Kruppa Attila
18 567 | |
Kruppa Attila cikkei
| 112 cikk. Lapozó: |
A villámvédelem alapelvei
Az új villámvédelmi szabvány 1.
2025. március 10. |
186
9 4 (7)
A múlt év végén jelent meg az EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása, amely négy fő részre tagolódik. A most induló cikksorozatunkban egy-egy cikkben dolgozzuk fel az egyes részeket. A szabványsorozat első része azokat az alapelveket, összefüggéseket és adatokat tartalmazza, amelyre a villámok hatása elleni védelem szabványosított, azaz széles körben elfogadott módszere épül. Bár a hétköznapi gyakorlatban a szabványsorozatnak továbbra sem ezt a részét forgatjuk majd a legtöbbet, ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük a villámvédelem alapjait, és adott esetben speciális helyzeteket is kezelni tudjunk.
Megjelent a villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása
2025. február 10. |
1200
14 4.8 (10)
2024 október végén megjelent az EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása, amely várhatóan MSZ EN IEC 62305 jelzettel hamarosan Magyarországon is bevezetésre kerül. Ez ugyan – szerencsére – nem jelenti azt, hogy rögtön alkalmazni is kell, de a téma iránt érdeklődőknek rövid áttekintést adunk a fontosabbnak ítélt változásokról, mielőtt a szabványsorozat részletesebb elemzésébe kezdenénk.
Milyen építményekre nem kell villámvédelem?
2024. december 8. |
1612
13 1 4.58 (12)
Szinte minden építmény ki van téve a villámok valamilyen mértékű hatásának, azaz annak a potenciális veszélynek, hogy az építményt érő villámcsapás esetén személyi sérülés, fizikai károsodás vagy funkcióvesztés lép fel. Ettől még azonban teljesen abszurd lenne, ha minden építmény villámvédelmével foglalkozni kellene. Felvetődik tehát a kérdés, hogyan lehet szétválasztani az építmények azon körét, amelyekre kell, és amelyekre nem kell villámvédelem.
Létesíthető még szabályosan nem norma szerinti villámvédelem?
2024. november 11. |
944
15 4.92 (12)
Meglévő építmények átalakításakor, bővítésekor gyakran felvetődő kérdés, hogy lehet-e még tervezni, kivitelezni nem norma szerinti villámvédelmet. A rövid válasz az, hogy igen, de azért a cikkben egy kicsit hosszabban is körüljárjuk a témát.
Mennyire hatékony védelmet várhatunk a túlfeszültség-védelmi rendszertől?
3. rész
2024. október 13. |
1100
6 4.83 (6)
Cikksorozatunk első két részében arra jutottunk, hogy bár a túlfeszültségvédelmi eszközök beépítésének szabványkövetelménye alapvetően életvédelmi célkitűzésekből fakad, a működésbiztonságot is kiválóan szolgálják, ami gazdasági és kényelmi szempontból is nagyon örömteli. Árnyalja azonban a helyzetet, hogy a túlfeszültség-védelmi rendszer egészének hatékonysága eltér az egyes SPD-k hatékonyságától. Cikkünk utolsó részében ezért megvizsgáljuk, hogyan érdemes egy védelmi rendszert kialakítani ahhoz, hogy megbízhatósága összhangban legyen elvárásainkkal.
Mennyire hatékony védelmet várhatunk el a túlfeszültség-védelmi endszertől?
2. rész
2024. szeptember 13. |
875
6 5 (5)
A túlfeszültség-védelmi rendszerek hatékonyságának kérdését feszegetve a cikk előző részében megállapítottuk, hogy a szabványkövetelményekben csak életvédelmi célkitűzéseket találunk, ami elvárásainkat tekintve csalódást keltő lehet. A második részben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a védelem miért teljesít mégis jobban, mint amire ennek alapján számíthatnánk.
Mennyire hatékony védelmet várhatunk el a túlfeszültség-védelmi rendszertől?
1. rész
2024. augusztus 4. |
1790
12 4.73 (11)
A VL hasábjain éppen 4 évvel ezelőtt jelent meg a Mire jó a túlfeszültség-védelmi eszköz? című írás, amely azt igyekezett tisztázni, hogy a túlfeszültség-védelmi eszközök milyen jellegű túlfeszültségek ellen képesek védelmet nyújtani. Most arra a lényegesen bonyolultabb kérdésre keressük a választ, hogy a kiépített túlfeszültség-védelmi rendszertől mennyire hatékony védelmet várhatunk el.
A villámvédelmi rendszer elemeinek folytonossága 2.
2024. június 10. |
1046
6 4.83 (6)
A cikk első részében bemutattuk, hogy hogyan lehet biztosítani a villámvédelmi rendszer mesterséges elemeinek folytonosságát, illetve milyen esetben lehet – kifejezetten villámvédelmi szempontból – folytonosnak tekinteni a természetes elemeket. Rávilágítottunk, hogy a folytonosságot nem lehet átmeneti ellenállásértékhez kötni, és ezért a mérés, mint a folytonosságot igazoló módszer, csak nagyon korlátozottan alkalmazható. Nyitva maradt azonban a kérdés, hogy akkor mire vonatkozik a szabványban említett 0,2 Ω határérték.
A villámvédelmi rendszer elemeinek folytonossága 1.
2024. május 13. |
1242
25 4.78 (23)
A villámvédelmi rendszer (LPS) feladata, hogy a felfogórendszer által felfogott villámáramot a levezetőrendszeren és a földelőrendszeren keresztül biztonságosan a földbe vezesse. Ennek feltétele, hogy a villámvédelmi rendszer elemei olyan szerkezeti kapcsolatban legyenek egymással, ami a villámáram vezetését lehetővé teszi, azaz, ahogy mondani szokás, a folytonosság biztosított legyen. Azonban a villámvédelemben a folytonosság meglétének ellenőrzése, illetve szükség szerint biztosítása lényegesen bonyolultabb feladat, mint elsőre gondolnánk.
Mekkora ívben szabad hajlítani a villámvédelmi levezetőt?
2024. március 11. |
7680
26 4.9 (20)
A villámvédelemmel foglalkozó szakemberek – a tervezőktől a kivitelezőkön át a felülvizsgálókig – időnként szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy mekkora ívben szabad hajlítani a villámvédelmi levezetőt.
Villámvédelmi szerkesztési módszerek gyakorlati alkalmazása
2024. február 6. |
1538
10 4.71 (7)
A közvetlen villámcsapások elleni védekezés alapelve, hogy a védeni kívánt objektumokat az úgynevezett „védett tér”-ben helyezzük el, melynek meghatározására geometriai szerkesztési módszereket használunk. Ezek a módszerek ismertek, mint ahogy az is, hogy a gyakorlatban sokszor lehetetlen olyan felfogó elrendezést kialakítani, hogy a védeni kívánt építmény teljes egészében a védett téren belül helyezkedjen el. Cikkünkben ezért bemutatjuk a védett tér értelmezését, a szerkesztési módszerek alkalmazásának egyes problémáit, és ezek lehetséges megoldását.
Tűzálló kábelrendszerek kábeleinek méretezése
Tűzvédelem III.
2023. október 6. |
1572
6 5 (4)
Az aktív tűzvédelmi rendszerek működtethetőségének lényeges feltétele a tűzálló kábelrendszerek részeként alkalmazott kábelek helyes méretezése. Cikkünkben ezért bemutatjuk a méretezés jelentőségét, hátterét és módját is.
Az épületekbe beépíthető kábelek tűzvédelmi jellemzői és megfelelőségük igazolása
Tűzvédelem 2.
2023. szeptember 11. |
869
1 5 (1)
A kábelek és vezetékek tűzvédelmi jellemzői villamossági szempontból nincsenek a leglényegesebb műszaki paraméterek között számontartva, és ez sok tekintetben érthető. Vannak ugyan olyan alkalmazások, ahol a tűzállóság, a halogénmentesség vagy hasonló tulajdonság előtérbe kerül, de felhasználhatóságról általánosságban a villamos jellemzők alapján születik döntés. Pedig a kábelek felhasználásának lehetősége alapvetően függ a tűzvédelmi jellemzőiktől is.
A menekülési útvonal fogalma villamossági és tűzvédelmi szempontból
Tűzvédelem I.
2023. augusztus 3. |
1429
11 4.8 (10)
A menekülés lehetőségének biztosítása a tűzvédelmi intézkedések rendszerének egy nagyon fontos része, melynek számos épületvillamossági vonatkozása is van. Ennek alapján azt gondolhatnánk, hogy a mindkét szakterület által használt „menekülési útvonal” tartalmi jelentése egyértelmű. Nem is tévedhetünk nagyobbat! Tűzvédelmi tematikájú cikksorozatunk első részeként e fogalom értelmezésének problematikájával foglalkozunk.
Milyen elektromosautó-töltőt válasszak?
2023. március 13. |
1864
8 4.63 (8)
Az elektromos járművek terjedésével egyre nagyobb az igény a töltőpontokra. Cikkünkben áttekintjük, hogy melyek a kereskedelmi forgalomban kapható – tehát elsősorban a magáncélú felhasználásra szánt – töltők fontosabb műszaki jellemzői, és hogy a felhasználóknak milyen szempontok alapján érdemes választani a kínálatból.
Folyhat-e a villámáram felfelé?
2023. február 3. |
5411
43 4.76 (37)
A kérdés felvetését az indokolja, hogy a villámvédelemben gyakran találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy a villámvédelmi terv vagy a kivitelezett műszaki megoldás nem megfelelő, mert a villámáram útja felfelé nem vezethet, azaz a levezetőnek nem lehet emelkedő szakasza.
Gondolatok a gyengeáramú rendszerek túlfeszültség-védelméről
2022. december 5. |
2534
14 4.82 (11)
A túlfeszültség-védelem kapcsán szinte mindannyiunknak az erősáramú rendszerek védelme jut eszébe – nem véletlenül, mert jószerével a csapból is ez folyik, ahogy mondani szokás. Közben pedig a gyengeáramú rendszerekről alig esik szó, pedig védelmük legalább annyira fontos, mint az erősáramú rendszereké. A szemérmes hallgatás persze nem véletlen…
A nem norma szerinti villámvédelemhez használható anyagok és szerkezetek
2022. szeptember 15. |
2386
13 4.8 (10)
A villámvédelem kettősségének megszüntetése évek óta napirenden van. Bár igazi áttörés nem történt a témában, a nem norma szerinti villámvédelem egységesített követelményrendszere, amely a villamos TvMI legújabb kiadásában jelent meg, jelentős lépést tesz ebbe az irányba azzal, hogy változtat a villámvédelmi berendezés kialakításához használható anyagokon és szerkezeteken. Ezek a változások szemmel látható hatással lesznek a villámvédelem gyakorlatára is.
Változott a nem norma szerinti villámvédelem követelményrendszere
2022. június 7. |
2445
10 5 (7)
A Villamos TvMI 5. kiadásában megjelent, június 13-ától pedig érvénybe lép a nem norma szerinti villámvédelem egységesített követelményrendszere. Cikkünkben áttekintjük, hogy mi indokolta az új szabályrendszer kidolgozását, és a gyakorlat szempontjából melyek a leghangsúlyosabb változások.
Módosult az Országos Tűzvédelmi Szabályzat
2022. május 9. |
3997
5 4.6 (5)
A Magyar Közlöny 2022. évi 66. számában megjelent a belügyminiszter 8/2022. (IV. 14.) BM rendelete, amely módosítja az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletet. Jogi értelemben tehát ugyanúgy, mint ahogy a 2019-es módosítást követően, továbbra is az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza majd az alapvető tűzvédelmi előírásokat, tehát a munkák során változatlanul erre kell majd hivatkozni. A módosítás a rendelet megjelenését követő 60. napon, június 13-án lép majd hatályba.
| 112 cikk. Lapozó: |
