Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2009. május

A kivonásra kerülő 100 W-os normál izzót helyettesíthető fényforrások áttekintő táblázata

2009. május 1. | netadmin |  3270

I. táblázat: Energiatakarékos halogén fényforrások Típus megnevezése 70 W A50 75 W A50 64547 A ES Gyártó GE GE OSRAM Származási hely Magyarország Magyarország Szlovákia Energiaosztály - EEI C C C Fejelés E27 E27 E27 Névleges teljesítmény (W) 70 75 70 Névleges feszültség (V) 220-240 220-240 230 Teljes hosszúság (mm) 96 96 96 Átmérő (mm) 50 50 56 Színhőmérséklet (K) 2900 2900 2900 Fényáram (lm) 1300 1340 1240 Élettartam (h) 2000 1500 2000 Garancia (év) n.a. n.a. n.a. Ajánlott nettó listaár (Ft) 775 980 Megjegyzés n.a. n.a. A cserével akár 30% energiát takaríthatunk meg kétszeres élettartam mellett. A fényforrás a hagyományos izzóval megegyezően szabályozható. Típus megnevezése MASTER Classic EcoClassic Gyártó Philips Philips Származási hely Lengyelország Kína Energiaosztály - EEI B D Fejelés E27 E27 Névleges teljesítmény (W) 30 53 Névleges feszültség (V) 230-240 850 Teljes hosszúság (mm) 109 107 Átmérő (mm) 56,5 61 Színhőmérséklet (K) 2850 2900 Fényáram (lm) 620 1200 Élettartam (h) 3000 2000 Garancia (év) n.a. n.a. Ajánlott nettó listaár (Ft) 2410 1120 Megjegyzés Szabályozható Szabályozható

Egy kapuautomatizálási szerviz észrevételei

2009. május 1. | netadmin |  3878

Tanulságos történetek rovatunkban ez alkalommal egy olyan szakterültre kalauzoljuk olvasóinkat, amely eltér a szorosabb értelemben vett villanyszereléstől: mindazonáltal az elektronikus vagyonvédelem mellett ez az egyik olyan terület, ahol egyre több villanyszerelő vállal megbízást, hiszen nem szükséges külön tanfolyam elvégzése: ez azonban egyúttal számos félreértésre is alapot ad. Az alábbi információkat egy budapesti, kapuautomatizálási szakszerviz munkatársaitól nyertük. Általános tapasztalat az, hogy a villanyszerelők sajnos sokszor nem vállalják fel a speciális felkészítést igénylő szakmunkákhoz elengedhetetlen tanfolyamok elvégzését: egy sorompó vezérlőközpont bekötésével és programozásával kapcsolatos nehézségek szembeötlők, de egy egyszerű, pusztán mechanikus alkatrészekkel rendelkező ablak- vagy ajtóbehúzó telepítésére kevesen fordítanak figyelmet. A példa kiválasztása szándékos a kivitel egyszerűségére tekintettel: sokszor előfordul ugyanis az, hogy egyszerűen eltörik az alkatrészt, mivel fordítva szerelik fel! Az olajhidraulikával szerelt, egyszerű készülék karja a felhasználó első nyitási kísérletére letörik, pedig csak arra lett volna szükség, hogy a szerelő bepillantson a berendezéshez mellékelt használati útmutatóba.

A villamossági kereskedelmi piacról -VÁLSÁG közben

2009. május 1. | netadmin |  3418

A magyarországi kereskedelmi piac talán még nagyobb válságban van, mint maga az ország, amelynek kevéssé rózsás kilátásairól nap, mint nap hallunk. Mi okozta ezt, miért jutottunk ide? A piaci verseny értelemellenes fokozása a magyarországi torz piaci körülmények között. Talán bátran leszögezhetjük: a kapitalista verseny sokkal hatékonyabb, mint a szocializmusban megszokott monopólium és érdeknélküliség. A végfelhasználó szempontjából mindenképpen, mert találkozhat a „bőség kosarával”, ami monopólium esetén szinte kizárt. Másrészről a versenyző vállalkozások addig versenyeznek egymással, amíg az nekik még megéri, azaz amíg az adott vállalkozás több profitot termel nekik, mint amennyiben a tőkéjüket más alternatív (jobb hozamot ígérő) befektetésbe nem helyeznék. Mára viszont odajutottunk, hogy a magyarországi villamossági piac nem termel profitot. Pedig illene neki. Mintegy 120-150 milliárdos forgalmú piacról beszélünk, aminek ideális esetben évi 8-12 milliárdos profitot kell termelnie. Ezzel szemben jó, ha a plusz nullás szaldó összejön. Természetesen vannak vállalkozások, amelyek tudnak profitot termelni, csak a nagy átlag jön ki nullára. Ez feltételezi, hogy egyes vállalkozások viszont igen nagy negatív eredménnyel működnek. Miért van ez? Talán feltételezhetjük, hogy a tőkéjüket befektető, kockáztató tulajdonosok mindannyian racionális piaci szereplők, akik nem szerelemből, hobbiból kockáztatják a pénzüket, hanem értelmes hozamot elvárva. Mégsem sikerül hozamot megvalósítaniuk immár évek óta. Természetesen a 2008 év végi tőkepiacokról a reálgazdaságba átgyűrűző válság még rontott a helyzeten, de alapvetően nem ez az oka a problémáknak. A legfontosabb piactorzító tényezőket az alábbiakban sorolnám fel. 1. Nagyon nagy mértékű „nem-fizetés” a piacon. 2. A feketegazdaság igen magas aránya az építőiparban. 3. Új, olcsó áruk (jellemzően kínai gyártmányú) beözönlése a piacra. A fenti piactorzító tényezőket semmiképpen se úgy fogjuk fel, hogy ezek károsak (legalábbis egy részük semmiképpen sem az), egyszerűen csak félrevezették a szereplőket, nem kalkulálták be üzleti terveikbe, így viszont nagyon komoly veszteséget okoztak számukra.

Finnország

2009. május 1. | netadmin |  3799

Vállalatalapítási feltételek Akár természetes, akár jogi személy alapíthat egyszemélyes vagy többszemélyes korlátolt felelősségű társaságot Finnországban. A korlátolt felelősségű gazdasági társaság rövidítése „Oy” vagy „Oyj”. Az előbbi zárt körűen alapított, az utóbbi pedig nyílt körűen alapított társaság. Finnországban nincs külön kft. és rt., az „Oy” a magyar kft. és a zárt körűen alapított rt. keveréke, míg az „Oyj” a nyílt körűen működő rt. szabályai szerint működik, tőzsdén bejegyeztethető. Legalább a gazdasági társaság alapítóinak felének állandó lakhellyel vagy székhellyel kell rendelkeznie az EEA területén, kivéve, ha speciális engedéllyel rendelkeznek a finn cégnyilvántartótól. A minimális alaptőke: „Oy” esetében 8000 euró, míg „Oyj” esetében 80 000 euró. Az alapítási okiratnak tartalmaznia kell egy javaslatot a társasági szerződésre, adatokat az alapítókra vonatkozóan, a részvények/üzletrészek jegyzését és fizetését és az alakuló közgyűlés/taggyűlés jegyzőkönyvét. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a következőket: alapvető adatok a társaságra vonatkozóan, az alaptőke mértéke, az adminisztráció szabályai és a számviteli év/gazdasági év megjelölése. Az alapításra az alakuló taggyűlésen kerül sor, amikor is aláírásra kerül az alapítói okirat és az alaptőke befizetésének igazolása megtörténik. A korlátolt felelősségű társaság akkor jön létre, amikor a cégbíróság bejegyzése megtörténik, ekkor válik ugyanis önálló jogi személlyé. A cégbejegyzés iránti kérelmet az alapító okirat aláírásától számított 6 hónapon belül kell benyújtani a cégnyilvántartást vezető Cég- és Szabadalmi Hivatalnál. Amennyiben a kérelem benyújtására e határidőn belül nem kerül sor, az alapítás érvénytelenné válik.

A végtelen energia forrása II.

2009. május 1. | Agócs János |  4401

Az UPS-ek működése, előnyök és hátrányok Az UPS-ek között többféle működési elvű is megtalálható a legegyszerűbb és egyben a legolcsóbb készülékektől a költségesebb, de professzionálisabb, nagyobb védelmet biztosító típusokig. A legegyszerűbb UPS az ún. Off-line, vagy egyszerűen „átkapcsolós” működésű berendezések (1. sz. ábra). Ezek a készülékek a legegyszerűbb módon működnek: normál üzemben a fogyasztókat a villamos közhálózatra kapcsolják és arról táplálják. Amennyiben a betápláló feszültség értéke nagyobb mértékben lecsökken vagy megemelkedik, akkor az elektronika bekapcsolja az invertert (Inverter – feladata az egyenirányító, illetve az akkumulátorok egyen feszültségéből előállítania kimeneti 230 V-os váltakozó feszültséget) és a fogyasztókra átkapcsolja az inverter által előállított feszültséget. Az átkapcsolás tipikusan 2-5 msec alatt lezajlik. Ez olyan rövid idő, hogy a normál elektromos fogyasztók ezt a rövid feszültség-kimaradást nem érzékelik, működésüket nem befolyásolja hátrányosan. Az Off-line berendezések egyszerű működésük és felépítésük következtében igen olcsók. Jellemzően a 400-3000 VA teljesítmény-tartományban kaphatók. Az Off-line technológia előnye, hogy olcsó, kisméretű a készülék, valamint 99,9%-os hatásfokkal üzemel (normál üzemben, a hálózat meglétekor), vagyis szinte veszteség nélkül. Hátrányként említhető, hogy az átkapcsolásnál túlfeszültség, tranziens keletkezhet, amely kijut a fogyasztókhoz. Az alap – kisebb teljesítményű (400-600 VA) – berendezések kimeneti feszültségének jelalakja általában nem szinuszos. A legfőbb probléma azonban az, hogy normál üzemben nincs védelem a hálózat felől érkező túlfeszültségek, tüskék, tranziensek és zavarok ellen, hiszen a fogyasztók ekkor közvetlenül, galvanikusan a hálózatra vannak csatlakoztatva.

Hogy működik - Hogyan mér

2009. május 1. | Pástyán Ferenc |  5932
1 4 (1)

A hajlékony lakatfogó (Rogowski-tekercs) A Walter Rogowski után elnevezett Rogowski-tekercs váltakozó áram, vagy nagysebességű áramimpulzusok mérésére alkalmas. A tekercs egyik kivezetése normál módon van kialakítva, a másik kivezetése viszont a te-kercs közepén jön vissza az első kivezetés helyéhez (lásd 2. ábra). Így mindkét kivezetés a tekercs azonos végén helyezkedik el. Méréskor a tekercs az áramvezetőt fogja közre hasonlóan egy normál lakatfogó adapterhez. Mivel a tekercsben indukált feszültség nagysága egyenesen arányos az áramvezetőben folyó áram változási sebességével, ezért általában a Rogowsky-tekercs egy elektromos, vagy elektronikus integrátorhoz csatlakozik, melynek kimenetén az áramvezetőben folyó áram nagyságával arányos feszültség jelenik meg. Ezt a feszültséget mérjük egy megfelelő műszerrel, napjainkban általában egy digitális multiméterrel. A Rogowsky-tekercs nagy előnye más lakatfogókkal (áramváltókkal) szemben az, hogy a kivezetések egy oldalon vannak, hajlékony és a mérendő áramvezető köré hajlítva nem szükséges, hogy a tekercs zárt kört alkosson. Az, hogy a Rogowsky-tekercs nem tartalmaz vasat, azaz légmagos tekercs, több további előnnyel szolgál. Ezek közül egyik az, hogy emiatt a tekercs induktivitása kicsi, és így a frekvencia átviteli sávja nagy, továbbá a vas hiánya miatt nincs telítődési jelenség, amely a linearitást elrontaná. Ez különösen előnyös nagy áramok, esetleg pulzusok mérésekor, amelyek motorok indításakor, hegesztésnél, impulzus teljesítmény-elektronikai eszközök működésekor lépnek fel. Utolsónak említjük meg, bár a méréskor ez is igen fontos tényező, hogy, ha a Rogowsky-tekercs menetemelkedése lineáris (azaz a menetek közötti hézag állandó), a tekercs immunitása (zajelnyomása) külső elektromágneses zavaró jelekre igen nagy.

Energiahordozók vetélkedése - Földgáz vagy áram?

2009. május 1. | Ifj. Czinege Károly |  5574

Alternatívát jelenthet a földgáz alapú fűtési rendszerekkel szemben a villamos árammal működő fűtés? Sokan furcsállhatják a felvetést egyáltalában véve, márpedig a válasz – megítélésem szerint – határozottan igen! Az alábbiakban kísérletet teszek az álláspontom melletti érvelésre. Közkeletű gondolkodás, hogy a villamos áramra alapuló fűtés igen drága. 10 éve állítok ki a vásárokon villamos fűtési rendszereket, eszközöket. Mindig megkeresnek látogatók, és csodálkozva kérdezik: – Elektromos módon fűteni?! Hiszen az drága! – Miért? – kérdezek vissza. – Tudja pontosan, hogy mennyibe is kerül? A válasz rendszerint a következőképpen alakul: – Azt nem tudom, csak azt, hogy drága. Ezután következik egy hosszabb beszélgetés, ami alatt megpróbálom meggyőzni beszélgetőtársamat arról, hogy ez értelmes alternatívát jelent a földgáz alapú fűtéssel szemben. Mindezt egy gépészeti szaklap közelmúltban megjelent cikke, a „Földgáz- vagy fatüzelés” egyik mondata jutatta eszembe, idézet a következő: „A pébére, gázolajra vagy villamos fűtésre való átállást a földgázról, azt hiszem,xl22/tdstrong/atd style= senki sem mérlegeli.”(VGF, 2009/3.) Most mégis arra kérem az érintett szakmákat, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján hogy mérlegeljük egy kicsit a megfogalmazott problémát. Miért választottuk ezt a fűtésmódot? Mint sokan mások, akik történetesen most építkeznek, kerestük azokat a megoldásokat, amelyek a beruházási, valamint a hosszú távú üzemelési költségeket ésszerű mértékben csökkentheti. Ezt követően pedig a teljes kivitelezést magunk végeztük el, a szükséges anyagokat a gyártól kedvező áron tudtuk beszerezni.

Cégautóadó

2009. május 1. | netadmin |  3639

A törvényalkotó úgy gondolta, hogy az szja-ban szereplő cégautóadót sokan megpróbálják kikerülni. Ezért idén a személyi jövedelemadó-törvényből a gépjárműadó-törvénybe helyezték át a cégautóadó megfizetését. Az szja-törvény keretében szabályozott, cégautóadóból származó központi költségvetés bevétele tavaly közel 30 milliárd forint volt. Az új cégautóadóból 2009-ben 27 milliárd forintot remél a költségvetés - tekintettel arra, hogy a törvénymódosítás február 1-jétől lépett életbe, és az utolsó negyedév adókötelezettségét már 2010 januárjában kell megfizetni. - A korábbi cégautóadót miért tartották „drágának”? - kérdeztük Ruszin Zsoltot, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnökét.- A régi cégautóadónak az volt a lényege, hogy nem vagyoni, hanem jövedelemtípusú volt. Amennyiben jövedelmet szerzünk, akkor felmerül az, hogy a társadalombiztosításhoz hozzájárulunk-e vagy sem. Az 1990-es évek végén a törvényalkotók úgy döntöttek, hogy járuljanak hozzá a társadalombiztosítás kiadásaihoz azok a társaságok, akik cégautót használnak. Volt tehát egy drága, körülményes, de igazságosnak mondható cégautóadó az szja-ban. A jogalkotók álláspontja szerint viszont nem váltotta be az adónemhez fűzött reményeket. A cégek útnyilvántartásokat készítettek, bizonyítandó azt, hogy csak üzleti célú felhasználás volt. Korábban egy átlagos, 6 millió forintos autóra 53 000 forint adót kellett fizetni az egészségügyi hozzájárulással együtt. Így egy drága adótétel jött létre.

Nem félünk a farkastól V. - A dolgozók munkavédelmi oktatása II.

2009. május 1. | Mattiassich Péter |  2809

Az áprilisi számban a munkavédelem területén meghatározó fontosságú oktatás jogszabályi környezetére kívántuk felhívni a figyelmet. Az idézett paragrafusok előírásai együttesen határozzák meg munkavédelmi oktatás tartalmát és formai kereteit. A rendeletekben szabályozott előírásokon kívül azonban fontos tudni, hogy az épületvillamossági berendezéseken dolgozók számára a kötelező munkavédelmi szabványok milyen betartandó követelményeket tartalmaznak. Szemléltető jelleggel most az MSZ 1585: 2001 Erősáramú üzemi szabályzat munkavédelmi oktatással kapcsolatos előírásait szemelvényezzük vázlatosan. Biztonságos üzemeltetés A szabvány rögzíti, hogy a villamos berendezés kezelési műveletének vagy a villamos berendezésen, a villamos berendezéssel vagy a villamos berendezés közelében végrehajtandó bármilyen munkavégzésnek a megkezdése előtt fel kell mérni a villamos veszély kockázatának a mértékét. A felmérés során meg kell határozni a kezelési művelet vagy a munkavégzés biztonságos végrehajtásának a módját. A villamos berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése vagy a berendezés műszaki kivitelének meg nem felkelő üzemi viszonyok közötti üzemben tartása tilos. Ezek üzembe vételét és üzembe tartását csak a szabvány meghatározott pontján meghatározott, utasítás kiadására feljogosított vezető engedélyezheti. Fontos, és manapság sajnálatosan elhanyagolt szempont az, hogy az üzemeltetőnek rendelkeznie kell a villamos berendezésre vonatkozó olyan kezelési utasítással, amely szabályozza mind a tervszerű, mind az előre nem tervezhető munkák és üzemzavar-elhárítások rendjét. A munkavezető köteles kioktatni a munkavégzésben résztvevőket a nem könnyen felismerhető veszélyekről. Ha a munkavégzés a villamos veszély vagy sérülés elkerülésére szakismeretet vagy gyakorlatot igényel, azt csak olyan személy végezheti, aki ilyen szakismerettel vagy gyakorlattal rendelkezik vagy a munka végzéséhez szükséges megfelelő felügyelet alatt áll (4.1.).

Megszakítók új szerepkörben

2009. május 1. | Kozma László |  3658

Mint minden más termék esetében, a műanyag tokozású vagy más néven öntöttházas megszakítóknál sem állt meg a fejlesztés és a műszaki haladás az elmúlt időszakban.

Előszó egy szakkönyvhöz

2009. május 1. | Kruppa Attila |  3153

Nagyon sokan érdeklődnek a nemrég megjelent villámvédelmi szakkönyvem iránt, ami természetesen örömmel tölt el. Gyakorta előfordul azonban, hogy amikor megtudja az érdeklődő, hogy a könyvhöz csak előadásaim jegyzeteként lehet hozzájutni, jobb esetben elveszti érdeklődését, rosszabb esetben neheztelésének is hangot ad. Szükségét érzem tehát annak, hogy a könyv ürügyén röviden írjak az új villámvédelmi szabványról és arról, hogy a szabvány követelményei milyen formában jelennek meg a könyvben, mert így talán elfogadhatóbb lesz az az álláspontom, hogy a könyv csak azok számára lehet hasznos, akik ismerik az MSZ EN 62305 alapvető sajátosságait. Az MSZ EN 62305 szabvány szerkezete Korábbi cikkeimben foglalkoztam már azzal, hogy az új villámvédelmi szabvány szerkezete merőben eltér az ismert (megszokott) létesítési szabványok szerkezetétől, pláne az MSZ 274-étől. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy nagy részének alkalmazása nem kötelező. Erre biztosan sokan felkapják a fejüket, mert hiszen a szabványok alkalmazása „nem kötelező”. Mit jelent ennek tudatában az, hogy a szabvány „nagy része nem kötelező”? A többi talán az? Kezdjük a szabvány sajátosságainak vizsgálatát ezzel. A szabványok „kötelező” és „nem kötelező” (azaz tájékoztató) részeket egyaránt tartalmaznak, illetve tartalmazhatnak, ami tapasztalatom szerint nem köztudott. Ez nem jelenti, hogy a szabvány alkalmazása kötelező lenne, hiszen a kötelezettség valóban megszűnt, a szabványok alkalmazása önkéntes. (Bár ez az „önkéntesség” ritkán kerülhető meg – mindannyiunk szerencséjére.) Ha azonban egy szerződésben rögzítésre kerül, hogy a szerződés tárgyát képező munkát a vállalkozó valamely szabványnak megfelelően végzi, akkor a vállalkozóra nézve már kötelező a szabvány azon részeinek alkalmazása, amelyek „normatív” jelzettel jelentek meg, de még rá nézve sem kötelező az „informatív” részek alkalmazása. A szabványok úgynevezett törzsdokumentuma (azaz a szabvány mellékletek, függelékek nélküli része) mindig normatív, az ehhez csatolt részek azonban egyaránt lehetnek normatívak vagy informatívak. Ez a felépítés már megjelent az MSZ 274-ben is (amelynek függeléke „informatív” volt), de nem volt zavaró, mert a törzsdokumentumok a függelék ismeretének hiányában is tökéletesen alkalmazhatók voltak. A 8 oldalnyi függelék a 32 oldalas törzsdokumentum mellett nem volt különösebben feltűnő. Ezzel szemben az MSZ EN 62305-öt forgatva hamar szembetűnik a tájékoztató részek jelentős aránya, különösen a 3. lapnál, amelyben a nagyjából 40 oldalnyi normatív részhez (amely a törzsdokumentumot, valamint az „A” és „B” mellékletet foglalja magába) 110 oldalnyi informatív melléklet tartozik! Mondhatnánk, nem különösebben izgat bennünket, hogy mi van a tájékoztató mellékletben, mert mi csak azt vesszük majd figyelembe, ami kötelező. Csakhogy téved az, aki – az MSZ 274-ből kiindulva – azt gondolja, hogy pusztán a normatív részek alapján könnyen elboldogul. Ennek szemléltetésére nézzünk néhány példát.

A tüzelőanyag-cella II.

2009. május 1. | Herbert Ferenc Markó Gabriella |  2893

Az előző lapszámban megkezdtük a tüzelőanyag-cellák ismertetését, különös tekintettel a történeti előzményekre, valamint az egyes fejlesztési irányokra, különböző típusokra. A jelen publikációban táblázatos formában ismételten áttekintjük az egyes tüzelőanyag-cella típusokat, illetve felhasználási területeiket, majd néhány típust részletesebben is bemutatunk. Tüzelőanyag-cellák típusai Az üzemanyagcelláknak számos fajtája van, melyeket a bennük használt elektrolit alapján csoportosíthatunk (1. táblázat). Üzemanyag cella típusa Elektrolit Működési hőmérséklet Elektromos hatásfok Üzemanyag Felhasználási terület

Villamos szakmai rendszerszemlélet II. – A földelőrendszer

2009. május 1. | Ádám Zoltán |  7859
1 5 (1)

A villamos szakmai rendszerszemléletről szóló cikksorozat bevezető részében felsorolt rendszerelemek közül elsőként a földelőrendszert tárgyaljuk.