Kruppa Attila
11 205 | |
Kruppa Attila cikkei
102 cikk. Lapozó: |
Villámvédelmi kockázatkezelés
2016. szeptember 5. |
1784
Cikkem első verziójában bevezetésként hosszasan elemeztem a villámvédelmi kockázatkezelés helyzetét. Mivel azonban sem szándékosan, sem akaratlanul nem akartam senkit megbántani, inkább az egészet elhagytam. Azért annyi kritika talán megengedhető, hogy − tapasztalatom szerint − az elkészült kockázatkezelések jelentős részében nagyon sok a formai és a tartalmi hiba. Ezekért a hibákért jobbára nem a tervezők tehetők felelőssé, akkor sem, ha a hibák ténylegesen az egyes tervezők munkáiban jelennek meg. A problémát sokkal inkább az okozza, hogy a kockázatkezelés lényegét, folyamatát nem sikerült a tervezőkkel megismertetni. Éppen ezért a következő néhány cikkben kísérletet teszek annak elmagyarázására, hogy szerintem hogyan kellene egy szakszerű kockázatkezelésnek kinéznie.
A villamos szakmát érintő új tűzvédelmi műszaki irányelvek
2016. augusztus 5. |
4102
2016. július 1-jével ismét fontos változások történtek a tűzvédelem szabályrendszerén belül, amelyek jelentős része a villamos szakterületet is érinti. Cikkünkben a módosított Villamos TvMI-nek és az új Felülvizsgálati TvMI-nek azokat a részeit tekintjük át, amelyek a legtöbb villamos szakember érdeklődésére tarthatnak számot.
Szeret-e családi házba csapni a villám?
2016. augusztus 3. |
54 719
Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?
Családi házak villámvédelme
2016. május 13. |
12 718
13 4.9 (10)
Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?
A tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnésének hatásai
2016. január 6. |
50 979
A 2015. március 5-én hatályba lépett 54/2014. (12.5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapvetően változtatja meg a tűzvédelem szabályrendszerét. A markáns, a villamosság szakterületét is mélyen átható változások egyik kiváltó oka a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnése, és helyette a kockázati osztályok bevezetése. Bár az új OTSZ lassan egy éve hatályban van, alkalmazásának számos problémája különös módon csak mostanában kezd a szakemberekben is tudatosulni.
A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása
2015. december 2. |
6526
Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapozottak, mennyire várható el teljesítésük a gyakorlatban, és hogy van-e olyan mérési módszer, amellyel a villámvédelmi rendszer egészének állapotáról objektív képet kaphatunk.
A tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnésének néhány hatása
2015. november 12. |
6178
1 5 (1)
A tavaly decemberben megjelent és idén március 5-én hatályba lépett 54/2014. (12.5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapvetően változtatja meg a tűzvédelem szabályrendszerét. A markáns, a villamosság szakterületét is mélyen átható változások egyik kiváltó oka a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnése, és helyette a kockázati osztályok bevezetése. Bár az új OTSZ több mint fél éve hatályban van, alkalmazásának számos problémája különös módon csak mostanában kezd a szakemberekben is tudatosulni.
A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása
2015. szeptember 15. |
7182
4 5 (3)
Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapozottak, mennyire várható el teljesítésük a gyakorlatban, és hogy van-e olyan mérési módszer, amellyel a villámvédelmi rendszer egészének állapotáról objektív képet kaphatunk.
A túlfeszültség-védelem kialakítása
A MEE-MABISZ ajánlásának figyelembevételével
2015. augusztus 5. |
9718
4 4.25 (4)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös ajánlást adott ki villámvédelem témában. Az ajánlás sokak számára érdekes lehet, hiszen a villámvédelem, a villámok hatására bekövetkező káresemények nemcsak szakemberként, hanem biztosított ügyfélként is érinthetnek bennünket.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme IV.
2015. május 13. |
5263
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme III.
2015. április 14. |
9431
2 5 (1)
A földelőrendszer és a potenciálkiegyenlítés nemcsak villámvédelmi, hanem érintésvédelmi, sőt üzemviteli szempontból is lényeges része minden olyan építményeknek, amelyben villamos és elektronikus rendszerek üzemelnek. Emiatt érdemes különös figyelmet szentelni megfelelő kialakításuknak.
A tűzvédelem szabályozásának strukturális változásai
2015. április 14. |
2949
Az elmúlt három hónapban jelentős változások következtek be a tűzvédelem szabályozásában: tavaly decemberben nemcsak az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) jelent meg, hanem a Tűzvédelmi törvény ezzel egy időben bekövetkező módosításával lehetőség nyílt segédletek, az ún. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k) kiadására is. A TvMI-k olyan műszaki megoldásokat tartalmaznak, amelyek alkalmazásával teljesíthetők az OTSZ előírásai.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme II.
2015. március 10. |
8164
1
A vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmére koncentráló cikksorozatunk első részében a felfogórendszer kialakításával foglalkoztunk. A második részben a levezetőrendszernek szenteljük figyelmünket.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme I.
2015. július 8. |
7238
1
Az épületek jelentős része vasbeton pillérvázas épület formájában létesül, melyeknél a vázszerkezetet részben vagy egészben villámvédelmi célra is fel lehet, illetve kell használni. Annak ellenére, hogy ez az építési technológia széles körben alkalmazott, az így készülő épületek villámvédelmi rendszerének szabványos kialakítása több olyan részletkérdést is felvet, amelyeknek érdemes egy kis figyelmet szentelnünk.
Az új OTSZ legfontosabb újdonságai - villamos szempontból
2014. december 16. |
40 602
A decemberben megjelent, 2015. március 5-étől hatályba lépő 54/2014. (XII.5.) BM rendelet számos és alapos változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe, és ennek köszönhetően a villamos berendezések létesítésének gyakorlatába.
Villámvédelmet minden építményre!
2014. december 10. |
5527
1 4 (1)
Gyakran szembesülhetünk azzal a problémával, hogy egyes építmények esetében nem dönthető el egyértelműen, hogy szükséges-e villámvédelmükkel – a szó legáltalánosabb értelmében – foglalkozni. Bár ez a dilemma a gyakorlatban általában „megoldódik”, vannak olyan szituációk, amelyekben az építési folyamat egyes résztvevői nem tudnak, vagy nem akarnak rugalmasságot tanúsítani, és ennek következtében elvárássá válik a villámvédelem létesítése (de legalábbis a kockázatkezelés elvégzése), akkor is, ha ennek az elvárásnak a megalapozottsága megkérdőjelezhető. Ezért cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy valóban minden építmény esetében kell-e villámvédelmet létesíteni, amint azt a vonatkozó jogszabály és szabvány tulajdonképp megköveteli.
Robbanásveszélyes építmények villámvédelmi kockázatkezelése
2014. augusztus 6. |
3929
1 4 (1)
Az MSZ EN 62305 szabványsorozat elsõ kiadását idén januárban felváltó második kiadás leginkább a kockázatkezelés folyamatát érintõ változásokat hozott. A változások egy része kétségtelenül pozitív irányba hat, ami azonban nem jelenti azt, hogy az új szabványról összességében is elismerõen nyilatkozhatnánk. A kockázatkezelés gyakorlati problémáit a második kiadás sem orvosolta, különösen azokra az esetekre vonatkozóan nem, amelyekben robbanásveszéllyel is számolni kell. A cikk ezen problémák közül tekint át röviden néhányat.
102 cikk. Lapozó: |