Rádiófrekvenciás vezérlés IV.
2012/6. lapszám | Porempovics József | 6657 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A cikksorozat előző részében bemutatásra kerültek a kapcsoló- és dimmer-funkcióval rendelkező RF vevőaktorok. Az ismertetés logikáját folytatva most az RF rendszer további aktorai következnek, melyek szintén fontos feladatokat látnak el egy lakás éle...
A cikksorozat előző részében bemutatásra kerültek a kapcsoló- és dimmer-funkcióval rendelkező RF vevőaktorok. Az ismertetés logikáját folytatva most az RF rendszer további aktorai következnek, melyek szintén fontos feladatokat látnak el egy lakás életében.
A ma épülő vagy felújítandó házakba egyre gyakrabban kerülnek beépítésre kétirányú mozgatást igénylő távirányítható eszközök, mint pl. redőnyök, napellenzők, kapuk, garázsajtók, szalagfüggönyök, medencetakarók stb. Szinte mindegyik megvásárolható a saját vezérlőjével, vagy a kivitelező által használt vagy javasolt más típussal.
A gond akkor jelentkezik, amikor a különböző vezérlések különböző távirányítókat igényelnek, így több távirányítót kell kezelni és észben tartani, vagy amikor jó lenne összehangolni az egyébként külön-külön működő funkciókat, pl. egyetlen gombnyomásra leereszkednek a nappali redőnyei, lekapcsol minden felesleges világítás, csak a tévé- nézés hangulatvilágítása áll be 30% fényerőre. Az itt tárgyalt eszközkészlet elemei, mint ugyanazon rendszer részei többek között ezt a problémát is megoldják, hiszen – ahogy már említettük – ugyanazt a protokollt használják, és rendszeren belül taníthatók. Egy vevőaktor 32 adócsatorna parancsát képes megtanulni, ami lehetővé teszi kisebb intelligens vezérlések kialakítását, pusztán eszköz-eszköz szintű összetanítással.
■ A redőnyvezérlőknek két alaptípusa van:
1. Kétérintkezős RF reléaktor (1. ábra/a), elsősorban 230 V-os redőnymotorokhoz:
■ irányonként egy-egy érintkező, természetesen egyszerre kapcsolás elleni védelemmel ellátva az eszközön belül.
■ A teljes mozgási út időtartama memorizálható, így nincs szükség külön időrelére, és a végállás elérése után a feszültség is lekapcsolódik a motorról.
■ Kimenet: 8 A/AC1.
■ Tápfeszültség: 230 V AC.
■ Mini tokozásban, hogy elférjen a redőny közelében.
2. DC-s redőnyvezérlő aktor (1. ábra/b), elsősorban 12-24 V DC egyenfeszültségű motorokhoz:
■ Az irányváltás polaritáscserével történik.
■ A teljes mozgási út időtartama memorizálható.
■ A kimenet 1 A-rel terhelhető.
■ A tápfeszültség és a kapcsolható feszültség megegyezik, tehát a 12-24 V DC tartomány.
■ Mini tokozás.
A redőnyvezérlők a rendszer szinte bármelyik RF adójával vezérelhetők. A megkötés csupán annyi, hogy a „FEL” irány adócsatornája programozható, a „LE” irány csatornájaként (gombjaként) automatikusan a következő számú csatornát értelmezi. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy pl. egy kulcstartós távirányítón, ha az 1-es gomb a „FEL” irány, akkor automatikusan a 2-es gomb lesz a „LE” irány.
|
|
| balra: kétérintkezős RF reléaktor, elsősorban 230 V-os redőnymotorokhoz jobbra: DC-s redőnyvezérlő aktor, elsősorban 12-24 V DC egyenfeszültségű motorokhoz |
A nyomógombos vezérlés a következőképpen működik:
■ Rövid gombnyomásra (< 2 mp) a redőnyök fel vagy le mozdulnak (finom állítás).
■ Hosszú gombnyomásra (> 2 mp) a redőnyök a végállásig mozognak fel vagy le.
A redőnyvezérlő aktorok nem rendelkeznek végállást vagy pozíciót figyelő bemenetekkel, tehát nem figyelik a redőnyök helyzetét. Ha félállásból kap egy hosszú gombnyomás parancsot, mindig a teljes memorizált időtartamig működteti a kimenetet, kivéve, ha közben nem kap más parancsot. Ez ténylegesen nem jelent semmilyen problémát, ha jól működnek a végállás-kapcsolók. A redőnyök véghelyzetben történő megállásáról mindig az adott redőnymotor saját rendszere gondoskodik, mely állhat mechanikus végállás-kapcsolókból mindkét pozícióra, de léteznek más megoldások, pl. csak az egyik véghelyzet érzékelése történik végállás-kapcsolóval, míg a másik impulzus-számlálással, egy memóriában tárolt/tanított impulzusszám alapján.
Vannak csak impulzus-számlálással működők, ahol mindkét végálláshoz memorizált impulzusszám tartozik. Talán ez utóbbi típusok mondhatók a legbizonytalanabbnak, hiszen itt szinte semmi esélye annak, hogy egy esetleges hibás mozgás/számlálás után megtalálja bármelyik véghelyzetét is a redőny. Mindebből arra következtethetünk, hogy a jó redőnyműködés alapja a stabil végállással rendelkező, jó minőségű mozgatómű.
Figyelni kell az aktorok elhelyezésére is. Az aktorok mini tokozása biztatónak tűnik, szinte bárhol elfér a redőnymotor közelében, de a rádiófrekvenciás jel terjedéséről itt is gondoskodni kell, vagyis nem „börtönözhetjük” be egy fém redőnyburkolat alá csak úgy. Kézenfekvő, hogy a redőnytokba tesszük, de jól meg kell választani a tokon belüli helyét, hogy a legjobb vételi lehetőség legyen biztosítva (az RF jel nyilván a fémtokon nem fog átmenni, hanem inkább a tok fal felőli oldalán, az ablak felett). A lényeg, hogy a vevőegység antennája – ami a mini tokozás miatt általában a nyomtatott áramkör rézfóliáján van kialakítva – minél több energiát tudjon összeszedni a lehetséges vezérlési irányok felől.
 |
A következő nagyobb témakör, amit rádiófrekvenciás eszközökkel is megoldhatunk, a hőmérsékletszabályozás. Az új építésű házaknál elsősorban a vezetékes megoldások javallottak, főleg, ha komplett épületautomatizálási rendszer kerül telepítésre, hiszen van lehetőség arra, hogy a rendszer buszhálózata kiépítésére kerüljön. Ugyanez a helyzet azoknál a felújításoknál is, ahol újra vezetékeznek.
Mindezek ellenére persze itt is előfordul igény az RF vezérlésre, ha a tulajdonos kötöttségek nélkül, a lakásban bárhonnan szeretne működtetni készülékeket (az infra távirányítóknak optikai rálátás kell). A fűtés/hűtés szabályozás rádiófrekvenciás egységekkel történő megoldása főként az utólagos korszerűsítés, energiatakarékosság jegyében történik. A meglévő radiátoros fűtés átalakítása nem igényel különösebb kőművesmunkát és épületgépészeti átalakítást sem, legtöbbször elegendő a radiátor „tekergetős” szelepét kicserélni ún. termoszelepre, és rászerelni a működtető szelepmozgató fejet.
Persze a hagyományos szelepmozgatókhoz tápfeszültség is kell, amit muszáj odavezetni. Szerencsésebb, ha elemes táplálású szelepmozgatót használunk, és még szerencsésebb, ha mindez eleve rádiófrekvenciás vezérlésű. A legegyszerűbb módszer a kétállásos termoszelepvezérlés, azaz vagy teljesen zárt vagy teljesen nyitott a szelep. A kereskedelmi forgalomban a vezérlés aktív állapotának megfelelő típus kapható, vagyis alaphelyzetben zárt (tápra nyit) vagy alaphelyzetben nyitott tápra zár. A hőmérsékletszabályozáshoz három alapeszköz szükséges:
1. Hőmérsékletérzékelő
2. Jelfeldolgozó egység az alapjel-beállítóval (szobatermosztát funkció)
3. Beavatkozó egység (termoszelep-vezérlés)
■ A rádiófrekvenciás hőmérsékletérzékelés és szelep- vezérlés eszközei és lehetőségei:
Szobatermosztát (2/a. ábra):
■ Lapos, fali szerelvény kivitelben (sík felületre ragasztható vagy csavarozható); beépített NTC hőmérsékletérzékelő; elemes táplálás; korrekciós fel/le gombok, melyekkel megváltoztatható a hozzárendelt fűtési kör aktuális időszakára programozott hőmérséklet ±5 °C tartományban; LCD kijelző háttérvilágítással (idő, aktuális/beállított hőmérséklet, fűtési kör kapcsolása, üzemmód, jelátvitel, elemállapot kijelzése).
■ Alkalmazása azokban a helyiségekben ajánlott, ahol gyakrabban szükséges változtatni az előre programozott hőmérsékleteken.
■ Használható központ nélkül, közvetlenül többfunkciós kapcsolóaktorral összehangolva. Ebben az esetben nincs programozott működés (nincs központi jelfeldolgozás), egyszerűen a kijelzőn beállított hőmérséklet alapján kapcsolja a hozzárendelt aktort.
■ Hőmérséklet-távadó (2/b. ábra):
• Mini tokozású RF adóegység egy beépített és egy beköthető külső NTC hőmérsékletérzékelővel (pl. padlófűtéshez); elemes táplálás. •
• Alkalmazása ott ajánlott, ahol két hőmérsékletérzékelési pont szükséges, vagy az érzékelés és beavatkozás (kapcsolás) egymástól távolabb történik.
■ Mini tokozású kapcsolóaktor hőmérsékletérzékelővel (3/b. ábra):
• RF adó/vevő egység;
a. Kapcsoló: hálózati feszültséggel táplált (230 V AC); feszültség-független relékontaktus-kimenet (1xNO, 16 A/AC1).
b. Hőmérsékletérzékelő: beköthető külső NTC (12 k /25 °C).
■ Kézenfekvő alkalmazása a radiátor közelében elhelyezve, egyetlen eszközzel mérhetjük a hőmérsékletet, kapcsolhatjuk a szelepmozgatót.
■ Fali szerelvény kivitelű, süllyesztett kapcsolóaktor hőmérsékletérzékelőkkel:
• RF adó/vevő egység;
a. Kapcsoló: hálózati feszültséggel táplált (230 V AC); feszültség-független relékontaktus-kimenet (1xNO, 8 A/AC1). Kézi vezérlés lehetősége.
b. Két hőmérsékletérzékelő: egy beépített és egy beköthető külső NTC (12 kΩ /25 °C).
• A radiátor közelében elhelyezve egyetlen eszközzel mérhetjük a szoba és a padló hőmérsékletét, és kapcsolhatjuk a szelepmozgatót.
■ Szelepfejvezérlő egység:
• RF adó/vevő egység, mely közvetlenül a radiátor termoszelepére szerelhető szelepmozgatót és beépített hőmérsékletérzékelőt tartalmaz. Elemes táplálású (2x1,5 V AA).
• Gyorsan telepíthető termoszelep-vezérlő, többféle adapterrel a különböző szelepekhez történő mechanikai illesztéshez.
• Egy eszközben mér, kapcsol és mozgat, így az egyik legelegánsabb, legegyszerűbb megoldás.
 |
A 2. ábra azokat az eszközöket mutatja, melyek nem kombináltak kapcsolóegységgel, csak hőmérsékletadatokat továbbítanak, és a szabályozási körben hozzájuk rendelt kapcsoló- aktorokkal működtetik a megfelelő termoszelep-mozgatót. Ezek a szelepmozgatót kapcsoló eszközök a cikksorozat előző számaiban ismertetett többfunkciós kapcsolóaktorok lehetnek. A 3. ábrán a kapcsoló, beavatkozó egységet is tartalmazó eszközök láthatók, melyeknél a kapcsoló- aktor automatikusan hozzárendelődik a saját érzékelőjéhez, de a következőkben ismertetett központ programjában választható hozzá másik, külső aktor is.
A szobánkénti hőmérsékletszabályozáshoz nem elég mérni és kapcsolni vagy beavatkozni, szükség van valamilyen eszközre, amely megteremti a kettő közötti kapcsolatot, magát a szabályozást. Ezt a feladatot jelen esetben egy vezeték nélküli (RF) adó/vevő központ látja el a következő funkciókkal (a központ sok más funkcióra, feladatra alkalmas és programozható, most csak a hőmérsékletszabályozáshoz kapcsolódó működést nézzük):
■ Szobánként (helyiségenként) programozható „szobatermosztát” funkciók, mint pl. hőmérsékletek beállítása különböző időtartományokban, hiszterézis, offset (kalibráció), fűtési módok, „szabadság” üzemmód stb.
■ Saját érintőképernyőjén programozható, nincs szükség számítógépes kapcsolatra.
■ Fogadja a hőmérsékletérzékelők 5 percenként leadott adatait (gyorsabb változásokra az érzékelők azonnal küldik az új értékeket).
■ Kiadja a kapcsolási, beavatkozási parancsot a megfelelő aktor vagy aktorok felé. Egy érzékelőhöz több aktor is hozzárendelhető.
■ Fogadja és visszajelzi az aktorok állapotát, hogy az adott aktor a parancsot vette és végrehajtotta.
■ Egy helyen állítható minden fűtési kör hőmérséklete külön-külön.
■ Egy helyen látható minden fűtési kör aktuális hőmérséklete.
■ Szobánkénti funkcionális ikonok érintésével válthatók a különböző üzemmódok, beállítások. (A központ további, fűtésen kívüli lehetőségeit a konkrét megoldásoknál ismertetjük.)
Természetesen nem csak a radiátoros fűtéshez használhatók az eszközök, van lehetőség az osztó/ gyűjtő kiépítésű fűtésrendszer korrekt szabályozására is, pl. az előző lapszámokban ismertetett hatcsatornás kapcsolóaktorral már hat fűtőkört tudunk kapcsolgatni (rajz és leírás a következő megjelenésekben).
Az eddigiekben ismertetésre kerültek egy vezeték nélküli, rádiófrekvenciás rendszer rendszerelemei. Konkrét megoldások nélkül, hogy rálátás szintjén ismerjük meg a feladatokhoz használható eszközkészletet. A kimaradt eszközök már csak a konkrét mintamegoldásoknál kerülnek majd bemutatásra. A cikksorozat következő részeiben az alap- funkciók felépítésétől és programozásától haladunk majd egészen a komplexebb kiépítésekig. A mintaalkalmazások leírásában kísérletet teszünk annyira konkrét és részletes ismertetésre, hogy a legtöbb példát csak átkonvertálni kelljen az olvasó alkalmazásába az itt leírtak alapján.
