Kruppa Attila

Szerzők listája

A túlfeszültség-védelem kialakításának új szemlélete I.

2013. február 13. |  9168
1

Azt gondolhatnánk, hogy az MSZ IEC 1312-1 megjelenése óta eltelt bő tizenöt év elégséges volt ahhoz, hogy a túlfeszültség-védelem kialakításának elve és gyakorlata masszív alapokra kerüljön. A jelenlegi helyzetről ez aligha jelenthető ki, ezért két cikkben áttekintjük a védelem létesítésének problémáit, majd pedig bemutatunk egy új módszert, amely segítheti ezek megoldását.

1. 2013. január-februári lapszám

Kockázatelemzés: övezet vagy villámvédelmi zóna?

2012. november 15. |  3323

Már 2006-ban, megjelenésekor sejthető volt, hogy az MSZ EN 62305 szabványsorozat alkalmazása nem lesz egyszerű. Most, több mint hat évvel a megjelenést követően a mindennapi gyakorlat részévé kezd válni az „új” szabvány, felszínre vetve számos kérdést. E kérdések egyike az övezetek és a villámvédelmi zónák kapcsolatára vonatkozik, mely fogalmak keverése komoly félreértésekhez vezet.

Új fogalmak a villámvédelmi szabványban
Az új villámvédelmi szabvány értelmében a villámvédelmi intézkedések szükségességét és fokozatát villámvédelmi kockázatelemzéssel kell meghatározni. A kockázatelemzés e célja megegyezik ugyan az MSZ 274 szabványsorozat 2. lapjában leírt besoroláséval, de logikája teljesen eltér attól. Az új módszer jóval összetettebb elődjénél, és miközben az eddig használt fogalmak egy részét változatlan vagy megváltozott jelentéssel megtartja, számos újat is bevezet. Ezek közül az egyik legfontosabb az övezet fogalma, melynek helyes értelmezése nélkülözhetetlen a szakszerű kockázatelemzés elvégzéséhez. Sajnos azonban a szabvány a fogalmakat nem mindig a szükséges mélységgel és pontossággal írja le, táptalajt biztosítva a rossz gyakorlat kialakulásához.

Az övezet fogalma és kijelölésének szempontja
A szabvány definíciója szerint az övezet „az építmény azonos jellemzőkkel leírható része, ahol a kockázati összetevő meghatározásához csak egyféle paraméterkészletet kell figyelembe venni”. Ez a meghatározás azt sejteti, hogy a nagyobb, különböző jellegű helyiségeket tartalmazó építményeket mindenképp több övezetre kell bontani.

Ennek az értelmezésnek több helyen is ellentmond a szabvány, mindenekelőtt az az MSZ EN 62305-2 6.7. és 6.8. pontjában deklarált szándék, hogy az övezetre bontás célja a védelmi intézkedések optimalizálása (többnyire a költségcsökkentés szempontjából). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az övezetek-re bontás nem szükségszerű, csupán lehetőség, és az építmények nagy részénél el lehet tőle tekinteni. (Ezt a kijelentést annyival kell finomítanunk, hogy az emberi élet elvesztésére vonatkozó R1 kockázat számításakor jellemzően legalább két – egy külső és egy belső – övezetet kell kijelölni, de ez érdemben nem változtat a kijelentésen.) Azonban akár szükségszerűnek, akár lehetőségnek tekintjük az övezetre bontást, tisztában kell lennünk annak szabályaival.

Ez nem egyszerű feladat, tekintve, hogy a kockázatelemzést ismertető, nagyjából 100 oldal terjedelmű MSZ EN 62305-2 mindössze fél oldalt szentel e témának, lényegében beérve azoknak a jellemzőknek felsorolásával, amelyek alapján az övezetre bontás megtörténhet:

1. Hírek, 2012. november

Villámvédelmi kockázatelemzés: Övezet vagy villámvédelmi zóna?

2012. július 1. |  14 677
1

Már 2006-ban, megjelenésekor sejthető volt, hogy az MSZ EN 62305 szabványsorozat alkalmazása nem lesz egyszerű. Most, több mint hat évvel a megjelenést követően a mindennapi gyakorlat részévé kezd válni az „új” szabvány, felszínre vetve számos kérdést. E kérdések egyike az övezetek és a villámvédelmi zónák kapcsolatára vonatkozik, mely fogalmak keverése komoly félreértésekhez vezet.

1. 2012. július-augusztusi lapszám

A villámvédelem szükségességéről

2012. június 1. |  20 860
1

A villámvédelem évek óta visszatérő téma, amely érthető módon a zivataros időszak közeledtével váltja ki az érdeklődés növekedését. Így nyár elején talán még nem késő áttekinteni néhány olyan szempontot, amely segíthet eldönteni azt a kérdést, hogy érdemes-e villámvédelmet kialakítani.

1. 2012. júniusi lapszám

A ronda villámhárítóról

2011. július 8. |  18 672
1

1. 2011. július-augusztusi lapszám

A tűzvédelem néhány kérdése a villamos szakember szemszögéből

2011. március 1. |  4248

1. 2011. márciusi lapszám

Tűzálló kábeltartó-szerkezetek létesítésének tapasztalatai

2010. október 1. |  10 067
3 4.5 (2)

1. 2010. októberi lapszám

Túlfeszültség-károk megelőzése

2010. szeptember 1. |  11 506

1. 2010. szeptemberi lapszám

Gondolatok a villámvédelemről II.

2010. július 8. |  7082

1. 2010. július-augusztusi lapszám

Túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása

2010. március 1. |  32 588
4 5 (3)

Cikkünkben az 1. típusú erősáramú túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazásának néhány szempontját tekintjük át. Ezek az eszközök kétségkívül csak kis részét alkotják egy-egy épület túlfeszültség-védelmi rendszerének, de működési elvükből és beépítésük helyéből fakadóan alapvetően befolyásolják a létesítmények üzembiztonságát.

1. 2010. márciusi lapszám

Telekommunikációs hálózatok túlfeszültség-védelme

2009. július 8. |  8500

A fémvezetős telekommunikációs hálózatok túlfeszültség-védelme éppoly fontos, mint az erősáramú hálózatoké. A megfelelő levezetők kiválasztásának folyamata és beépítésének lehetősége azonban alapvetően eltér az erősáramú rendszereknél megszokottaktól. Az alábbiakban áttekintjük a közcélú kommunikációs hálózatok leggyakoribb típusait, kifejezetten túlfeszültség-védelmi szempontból ismertetve a sajátosságaikat.

1. 2009. július-augusztusi lapszám

Előszó egy szakkönyvhöz

2009. május 1. |  4125

Nagyon sokan érdeklődnek a nemrég megjelent villámvédelmi szakkönyvem iránt, ami természetesen örömmel tölt el. Gyakorta előfordul azonban, hogy amikor megtudja az érdeklődő, hogy a könyvhöz csak előadásaim jegyzeteként lehet hozzájutni, jobb esetben elveszti érdeklődését, rosszabb esetben neheztelésének is hangot ad. Szükségét érzem tehát annak, hogy a könyv ürügyén röviden írjak az új villámvédelmi szabványról és arról, hogy a szabvány követelményei milyen formában jelennek meg a könyvben, mert így talán elfogadhatóbb lesz az az álláspontom, hogy a könyv csak azok számára lehet hasznos, akik ismerik az MSZ EN 62305 alapvető sajátosságait.

Az MSZ EN 62305 szabvány szerkezete
Korábbi cikkeimben foglalkoztam már azzal, hogy az új villámvédelmi szabvány szerkezete merőben eltér az ismert (megszokott) létesítési szabványok szerkezetétől, pláne az MSZ 274-étől. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy nagy részének alkalmazása nem kötelező. Erre biztosan sokan felkapják a fejüket, mert hiszen a szabványok alkalmazása „nem kötelező”. Mit jelent ennek tudatában az, hogy a szabvány „nagy része nem kötelező”? A többi talán az? Kezdjük a szabvány sajátosságainak vizsgálatát ezzel.

A szabványok „kötelező” és „nem kötelező” (azaz tájékoztató) részeket egyaránt tartalmaznak, illetve tartalmazhatnak, ami tapasztalatom szerint nem köztudott. Ez nem jelenti, hogy a szabvány alkalmazása kötelező lenne, hiszen a kötelezettség valóban megszűnt, a szabványok alkalmazása önkéntes. (Bár ez az „önkéntesség” ritkán kerülhető meg – mindannyiunk szerencséjére.) Ha azonban egy szerződésben rögzítésre kerül, hogy a szerződés tárgyát képező munkát a vállalkozó valamely szabványnak megfelelően végzi, akkor a vállalkozóra nézve már kötelező a szabvány azon részeinek alkalmazása, amelyek „normatív” jelzettel jelentek meg, de még rá nézve sem kötelező az „informatív” részek alkalmazása.

A szabványok úgynevezett törzsdokumentuma (azaz a szabvány mellékletek, függelékek nélküli része) mindig normatív, az ehhez csatolt részek azonban egyaránt lehetnek normatívak vagy informatívak. Ez a felépítés már megjelent az MSZ 274-ben is (amelynek függeléke „informatív” volt), de nem volt zavaró, mert a törzsdokumentumok a függelék ismeretének hiányában is tökéletesen alkalmazhatók voltak. A 8 oldalnyi függelék a 32 oldalas törzsdokumentum mellett nem volt különösebben feltűnő. Ezzel szemben az MSZ EN 62305-öt forgatva hamar szembetűnik a tájékoztató részek jelentős aránya, különösen a 3. lapnál, amelyben a nagyjából 40 oldalnyi normatív részhez (amely a törzsdokumentumot, valamint az „A” és „B” mellékletet foglalja magába) 110 oldalnyi informatív melléklet tartozik! Mondhatnánk, nem különösebben izgat bennünket, hogy mi van a tájékoztató mellékletben, mert mi csak azt vesszük majd figyelembe, ami kötelező. Csakhogy téved az, aki – az MSZ 274-ből kiindulva – azt gondolja, hogy pusztán a normatív részek alapján könnyen elboldogul. Ennek szemléltetésére nézzünk néhány példát.

1. 2009. májusi lapszám

Tapasztalatok az előadó szemszögéből

2009. január 2. |  4243

Az Aqua Oktatási Stúdiónál azzal a céllal indult előadássorozat, hogy a villamos szakterületen dolgozó szakembereket a munkájukat érintő, naprakész információkkal láthassuk el. Ez különösen fontos olyan időkben, amikor a napi tevékenységet meghatározó szabályrendszer folyamatos változásban van, és különösen fontos olyan területeken, amelyek a biztonságtechnikai (tehát például az épület használatbavételét is befolyásoló) intézkedéseket érintik. Ennek megfelelően került kiválasztásra a tűzvédelem és a villámvédelem témaköre.

1. 2009. január-februári lapszám

Tűzálló kábeltálca-rendszerek

2008. október 28. |  5593
1

1. 2008. októberi lapszám

Az új villámvédelmi szabvány alkalmazásának néhány kérdése I.

2008. szeptember 29. |  6166

1. 2008. szeptemberi lapszám

Visszaszámlás

2008. július 8. |  4272

1. 2008. július-augusztusi lapszám

Tűzálló kábelrendszerek létesítése az új OTSZ alapján

2008. június 1. |  6413
1 5 (1)

1. 2008. júniusi lapszám

Az új villámvédelmi szabvány III.

2007. március 1. |  4478

1. 2007. márciusi lapszám