3-fázisú feszültség-felügyeleti relék (áttekintő táblázat alapján)
2012/6. lapszám | netadmin | 7418 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A felügyeleti relék fontos feladatokat látnak el a villamos hálózatokban működő készülékek és gépek meghibásodás elleni védelmében, illetve biztonságosabb használatuk érdekében. A villamos jellemzők változásai sok esetben átlépik a normális, üzemszer...
A felügyeleti relék fontos feladatokat látnak el a villamos hálózatokban működő készülékek és gépek meghibásodás elleni védelmében, illetve biztonságosabb használatuk érdekében. A villamos jellemzők változásai sok esetben átlépik a normális, üzemszerű működés kereteit az ipari, de akár a háztartási környezetben is.
A védelmi relék között talán a 3-fázisú feszültségfigyelő relék használata a leggyakoribb és legindokoltabb. Főleg motorvédelmekhez alkalmazzák, de más elektronikai rendszerekhez is egyre elterjedtebb. Nem véletlen, hogy ezt az eszköztípust nagyon sok gyártó kínálja termékei között, és gyártónként is sokszínű a választék.
Az itt közölt összehasonlító táblázat megpróbál segítséget nyújtani az eligazodásban. Sajnos nincs mód minden gyártó minden termékét bemutatni, így a kiragadott minták általában a legjobban használható és legelterjedtebb eszközöket tartalmazzák. A 3-fázisú feszültségfigyelő relék az elnevezésnek megfelelően elsősorban feszültségszinteket figyelnek. A felügyelet többcélú is lehet, hiszen a berendezés, készülék, motor tönkremenetelének megakadályozása mellett jelző és biztonsági funkciót is elláthat az emberi beavatkozással végzett gépi munkáknál.
A vonali vagy a fázisfeszültségek figyelésére sokszor külön-külön eszköz kapható, így az alkalmazásnak megfelelő védelem választható ki. A kiválasztás szempontja lehet a felügyeleti relé tápfeszültség-igénye, hogy a figyelt hálózatról kapja, vagy külön tápot kell bekötni. A külön tápellátásnál már a tápfeszültség is választható, az nem csak a hálózattal megegyező, hanem akár 24 V DC is lehet, így a relék könnyen illeszthetők az ilyen feszültségű vezérlőrendszerekhez is.
A villamos paraméterek között a beállítható feszültségszintek jelentik az alapvetően figyelendő jellemzőt, ami általában egy minimum és egy maximum szintet jelent. A minimum szinttel az a legkisebb feszültséghatár állítható be, melynél a védendő berendezés még biztonsággal, üzemszerűen képes működni. A maximum szint a túlfeszültségek ellen védi meg a berendezést. A fáziskiesés figyelése is alapfunkcióként említhető.
A rövid idejű, hibás működéshez nem vezető zavarjelek és feszültségváltozások elkerülésére a védelmi relék beállítható vagy fix értékű késleltetéssel is rendelkeznek, ami általában nem vonatkozik a fáziskiesésre. A feszültségszintek felügyelete mellett sokszor más jellemzők figyelésével is felvértezik az eszközöket, mint pl. fázissorrend és/vagy aszimmetria figyelése. Motorok védelméhez kézenfekvő, hogy a fázissorrend- és feszültségfigyelés kombinációja egyetlen eszközben pénz- és helytakarékos megoldás.
Különböző kombinációkban gyártanak eszközöket, hogy az alkalmazáshoz legmegfelelőbbet lehessen kiválasztani és beépíteni. A felügyeleti eszközök kimenete, ami a jelzést vagy a reteszelés vezérlését végzi, egy vagy több (általában 2) váltóérintkezős relé.
Amennyiben a figyelt paraméterek a normál értékeken vannak, vagyis minden feltétel adott az üzemszerű működéshez, a kimeneti relék a legtöbb védelmi relénél meghúzott állapotban vannak. Hiba esetén elengednek. Ez tekinthető az alapműködésnek, alaphelyzetnek. Ha a hálózat rendben van, akkor már a bekapcsoláskor behúznak a relék. Az egy kimenettel rendelkező eszközöknél ez az egy kimenet enged el, a hiba okától függetlenül (persze csak a figyelt hibák tekintetében!). A két kimenetű eszközöknél külön relékimenet szolgál a minimum és külön a maximum feszültségszintek átlépésének jelzésére, reteszelésére.
További beállítható vagy fixen, gyárilag meghatározott paraméter még a hiszterézis, ami a határérték körüli gyors kapcsolgatást hivatott kiküszöbölni, főleg a hibáról történő visszaállásnál. Említettük a feszültségfigyelők biztonsági célú alkalmazásának lehetőségét is. Két alaptípus különböztethető meg ezen a téren.
Az egyik, mely a figyelt hálózat helyreállása után azonnal visszakapcsolja a reteszt, a másik verzió csak emberi beavatkozásra, pl. az eszközön végezhető nyugtázás után engedélyezi a működtetést. Feszültségfigyelőnek tekinthetők még az ún. feszültség határérték-kapcsolók is, melyek logikusan általában fordítva működnek, vagyis alaphelyzetben, ha a figyelt értékhatár alatt van a feszültség, akkor a kimeneti relék elengedett, nyugalmi állapotban vannak, a beállított értékhatár átlépése után pedig behúznak.
