Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2012. június

A villámvédelem szükségességéről

2012. június 1. | Kruppa Attila |  15 067
1

A villámvédelem évek óta visszatérő téma, amely érthető módon a zivataros időszak közeledtével váltja ki az érdeklődés növekedését. Így nyár elején talán még nem késő áttekinteni néhány olyan szempontot, amely segíthet eldönteni azt a kérdést, hogy érdemes-e villámvédelmet kialakítani. ■ Kárstatisztikák A villámok által Magyarországon okozott károkról kevés statisztikai adat áll rendelkezésre. Ezek közül érdemes kiemelni az 1. ábrán bemutatott, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által a tavaly júliusi viharkárokról (tehát mindössze egyetlen, igaz, a szokásosnál viharosabb hónapról) közölt adatsort. A statisztika világosan mutatja, hogy a villám- és túlfeszültség-kár mind a káresetek számát, mind pedig azok összegét tekintve az összes kár mintegy negyedét adta, és így az „egyéb viharkár” kategóriát leszámítva a leggyakoribb kártípusnak tekinthető. (Bár ezek az adatok részletekbe menő elemzést nem tesznek lehetővé, elgondolkodtató a közvetlen villámcsapás által okozott károk száma és összege, amely közel megegyezik a túlfeszültség-károkéval. a villámvédelem létesítésének kötelezettsége Egyes jogszabályok az alapvető társadalmi értékek (emberélet, kulturális javak, ellátásbiztonság stb.) védelme érdekében olyan alapvető műszaki-biztonsági előírásokat tartalmaznak, amelyek alkalmazása kötelező. Villámvédelem szempontjából legfontosabb jogforrásként a jelenleg hatályos, a 28/2011. BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzatot kell megemlíteni, amely az új építményeket három csoportba sorolja: ■ Azon építmények, amelyekre nem szükséges villámvédelmet létesíteni (jellemzően ide tartoznak a családi házak). ■ Az építmények, amelyekre legalább a jogszabályban megadott fokozatú villámvédelmet kell létesíteni (ide tartoznak pl. a robbanásveszélyes építmények, ld. még táblázat). ■ Az előbb említett csoportok egyikébe sem tartozó építmények, amelyekre a villámvédelem létesítésének szükségességét az MSZ EN 62305 szerinti szabványos kockázatelemzéssel kell meghatározni. A jogszabály azonban nem tartalmazza a villámvédelmi intézkedések konkrét módját, azokat – összhangban a jogszabály előírásaival – az MSZ EN 62305 ismerteti.   Védelmi szint A létesítmény jellege Villámhárító osztálya (LPS) Koordinált túlfeszültség-védelem osztálya (LPMS) Oktatási rendeltetésű épületek III III-IV Mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek, egészségügyi rendeltetésű épületek, kényszertartózkodásra szolgáló épületek III III-IV Nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületek, létesítmények IV III-IV Szállodák, kollégiumi épületek III III-IV (50 fő befogadóképesség felett) „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú épületek, létesítmények II II Ugyanis a villámok károkozási módjából következően a közvetlen villámcsapások által okozott káresemények számának lényegesen kisebbnek kellene lennie, mint a túlfeszültség-károkénak. Figyelembe kell azonban venni a kiépített védelem hatását, márpedig a túlfeszültség-védelem egyre gyakrabban alkalmazott védelmi intézkedés, ami valószínűleg jelentősen redukálja a túlfeszültség-károk bekövetkezésének kockázatát, és a statisztikán ez látszódhat. Az adatok alapján mindenesetre célszerű a villámvédelmi rendszer – a „villámhárító” – kiépítését is megfontolni.) A villám- és túlfeszültség-védelem igényének megalapozottságát más statisztikák is alátámasztják.   A Gesamtverband der Deutschen Versicher-ungswirtschaft (Német Biztosítók Szövetsége) statisztikája szerint (2. ábra) a napelemes rendszereket érő káresemények leggyakoribb azonosítható oka is a villámok hatására vezethető vissza, bár az ezek által okozott károk összege kisebb, mint a tűzkároké, illetve viharkároké. Jóllehet a statisztikai adatokat mindig körültekintéssel kell értékelni, talán nem nagy merészség azt a következtetést megfogalmazni, hogy a villám- és túlfeszültség-károk jelentős anyagi veszteségeket okozhatnak, ezért a védelem kiépítése mindig célszerű. Erre különösen azért kell felhívnunk a figyelmet, mert a szakemberek egy része lebeszéli a megbízót a védelem (különösen a villámvédelmi rendszer, a „villámhárító”) kiépítéséről, mondván, hogy azt jogszabály vagy szabvány (pl. családi házak esetében) nem teszi szükségessé.Ez azonban súlyos tévedés. A jogszabályok és a szabványok csak társadalmi értékek (pl. emberélet) védelme érdekében írja elő védelem kiépítését (lásd keretes írás), ezért abban, hogy egy adott építményre sem jogszabály, sem szabvány nem írja elő kötelezően villámvédelem létesítését, csak annyi tükröződik, hogy az esetleg bekövetkező veszteség társadalmi szempontból lényegtelen. Lehet, hogy meglepő, de az említett társadalmi szempontból például egy családi ház leégése nem minősül lényeges veszteségnek. Ha a családi ház tulajdonosa erről másképp vélekedik, akkor – egyéni anyagi javainak védelme érdekében – természetesen dönthet a védelem kiépítéséről, és a szakember tanácsa remélhetőleg segíti majd ebben. A biztosítás általában csak a közvetlen anyagi károk egy részét téríti meg (pl. az amortizáció figyelembevételével), a járulékos károkra (amelyek pl. az épületgépészeti rendszerek vagy a számítástechnikai eszközök leállása miatt következhetnek be) nem terjed ki. Emiatt a kárstatisztikában szereplő összeg bizonyára kisebb, mint a ténylegesen bekövetkező károk összege. ■ Családi házak villámvédelme Az előbb leírtak értelmében akkor is javasolt a családi házak villámvédelmi rendszeré-nek és túlfeszültség-védelmének kiépítése, ha ennek kötelezettsége sem jogszabály, sem szabvány alapján nem áll fenn. Bár ilyenkor villámvédelmi tervek készítésére sincs jogszabályi előírás, természetesen célszerű a tervek elkészíttetése, összhangban az MSZ EN 62305 követelményeivel. Anélkül, hogy a részletekbe bocsátkoznánk, érdemes megemlíteni, hogy az MSZ EN 62305 szabvány lehetőséget biztosít a korábbiakhoz képest esztétikusabb, a környezetbe jobban illeszkedő villámvédelmi rendszer kialakítására, különösen, ha az az épület építésével egyidejűleg történik. Utólag elsősorban a földelőrendszer megfelelő kialakítása jelent gondot (jellemzően a meglévő térburkolatok miatt), ezért a villámvédelem követelményeit teljesítő földelőt – lehetőleg betonalap-földelőt – akkor is ésszerű kivitelezni, ha a villámvédelmi rendszer mégsem valósul meg. Ez már csak azért is megfontolandó, mert a szakszerűen kivitelezett földelő nemcsak a később kiépített villámvédelmi rendszer részeként lehet hasznos, de nélkülözhetetlen része az áramütés elleni védelemnek és a túlfeszültség-védelemnek is. A túlfeszültség-védelem utólagos kiépítése kevesebb nehézséget okoz, már csak ezért sem véletlen, hogy gyakrabban alkalmazott védelmi intézkedés. Egyre többen ismerik fel annak szükségességét, hogy érzékeny elektronikus eszközeiket legalább a villám hatására fellépő túlfeszültség- impulzusok ellen védjék. Márpedig ilyen eszköz szép számmal akad egy átlagos háztartásban; általában a számítástechnikai és szórakoztató elektronikai készülékeket szokás itt megemlíteni, pedig nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy az elektronikus vezérléssel rendelkező különböző épületgépészeti (kazán, klímaberendezés) és háztartási berendezések (mosó- és mosogatógép, hűtőgép stb.) is érzékenyek lehetnek a túlfeszültségre, és akkor még nem is említettük az egyre terjedő napelemes és napkollektoros rendszereket. Jóllehet, e berendezések villámcsapás hatására bekövetkező sérülése miatti veszteségeket a háztartási biztosítás fedezheti, de csak részben. A biztosítás általában eleve csak a közvetlen anyagi károk egy részét téríti meg (pl. az amortizáció figyelembevételével), a járulékos károkra (amelyek pl. az épületgépészeti rendszerek vagy a számítástechnikai eszközök leállása miatt következhetnek be) nem terjed ki. Emiatt a kárstatisztikában szereplő összeg bizonyára kisebb, mint a ténylegesen bekövetkező károk összege. Mindezt figyelembe véve egyre többen döntenek saját érdekükben a túlfeszültség-védelem kiépítéséről, és remélhetőleg egyre többen ismerik fel a villámvédelmi rendszer kivitelezésének célszerűségét is.  

Mekmester 2012. 06.

2012. június 1. | netadmin |  4432

Navigálás a változó előírások tengerében II.

Navigálás a változó előírások tengerében II.

2012. június 1. | Rátai Attila |  14 465
2 5 (1)

Jéghegy már a kikötőben?! Miért mondhatjuk, hogy jéghegy van egy kikötőben, 30 fokban? Az érintésvédelmi dokumentációk készítői az esetek több mint 90 százalékában olyan dokumentálási hibát követnek el, amely már eleve elfogadhatatlanná teszi a minősítést. A probléma a következő: a kábelek szigetelési ellenállásának mérését keverik a villamos berendezés szigetelési ellenállásának mérésével. Legelőször is nézzük meg azokat a különbségeket, amelyek egyértelműen elkülönítik ezt a két vizsgálati módszert. Ezek után részletesen megbeszéljük ezeket a pontokat.

3-fázisú feszültség-felügyeleti relék

2012. június 1. | netadmin |  6561

Gyártó/képviselet ABB Kft. Chint Electrics Co. Ltd./Tech-Con Hungária Kft. Eaton Industries Kft. Származási ország Németország Kína EU Típus-megjelölés CM-PVS.31 XJ3-D EMR5-W500-1-D Tápfeszültség Figyelt hálózat (3x160-300 V AC) 400 V AC 50/60 Hz figyelt hálózat Beállítható max. feszültség 3x220-300 V AC 460 V AC 420-500 V Beállítható min. feszültség 3x160-230 V AC 300 V AC 300-380 V Hiszterézis 5% 5% 5% Késleltetés állítható állítható állítható Fázissorrend-figyelés igen igen igen Fáziskiesés figyelés igen igen igen „Nulla” figyelés/bekötés nem nem nem Fázis-aszimmetria figyelés (igen/nem) nem igen nem Memóriafunkció - hibára állás tartása választható nem n.a. Kimeneti relékontaktusok száma 2 váltó 1 váltóérintkező 2 váltó Kimeneti relé kontaktusok névleges árama 4 A 3 A 5 A Modulméret 2 2,5 modul 22,5 mm Ajánlott nettó listaár 61 339 Ft 6178 Ft 38 093 Ft Megjegyzés - DIN-sínre szerelhető multifunkciós feszültségfigyelő egység, LED-es hibajelzéssel. - Gyártó/képviselet ELKO EP Hungary Kft. GE Hungary Kft. Hager/Smart Vill Kft. Származási ország Csehország EU Svájc Típus-megjelölés HRN-54 RDFF1 EU302 Tápfeszültség figyelt hálózat figyelt hálózat figyelt hálózat (400 V AC; 50-60 Hz) Beállítható max. feszültség 105-125% Un +5…+15 % között 115% Beállítható min. feszültség 75-95% Un -5...-20 % között 80-95% Hiszterézis 5% 5% 1% Késleltetés 0,1-10 mp 1 s, fix 0,1-12 s Fázissorrend-figyelés igen igen nem Fáziskiesés figyelés igen igen igen „Nulla” figyelés/bekötés HRN-54N n.a. nem Fázis-aszimmetria figyelés (igen/nem) nem igen nem Memóriafunkció - hibára állás tartása nem nem választható Kimeneti relékontaktusok száma 1xCO 1 db váltó 1 váltó Kimeneti relé kontaktusok névleges árama 8 A / AC1 2,5 (120 V)/1,3 (240 V) 8 A Modulméret 1 5,5 2 Ajánlott nettó listaár 11 622 Ft 45 715 Ft 27 736 Ft Megjegyzés Alaphelyzetben meghúzott relékimenetek. Az "N" -es verziónál a nullavezetőt be kell kötni. IP40 - Gyártó/képviselet PILZ/Infocontrol Hungária Kft. Saia-Burgess Controls AG/SB-Controls Kft. Schneider Electric Zrt. Származási ország Németország Svájc Franciaország Típus-megjelölés S3UM 230 V AC Um 400/440 V AC KFE300 RM17UB310 Tápfeszültség Um: AC 400/440 V/Ub: AC 230 V 3x400 V AC 208-480 V Beállítható max. feszültség Umax: 100-120% -15% 480 V AC Beállítható min. feszültség Umin: 75-100% -20% 208 V AC Hiszterézis 2% - 2-20% Késleltetés állítható potenciométerrel állítható 0,1 s és 12 s között állítható 0,3-30 s Fázissorrend-figyelés igen igen nem Fáziskiesés figyelés igen igen igen „Nulla” figyelés/bekötés igen - nem Fázis-aszimmetria figyelés (igen/nem) igen igen nem Memóriafunkció - hibára állás tartása választható nem igen Kimeneti relékontaktusok száma 1 kontaktus 1 relékimenet (8 A, 250 V AC) 1 váltóérintkező Kimeneti relé kontaktusok névleges árama 4 A 8 A/250 V AC 5 A Modulméret 87x22,5x122 mm 85x35x58 mm 2 modul (18 mm szélességben) Ajánlott nettó listaár 66 000 Ft 12 900 Ft 9780 Ft Megjegyzés Biztonsági feszültségfigyelő relé, más változatokban is megtalálható (áram, teljesítmény, hőmérséklet). DIN-sínre szerelhető. A kínálatban eltérő tulajdonságú relék is léteznek. További információ: Zelio Control mérő- és vezérlőrelé katalógus. Gyártó/képviselet Schrack Technik Kft. Siemens Zrt. TELE Haase Steuergeräte Ges.m.b.H/Maxicont Kft. Származási ország EU Németország Ausztria Típus-megjelölés UR5U3011 3UG461.-1..20 G2PM230VSY20 Tápfeszültség figyelt hálózat nem kell külön táp külön táp: 24-240 V AC/DC Beállítható max. feszültség 240 V 690 V A névleges feszültség (Un) -20% és +30%-os értéke között Beállítható min. feszültség 160 V 90 V A névleges feszültség (Un) -30% és +20%-os értéke között Hiszterézis 5% 1-20 V Funkciótól függően (-30%...+30%, ill. 3%) Késleltetés fix, 200 ms 0,1-20 s állítható 0,1 és 10 s között Fázissorrend-figyelés nem igen igen Fáziskiesés figyelés igen igen igen „Nulla” figyelés/bekötés nulla-bekötés igen igen Fázis-aszimmetria figyelés (igen/nem) nem igen igen Memóriafunkció - hibára állás tartása nem nem nem Kimeneti relékontaktusok száma 1 2 2 CO Kimeneti relé kontaktusok névleges árama 5 A 5 A 3 A/250 V AC Modulméret 1 1 1 Ajánlott nettó listaár 11 379 Ft 31 925 Ft 18 900 Ft Megjegyzés Épületinstallációs kivitel. - Az adatok egy általánosan használható típust adnak meg. A kínálatban eltérő tulajdonságú relék is léteznek. Gyártó/képviselet Tracon Budapest Kft. Származási ország Törökország Típus-megjelölés TFKV-09 Tápfeszültség figyelt hálózat (3x230/400 V) Beállítható max. feszültség 120% (fix) Beállítható min. feszültség 80% (fix) Hiszterézis +-20% Késleltetés állítható Fázissorrend-figyelés nem Fáziskiesés figyelés igen „Nulla” figyelés/bekötés igen Fázis-aszimmetria figyelés (igen/nem) nem Memóriafunkció - hibára állás tartása nem Kimeneti relékontaktusok száma 1 db váltó Kimeneti relé kontaktusok névleges árama 5 A/250 V AC Modulméret 1,3 Ajánlott nettó listaár 15 900 Ft Megjegyzés

111 éves a világ legöregebb izzója

111 éves a világ legöregebb izzója

2012. június 1. | Fábián Attila |  4325

Néhány kisebb megszakítást leszámítva idén júniusban immáron 111 éve világít folyamatosan a világ legidősebb, működő villanykörtéje. A szénszálas izzó eredetileg 60 wattos volt, de ma már csupán 4 watton működik egy kaliforniai város, Livermore egyik tűzoltóállomásán. A villanykörte az évek során hatalmas hírnévre tett szert, és a város nevezetességévé vált. Bekerült a Guinness rekordok könyvébe, saját honlapja van, történelmi társaság alakult köré, továbbá a rajongók és érdeklődők állandóan figyelemmel kísérhetik sorsát, egy webkamera segítségével.

A hosszabbító hosszabbítója

2012. június 1. | Farkas-Bozsik Gábor |  5114

Számtalan példát lehetne felsorolni az előírásokat megszegő, kókler szerelésekkel kapcsolatban. Mindannyian találkoztunk már kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal. Vannak olyanok, amelyek hosszú évekig nem okoznak problémát, azonban az elégséges körülmények együttállása esetén a nem megfelelő kivitelezések műszaki meghibásodást, de akár tragédiát is okozhatnak.