemadó A multifunkciós időrelék után ez az egyik leggyakrabban használt időrelé típus. Ezen eszközök általában egy potenciálmentes kimenettel és két függetlenül állítható időtartománnyal rendelkeznek. A két, függetlenül állítható időtartomány rendkívül széles: 0,1 másodperctől általában 1–10 napig, de nem ritka a 100 napos időzítési ciklus sem (1. kép).

Nem minden „B+C", amit annak mondanak

Tények kontra marketing – kompakt túlfeszültség-védelemi eszközök

Memon Tomislav | 4865

Az épületinstallációs iparban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a „kompakt” többfokozatú túlfeszültség-védelmi megoldások, népszerűbb nevükön a „B+C”-nek titulált védelmek, vagy az MSZ IEC 61643 szerint T1+T2 eszközök. Elterjedésüket számos pozitív tulajdonságuknak köszönhetik, de mielőtt ezeket sorra vesszük, nézzük meg, milyen követelményeknek kell megfelelniük a B+C védelmeknek. A túlfeszültség-védelmi rendszer 3 fokozata úgy épül fel, hogy szikraköz (durva-védelem belső villámvédelmi eszköz, T1), varisztor (túlfeszültség-védelmi eszköz, T2), valamint szupresszor dióda (finomvédelemi eszköz, T3). Az üzemi feszültségtől eltérő tranziensek hálózatról való leválasztásában mind a három fokozatnak óriási szerepe van. A különböző védelmi fokozatnak megfelelő eszközök két, túlfeszültség-védelmi szempontból, jellemző tulajdonsága a megszólalási idő és a levezetési energia. Ezt láthatjuk az 1. ábrán.

Az elektromágneses szmog mérése

egyszerűen, pontosan és megbízhatóan

Horváth László | 6867
1 5 (1)

Mindennapi életünket el sem tudnánk képzelni különféle elektromos eszközök nélkül. Természetes dolog, hogy ellenőrizni kell az ilyen berendezéseket és a hálózat kiépítését is. Egészen a legutóbbi időkig viszont arról kevés szó esett, hogy az elektromosság szükségszerű velejárója, az elektromos és mágneses mező egy bizonyos határon felül nem igazán hasznos az emberi szervezet számára. Manapság – picit átesve a ló másik oldalára – talán túlontúl nagy félelem kezd eluralkodni az emberek egy részén. Ezért fontos az elektromos és mágneses mező egyszerű, ám pontos és nagy érzékenységű mérése: erre már rendelkezésre állnak megfelelő mérőkészülékek. Most egy olyan hordozható eszközt vizsgálunk meg a csúcskategóriából, amely mintegy állatorvosi lóként megfelelően szemlélteti azt, hogy milyen méréstechnikai és adatfeldolgozási lehetőségekkel lehet precíz eredményt kapni ezen a terü src=Véletlenszerű kiválasztás vezérlése két időrelével/tdleten. A műszer főbb jellemzői Tulajdonképpen egy könnyen kezelhető, hordozható műszerről van szó, amely szabadalmaztatott módszerrel képes egy adott pontban az elektromos és mágneses mező egyidejű izotróp mérésére. Valójában mindhárom térirányban mér a készülék, és az eredő értékét jeleníti meg a logaritmikus skálájú, bekapcsolható háttér-világítású, folyadékkristályos kijelzőn grafikus módon, valamint ez alatt számszerűen is. Egyidejűleg mindkét mért mezőérték leolvasható a kijelzőn: a mágneses mező az 1 nanoTesla (nT) és 20 mT közötti, az elektromos mező a 100 mV/m és 100 kV/m tartományban mérhető segítségével. A számszerűen kijelzett, 5 % pontosságú értékeknél egy kikapcsolható automatikus méréshatár-váltó segíti az egyszerű kezelést. A rövid idejű maximumok detektálására – ahogy az egyes hanglejátszók kivezérlés-jelzőjénél is szokás – a grafikus kijelző egy szegmense 3 másodpercig jelzi az épp lecsengő csúcsot, miközben az oszlop az aktuális értéket mutatja. Minden esetben tárolja a műszer a mérés során előállt abszolút maximális és minimális mért értéket, ez bármikor lekérdezhető.

4-es metró - Dél-Buda-Rákospalota metróvonal

netadmin | 4572

A fúrt cölöp A fúrt cölöp földalatti, fúrási technológiával előállított szerkezet, amelynek nagyátmérőjű furatát elektronikával vezérelt speciális fúrógéppel állítják elő. A speciális fúrószerszám kiválasztása – spirál, kanál, görgő stb. – a talajviszonyoktól függ. A furatot a beomlástól általában védőcsővel védik, a védőcsövön belülről emelik ki a földet a megfelelő szerszámmal. A megfelelő mélység elérése után a furatba a méretezett, előre gyártott, összehegesztett betonacél-szerelést, az armatúrát leengedik, és a védőcső folyamatos lassú visszahúzása mellett kibetonozzák. Az egymásba metsző cölöp és a cölöpfalas munkagödör-körülzárás Az egymás mellé fúrt cölöpökből cölöpfal alakítható ki. A vízzáróság érdekében a cölöpök helyét úgy tűzik ki, hogy a cölöptengelyek egymástól való távolsága kisebb, mint a cölöpök átmérője, vagyis a cölöpök egymásba metszenek. Ezt nevezik egymásba metsző cölöpöknek. A friss, vasalatlan betoncölöp fúrható, a vasalt, armatúrával ellátott cölöp viszont nem. Ezért fontos a fúrt cölöpfal építésének sorrendje. Mindig az először elkészített két vasalatlan betoncölöp közé fúrják a vasalt, armatúrával ellátott cölöpöt, azután az építési sorrend a következő: egy vasalt, egy vasalatlan a szükség szerinti hosszban és alakban. Gyakorlatban a cölöp átmérője 0,9-1,2 m között van, hossza tetszőleges. Ily módon tetszőleges számú cölöp egymás mellé fúrásával készül az egymásba metsző, fúrt cölöpfal. Az ilyen technológiával kialakított, egymásba metszően fúrt cölöpfalakból kialakított munkagödör-körülzárás oldalról vízzáró. A cölöpfal építése esetén a környezetében nem alakul ki kőzet-deformáció, nincs számottevő süllyedés, mert az építés minden pillanatában a fúrt lyuk védőcsővel, illetve betonnal van megtámasztva. Résfalas és cölöpfalas építéstechnológiával tervezett metróállomások A 4-es metró vonalvezetése sok egyéb szempontot is figyelembe véve úgy került meghatározásra, hogy a metróállomások lehetőleg terek és széles utcák alatt legyenek kialakíthatók. Ez a megoldás gazdaságosabb, „utasbarát”, és kedvezőbb utasforgalmi szempontból, mert így az állomásokat magasabbra lehet helyezni, ami csökkenti az átszállások idejét, ezzel együtt pedig csökken az úgynevezett „eljutási idő”. A magasabbra emelt állomások és a felettük lévő szabad terek lehetővé teszik a nyitott építési módszerű, résfalas vagy fúrt cölöpös építési technológiát. A cölöpfalból vagy résfalból kialakított vízzáró dobozszerkezet tetején épül a legfelső födém, alul a tervezett mélységben megépül az alaplemez. Így kialakul a dobozállomás nyers vasbeton szerkezete, amelybe a mélységnek megfelelő tetszőleges számú közbenső födém beépíthető. A nyitott építési módszernek azonban hátránya is van a városbelsőkben történő építés esetén. A felszínből az építési idő alatt területeket vesz igénybe, amivel gátolja a forgalmi rendet, és mint minden építés, zajjal és porképződéssel zavarja a környezetét. A környezetet zavarásának csökkentésére persze már több bevált megoldást lehet alkalmazni. Azokban az országokban és városokban, ahol hosszabb ideje és folyamatosan építik a metrót, sok tapasztalat halmozódott fel, és az évek folyamán kialakultak a városok belsejében használható környezetkímélő építéstechnológiák. Ilyen építéstechnológia az ún. „milánói módszer” (Németországban „Deckel Bauweise”, azaz a felső födémes építési mód, illetve angol nyelvterületen „Top-Down”, azaz fentről lefelé történő építési mód). A vízzáró, hosszú résfalas vagy cölöpfalas munkagödör-körülzárások a külső, természetes talajvízáramlás útjában akadályt jelenthetnek. A visszaduzzasztó hatás kiegyenlítésére – a talajvízszint-megfigyelő monitoring-rendszer adatai alapján – megfelelően méretezett, gyakorlatban bevált, a közlekedőedények alapján működő átvezető szerkezetek, berendezések épülnek. Ezek a szerkezetek a Dunával párhuzamos szakaszon, az észak-déli metró vonalán is megfelelően működnek. A Thököly út körzetében lévő hosszabb kihúzó műtárgy esetén van ennek jelentősége, de itt a talajvízáramlás fő irányával közel párhuzamos a kihúzó szerkezete, tehát a visszaduzzasztó hatás nem olyan jelentős. Felső födémes, milánói építési módszer, „Deckel Bauweise”, „Top-Down” Ennek a módszernek az a lényege, hogy a felső záró födém a lehető leghamarabb elkészül, és az állomások építése ezután a födém alatt bányászati módszerrel folyik tovább a környezet, a felszín minimális zavarásával. A 4-es metró dobozállomásainak építésénél ez a módszer alkalmazható. Első ütemben elkészítendők – a közműveknek az építési területről való kiváltása után – oldalanként az állomást határoló rés- vagy cölöpfalak, ha lehetséges, a közúti forgalom folyamatos fenntartásával. Az állomást határoló résfalak vagy cölöpfalak megépítése után épül meg a felső vasbeton zárófödém, földre zsaluzva. Az elkészült felső födémre vissza lehet ezután helyezni a végleges közműveket, és elkészíteni a végleges felszíni rendezést, visszaadni részben vagy teljesen a közúti vagy gyalogosforgalomnak a felszínt. Ez az a minimális építési idő, amikor a minden építéssel együtt járó kellemetlenségeket közvetlenül el kell viselnie a környezetnek és a lakosságnak. Szűkebb utcákban a rés- vagy cölöpfalra ráépített konzolokra helyezett, provizórikus útfelülettel oldják meg a helyi célforgalmat. Az állomásépítési munkák ezután tovább folynak a födém alatt. A felső födém alól a földkiemelés bányászati módszerrel történik – a helyi adottságoknak megfelelően – a födémben kihagyott földkiadó nyíláson keresztül, vagy távolabbra épített szállító alagúton, vagy az állomás mellé épített ún. „zseben” át. Az állomás építési munkáinak kiszolgálása is ezeken a nyílásokon vagy a már elkészült alagúton keresztül történik. A leadó nyílások éjszakára zajvédő tetővel lezárhatók. Így a munka éjszaka is folyhat, ami az építést gyorsítja. A lezárt állomási térből a szellőztetés ventilátorral történik, szellőző csövekkel és porleválasztóval. A födém alatti földkiemelésnek vannak hátrányai is: fajlagosan lassabb a földkiemelés, valamint világítást és szellőzést is ki kell kiépíteni. Az éjszakai, többműszakos munkavégzés lehetőségével viszont a teljes építési idő lerövidíthető. Az építési módszerből fakadóan elmaradhatnak a drága és időigényes segédszerkezetek, a horgonyok építésének egy része, helyettük a közbenső födémek épülnek a résfalak, cölöpfalak megtámasztására. Ferde cölöpfalas építési módszer Ma már nem csak a Budapesthez hasonló nagyvárosokban építenek metrót, hanem a kisebb városok történelmi városmagjaiban is. Itt a szűk utcák és terek, a beépítettség nem teszik lehetővé a felszínről a nagy fesztávolságú állomási terek réselését. A technika fejlődése magával hozta az építőipari gépek és azok elektronikus vezérlésének a fejlődését is. Ezáltal pontosabb szerkezetek előállítása lehetséges. Ez adott módot arra, hogy nagyátmérőjű, pontosan egymásba metsző vasbeton cölöpök fúrásával vízzáró, ferde cölöpfalak előállíthatók legyenek. A felszínen a szűk utcákban, az utcák tengelyétől kifelé, ferdén egymásba metszően fúrt cölöpfalakkal el lehet érni a tervezett mélységben a szükséges peronszélességű állomásterek kialakítását. Az így kialakított állomásszerkezet felül keskeny, és lefelé egyre bővül. Ezáltal a szerkezeteket gazdaságosabban lehet méretezni, mert az állomási dobozszerkezetet felúszásra nem kell méretezni. A ferdén fúrt cölöpökből előállított cölöpfalak, a felszínen elhelyezett födémszerkezet is keskenyebb, így kisebb lesz a lezárt építési terület, nagyobb felület marad meg a közlekedés számára. A ferde cölöpfalas és a milánói módszerű építéstechnológia kombinálása ideális módszer belső városrészekben történő állomások műtárgyépítéseire. Kétütemű, hosszában osztott födémépítés, középső munkahézaggal Az utóbbi időben több korszerű építési segédszerkezet és kisegítő eljárást fejlesztettek ki, és alkalmaztak a földalatti műtárgyak és metróállomások építésénél a történelmi városok belső városmagjaiban és a szűk belvárosi utcákban. Ezek alkalmazásával ma már a korábban elképzelhetetlen konstrukció is megoldható. Lehetséges a felső födémet hosszában megosztva, két ütemben építeni, középen munkahézaggal toldani. Ezáltal egy-egy építési ütemben még kisebb helyet vesz el a felszínből az építés, ami kedvezőbb a közművek kiváltásánál, átépítésénél, és a zsúfolt városbelsőkben a forgalom ideiglenes terelésének megoldásánál. Az alkalmazásra javasolt rés- vagy cölöpfalas munkagödör-határolással és a „milánói módszer” alkalmazásával a környezetet, a felszínt zavaró építési idő metróállomásonként 6-8 hónapra rövidül. Ez fontos kritérium, hiszen ma már elképzelhetetlen és megengedhetetlen a városüzemeltetési és humán szempontok alapján, hogy úgy, mint húsz évvel ezelőtt az Üllői út és a Váci út, a fontosabb közlekedési utak évekig le legyenek zárva egy metróépítés miatt. Állomások és vonali műtárgyak, kihúzó-fordító műtárgy A Kelenföld pályaudvar állomás a MÁV pályaudvar alatt helyezkedik el, ezért csak zárt bányászati módszer jöhet számításba. Két állomás helyét a Duna befolyásolja. A Szent Gellért téri állomás részben a Műegyetem CH épülete alatt helyezkedik el, és a Fővám téri állomás részben a Duna alatt. Az épület és a Duna alatt elhelyezkedő állomásszerkezeteket csak zárt bányászati módszerrel lehet megépíteni. A Móricz Zsigmond körtéri állomás az elégséges takarás miatt zárt, bányászati módszerrel is megépíthető. A többi állomás bányászati zárt módszerrel csak költséges kiegészítő és kőzetjavító segédeljárásokkal valósítható meg, mint például talajszilárdítás, túlnyomás vagy felszínről épített, injektált szigetelőfalakból előállított „vízzáró szekrény”-en belüli helyi víztelenítés, talajfagyasztás segítségével, és ezek szükség szerinti kombinációival. A Keleti pályaudvar állomás gazdaságosan csak felszínről, nyitott építési módszerekkel építhető a vizet tározó pleisztocén homok-, homokos kavicsrétegekben. A Baross téri kihúzó-fordító műtárgy is résfalas vagy fúrt cölöpös építéstechnológiával építhető. Építmény A mélyvezetésű vonalszakaszok építése fúrópajzsokkal történt. Az alagút falazatát öntöttvas vagy acélbetétes betonelemekből építették meg. Az É-D-i vonal alagútjának átmérője takarékossági szempontok miatt kisebb, mint a K-Ny-i vonalé. A két vonalat külön alagút köti össze a Deák Ferenc téri csomópontban. Az állomások mélyvezetésű szakaszokon középső peronosak, az egyéb szakaszokon pedig rendszerint szélső peronos kialakításúak. Az állomási peronok hossza 120 méter, így a vonatok legfeljebb 6 kocsiból állhatnak. (Kivételt képez ez alól a K-Ny-i vonal 100 méter hosszúságú végállomása az Örs vezér téren). A 4-es metróvonal energiaellátási rendszerének ismertetése A metróvonal áramellátási rendszere biztosítja az egyenáramú vontatási és a segédüzemi berendezések számára a nagy biztonságú villamosenergia-energiaellátást. 10 kV-os energiaellátás A metró a villamos energiát 10kV-os feszültségszinten, kábelen keresztül kapja az áramszolgáltatói hálózatból. A vonal első szakasza 8 db külső betáplálással rendelkezik. 6 forgalmi állomásnak (Kelenföldi pályaudvar, Tétényi út, Móricz Zsigmond körtér, Fővám tér, Rákóczi tér, Keleti pályaudvar) és a járműtelepnek lesz külső 10kV-os csatlakozása. Ezen állomások és a járműtelep 10kV-os kapcsoló berendezése két betáplálást kap: az egyik a külső betáplálás, a másik egy közös tartalék, az ún. lánckábel, amely a metró vonalalagútban fut végig, és a 6 állomás, valamint a járműtelep 10 kV-os elosztóiba van behurkolva. A lánckábel táplálása önálló külső áramszolgáltatói betáplálásról történik a Kálvin tér állomáson. A közbenső állomások nem rendelkeznek külső betáplálással, ezek a két szomszédos állomásból (két irányból) a vonalalagúton keresztül kapnak delegált üzemi és tartalék betáplálást. Ezek a Bocskai út, a Szent Gellért tér, a Kálvin tér és a Népszínház utcai állomások. Az ellátás biztonsága érdekében minden külső üzemi betáplálással rendelkező forgalmi állomás és a tartalék betáplálás külön-külön 120/10 kV-os áramszolgáltatói alállomásból kap ellátást. Minden üzemi és a tartalék betápláláson egyaránt max. 5-5 MVA teljesítmény igénybevétele lehetséges. A beérkező kábelek fogadása az állomásokhoz csatlakozó műtárgyban, a térszint alatti szinten, a metró területén lévő fogadóhelyiségben történik. Itt kerül elhelyezésre a 10 kV-os, lemeztokozott fogadó berendezés. Ez tartalmazza az elszámolási fogyasztásmérés mérőváltóit, és innen ágazik le a kábel, amely táplálja az áramátalakító 10 kV-os kapcsoló berendezését. Minden állomásra települ egy-egy 10 kV-os egy-gyűjtősínes, lemeztokozott kapcsoló berendezés, amelynek gyűjtősínje hosszirányban két részre osztott. Mindegyik kapcsoló berendezés 2db vontatási és 2db segédüzemi leágazást tartalmaz, valamint ide csatlakoznak a delegált állomások energiaellátó kábelei és a lánckábel is. Vontatási egyenáramú hálózat A többi budapesti metróvonalhoz hasonlóan a 4-es vonal járműveinek vontatási energiaellátása is ún. harmadik sínes rendszerű. A motorkocsik a felső tapintású pozitív harmadik sínről, illetve a negatív futósínről veszik fel a 750 V egyenfeszültségű villamos energiát. Minden forgalmi állomásra és a járműtelepre 2-2db vontatási blokkot tartalmazó transzformátor-állomás települ. A vontatási blokkok 11/0,62/0,62 kV áttételű kettős szekunder tekercselésű műgyanta szigetelésű transzformátorból és 12 ütemű kettős hídkapcsolású szilíciumdiódás egyenirányítóból állnak. A transzformátorok 2200 kVA teljesítményűek, az egyenirányítók 4350 A egyenáram tartós leadására alkalmasak. Az egyenirányító kimenetei a pozitív és negatív vontatási elosztó-berendezésbe csatlakoznak. A harmadik sín táplálása a pozitív elosztó-berendezésben elhelyezett egyenáramú gyorsmegszakítókon keresztül, a futósínek táplálása pedig a negatív elosztóban elhelyezett szakaszolókon keresztül történik. Az egyes táplálási körzeteket az állomások bejárata előtt a harmadik sínben kialakított megszakítások (légszakaszok) választják el. Egy-egy körzetet két szomszédos állomás áramátalakítója táplál. A légszakaszok szükség esetén egy hosszanti szakaszolóval áthidalhatók. A kitáplálási megszakítók bekapcsolt állapotában a tápkörzetek mindkét menetirányban és egymással is villamosan össze vannak kötve (a pozitív gyűjtősínen keresztül). A harmadik sín biztonságos feszültség-mentesítésére automatikusan működő rövidrezáró-földelő kapcsolók vannak beépítve, amelyek a lekapcsolt kitáplálást összekötik a vontatási hálózat negatív ágával és az állomási földeléssel. A metró egyenfeszültségű tápellátása földfüggetlen rendszerű. A veszélyes érintési feszültségek kialakulásának megelőzésére – melyek a negatív potenciálon lévő kocsiszekrény és az állomások földelt szerkezeti elemei között léphetnek fel – minden állomáson gyors működésű, hibrid kapcsolóelemmel ellátott, egyenáramú utas-érintésvédelmi berendezések kerülnek beépítésre. Ezek a készülékek a futósín és az állomási föld közötti feszültséget figyelik, és ha ez veszélyes mértékben megnövekedne, a két pont rövidrezárásával meggátolják a veszélyes érintési feszültségek kialakulását. Segédüzemi energiaellátás rendszere A segédüzemi energiaellátás feladata az állomások és a vonal gépészeti, villamos erőátviteli és világítási berendezéseinek 3x400/230 V, 50 Hz, illetve 220 V DC szünetmentes, valamint a különböző fogyasztók által igényelt egyéb feszültségszintű energiaellátása. Minden állomáson és a járműtelepen 2-2 db segédüzemi transzformátor kerül telepítésre. A transzformátorok természetes léghűtésűek, műgyanta szigetelésűek, 11/0,4 kV-os feszültségáttétellel, általában 1000 kVA-es teljesítménnyel. Minden állomáson a transzformátorok egy osztott gyűjtősínes, 0,4 kV-os főelosztóhoz csatlakoznak. A két gyűjtősínfél – valamelyik transzformátor kiesése esetén – megszakító segítségével összeköthető. A főelosztó berendezések az állomás és a hozzá tartozó vonalszakasz fogyasztóit látják el energiával: a nagyobb teljesítményű illetve technológiából adódóan lényeges fogyasztók a főelosztókból közvetlenül, az egyéb épületgépészeti és épületvillamossági fogyasztók alelosztókon keresztül kapnak energiát. A fogyasztók az igényeknek megfelelően egyik vagy mindkét főelosztó gyűjtősínfélből kapnak táplálást. Központi automatikus fázisjavítás is beépítésre kerül. A kapcsoló berendezések és a tartalékvilágítási hálózat működtetéséhez szünetmentes 220 V DC feszültség áll rendelkezésre. Ehhez állomásonként 2 db központi 220 V DC akkumulátortöltő-telep egység kerül kiépítésre. Felügyeleti rendszer A 4-es metróvonal teljes felügyeleti rendszere rendkívül összetett felépítésű, több egymástól elkülönült, illetve egymást részben átfedő alrendszerre épül: Központi Forgalmi Menetirányító – a vonatforgalom felügyelete, Állomási Diszpécser – utasforgalom és gépészeti rendszerek felügyelete az állomásokon, Központi Utasforgalmi Diszpécser – utasforgalom felügyelete a teljes vonalon, Műszaki Diszpécser – a gépészeti rendszerek felügyelete a teljes vonalon, Energiadiszpécser – az áramellátási rendszer felügyelete, Blokk Poszt – járműtelepi vonatforgalom és járművek felügyelete. Az áramellátás rendszere teljes körűen távfelügyelt, melyet a BKV Zrt. Szabó Ervin téri Diszpécserközpontjában szolgálatot teljesítő energiadiszpécser lát el. A rendszerben számos védelmi eszköz és automatika gondoskodik az utasok biztonságáról, az energiaellátás folyamatosságáról. Az állomási főelosztó berendezések vezérlőegységei egy belső optikai kábeles gyűrűre kapcsolódnak, amely az állomási távvezérlő egységre csatlakozik. A teljes vonalon végigfutó nagysebességű optikai adatátviteli hálózat teremt kapcsolatot az állomások távvezérlő egységei és a diszpécserközpontban található központi energiavezérlő között. A 4-es metróvonal számára nem épül külön energiadiszpécseri központ, mert a 2-es vonal felújítása során cserére került berendezés kapacitása elegendő az új vonal felügyeletének ellátásához is. Így a rendszert csak egy új kezelőhellyel szükséges bővíteni. Világítási rendszerek A 4-es metróvonal utasforgalmi tereinek kialakítása során kiemelt szerepet kap a fénytechnika. A mesterséges – és ahol lehetséges, természetes – fény használata alapvető építészeti eszköz, mely meghatározza a térérzékelést, befolyásolja az utazóközönség közérzetét és hangulatát. Az utasterek világítási berendezése az utasok biztonságos közlekedését lehetővé tevő, szabványokban, illetve egyéb előírásokban rögzített megvilágítási paramétereket teljesítő funkciója mellett dekorációs, esztétikai célokat is szolgál. A világítási rendszer kialakításánál alapvető cél a föld alatti terekben az utasok bezártság-érzetének enyhítése. A megfelelő világítás tágasabb, tisztább, komfortosabb érzetet kelt az utasokban, a sötét zugok nélküli, viszonylag egyenletesen megvilágított tér a biztonságérzetet is fokozza. A világítás feladata az építészeti struktúrák kiemelése is. Biztosítani kell a balesetveszélyes vagy más szempontból fontos területek – biztonsági sáv, mozgólépcső-fellépő és -lelépő területe, peronzár-vonal – erősebb megvilágítását. A rendszer kialakításánál alapvető szempont az energiatakarékosság is. Az alkalmazásra kerülő lámpatestek típusát az építészeti-arculati szempontok mellett a biztonság, a gazdaságosság határozzák meg. Kiválasztásuknál a könnyű karbantarthatóság, az egyszerű tisztíthatóság, a fényforrások hosszú élettartama, a masszív felépítés, valamint az üzembiztos működés kiemelt fontosságú.

Falon kívüli kötődobozok (100x100 mm) áttekintő táblázata

netadmin | 5526

Gyártó/forgalmazó ABB Spelsberg/Duoverzió düwi international Típus M008160000 Abox-i 040 A4 Származási hely Olaszország Németország Magyarország Milyen minősítésekkel rendelkezik a termék? CEI23-48, IEC60670 és IEC60695-2-1 Industrial Quality, IK08 ÖVE Anyagösszetétel hőre lágyuló műanyag polikarbonát 80% LDPE, 20% HDPE Anyaga halogénmentes? igen igen Méretek (mm) 100X100X50 93x93x55 100x100 Védettség IP55 IP65 IP54 Hőmérséklet tartomány ( ˚ C) -25-75 -35-80 max. 650 Szín Ral 7035 szürke világosszürke vagy fekete világos szürke Bevezetőnyílások száma, mérete 6 db, 32mm 8xM20 membrán (2-16 mm) 20xØ15 Fedél rögzítési módja acél csavarokkal 2 db csavar pattintható Doboz rögzítési módja belső csavarral külső Rendelhető tartozékok gumis kábelbevezető, tömszelencés kábelbevezető sorkapocs, plomba, tömszelencék, piros fedél n.a. Ajánlott nettó ár 855 n.a. 140 Megjegyzés n.a. Időjárás- és ütésálló, ipari felhasználásra. n.a.