Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Villámvédelem

Családi házak villámvédelme

2016/5. lapszám | Kruppa Attila |  10 895 |

Figylem! Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Családi házak villámvédelme

Ha végignézzük az elmúlt néhány év híradásait, azt tapasztalhatjuk, hogy azokban szinte kizárólag olyan eseteket találunk, amelyekben villámcsapás hatására családi házak égtek le. Ennek alapján kézenfekvőnek tűnik a kérdés felvetése, hogy miért hallhatunk kevesebbet más jellegű építményekben bekövetkező károkról. A villám kifejezetten „szeret” családi házba csapni? Netán veszélyesek a családi házak?

Ilyen az élet…

Mindenekelőtt szeretnénk megnyugtatni mindenkit azzal, hogy a kissé bulvárosra sikeredett felvezetésben említett kérdésekre rövid választ adunk: nem, a villám nem „szeret” jobban családi házba csapni, mint más építménybe, és a családi házak nem tekinthetők különösebben veszélyesnek. Akkor hát mégis, mi lehet a magyarázata annak, hogy a hírekben valóban szinte kizárólag családi házak leégéséről hallhatunk? A magyarázat egyik részét vélhetőleg az adja, hogy azon építmények körében, amelyekben a villámok „említésre méltó” kárt képesek okozni, a lakóépületek számukat tekintve jelentős részt képviselnek, talán nagyobbat, mint más jellegű építmények. Csak a példa kedvéért, ha azt feltételezzük, hogy kétszer nagyobb a számuk, mint más építményfajtának, akkor – durva becslésként – kétszer gyakrabban történhet meg, hogy a villám lakóépületbe csap, minthogy más olyan építménybe, amelynek károsodása – a szó szoros értelmében – hírértékű. Ez tehát a statisztika és a média együttes hatása.

A magyarázat másik része a villámvédelem jogi szabályozásából vezethető le: családi házak esetén jogszabály (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat) rendelkezik arról, hogy villámvédelmük kialakítására – néhány kivételtől eltekintve – nincs kötelezettség. Félreértések elkerülése végett jegyezzük meg, hogy a jogszabálynak ez a rendelkezése nem azért született, mintha a családi házaknál valamiért kisebb lenne a villámvédelmi kockázat, mint egy azonos kialakítási jellemzőkkel rendelkező, de más rendeltetésű épület (pl. orvosi rendelő, posta, okmányiroda stb.) esetében. A jogalkotó – a kockázat egyébként elfogadható növekedése mellett – a kisebb családi házak építtetőit szerette volna a villámvédelem tervezésének, kivitelezé-sének költségeitől mentesíteni, egyfajta szociális megfontolásból. (Ez nem új keletű „gesztus”, a korábbi szabályozásban is megtaláljuk ennek jegyeit.) Ennek következtében azonban a családi házak jellemzően nem rendelkeznek villámvédelmi rendszerrel („villámhárítóval”), szemben az egyéb rendeltetésű épületekkel, amelyek többnyire igen.

A cikk még 14 007 karakternyi szöveget tartalmaz.

A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.

Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, .

1 cikk 450 Ft

Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?

450 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, megvásárolhatja és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!

Megveszem
ezt a cikket

1 lapszám 1400 Ft

Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?

1400 Ft-ért online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.

Megveszem
ezt a lapszámot

1 éves előfizetés 7990 Ft

Legyen ön is előfizetőnk!

A Villanyszerelők Lapja egy havi megjelenésű épületvillamossági szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.

Érdekel az
előfizetés

Túlfeszültség-védelemVillámhárítóVillámvédelem