A villamosenergia-piac liberalizációja
2012/6. lapszám | Szabó-Orosz Krisztina | 5391 |
Figylem! Ez a cikk 12 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében a korábbiakban megszokott közüzemi villamosenergia-szolgáltatás 2008. január 1-jétől megszűnt, és azt a szabadpiaci villamosenergia-értékesítés, illetve az egyetemes villamosenergia-szo...
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény értelmében a korábbiakban megszokott közüzemi villamosenergia-szolgáltatás 2008. január 1-jétől megszűnt, és azt a szabadpiaci villamosenergia-értékesítés, illetve az egyetemes villamosenergia-szolgáltatás váltotta fel. Ez azt jelenti, hogy a piac mindenki számára megnyílt, így minden fogyasztó az általa szabadon megválasztott kereskedőtől szerezheti be a villamos energiát.
Ez azonban továbbra sem minden fogyasztói szegmens számára jelent kötelezettséget. Különvált a villamosenergia-hálózat tulajdonosa (elosztói engedélyes) és a hálózat üzemeltetéséért felelős szolgáltató, ez utóbbi a hálózati engedélyes. A hálózatot mindenki használhatja, azonban a használatért díjat kell fizetni, ún. rendszerhasználati díjakat. Az elosztói engedélyes feladata, hogy az egyetemes szolgáltató által beszerzett villamos energiát vezetékein át eljuttassa a felhasználókhoz. Gondoskodik a hálózatról (annak üzemeltetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről).
Ezen belül felel többek között az új hálózatok kialakításáért (pl. új csatlakozási pont létesítése), az elszámolási mérésért (pl. mérőleolvasás, „diktált” mérőóraállások fogadása, mérőellenőrzés, tervszerű és rendkívüli mérőcsere), az üzemzavarok elhárításáért. Jelenleg az alábbi társaságok rendelkeznek elosztói engedéllyel: ELMŰ Hálózati Kft., ÉMÁSZ Hálózati Kft., E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt., EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. A hálózati engedélyes tevékenységi körébe tartozik a villanyszerelés, kis-, közép- és nagyfeszültségű hálózatok tényleges üzemeltetése, vezetéképítés, hálózati beruházások – 0,4 kV-tól 120 kV-os feszültségszintig –, üzemviteli tanácsadás, valamint mérnöki tevékenységek.
■ Kik a versenypiaci fogyasztók?
Azon üzleti felhasználók, akik valamennyi felhasználási helyükön együttesen 3×63 A-nél nagyobb névleges csatlakozási értékkel rendelkeznek, 2009. január elsejétől kötelezően versenypiaci kereskedőtől kell, hogy beszerezzék a számukra szükséges villamos energiát. Az egyetemes szolgáltatás védettebb keretei között teljesítménytől, csatlakozási ponti feszültségszinttől függetlenül a lakossági felhasználók, illetve a kisfeszültségen vételező, az összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3×63 A-t meg nem haladó névleges csatlakozási értékű üzleti ügyfelek – jellemzően mikro- és kisvállalkozások – maradhatnak. Valamint – ugyancsak teljesítménytől függetlenül – a külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézményei, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, a közfeladatot ellátó egyházi jogi személy, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények jogosultak az egyetemes szolgáltatási keretek közt villamos energiát vételezni. A versenypiacról történő áramvásárlás azonban számukra is lehetséges.
■ Az egyetemes szolgáltatás
A lakossági, a kisebb (3x63 A-t meg nem haladó névleges csatlakozási teljesítménnyel rendelkező) üzleti és közintézményi fogyasztók az egyetemes szolgáltatótól vásárolnak villamos energiát. Az egyetemes szolgáltató köteles minden hozzá forduló – egyetemes szolgáltatásra jogosult – fogyasztót ellenőrzött módon ellátni. Az egyetemes szolgáltató maximális árrését a hatóság állapítja meg. Általános eltérések az egyetemes szolgáltatás és a versenypiaci szolgáltatás között:
• Egyetemes szolgáltatás esetében a szerződés 30 napos felmondási idővel bármikor felmondható, versenypiaci körülmények között a szerződésben meghatározott (általában egy év után) mondható fel a szerződés.
• Az egyetemes szolgáltató mindig időben ad tájékoztatást a hatóságilag ellenőrzött árról, több országos médiacsatornán keresztül, versenypiaci energiakereskedő esetében erre vonatkozóan nincsenek ilyen szigorú előírások.
• Versenypiacra lépés esetén a műszaki ügyeket (az elosztói engedélyesnél) továbbra is a megszokott csatornákon, az egyéb (pl. számlázással) kapcsolatos ügyeket pedig az új kereskedő által nyújtott ügyintézési csatornákon intézheti a vevő – amelyek sokszor csak szűkösen állnak rendelkezésre a törvényi előírásoknak megfelelően –, így adott esetben körülményes és hosszadalmasabb lehet az ügyintézés.
■ A szolgáltatás ára
A fogyasztó szempontjából az ár alapvetően három elemből tevődik össze: a villamosenergia-rendszer használatért fizetett, hatóságilag szabályozott és országosan egységes rendszerhasználati díjból, a villamos energia szolgáltatónként meghatározott kereskedelmi árából, az energiadíjból, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 147. §-a szerint fizetendő összevont pénzeszközökből,, amelyek teljes egészében a MAVIR Zrt. részére kerülnek továbbításra. A villamos energia ára az egyetemes szolgáltatásban hatóságilag ellenőrzött, míg a versenypiacon egyedi, a piaci viszonyokhoz igazodó.
■ Piaci szerepek és szereplők
A villamos energia útja a termelőtől a fogyasztóig a szabadpiacon is ugyanaz, mint régen, hiszen ugyanazon a hálózaton jut el a fogyasztóhoz, csak a közbenső szereplők változtak. A piac liberalizációjával az engedéllyel rendelkező kiskereskedők az ügyfeleik ellátásához szükséges áramot ugyanúgy megvásárolhatják a nagy- és kiskereskedőktől, mint közvetlenül a termelő erőművektől is. A fogyasztók pedig – a közüzem regionális szolgáltatói monopóliumaihoz való kötöttségtől mentesülve – szabadon megválaszthatják, hogy mely kereskedőtől vásárolnak.
■ A villamosenergia-piac ma
A villamosenergia-piac szereplői tehát alapvetően nem változtak. Ezek továbbra is:
• a termelők (erőművek),
• a nagykereskedők,
• a kiskereskedők, azaz a villamosenergia- kereskedelmi engedéllyel rendelkező szolgáltatók, cégek, mint például az ELMŰ Nyrt., az ÉMÁSZ Nyrt. vagy a MÁSZ Kft.,
• valamint a fogyasztók, amelyeket alap- vetően – ahogy azt az előző fejezetben bemutattuk – két nagy csoportba sorolhatunk:
◘ a. szabadpiaci áramvásárlásra kötelezett nagyfogyasztók (gyárak, üzemek, nagyvállalatok), illetve közepes és kisfogyasztók (üzleti fogyasztók, közép-kisvállalkozások),
◘ b. valamint az ebbe a körbe nem tartozó, egyetemes szolgáltatásra jogosult, azaz a hatóságilag felügyelt piaci kereteket élvező kisfogyasztók (kisvállalkozások), közintézmények, illetve a lakossági ügyfelek. Ők korábbi, területileg illetékes áramszolgáltatójuk egyetemes szolgáltatói engedéllyel rendelkező jogutódjától vásárolhatnak áramot, államilag kontrollált feltételek mellett.
A liberalizált energiapiacon a villamosenergia-kereskedelem és a hálózat üzemeltetése, illetve a csatlakozás kiépítése elválik egymástól. Ezért a korábbi közüzemi szerződés helyett a felhasználónak három szerződéssel kell rendelkeznie.
Az alábbi két szerződést az elosztói engedélyessel kell megkötni:
■ a hálózatra történő csatlakozás feltételeit szabályozó Hálózati Csatlakozási Szerződést, és a a hálózat használatának feltételeit szabályozó Hálózathasználati Szerződést.
■ A harmadik szerződést az egyetemes szolgáltatóval, vagy abban az esetben, ha a felhasználó a szabadpiacon vásárol villamos energiát, akkor versenypiaci kereskedővel kell megkötnie:
• a villamosenergia-vásárlás feltételeit és árát szabályozó Villamosenergia- vásárlási Szerződés.
Az egyetemes szolgáltató, illetve versenypiaci kereskedő köteles a felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó azt kéri. Ebben az esetben az ügyfélnek nem szükséges külön felkeresnie az elosztói engedélyest, hanem az egyetemes szolgáltató vagy a versenypiaci kereskedő az ügyfél megbízása alapján eljár a hálózatcsatlakozási és hálózathasználati szerződéskötés ügyében az ügyfél nevében.
Ennek érdekében a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő között megbízási szerződést kell kötni. A korábbi közüzemi szerződések helyett az új szerződéseket legkésőbb 2014. december 31-ig meg kell kötni. A megkötendő szerződésekről és az aktuális teendőkről a villamosenergia-kereskedőtől, illetve az elosztói engedélyesektől kell tájékoztatást kapni a felhasználóknak.
egyetemes szolgáltatásból való kilépés Ebben az esetben a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződés változatlan tartalommal hatályban marad, de villamos energia vételezésére csak az új kereskedelmi szerződés megkötése után jogosult. Más energiaszolgáltató választása esetén tehát az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződést a felhasználó 30 napos határidővel felmondhatja. Az egyetemes szolgáltató ettől a határidőtől kizárólag a felhasználó javára térhet el. A szerződésfelmondásra vonatkozó további információkat az egyetemes szolgáltatói engedélyes üzletszabályzata tartalmazza. |