Kruppa Attila

Szerzők listája

18 920 | |

Kruppa Attila cikkei

113 cikk. Lapozó:

Tűzálló kábeltartó-szerkezetek létesítésének tapasztalatai

2010. október 1. | 9497
3 4.5 (2)

Túlfeszültség-károk megelőzése

2010. szeptember 1. | 11 143

Gondolatok a villámvédelemről II.

2010. július 8. | 6597

Kruppa Attila

Túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazása

2010. március 1. | 28 752
3 5 (2)

Cikkünkben az 1. típusú erősáramú túlfeszültség-védelmi eszközök alkalmazásának néhány szempontját tekintjük át. Ezek az eszközök kétségkívül csak kis részét alkotják egy-egy épület túlfeszültség-védelmi rendszerének, de működési elvükből és beépítésük helyéből fakadóan alapvetően befolyásolják a létesítmények üzembiztonságát.

Telekommunikációs hálózatok túlfeszültség-védelme

2009. július 8. | 8004

A fémvezetős telekommunikációs hálózatok túlfeszültség-védelme éppoly fontos, mint az erősáramú hálózatoké. A megfelelő levezetők kiválasztásának folyamata és beépítésének lehetősége azonban alapvetően eltér az erősáramú rendszereknél megszokottaktól. Az alábbiakban áttekintjük a közcélú kommunikációs hálózatok leggyakoribb típusait, kifejezetten túlfeszültség-védelmi szempontból ismertetve a sajátosságaikat.

Előszó egy szakkönyvhöz

2009. május 1. | 3970

Nagyon sokan érdeklődnek a nemrég megjelent villámvédelmi szakkönyvem iránt, ami természetesen örömmel tölt el. Gyakorta előfordul azonban, hogy amikor megtudja az érdeklődő, hogy a könyvhöz csak előadásaim jegyzeteként lehet hozzájutni, jobb esetben elveszti érdeklődését, rosszabb esetben neheztelésének is hangot ad. Szükségét érzem tehát annak, hogy a könyv ürügyén röviden írjak az új villámvédelmi szabványról és arról, hogy a szabvány követelményei milyen formában jelennek meg a könyvben, mert így talán elfogadhatóbb lesz az az álláspontom, hogy a könyv csak azok számára lehet hasznos, akik ismerik az MSZ EN 62305 alapvető sajátosságait.

Az MSZ EN 62305 szabvány szerkezete
Korábbi cikkeimben foglalkoztam már azzal, hogy az új villámvédelmi szabvány szerkezete merőben eltér az ismert (megszokott) létesítési szabványok szerkezetétől, pláne az MSZ 274-étől. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy nagy részének alkalmazása nem kötelező. Erre biztosan sokan felkapják a fejüket, mert hiszen a szabványok alkalmazása „nem kötelező”. Mit jelent ennek tudatában az, hogy a szabvány „nagy része nem kötelező”? A többi talán az? Kezdjük a szabvány sajátosságainak vizsgálatát ezzel.

A szabványok „kötelező” és „nem kötelező” (azaz tájékoztató) részeket egyaránt tartalmaznak, illetve tartalmazhatnak, ami tapasztalatom szerint nem köztudott. Ez nem jelenti, hogy a szabvány alkalmazása kötelező lenne, hiszen a kötelezettség valóban megszűnt, a szabványok alkalmazása önkéntes. (Bár ez az „önkéntesség” ritkán kerülhető meg – mindannyiunk szerencséjére.) Ha azonban egy szerződésben rögzítésre kerül, hogy a szerződés tárgyát képező munkát a vállalkozó valamely szabványnak megfelelően végzi, akkor a vállalkozóra nézve már kötelező a szabvány azon részeinek alkalmazása, amelyek „normatív” jelzettel jelentek meg, de még rá nézve sem kötelező az „informatív” részek alkalmazása.

A szabványok úgynevezett törzsdokumentuma (azaz a szabvány mellékletek, függelékek nélküli része) mindig normatív, az ehhez csatolt részek azonban egyaránt lehetnek normatívak vagy informatívak. Ez a felépítés már megjelent az MSZ 274-ben is (amelynek függeléke „informatív” volt), de nem volt zavaró, mert a törzsdokumentumok a függelék ismeretének hiányában is tökéletesen alkalmazhatók voltak. A 8 oldalnyi függelék a 32 oldalas törzsdokumentum mellett nem volt különösebben feltűnő. Ezzel szemben az MSZ EN 62305-öt forgatva hamar szembetűnik a tájékoztató részek jelentős aránya, különösen a 3. lapnál, amelyben a nagyjából 40 oldalnyi normatív részhez (amely a törzsdokumentumot, valamint az „A” és „B” mellékletet foglalja magába) 110 oldalnyi informatív melléklet tartozik! Mondhatnánk, nem különösebben izgat bennünket, hogy mi van a tájékoztató mellékletben, mert mi csak azt vesszük majd figyelembe, ami kötelező. Csakhogy téved az, aki – az MSZ 274-ből kiindulva – azt gondolja, hogy pusztán a normatív részek alapján könnyen elboldogul. Ennek szemléltetésére nézzünk néhány példát.

Tapasztalatok az előadó szemszögéből

2009. január 2. | 4073

Az Aqua Oktatási Stúdiónál azzal a céllal indult előadássorozat, hogy a villamos szakterületen dolgozó szakembereket a munkájukat érintő, naprakész információkkal láthassuk el. Ez különösen fontos olyan időkben, amikor a napi tevékenységet meghatározó szabályrendszer folyamatos változásban van, és különösen fontos olyan területeken, amelyek a biztonságtechnikai (tehát például az épület használatbavételét is befolyásoló) intézkedéseket érintik. Ennek megfelelően került kiválasztásra a tűzvédelem és a villámvédelem témaköre.