Kruppa Attila
32 187 | |
Kruppa Attila cikkei
| 120 cikk. Lapozó: |
A villámvédelmi rendszer természetes elemei
2026. március 17. |
984
4 5 (3)
A magasépítés gyakorlatában nagyon elterjedt a fémszerkezetek használata, a tartószerkezetektől a tetőfedésekig. Ezen szerkezetek villámvédelmi célú használatát – bizonyos feltételekkel – lehetővé teszi ugyan a szabvány, de a megfelelőség értékelése vagy a megfelelőség biztosításához szükséges kiegészítő intézkedések meghatározása nem egyszerű. Cikkünkben ehhez adunk szempontokat.
A villamos TvMI villámvédelmi változásai
2026. február 9. |
2388
9 4.88 (8)
Tavaly decemberben megjelent a Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem tűzvédelmi műszaki irányelv (röviden: villamos TvMI) hetedik kiadása, amely február 1-én lépett érvénybe. Cikkünkben a villámvédelmet érintő fontosabb változásokat tekintjük át, röviden ismertetve a módosítások célját is.
A személyeket érő villámcsapás kockázatáról
2025. december 8. |
1342
7 4.86 (7)
Az, hogy valakit közvetlen villámcsapás ér, valós veszély. Ennek tükrében meglepő lehet, hogy a villámvédelmi szabványok eddig lényegében nem foglalkoztak ezzel a kockázattal. Cikkünkben áttekintjük, hogy az MSZ EN IEC 62305 milyen változást hoz ebben a szemléletben, és ez várhatóan hogyan hat majd a villámvédelem gyakorlatára.
A tűzálló kábelekről
2025. november 11. |
1308
4 5 (4)
A tűzálló kábel fogalma régóta ismert vagy legalábbis úgy gondoljuk, hogy tudjuk, mit jelent. Egyúttal azt is feltételezzük, hogy alkalmazásuk és dokumentálásuk rendje általánosan elfogadott és egyértelmű. Cikkünkben rámutatunk, hogy ez azért nem teljesen igaz, ráadásul a kialakult gyakorlatot új szabványok megjelenése bolygatja majd meg.
Túlfeszültség-védelem
Az új villámvédelmi szabvány 4.
2025. augusztus 4. |
1109
12 4.67 (6)
Elérkeztünk az új villámvédelmi szabványsorozat utolsó részéhez, az MSZ EN IEC 62305-4-hez. „Kedvcsinálónak” írjunk ide annyit, hogy talán mindannyiunknak jobb, ha rövidre fogjuk…
Villámvédelmi rendszer, 2. rész
Az új villámvédelmi szabvány 3., 2. rész
2025. június 10. |
1367
3 5 (2)
Folytatjuk az MSZ EN IEC 62305-3 bemutatását, amelyet terjedelmi okokból két részre bontottunk.
Villámvédelmi rendszer,1. rész
Az új villámvédelmi szabvány 3., 1. rész
2025. május 11. |
954
4 5 (3)
A múlt év végén jelent meg az EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat új kiadása, amely négy fő részre tagolódik. A témának szentelt cikksorozatunkban külön-külön írásban dolgozzuk fel az egyes részeket. Eddig a villámvédelem alapelvei és a kockázatkezelés részt vettük át, míg most a szabvány harmadik része, a villámvédelmi rendszer következik, amely két részre bontva kerül tárgyalásra.
Kockázatkezelés
Az új villámvédelmi szabvány 2.
2025. április 13. |
1161
4 5 (4)
A múlt év végén jelent meg az EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása, amely négy fő részre tagolódik. Cikksorozatunkban egy-egy írásban dolgozzuk fel az egyes részeket. Az MSZ EN IEC 62305-2 szabvány az elődjéhez hasonlóan a villámvédelmi kockázatkezelést ismerteti. A kezdetektől ez volt a szabványsorozat legtöbbet vitatott része, és ennek is köszönhető, hogy ez esett át a legjelentősebb változáson. A szabvány harmadik kiadása azonban valószínűleg több problémát vet majd föl, mint amennyit megold, ráadásul teljesen újra kell gondolnunk a kockázatkezelés gyakorlatát.
A villámvédelem alapelvei
Az új villámvédelmi szabvány 1.
2025. március 10. |
1955
16 4.42 (12)
A múlt év végén jelent meg az EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása, amely négy fő részre tagolódik. A most induló cikksorozatunkban egy-egy cikkben dolgozzuk fel az egyes részeket. A szabványsorozat első része azokat az alapelveket, összefüggéseket és adatokat tartalmazza, amelyre a villámok hatása elleni védelem szabványosított, azaz széles körben elfogadott módszere épül. Bár a hétköznapi gyakorlatban a szabványsorozatnak továbbra sem ezt a részét forgatjuk majd a legtöbbet, ismerete szükséges ahhoz, hogy megértsük a villámvédelem alapjait, és adott esetben speciális helyzeteket is kezelni tudjunk.
Megjelent a villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása
2025. február 10. |
2449
19 4.79 (14)
2024 október végén megjelent az EN 62305 villámvédelmi szabványsorozat harmadik kiadása, amely várhatóan MSZ EN IEC 62305 jelzettel hamarosan Magyarországon is bevezetésre kerül. Ez ugyan – szerencsére – nem jelenti azt, hogy rögtön alkalmazni is kell, de a téma iránt érdeklődőknek rövid áttekintést adunk a fontosabbnak ítélt változásokról, mielőtt a szabványsorozat részletesebb elemzésébe kezdenénk.
Milyen építményekre nem kell villámvédelem?
2024. december 8. |
2492
14 1 4.62 (13)
Szinte minden építmény ki van téve a villámok valamilyen mértékű hatásának, azaz annak a potenciális veszélynek, hogy az építményt érő villámcsapás esetén személyi sérülés, fizikai károsodás vagy funkcióvesztés lép fel. Ettől még azonban teljesen abszurd lenne, ha minden építmény villámvédelmével foglalkozni kellene. Felvetődik tehát a kérdés, hogyan lehet szétválasztani az építmények azon körét, amelyekre kell, és amelyekre nem kell villámvédelem.
Létesíthető még szabályosan nem norma szerinti villámvédelem?
2024. november 11. |
1398
15 4.92 (12)
Meglévő építmények átalakításakor, bővítésekor gyakran felvetődő kérdés, hogy lehet-e még tervezni, kivitelezni nem norma szerinti villámvédelmet. A rövid válasz az, hogy igen, de azért a cikkben egy kicsit hosszabban is körüljárjuk a témát.
Mennyire hatékony védelmet várhatunk a túlfeszültség-védelmi rendszertől?
3. rész
2024. október 13. |
1509
6 4.83 (6)
Cikksorozatunk első két részében arra jutottunk, hogy bár a túlfeszültségvédelmi eszközök beépítésének szabványkövetelménye alapvetően életvédelmi célkitűzésekből fakad, a működésbiztonságot is kiválóan szolgálják, ami gazdasági és kényelmi szempontból is nagyon örömteli. Árnyalja azonban a helyzetet, hogy a túlfeszültség-védelmi rendszer egészének hatékonysága eltér az egyes SPD-k hatékonyságától. Cikkünk utolsó részében ezért megvizsgáljuk, hogyan érdemes egy védelmi rendszert kialakítani ahhoz, hogy megbízhatósága összhangban legyen elvárásainkkal.
Mennyire hatékony védelmet várhatunk el a túlfeszültség-védelmi endszertől?
2. rész
2024. szeptember 13. |
1366
6 5 (5)
A túlfeszültség-védelmi rendszerek hatékonyságának kérdését feszegetve a cikk előző részében megállapítottuk, hogy a szabványkövetelményekben csak életvédelmi célkitűzéseket találunk, ami elvárásainkat tekintve csalódást keltő lehet. A második részben arra a kérdésre keressük a választ, hogy a védelem miért teljesít mégis jobban, mint amire ennek alapján számíthatnánk.
Mennyire hatékony védelmet várhatunk el a túlfeszültség-védelmi rendszertől?
1. rész
2024. augusztus 4. |
2445
12 4.73 (11)
A VL hasábjain éppen 4 évvel ezelőtt jelent meg a Mire jó a túlfeszültség-védelmi eszköz? című írás, amely azt igyekezett tisztázni, hogy a túlfeszültség-védelmi eszközök milyen jellegű túlfeszültségek ellen képesek védelmet nyújtani. Most arra a lényegesen bonyolultabb kérdésre keressük a választ, hogy a kiépített túlfeszültség-védelmi rendszertől mennyire hatékony védelmet várhatunk el.
A villámvédelmi rendszer elemeinek folytonossága 2.
2024. június 10. |
1383
7 4.86 (7)
A cikk első részében bemutattuk, hogy hogyan lehet biztosítani a villámvédelmi rendszer mesterséges elemeinek folytonosságát, illetve milyen esetben lehet – kifejezetten villámvédelmi szempontból – folytonosnak tekinteni a természetes elemeket. Rávilágítottunk, hogy a folytonosságot nem lehet átmeneti ellenállásértékhez kötni, és ezért a mérés, mint a folytonosságot igazoló módszer, csak nagyon korlátozottan alkalmazható. Nyitva maradt azonban a kérdés, hogy akkor mire vonatkozik a szabványban említett 0,2 Ω határérték.
A villámvédelmi rendszer elemeinek folytonossága 1.
2024. május 13. |
1805
25 4.78 (23)
A villámvédelmi rendszer (LPS) feladata, hogy a felfogórendszer által felfogott villámáramot a levezetőrendszeren és a földelőrendszeren keresztül biztonságosan a földbe vezesse. Ennek feltétele, hogy a villámvédelmi rendszer elemei olyan szerkezeti kapcsolatban legyenek egymással, ami a villámáram vezetését lehetővé teszi, azaz, ahogy mondani szokás, a folytonosság biztosított legyen. Azonban a villámvédelemben a folytonosság meglétének ellenőrzése, illetve szükség szerint biztosítása lényegesen bonyolultabb feladat, mint elsőre gondolnánk.
Mekkora ívben szabad hajlítani a villámvédelmi levezetőt?
2024. március 11. |
19 362
26 4.9 (20)
A villámvédelemmel foglalkozó szakemberek – a tervezőktől a kivitelezőkön át a felülvizsgálókig – időnként szembesülnek azzal a kérdéssel, hogy mekkora ívben szabad hajlítani a villámvédelmi levezetőt.
Villámvédelmi szerkesztési módszerek gyakorlati alkalmazása
2024. február 6. |
2160
11 4.71 (7)
A közvetlen villámcsapások elleni védekezés alapelve, hogy a védeni kívánt objektumokat az úgynevezett „védett tér”-ben helyezzük el, melynek meghatározására geometriai szerkesztési módszereket használunk. Ezek a módszerek ismertek, mint ahogy az is, hogy a gyakorlatban sokszor lehetetlen olyan felfogó elrendezést kialakítani, hogy a védeni kívánt építmény teljes egészében a védett téren belül helyezkedjen el. Cikkünkben ezért bemutatjuk a védett tér értelmezését, a szerkesztési módszerek alkalmazásának egyes problémáit, és ezek lehetséges megoldását.
Tűzálló kábelrendszerek kábeleinek méretezése
Tűzvédelem III.
2023. október 6. |
2156
7 4.8 (5)
Az aktív tűzvédelmi rendszerek működtethetőségének lényeges feltétele a tűzálló kábelrendszerek részeként alkalmazott kábelek helyes méretezése. Cikkünkben ezért bemutatjuk a méretezés jelentőségét, hátterét és módját is.
| 120 cikk. Lapozó: |
