Kruppa Attila
32 180 | |
Kruppa Attila cikkei
| 120 cikk. Lapozó: |
Családi házak villámvédelme
2016. május 13. |
15 124
15 4.91 (11)
Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?
A tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnésének hatásai
2016. január 6. |
52 146
A 2015. március 5-én hatályba lépett 54/2014. (12.5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapvetően változtatja meg a tűzvédelem szabályrendszerét. A markáns, a villamosság szakterületét is mélyen átható változások egyik kiváltó oka a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnése, és helyette a kockázati osztályok bevezetése. Bár az új OTSZ lassan egy éve hatályban van, alkalmazásának számos problémája különös módon csak mostanában kezd a szakemberekben is tudatosulni.
A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása
2015. december 2. |
7842
Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapozottak, mennyire várható el teljesítésük a gyakorlatban, és hogy van-e olyan mérési módszer, amellyel a villámvédelmi rendszer egészének állapotáról objektív képet kaphatunk.
A tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnésének néhány hatása
2015. november 12. |
9927
2 5 (2)
A tavaly decemberben megjelent és idén március 5-én hatályba lépett 54/2014. (12.5.) BM rendelet, azaz az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) alapvetően változtatja meg a tűzvédelem szabályrendszerét. A markáns, a villamosság szakterületét is mélyen átható változások egyik kiváltó oka a tűzveszélyességi osztályba sorolás megszűnése, és helyette a kockázati osztályok bevezetése. Bár az új OTSZ több mint fél éve hatályban van, alkalmazásának számos problémája különös módon csak mostanában kezd a szakemberekben is tudatosulni.
A villámvédelmi rendszer folytonosságának igazolása
2015. szeptember 15. |
9681
4 5 (3)
Az MSZ EN 62305-3 szabvány részletes követelményeket fogalmaz meg a villámvédelmi rendszer részeként használt vasbeton szerkezetek folytonosságával és annak vizsgálatával kapcsolatban. Annak jártunk utána, hogy ezek a követelmények mennyire megalapozottak, mennyire várható el teljesítésük a gyakorlatban, és hogy van-e olyan mérési módszer, amellyel a villámvédelmi rendszer egészének állapotáról objektív képet kaphatunk.
A túlfeszültség-védelem kialakítása
A MEE-MABISZ ajánlásának figyelembevételével
2015. augusztus 5. |
11 808
4 4.25 (4)
A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közös ajánlást adott ki villámvédelem témában. Az ajánlás sokak számára érdekes lehet, hiszen a villámvédelem, a villámok hatására bekövetkező káresemények nemcsak szakemberként, hanem biztosított ügyfélként is érinthetnek bennünket.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme IV.
2015. május 13. |
6510
Cikksorozatunk első három része a vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmi felfogó-, levezető- és földelőrendszerének kialakítását tekintette át. Sorozatunk utolsó részében a biztonsági távolság meghatározásával, a potenciálkiegyenlítéssel és az érintési és lépésfeszültség elleni védelemmel foglalkozunk, lezárva az LPS létesítésének témáját.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme III.
2015. április 14. |
11 603
2 5 (1)
A földelőrendszer és a potenciálkiegyenlítés nemcsak villámvédelmi, hanem érintésvédelmi, sőt üzemviteli szempontból is lényeges része minden olyan építményeknek, amelyben villamos és elektronikus rendszerek üzemelnek. Emiatt érdemes különös figyelmet szentelni megfelelő kialakításuknak.
A tűzvédelem szabályozásának strukturális változásai
2015. április 14. |
3610
Az elmúlt három hónapban jelentős változások következtek be a tűzvédelem szabályozásában: tavaly decemberben nemcsak az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) jelent meg, hanem a Tűzvédelmi törvény ezzel egy időben bekövetkező módosításával lehetőség nyílt segédletek, az ún. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k) kiadására is. A TvMI-k olyan műszaki megoldásokat tartalmaznak, amelyek alkalmazásával teljesíthetők az OTSZ előírásai.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme II.
2015. március 10. |
10 555
2
A vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmére koncentráló cikksorozatunk első részében a felfogórendszer kialakításával foglalkoztunk. A második részben a levezetőrendszernek szenteljük figyelmünket.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme I.
2015. július 8. |
10 029
1
Az épületek jelentős része vasbeton pillérvázas épület formájában létesül, melyeknél a vázszerkezetet részben vagy egészben villámvédelmi célra is fel lehet, illetve kell használni. Annak ellenére, hogy ez az építési technológia széles körben alkalmazott, az így készülő épületek villámvédelmi rendszerének szabványos kialakítása több olyan részletkérdést is felvet, amelyeknek érdemes egy kis figyelmet szentelnünk.
Az új OTSZ legfontosabb újdonságai - villamos szempontból
2014. december 16. |
41 236
A decemberben megjelent, 2015. március 5-étől hatályba lépő 54/2014. (XII.5.) BM rendelet számos és alapos változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe, és ennek köszönhetően a villamos berendezések létesítésének gyakorlatába.
Villámvédelmet minden építményre!
2014. december 10. |
6483
1 4 (1)
Gyakran szembesülhetünk azzal a problémával, hogy egyes építmények esetében nem dönthető el egyértelműen, hogy szükséges-e villámvédelmükkel – a szó legáltalánosabb értelmében – foglalkozni. Bár ez a dilemma a gyakorlatban általában „megoldódik”, vannak olyan szituációk, amelyekben az építési folyamat egyes résztvevői nem tudnak, vagy nem akarnak rugalmasságot tanúsítani, és ennek következtében elvárássá válik a villámvédelem létesítése (de legalábbis a kockázatkezelés elvégzése), akkor is, ha ennek az elvárásnak a megalapozottsága megkérdőjelezhető. Ezért cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy valóban minden építmény esetében kell-e villámvédelmet létesíteni, amint azt a vonatkozó jogszabály és szabvány tulajdonképp megköveteli.
Robbanásveszélyes építmények villámvédelmi kockázatkezelése
2014. augusztus 6. |
4572
1 4 (1)
Az MSZ EN 62305 szabványsorozat elsõ kiadását idén januárban felváltó második kiadás leginkább a kockázatkezelés folyamatát érintõ változásokat hozott. A változások egy része kétségtelenül pozitív irányba hat, ami azonban nem jelenti azt, hogy az új szabványról összességében is elismerõen nyilatkozhatnánk. A kockázatkezelés gyakorlati problémáit a második kiadás sem orvosolta, különösen azokra az esetekre vonatkozóan nem, amelyekben robbanásveszéllyel is számolni kell. A cikk ezen problémák közül tekint át röviden néhányat.
Változások a villámvédelmi kockázatkezelésben
2014. február 13. |
9291
1
Január 13-án visszavonásra került az MSZ 62305-2 szabvány 2006-ban bevezetett első kiadása, és helyét a 2012 januárjában megjelent második kiadás vette át. Ennek kapcsán cikkünkben röviden áttekintjük, hogy a változások hogyan érintik a villámvédelem gyakorlatát.
Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme
2013. november 27. |
3553
Az épületek villamos berendezése nagyon összetett szerepet játszik a tűzesetek kialakulásában és hatásában: egyszerre van jelen veszélyt növelő és veszélyt csökkentő tényezőként, ráadásul a villamos berendezés részét képező és az épületet behálózó vezetékrendszer egymástól távoli pontokon olyan, egyidejű és azonnali meghibásodásokat okozhat, amelyek befolyásolják a menekülés és a mentés lehetőségét. Mindez megnehezíti az épületek tűzvédelmének átgondolt, koncepciózus kialakítását – a novemberben megjelent Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme c. szakkönyv éppen ehhez kíván segítséget nyújtani.
A túlfeszültség-védelem kialakításának új szemlélete II.
2013. március 16. |
4236
1 5 (1)
A sorozatunk első részében áttekintettük a villámvédelmi szabvány követelményeinek megfelelő túlfeszültség-védelem létesítésének nehézségeit. A második rész egy olyan új módszert körvonalaz, amely segíthet a feltárt problémák megoldásában, különösen abban az esetben, amikor a védelem létesítésének a célja a gazdasági veszteségek csökkentése.
| 120 cikk. Lapozó: |
