Energiahordozók vetélkedése – Földgáz vagy áram?
2009/5. lapszám | Ifj. Czinege Károly | 6519 |
Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Alternatívát jelenthet a földgáz alapú fűtési rendszerekkel szemben a villamos árammal működő fűtés? Sokan furcsállhatják a felvetést egyáltalában véve, márpedig a válasz – megítélésem szerint – határozottan igen! Az alábbiakban kísérletet teszek az álláspontom melletti érvelésre.
Közkeletű gondolkodás, hogy a villamos áramra alapuló fűtés igen drága. 10 éve állítok ki a vásárokon villamos fűtési rendszereket, eszközöket. Mindig megkeresnek látogatók, és csodálkozva kérdezik: – Elektromos módon fűteni?! Hiszen az drága! – Miért? – kérdezek vissza. – Tudja pontosan, hogy mennyibe is kerül? A válasz rendszerint a következőképpen alakul: – Azt nem tudom, csak azt, hogy drága. Ezután következik egy hosszabb beszélgetés, ami alatt megpróbálom meggyőzni beszélgetőtársamat arról, hogy ez értelmes alternatívát jelent a földgáz alapú fűtéssel szemben. Mindezt egy gépészeti szaklap közelmúltban megjelent cikke, a „Földgáz- vagy fatüzelés” egyik mondata jutatta eszembe, idézet a következő: „A pébére, gázolajra vagy villamos fűtésre való átállást a földgázról, azt hiszem,xl22/tdstrong/atd style= senki sem mérlegeli.”(VGF, 2009/3.) Most mégis arra kérem az érintett szakmákat, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján hogy mérlegeljük egy kicsit a megfogalmazott problémát. Miért választottuk ezt a fűtésmódot? Mint sokan mások, akik történetesen most építkeznek, kerestük azokat a megoldásokat, amelyek a beruházási, valamint a hosszú távú üzemelési költségeket ésszerű mértékben csökkentheti. Ezt követően pedig a teljes kivitelezést magunk végeztük el, a szükséges anyagokat a gyártól kedvező áron tudtuk beszerezni.
Mi is az elektromos hőtárolós padlófűtés?
Képzeljünk el egy vizes padlófűtési rétegrendet némi módosítással. Mivel a hőtároló betonréteg a nap 24 órájában hasonló hőmérsékletű, célszerű a szokásosnál vastagabb (8-10 cm) hőszigetelést alkalmazni a talaj felé történő hőveszteség csökkentése érdekében. A betonréteget – a megfelelő tárolókapacitás biztosítására – 10-12 cm vastagra készítjük. A fűtőkábel a beton közepére, kígyóvonalban kerül lefektetésre. A betonra jellemzően járólap, a hálószobákba padlófűtéshez alkalmas laminált padló, esetleg padlószőnyeg kerülhet. A sűrű kábelezés tökéletesen elosztja a meleget a padló felületén, és a termosztátok segítségével a szabályozás helyiségenként megoldott.
A vastag betonréteg a kedvezményes időszakban felmelegszik, majd napközben leadja a hőt. Az alulról, a nap 24 órájában egyenletesen érkező meleg – a radiátoros fűtéshez képest – magasabb komfortérzetet, egyenletesebb hőelosztást eredményez, 1-2 ºC-kal alacsonyabb szobahőmérséklet mellett is. Ez azt jelenti, hogy az energia felhasználás is csökkenni fog kb. 10%-kal.
Bármilyen környezetben használható, legyen az iroda, lakás, műhely vagy sportcélú épület. A padlófűtés-rendszer gyakorlatilag láthatatlan. Rejtett mivolta miatt szabad lehetőséget ad a szoba bebútorozására. A helyiség összképét sem rontják az oda nem illő radiátorok. A fűtőkábelek mozgó alkatrészt nem tartalmaznak. Élettartamuk – a minimálisra méretezett fűtési terhelés, az alacsony kábelhőmérséklet miatt – gyakorlatilag megegyezik a falba épített rézvezetékével.
Hogyan határozzuk meg a szükséges beépített teljesítményt?
A hőtárolós fűtés a kedvezményes időszak (8-10 óra) alatt tárolja be azt a hőmennyiséget, ami 24 órán keresztül biztosítja a helyiség fűtését. A beépített teljesítmény 150-200 W/m2 között mozog, annak ellenére, hogy egy új, jól szigetelt épület átlagos hőigénye 60-80 W/m2, de a fürdőszobában ennél magasabb is lehet. A 150-200 W/m2 természetesen magasabb érték, mint amit vizes padlófűtésnél alkalmazunk, de ott, ha szükséges, napi 24 órás betáplálás is lehetséges.
Sokan félnek a fűtött padló magas felületi hőmérsékletétől, és az ebből esetlegesen származó egészségügyi ártalmaktól. A félelem jogos, mert a sok tervezés nélkül – „így szoktuk” módon – megvalósított vizes padlófűtés bizony okozhat problémát. A kivitelező igyekszik a lehető legkevesebb csővel megoldani, amelybe a használó kénytelen magas hőmérsékletű vizet táplálni. Erre csak „ráfejel” az a rossz szokás, hogy napközben hagyjuk kihűlni a lakást, majd megérkezéskor azonnal meleget akarunk. Szaklapokban beszámoltak arról a vizsgálatról, ami kimutatta, hogy ez a fűtési ciklikusság nem vezet energia-megtakarításhoz.
A hőtárolós fűtésnél a nagyobb beépített fűtési teljesítmény a 10-12 cm beton közepén, alacsony felületi hőmérsékletű – 35-40 °C – fűtőkábelek szakaszos működése útján valósul meg. A padló felületi hőmérséklete a nap folyamán közel azonos, hiszen a vezérelt megtáplálás nem egyhuzamban, hanem napi 4-5 szakaszban történik. Saját lakásomban 24-25 °C-os padlóhőmérséklet biztosítja a kellemes, 21-22 °C-os szobahőmérsékletet.
Hogyan történik a vezérlés?
Igazán komfortos megoldás az, amikor minden helyiségbe egy-egy padlóhőmérséklet-érzékelős termosztátot helyezünk el. Ezek gondoskodnak – a lakó beállítása alapján – a funkcionálisan eltérő hőigények kielégítéséről, hiszen attól, hogy megjön a vezérelt áram, nem kell feltétlenül fűteni, csak ha a termosztát is jelzi ezt. A termosztát segítségével az adott helyiség teljesen ki-, vagy egymagában be is kapcsolható.
A termosztátok egy részének költsége is megtakarítható, ha az eleve különböző funkciójú helyiségekbe eltérő teljesítményt építünk be, így egységnyi idő alatt a magasabb teljesítményű – például fürdő – jobban felmelegszik, mint a hálószoba.
A biztonságot és a tartóságot növeljük azzal, hogy egy helyiségbe nem egyetlen fűtőszálat építünk be, hanem legalább kettőt, nagyobb szobákba többet. A szálak lefektetése mindig egymással párhuzamosan, a teljes felületen történik, a megfelelő kábeltávolságot – 7,5-10 cm – műanyag távtartó biztosítja. A párhuzamos fektetés azt eredményezi, hogy ha egy szál kiesik, akkor sem marad fűtetlen felület. A betonban történő egyenletes hőeloszlást a kábelek környezetében elhelyezett vashálóval is növelhetjük.
A hőtárolós padlófűtés alkalmazásának előnyei a következők:
- kivitelezése egyszerű, a bekötés igényel csak szakértelmet,
- az anyagköltség hasonló a vizes fűtés kialakításához,
- az üzemelése a vezérelt áram kedvező tarifája miatt alacsony költségű,
- nem szükséges drága kémény kiépítése, engedélyezése,
- nincs szennyezőanyag-kibocsátás,
- a vezérlése egyszerű,
- házbővítésnél jól alkalmazható, ahol a meglévő vizes rendszer átalakítása nehézkes,
- sokakat zavar a lábuk alatt csordogáló víz, egészségügyi problémától tartanak,
- a fűtőkábelek árnyékoltak, amit összekötünk a földeléssel, így nem keletkezik elektroszmog sem,
- kiválóan alkalmas állandóan nem lakott házak, üdülők fűtésére, és távolról – az Internet segítségével – is bekapcsolhatom előre a fűtést,
- a fűtésre használt áramot utólag, éves szinten havonta egyenletesen elosztva fizetem,
- bárhol alkalmazható, mert gáz nincs minden telek közelében, de áram igen.
Milyen bosszúságtól és költségtől menekülök meg ezen fűtési mód választásakor?
- nincs szükség kazánra,
- 20-25 év múlva nem kell a fűtési rendszert, kéményt cserélni, felújítani,
- nem vízkövesedik el a keringtetőszivattyú,
- nem kell figyelni a fűtési víz minőségre, a rendszer légtelenítésére,
- nem kell elkészíttetni, engedélyeztetni a gázbekötési tervet,
- nem cserélnek pár évente gázórát,
- nincs gázrobbanás-veszély, periodikus fizetős kazán-felülvizsgálat,
- nincsenek fűtési, hatásfoki veszteségek, és ezek költségei stb.
A költségekről néhány szót
Ha megnézzük az uniós árakat, azt látjuk, a villamos áramért már hasonló összeget fizetünk, mint másutt, a gázért viszont még jóval kevesebbet. Vajon melyiknek az ára fog a nagyobbat nőni? A hőtárolós elektromos padlófűtés rendszer tökéletes fűtési megoldás, a leggazdaságosabb energiafelhasználás mellett. Ezt a saját 26 éves tapasztalatom alapján mondhatom. Sokan állítják, hogy a padlófűtés rugalmatlan, ez a hőtárolós fűtésváltozatra különösen igaz. De ez a fokú rugalmatlanság itt már előny, mert nem tudom, mikor van fűtés, mikor nincs, hiszen a nagy tömegű betontömb a lábam alatt, ezáltal az egész ház, mindig egyenletes hőmérsékletű. Ha egy napig nincs áram, én még nem fázom. Egy napnál hosszabb áramszünet pedig ma már nem jellemző.
Mi a jövő?
Egyre hatékonyabb módon leszünk képesek a napfényből elektromos áramot előállítani. Az így keletkező „ingyen” áram nagy részét nem kell bonyolult módon a hálózatba visszatáplálni, nem kell akkumulátorokban tárolni, nem kell a feszültségértéket 230 voltra transzformálni, hanem közvetlenül felhasználhatom a fűtőkábelek megtáplálására.
Cikkemmel arra szerettem volna rávilágítani, hogy az elektromos padlófűtés alternatíva, különösen új házak esetében csökkenti a beruházási igényt, használata egyszerű, gondozásmentes. A távrányithatósága miatt alkalmas kevésbé cselekvőképes emberek otthonának kontrollálására is. Ahol pedig a kialakítás nem lehetséges, ott az elektromos infrafűtés a lehetőség, de az már egy másik cikk témája.
