Kruppa Attila
18 923 | |
Kruppa Attila cikkei
| 113 cikk. Lapozó: |
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme III.
2015. április 14. |
10 261
2 5 (1)
A földelőrendszer és a potenciálkiegyenlítés nemcsak villámvédelmi, hanem érintésvédelmi, sőt üzemviteli szempontból is lényeges része minden olyan építményeknek, amelyben villamos és elektronikus rendszerek üzemelnek. Emiatt érdemes különös figyelmet szentelni megfelelő kialakításuknak.
A tűzvédelem szabályozásának strukturális változásai
2015. április 14. |
3215
Az elmúlt három hónapban jelentős változások következtek be a tűzvédelem szabályozásában: tavaly decemberben nemcsak az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) jelent meg, hanem a Tűzvédelmi törvény ezzel egy időben bekövetkező módosításával lehetőség nyílt segédletek, az ún. Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek (TvMI-k) kiadására is. A TvMI-k olyan műszaki megoldásokat tartalmaznak, amelyek alkalmazásával teljesíthetők az OTSZ előírásai.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme II.
2015. március 10. |
9283
1
A vasbeton pillérvázas épületek villámvédelmére koncentráló cikksorozatunk első részében a felfogórendszer kialakításával foglalkoztunk. A második részben a levezetőrendszernek szenteljük figyelmünket.
Vasbeton pillérvázas épületek villámvédelme I.
2015. július 8. |
8382
1
Az épületek jelentős része vasbeton pillérvázas épület formájában létesül, melyeknél a vázszerkezetet részben vagy egészben villámvédelmi célra is fel lehet, illetve kell használni. Annak ellenére, hogy ez az építési technológia széles körben alkalmazott, az így készülő épületek villámvédelmi rendszerének szabványos kialakítása több olyan részletkérdést is felvet, amelyeknek érdemes egy kis figyelmet szentelnünk.
Az új OTSZ legfontosabb újdonságai - villamos szempontból
2014. december 16. |
40 865
A decemberben megjelent, 2015. március 5-étől hatályba lépő 54/2014. (XII.5.) BM rendelet számos és alapos változást hoz a tűzvédelem szabályrendszerébe, és ennek köszönhetően a villamos berendezések létesítésének gyakorlatába.
Villámvédelmet minden építményre!
2014. december 10. |
5957
1 4 (1)
Gyakran szembesülhetünk azzal a problémával, hogy egyes építmények esetében nem dönthető el egyértelműen, hogy szükséges-e villámvédelmükkel – a szó legáltalánosabb értelmében – foglalkozni. Bár ez a dilemma a gyakorlatban általában „megoldódik”, vannak olyan szituációk, amelyekben az építési folyamat egyes résztvevői nem tudnak, vagy nem akarnak rugalmasságot tanúsítani, és ennek következtében elvárássá válik a villámvédelem létesítése (de legalábbis a kockázatkezelés elvégzése), akkor is, ha ennek az elvárásnak a megalapozottsága megkérdőjelezhető. Ezért cikkünkben azt a kérdést járjuk körbe, hogy valóban minden építmény esetében kell-e villámvédelmet létesíteni, amint azt a vonatkozó jogszabály és szabvány tulajdonképp megköveteli.
Robbanásveszélyes építmények villámvédelmi kockázatkezelése
2014. augusztus 6. |
4216
1 4 (1)
Az MSZ EN 62305 szabványsorozat elsõ kiadását idén januárban felváltó második kiadás leginkább a kockázatkezelés folyamatát érintõ változásokat hozott. A változások egy része kétségtelenül pozitív irányba hat, ami azonban nem jelenti azt, hogy az új szabványról összességében is elismerõen nyilatkozhatnánk. A kockázatkezelés gyakorlati problémáit a második kiadás sem orvosolta, különösen azokra az esetekre vonatkozóan nem, amelyekben robbanásveszéllyel is számolni kell. A cikk ezen problémák közül tekint át röviden néhányat.
Változások a villámvédelmi kockázatkezelésben
2014. február 13. |
8958
1
Január 13-án visszavonásra került az MSZ 62305-2 szabvány 2006-ban bevezetett első kiadása, és helyét a 2012 januárjában megjelent második kiadás vette át. Ennek kapcsán cikkünkben röviden áttekintjük, hogy a változások hogyan érintik a villámvédelem gyakorlatát.
Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme
2013. november 27. |
3328
Az épületek villamos berendezése nagyon összetett szerepet játszik a tűzesetek kialakulásában és hatásában: egyszerre van jelen veszélyt növelő és veszélyt csökkentő tényezőként, ráadásul a villamos berendezés részét képező és az épületet behálózó vezetékrendszer egymástól távoli pontokon olyan, egyidejű és azonnali meghibásodásokat okozhat, amelyek befolyásolják a menekülés és a mentés lehetőségét. Mindez megnehezíti az épületek tűzvédelmének átgondolt, koncepciózus kialakítását – a novemberben megjelent Villamos vezetékrendszerek tűzvédelme c. szakkönyv éppen ehhez kíván segítséget nyújtani.
A túlfeszültség-védelem kialakításának új szemlélete II.
2013. március 16. |
3995
1 5 (1)
A sorozatunk első részében áttekintettük a villámvédelmi szabvány követelményeinek megfelelő túlfeszültség-védelem létesítésének nehézségeit. A második rész egy olyan új módszert körvonalaz, amely segíthet a feltárt problémák megoldásában, különösen abban az esetben, amikor a védelem létesítésének a célja a gazdasági veszteségek csökkentése.
A túlfeszültség-védelem kialakításának új szemlélete I.
2013. február 13. |
8536
1
Azt gondolhatnánk, hogy az MSZ IEC 1312-1 megjelenése óta eltelt bő tizenöt év elégséges volt ahhoz, hogy a túlfeszültség-védelem kialakításának elve és gyakorlata masszív alapokra kerüljön. A jelenlegi helyzetről ez aligha jelenthető ki, ezért két cikkben áttekintjük a védelem létesítésének problémáit, majd pedig bemutatunk egy új módszert, amely segítheti ezek megoldását.
Kockázatelemzés: övezet vagy villámvédelmi zóna?
2012. november 15. |
3162
Már 2006-ban, megjelenésekor sejthető volt, hogy az MSZ EN 62305 szabványsorozat alkalmazása nem lesz egyszerű. Most, több mint hat évvel a megjelenést követően a mindennapi gyakorlat részévé kezd válni az „új” szabvány, felszínre vetve számos kérdést. E kérdések egyike az övezetek és a villámvédelmi zónák kapcsolatára vonatkozik, mely fogalmak keverése komoly félreértésekhez vezet.
Új fogalmak a villámvédelmi szabványban
Az új villámvédelmi szabvány értelmében a villámvédelmi intézkedések szükségességét és fokozatát villámvédelmi kockázatelemzéssel kell meghatározni. A kockázatelemzés e célja megegyezik ugyan az MSZ 274 szabványsorozat 2. lapjában leírt besoroláséval, de logikája teljesen eltér attól. Az új módszer jóval összetettebb elődjénél, és miközben az eddig használt fogalmak egy részét változatlan vagy megváltozott jelentéssel megtartja, számos újat is bevezet. Ezek közül az egyik legfontosabb az övezet fogalma, melynek helyes értelmezése nélkülözhetetlen a szakszerű kockázatelemzés elvégzéséhez. Sajnos azonban a szabvány a fogalmakat nem mindig a szükséges mélységgel és pontossággal írja le, táptalajt biztosítva a rossz gyakorlat kialakulásához.
Az övezet fogalma és kijelölésének szempontja
A szabvány definíciója szerint az övezet „az építmény azonos jellemzőkkel leírható része, ahol a kockázati összetevő meghatározásához csak egyféle paraméterkészletet kell figyelembe venni”. Ez a meghatározás azt sejteti, hogy a nagyobb, különböző jellegű helyiségeket tartalmazó építményeket mindenképp több övezetre kell bontani.
Ennek az értelmezésnek több helyen is ellentmond a szabvány, mindenekelőtt az az MSZ EN 62305-2 6.7. és 6.8. pontjában deklarált szándék, hogy az övezetre bontás célja a védelmi intézkedések optimalizálása (többnyire a költségcsökkentés szempontjából). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az övezetek-re bontás nem szükségszerű, csupán lehetőség, és az építmények nagy részénél el lehet tőle tekinteni. (Ezt a kijelentést annyival kell finomítanunk, hogy az emberi élet elvesztésére vonatkozó R1 kockázat számításakor jellemzően legalább két – egy külső és egy belső – övezetet kell kijelölni, de ez érdemben nem változtat a kijelentésen.) Azonban akár szükségszerűnek, akár lehetőségnek tekintjük az övezetre bontást, tisztában kell lennünk annak szabályaival.
Ez nem egyszerű feladat, tekintve, hogy a kockázatelemzést ismertető, nagyjából 100 oldal terjedelmű MSZ EN 62305-2 mindössze fél oldalt szentel e témának, lényegében beérve azoknak a jellemzőknek felsorolásával, amelyek alapján az övezetre bontás megtörténhet:
Villámvédelmi kockázatelemzés: Övezet vagy villámvédelmi zóna?
2012. július 1. |
13 364
1
Már 2006-ban, megjelenésekor sejthető volt, hogy az MSZ EN 62305 szabványsorozat alkalmazása nem lesz egyszerű. Most, több mint hat évvel a megjelenést követően a mindennapi gyakorlat részévé kezd válni az „új” szabvány, felszínre vetve számos kérdést. E kérdések egyike az övezetek és a villámvédelmi zónák kapcsolatára vonatkozik, mely fogalmak keverése komoly félreértésekhez vezet.
A villámvédelem szükségességéről
2012. június 1. |
18 986
1
A villámvédelem évek óta visszatérő téma, amely érthető módon a zivataros időszak közeledtével váltja ki az érdeklődés növekedését. Így nyár elején talán még nem késő áttekinteni néhány olyan szempontot, amely segíthet eldönteni azt a kérdést, hogy érdemes-e villámvédelmet kialakítani.
A ronda villámhárítóról
2011. július 8. |
18 226
1
A tűzvédelem néhány kérdése a villamos szakember szemszögéből
2011. március 1. |
3953
| 113 cikk. Lapozó: |
