Kruppa Attila
32 186 | |
Kruppa Attila cikkei
| 120 cikk. Lapozó: |
Új OTSZ – megújult villámvédelmi kockázatkezelő program
2020. január 10. |
4478
2020. január 22-től hatályba lép az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Bár az új jogszabály igazán jelentős változásokat nem tartalmaz, a változások lekövetése minden szakterületen, így a villámvédelemben is szükséges.
Itt tartunk?
Egy építkezés tapasztalatai
2019. szeptember 17. |
2153
12 4.6 (10)
Régóta foglalkozom villámvédelemmel, és gyakran azt gondolom, hogy a szakemberek már jól ismerik a vonatkozó követelményeket, ezért indokolatlan újabb és újabb cikket írni a témában. Végül is – legyünk őszinték – a villámvédelem létesítése nem igazán bonyolult dolog, és nem kell ahhoz különleges képességekkel rendelkezni, hogy elfogadható eredmény szülessen. Úgy tűnik, tévedtem.
Megjelent az új OTSZ
2019. július 30. |
12 757
A Magyar Közlöny 2019. július 26-i számában megjelent a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amely a 2014. decemberi, jelenleg még hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatot módosítja. A belügyminiszteri rendelet csak a tételes változtatásokat tartalmazza, azaz nem egy egységes szerkezetű új OTSZ megjelentetéséről van szó.
Gondolatok a nem norma szerinti villámvédelemről
2019. április 15. |
14 421
13 4.88 (8)
A szakma érdeklődésének középpontjában általában az „új”, MSZ EN 62305 szabvánnyal fémjelzett „norma szerinti” villámvédelem áll. Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a régi, MSZ 274 szabványhoz kötődő „nem norma szerinti” villámvédelem régóta változatlan, a szakemberek által jól ismert, és ezért nemcsak hogy nem lehet róla mit mondani, de nem is kell vele foglalkozni. Ha így gondoljuk, valószínűleg tévedünk.
Elszigetelt villámvédelem létesítése és felülvizsgálata
2018. november 17. |
6937
5 1 4.33 (3)
Egyre gyakrabban találkozhatunk olyan elszigetelt villámvédelmi rendszerrel, amelyet speciális szigetelt vezeték felhasználásával alakítanak ki. E rendszerek létesítésének és felülvizsgálatának meglehetősen összetett és első pillantásra talán furcsa szabályai vannak – cikkünkben ezeket tekintjük át röviden, bemutatva a szabályrendszer hátterében meghúzódó fizikai jelenségeket, és azt is, hogy e műszaki megoldás hogyan hat a gyakorlatra.
A tűzálló kábelrendszerek létesítésének néhány kérdése
2018. augusztus 7. |
3513
2 4.5 (2)
A tűzálló kábelrendszerek létesítésének egyértelmű kötelezettsége Magyarországon először a 9/2008. ÖTM rendeletben jelent meg. Bár az utóbbi tíz évben sok ilyen rendszer készült, és ma már bizonyosan állítható, hogy a téma szerves részévé vált a villamos és a tűzvédelmi szakemberek életének, az nem jelenthető ki, hogy megszűntek volna a vitás kérdések. Cikkünkben ezek közül foglalkozunk néhánnyal.
Elvárható pontosság a villámvédelemben
2018. április 17. |
2905
A villámvédelem létesítése során különböző méretkövetelményeket kell teljesíteni, a védett tér szerkesztéséhez használt gördülőgömb-sugaraktól az egy-egy adott helyre számított biztonsági távolságig. Cikkünkben arra a rendszeresen visszatérő kérdésre keressük a választ, hogy milyen mértékben lehet eltérni a szabványban megadott értékektől.
Megszüntethető-e a villámvédelem kettőssége?
2018. március 20. |
7810
1
A 28/2011. BM rendelet megjelenése az akkor még újnak számító MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány jogszabályba történő beemelésével és a korábbi, MSZ 274 szabványra támaszkodó követelményrendszer megtartásával furcsa kettősséget hozott létre. A „norma szerinti” és a „nem norma szerinti” villámvédelem párhuzamos léte azóta is számos probléma forrása, amelyek kezelése nemhogy egyszerűsödne, de egyre nehézkesebbé válik. Noha ma még nem látszik, hogy ez a helyzet hogyan oldódik majd meg, cikkünkben – amelyet kifejezetten vitaindítónak szánunk – feltárunk néhány szempontot, amelyek lényeges szerepet játszhatnak a jövő alakulásában.
A koordinált túlfeszültség-védelem műszaki tartalma
2018. február 12. |
6113
8 4.6 (5)
Az utóbbi hónapokban feléledni látszanak a viták a „koordinált túlfeszültség-védelem” jelentésével, műszaki tartalmával kapcsolatban. A villámvédelem e részének értelmezése korábban sem volt egyszerű, de a bizonytalanságot csak növelte, hogy az MSZ HD 60364 szabványsorozat részeként 2016-ban új követelmények is megjelentek. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a jelenlegi, sok tekintetben ellentmondásos szabályrendszert hogyan teljesíthetjük, mit tekinthetünk a gyakorlatban koordinált túlfeszültség-védelemnek.
Villamosvezeték-rendszerek elhelyezése
menekülési útvonalakon
2017. szeptember 10. |
4347
A Villanyszerelők Lapja előző számában a tűzvédelem olyan aktualitásaival foglalkoztunk, amelyek szorosan kapcsolódnak az épületvillamosság szakterületéhez. Ezek egyikét, a menekülési útvonalak kialakítására vonatkozó követelményeket, ebben a cikkben elemezzük részletesen.
Tűzvédelmi aktualitások
2017. szeptember 6. |
7914
A villamos berendezés létesítésének szabályrendszerében fontos helyet töltenek be azok az intézkedések, amelyek célja a tűz keletkezésének megelőzése, vagy a tűz következményeinek enyhítése. Cikkünkben röviden áttekintjük a folyamatosan változó követelményrendszer néhány olyan újdonságát, amely jelentős hatással lehet a villamos tervezés és kivitelezés hétköznapi gyakorlatára is.
Tűzvédelmi aktualitások
2017. augusztus 2. |
2188
2 4.5 (2)
A villamos berendezés létesítésének szabályrendszerében fontos helyet töltenek be azok az intézkedések, amelyek célja a tűz keletkezésének megelőzése, vagy a tűz következményeinek enyhítése. Cikkünkben röviden áttekintjük a folyamatosan változó követelményrendszer néhány olyan újdonságát, amely jelentős hatással lehet a villamos tervezés és kivitelezés hétköznapi gyakorlatára is.
A tető éghetőségének meghatározása
a villámvédelmi kockázatkezelés során
2017. június 7. |
3074
1 4 (1)
A villámvédelmi kockázat nagyságát döntően befolyásolja, ezért a kockázatkezelés egyik legfontosabb paramétere a „tető éghetősége”. Fontossága ellenére az MSZ EN 62305-2 gyakorlatilag semmit nem ír arról, hogy mit is kellene a „tető” és az „éghető tető” alatt érteni. Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a nemrég megjelent, a www.obovikop.hu oldalról szabadon letölthető Villámvédelmi kockázatkezelés című elektronikus kézikönyv alapján.
A saját farkába harapó kígyó
avagy a villámvédelmi biztonsági távolság számításának és ellenőrzésének ellentmondásai
2017. március 16. |
3008
A norma szerinti villámvédelemben meglehetősen megbonyolódott a biztonsági távolság számítása. Ennek nem az az egyetlen következménye, hogy a tervezőtől – általában fölöslegesen – részletes számítások elvégzését követelné meg az MSZ EN 62305, hanem az is, hogy a felülvizsgáló az időszakos felülvizsgálat során ellentmondásba kerülhet a tervezővel, annak ellenére is, hogy mind a tervező, mind a felülvizsgáló a szabvány követelményeinek megfelelően jár el. Cikkünkben annak járunk utána, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet a gyakorlatban feloldani.
A robbanásveszély értékelése villámvédelmi szempontból
2017. február 9. |
4484
2 5 (1)
Az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásának megszüntetése a villamos szakma számos területén, így a villámvédelemben is bizonytalanságot okozott. Ez a bizonytalanság a jelenleg hatályos OTSZ 2015. márciusi hatálybalépésétől egészen 2016 júliusáig fennállt, amikor is a Villamos TvMI második kiadásának és a Felülvizsgálati TvMI-nek a megjelenése végre tiszta vizet öntött a pohárba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy hogyan kell alkalmazni a robbanásveszély értékelésének új módszerét a villámvédelem tervezése és felülvizsgálata során.
Villámvédelmi kockázatkezelés III.
A kockázatkezelés dokumentálása
2016. november 5. |
2139
A villámvédelmi kockázatkezeléssel foglalkozó mini-cikksorozatunk első két részében röviden bemutattuk a kockázatkezelési modellalkotást, áttekintettük a kockázatkezelési paraméterek csoportosítását, meghatározásuk lehetőségét. A harmadik, befejező részben a kockázatkezelés dokumentálásának szenteljük figyelmünket.
Villámvédelmi kockázatkezelés II.
Kockázatkezelési paraméterek
2016. október 5. |
2797
Előző cikkünkben a kockázatkezelés első lépésével, a modellalkotással foglalkoztunk. A cikksorozat második részében az ún. kockázatkezelési paraméterekre irányítjuk figyelmünket, amelyekkel leírhatjuk modellünket, és amelyeket számszerűsítve lehetőség nyílik a kockázatszámítások elvégzésére.
Villámvédelmi kockázatkezelés
2016. szeptember 5. |
2484
Cikkem első verziójában bevezetésként hosszasan elemeztem a villámvédelmi kockázatkezelés helyzetét. Mivel azonban sem szándékosan, sem akaratlanul nem akartam senkit megbántani, inkább az egészet elhagytam. Azért annyi kritika talán megengedhető, hogy − tapasztalatom szerint − az elkészült kockázatkezelések jelentős részében nagyon sok a formai és a tartalmi hiba. Ezekért a hibákért jobbára nem a tervezők tehetők felelőssé, akkor sem, ha a hibák ténylegesen az egyes tervezők munkáiban jelennek meg. A problémát sokkal inkább az okozza, hogy a kockázatkezelés lényegét, folyamatát nem sikerült a tervezőkkel megismertetni. Éppen ezért a következő néhány cikkben kísérletet teszek annak elmagyarázására, hogy szerintem hogyan kellene egy szakszerű kockázatkezelésnek kinéznie.
A villamos szakmát érintő új tűzvédelmi műszaki irányelvek
2016. augusztus 5. |
4557
2016. július 1-jével ismét fontos változások történtek a tűzvédelem szabályrendszerén belül, amelyek jelentős része a villamos szakterületet is érinti. Cikkünkben a módosított Villamos TvMI-nek és az új Felülvizsgálati TvMI-nek azokat a részeit tekintjük át, amelyek a legtöbb villamos szakember érdeklődésére tarthatnak számot.
Szeret-e családi házba csapni a villám?
2016. augusztus 3. |
64 075
Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?
| 120 cikk. Lapozó: |
