Kruppa Attila
18 924 | |
Kruppa Attila cikkei
| 113 cikk. Lapozó: |
Megszüntethető-e a villámvédelem kettőssége?
2018. március 20. |
7300
1
A 28/2011. BM rendelet megjelenése az akkor még újnak számító MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány jogszabályba történő beemelésével és a korábbi, MSZ 274 szabványra támaszkodó követelményrendszer megtartásával furcsa kettősséget hozott létre. A „norma szerinti” és a „nem norma szerinti” villámvédelem párhuzamos léte azóta is számos probléma forrása, amelyek kezelése nemhogy egyszerűsödne, de egyre nehézkesebbé válik. Noha ma még nem látszik, hogy ez a helyzet hogyan oldódik majd meg, cikkünkben – amelyet kifejezetten vitaindítónak szánunk – feltárunk néhány szempontot, amelyek lényeges szerepet játszhatnak a jövő alakulásában.
A koordinált túlfeszültség-védelem műszaki tartalma
2018. február 12. |
5533
8 4.6 (5)
Az utóbbi hónapokban feléledni látszanak a viták a „koordinált túlfeszültség-védelem” jelentésével, műszaki tartalmával kapcsolatban. A villámvédelem e részének értelmezése korábban sem volt egyszerű, de a bizonytalanságot csak növelte, hogy az MSZ HD 60364 szabványsorozat részeként 2016-ban új követelmények is megjelentek. Cikkünkben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a jelenlegi, sok tekintetben ellentmondásos szabályrendszert hogyan teljesíthetjük, mit tekinthetünk a gyakorlatban koordinált túlfeszültség-védelemnek.
Villamosvezeték-rendszerek elhelyezése
menekülési útvonalakon
2017. szeptember 10. |
4022
A Villanyszerelők Lapja előző számában a tűzvédelem olyan aktualitásaival foglalkoztunk, amelyek szorosan kapcsolódnak az épületvillamosság szakterületéhez. Ezek egyikét, a menekülési útvonalak kialakítására vonatkozó követelményeket, ebben a cikkben elemezzük részletesen.
Tűzvédelmi aktualitások
2017. szeptember 6. |
7321
A villamos berendezés létesítésének szabályrendszerében fontos helyet töltenek be azok az intézkedések, amelyek célja a tűz keletkezésének megelőzése, vagy a tűz következményeinek enyhítése. Cikkünkben röviden áttekintjük a folyamatosan változó követelményrendszer néhány olyan újdonságát, amely jelentős hatással lehet a villamos tervezés és kivitelezés hétköznapi gyakorlatára is.
Tűzvédelmi aktualitások
2017. augusztus 2. |
1938
2 4.5 (2)
A villamos berendezés létesítésének szabályrendszerében fontos helyet töltenek be azok az intézkedések, amelyek célja a tűz keletkezésének megelőzése, vagy a tűz következményeinek enyhítése. Cikkünkben röviden áttekintjük a folyamatosan változó követelményrendszer néhány olyan újdonságát, amely jelentős hatással lehet a villamos tervezés és kivitelezés hétköznapi gyakorlatára is.
A tető éghetőségének meghatározása
a villámvédelmi kockázatkezelés során
2017. június 7. |
2704
1 4 (1)
A villámvédelmi kockázat nagyságát döntően befolyásolja, ezért a kockázatkezelés egyik legfontosabb paramétere a „tető éghetősége”. Fontossága ellenére az MSZ EN 62305-2 gyakorlatilag semmit nem ír arról, hogy mit is kellene a „tető” és az „éghető tető” alatt érteni. Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körül a nemrég megjelent, a www.obovikop.hu oldalról szabadon letölthető Villámvédelmi kockázatkezelés című elektronikus kézikönyv alapján.
A saját farkába harapó kígyó
avagy a villámvédelmi biztonsági távolság számításának és ellenőrzésének ellentmondásai
2017. március 16. |
2664
A norma szerinti villámvédelemben meglehetősen megbonyolódott a biztonsági távolság számítása. Ennek nem az az egyetlen következménye, hogy a tervezőtől – általában fölöslegesen – részletes számítások elvégzését követelné meg az MSZ EN 62305, hanem az is, hogy a felülvizsgáló az időszakos felülvizsgálat során ellentmondásba kerülhet a tervezővel, annak ellenére is, hogy mind a tervező, mind a felülvizsgáló a szabvány követelményeinek megfelelően jár el. Cikkünkben annak járunk utána, hogy ezt az ellentmondást hogyan lehet a gyakorlatban feloldani.
A robbanásveszély értékelése villámvédelmi szempontból
2017. február 9. |
4151
2 5 (1)
Az építmények tűzveszélyességi osztályba sorolásának megszüntetése a villamos szakma számos területén, így a villámvédelemben is bizonytalanságot okozott. Ez a bizonytalanság a jelenleg hatályos OTSZ 2015. márciusi hatálybalépésétől egészen 2016 júliusáig fennállt, amikor is a Villamos TvMI második kiadásának és a Felülvizsgálati TvMI-nek a megjelenése végre tiszta vizet öntött a pohárba. Cikkünkben bemutatjuk, hogy hogyan kell alkalmazni a robbanásveszély értékelésének új módszerét a villámvédelem tervezése és felülvizsgálata során.
Villámvédelmi kockázatkezelés III.
A kockázatkezelés dokumentálása
2016. november 5. |
1922
A villámvédelmi kockázatkezeléssel foglalkozó mini-cikksorozatunk első két részében röviden bemutattuk a kockázatkezelési modellalkotást, áttekintettük a kockázatkezelési paraméterek csoportosítását, meghatározásuk lehetőségét. A harmadik, befejező részben a kockázatkezelés dokumentálásának szenteljük figyelmünket.
Villámvédelmi kockázatkezelés II.
Kockázatkezelési paraméterek
2016. október 5. |
2590
Előző cikkünkben a kockázatkezelés első lépésével, a modellalkotással foglalkoztunk. A cikksorozat második részében az ún. kockázatkezelési paraméterekre irányítjuk figyelmünket, amelyekkel leírhatjuk modellünket, és amelyeket számszerűsítve lehetőség nyílik a kockázatszámítások elvégzésére.
Villámvédelmi kockázatkezelés
2016. szeptember 5. |
2116
Cikkem első verziójában bevezetésként hosszasan elemeztem a villámvédelmi kockázatkezelés helyzetét. Mivel azonban sem szándékosan, sem akaratlanul nem akartam senkit megbántani, inkább az egészet elhagytam. Azért annyi kritika talán megengedhető, hogy − tapasztalatom szerint − az elkészült kockázatkezelések jelentős részében nagyon sok a formai és a tartalmi hiba. Ezekért a hibákért jobbára nem a tervezők tehetők felelőssé, akkor sem, ha a hibák ténylegesen az egyes tervezők munkáiban jelennek meg. A problémát sokkal inkább az okozza, hogy a kockázatkezelés lényegét, folyamatát nem sikerült a tervezőkkel megismertetni. Éppen ezért a következő néhány cikkben kísérletet teszek annak elmagyarázására, hogy szerintem hogyan kellene egy szakszerű kockázatkezelésnek kinéznie.
A villamos szakmát érintő új tűzvédelmi műszaki irányelvek
2016. augusztus 5. |
4309
2016. július 1-jével ismét fontos változások történtek a tűzvédelem szabályrendszerén belül, amelyek jelentős része a villamos szakterületet is érinti. Cikkünkben a módosított Villamos TvMI-nek és az új Felülvizsgálati TvMI-nek azokat a részeit tekintjük át, amelyek a legtöbb villamos szakember érdeklődésére tarthatnak számot.
Szeret-e családi házba csapni a villám?
2016. augusztus 3. |
59 733
Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?
Családi házak villámvédelme
2016. május 13. |
13 961
14 4.9 (10)
Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?
A tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnésének hatásai
2016. január 6. |
51 374
A 2015. március 5-én hatályba lépett 54/2014. (12.5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapvetően változtatja meg a tűzvédelem szabályrendszerét. A markáns, a villamosság szakterületét is mélyen átható változások egyik kiváltó oka a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnése, és helyette a kockázati osztályok bevezetése. Bár az új OTSZ lassan egy éve hatályban van, alkalmazásának számos problémája különös módon csak mostanában kezd a szakemberekben is tudatosulni.
A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása
2015. december 2. |
7286
Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapozottak, mennyire várható el teljesítésük a gyakorlatban, és hogy van-e olyan mérési módszer, amellyel a villámvédelmi rendszer egészének állapotáról objektív képet kaphatunk.
A tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnésének néhány hatása
2015. november 12. |
7816
2 5 (2)
A tavaly decemberben megjelent és idén március 5-én hatályba lépett 54/2014. (12.5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapvetően változtatja meg a tűzvédelem szabályrendszerét. A markáns, a villamosság szakterületét is mélyen átható változások egyik kiváltó oka a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnése, és helyette a kockázati osztályok bevezetése. Bár az új OTSZ több mint fél éve hatályban van, alkalmazásának számos problémája különös módon csak mostanában kezd a szakemberekben is tudatosulni.
A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása
2015. szeptember 15. |
8319
4 5 (3)
Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapozottak, mennyire várható el teljesítésük a gyakorlatban, és hogy van-e olyan mérési módszer, amellyel a villámvédelmi rendszer egészének állapotáról objektív képet kaphatunk.
A túlfeszültség-védelem kialakítása
A MEE-MABISZ ajánlásának figyelembevételével
2015. augusztus 5. |
10 804
4 4.25 (4)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös ajánlást adott ki villámvédelem témában. Az ajánlás sokak számára érdekes lehet, hiszen a villámvédelem, a villámok hatására bekövetkező káresemények nemcsak szakemberként, hanem biztosított ügyfélként is érinthetnek bennünket.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme IV.
2015. május 13. |
5735
Cikksorozatunk első három része a vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmi felfogó-, levezető- és földelőrendszerének kialakítását tekintette át. Sorozatunk utolsó részében a biztonsági távolság meghatározásával, a potenciálkiegyenlítéssel és az érintési és lépésfeszültség elleni védelemmel foglalkozunk, lezárva az LPS létesítésének témáját.
| 113 cikk. Lapozó: |
