Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Családi házak villámvédelme

2016. május 13. | Kruppa Attila |  9521 |

Családi házak villámvédelme

Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?

Ilyen az élet…

Mindenekelőtt szeretnénk megnyugtatni mindenkit azzal, hogy a kissé bulvárosra sikeredett felvezetésben említett kérdésekre rövid választ adunk: nem, a villám nem „szeret” jobban családi házba csapni, mint más építménybe, és a családi házak nem tekinthetők különösebben veszélyesnek. Akkor hát mégis, mi lehet a magyarázata annak, hogy a hírekben valóban szinte kizárólag családi házak leégéséről hallhatunk? A magyarázat egyik részét vélhetőleg az adja, hogy azon építmények körében, amelyekben a villámok „említésre méltó” kárt képesek okozni, a lakóépületek számukat tekintve jelentős részt képviselnek, talán nagyobbat, mint más jellegű építmények. Csak a példa kedvéért, ha azt feltételezzük, hogy kétszer nagyobb a számuk, mint más építményfajtának, akkor – durva becslésként – kétszer gyakrabban történhet meg, hogy a villám lakóépületbe csap, minthogy más olyan építménybe, amelynek károsodása – a szó szoros értelmében – hírértékű. Ez tehát a statisztika és a média együttes hatása.

A magyarázat másik része a villámvédelem jogi szabályozásából vezethető le: családi házak esetén jogszabály (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat) rendelkezik arról, hogy villámvédelmük kialakítására – néhány kivételtől eltekintve – nincs kötelezettség. Félreértések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a jogszabálynak ez a rendelkezése nem azért született, mintha a családi házaknál valamiért kisebb lenne a villámvédelmi kockázat, mint egy azonos kialakítási jellemzőkkel rendelkező, de más rendeltetésű épület (pl. orvosi rendelő, posta, okmányiroda stb.) esetében. A jogalkotó – a kockázat egyébként elfogadható növekedése mellett – a kisebb családi házak építtetőit szerette volna a villámvédelem tervezésének, kivitelezé-sének költségeitől mentesíteni, egyfajta szociális megfontolásból. (Ez nem új keletű „gesztus”, a korábbi szabályozásban is megtaláljuk ennek jegyeit.) Ennek következtében azonban a családi házak jellemzően nem rendelkeznek villámvédelmi rendszerrel („villámhárítóval”), szemben az egyéb rendeltetésű épületekkel, amelyek többnyire igen.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, . Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Túlfeszültség-védelemVillámhárítóVillámvédelem