Villanyszerelők Lapja

Chiovini György

 20 | |

Chiovini György cikkei

Standby, az energiavámpír

2013. november 14. |  3340
1

Villamos energiával működő készülékeink használata kevés kivétellel, energia költséggel jár. Fizetünk a fogyasztásmérőn jelentkező kilowattórák után, de költséget jelent az elemek vagy akkumulátorok beszerzése is, azonban a számla nemcsak a használatból eredő fogyasztást tartalmazza, hanem a használaton kívüli időszakot is.

Kapcsolt termelés háztartási méretben III. - Kapcsolt termelés a gyakorlatban

2013. május 15. |  2184

A monovalens rendszerről hasznos információkat ad az a terepi adatgyűjtés, amit Németország-ban végeztek családi házakban telepített kapcsolt energiatermelő berendezésekkel. A gép kéthengeres gázmotorral működik, névleges teljesítménye: villamos 4 kW, hő 12 kW (arány 1:3). Részterhelésen is működtethető, a legkisebb értékek: 2 kW és 5 kW. Névleges részhatásfok-adatai kedvezők: 25% villamos és 70% hő, a veszteség mindössze 5%.a

Kapcsolt termelés háztartási méretben II. Külföldi tervek és tapasztalatok

2013. április 17. |  2015

A kapcsolt áram- és hőtermelés közismert előnye, hogy a két termék együttes előállítása kevesebb tüzelőanyaggal történik, mint ha azt két külön folyamatban végeznénk. Más megfogalmazásban a nem kapcsoltan termelt áram előállításánál veszteségbe menő hő hasznosul, így lesz ez a technológia gazdaságosabb. Vagyis a hőhasznosítás a kapcsolt termelés kulcsa.

Kapcsolt termelés háztartási méretben I. Külföldi tervek és tapasztalatok

2013. március 16. |  2934

A villamos energia előállításának egyik módja, hogy valamilyen tüzelő-anyagot elégetve, annak kémiailag kötött energiáját néhány lépésben villamos energiává alakítjuk át. Az elégetéskor a közvetítő-közeg energiát vesz fel, majd ennek felhasználásával mechanikai munkát végez. A mechanikai energia a generátorban alakul át villamos energiává. A hő-körfolyamatban nem tudjuk a hőenergiát teljesen munkává alakítani. A hő egy része hasznosítható, vagy hasznosítás nélkül a környezetbe távozik.

1. kép. Az üzemanyagcellák egyes változatai eltérő hőmérsékleten működnek, a hasznosítandó hő kinyerése is eltérően lehetséges. Tényleges szerkezeti kialakításuk bonyolultabb, mint amire a működési elvből következtetnénk.

Chiovini György

A fénycső meghódítja a világot

2012. május 1. |  9914
1

A gyertya, a fáklya vagy éppen a petróleumlámpa fénye lehetővé tette, hogy az ember napnyugtától napkeltéig némi világosságot teremtsen magának. A nappallal összevethető világosságot a villamos világítás hozta meg. Az izzólámpával már létre tudtuk hozni a legigényesebb tevékenységekhez szükséges megvilágítási szintet is. A fény „mennyisége” előtt már nem volt korlát.

Örökzöld téma Energiatakarékosság X.

2012. április 14. |  5834

Ma könnyen kerülünk abba a helyzetbe, hogy az eddig használt fényforrást már nem lehet beszerezni, mert a gyártása, forgalmazása megszűnt. Egy kézenfekvő megoldási lehetőség az, hogy a lámpa-testet megtartjuk, és abba helyezhető fényforrást keresünk. Az izzólámpák esetében a gyártók alapvetően három helyettesítő változatot kínálnak: halogénizzó, kompakt fénycső, LED-fényforrás. Mindhárom változatnak van létjogosultsága, reális rangsort az alkalmazás körülményeit figyelembe véve lehet felállítani. Fényhasznosítást tekintve kétségtelenül a halogénizzó a legrosszabb, ennek ellenére érdemes megfontolni használatát, gondoljunk csak a kiváló világítási tulajdonságaira és árára.

Örökzöld téma: energiatakarékosság VIII. - Világítástechnika

2012. január 2. |  6158

Ha odafigyeléssel és az irányítástechnika nyújtotta lehetőségek kihasználásával elérjük, hogy csak szükséges esetben és csak a szükséges mértékben működik a mesterséges világítás, akkor nagy lépést teszünk a világítási célú energiafelhasználás ésszerű csökkentése érdekében. A „fénnyel” nem takarékoskodhatunk jobban.

De ugyanazt a világítási feladatot megvalósíthatjuk kevesebb villamos energiával, hatékonyabb fényforrásokkal és lámpatestekkel is. Új világítási rendszer létesítésénél vagy egy meglévő rendszer korszerűsítésénél azonban nem az energiatakarékosság az egyetlen, sőt az elsődleges szempont. A világítással szemben a legfontosabb követelmény a jó látási körülmények biztosítása.

Megvilágítás
Az elmúlt évtizedekben végzett sok-sok vizsgálat nyomán ma már rendelkezésre állnak a szükséges adatok arra vonatkozóan, hogy milyen látási feladathoz milyen megvilágításra, megvilágítási szintre van szükség. A tervezőt kötelező előírások és ajánlások vezetik. A takarékosság rossz értelmezése lenne, ha ettől eltérnénk, a szükségesnél kisebb megvilágítást használnánk. Lényeges, hogy munkahelyen, lakásban stb. számos látási feladat értelmezhető egy adott helyiségen, helyszínen belül is.

Örökzöld téma: energiatakarékosság VI. - Világítástechnika

2011. november 21. |  6859

A mesterséges világítás szabályozása
Az automatizált, a természetes fényt jól kihasználó mesterséges világítás megvalósítható vezérléssel és szabályozással. A szabályozás lényege a visszacsatolás. A szabályozott jellemzőt mérjük, a kapott értéket, mint ellenőrző jelet vetjük össze az alapjellel. Így avatkozunk be a szabályozott berendezés működésébe. A mesterséges világításnál a szabályozott jellemző a megvilágítás, amit a fényforrások fényáramának változtatásával akarunk a kívánt értéken (értéksávban) tartani (1. ábra).

A tudásvágy sikert hoz: Alessandro Volta

2010. december 20. |  10 836

A ma használatos mértékegységeket híres személyekről nevezték el. A feszültség mértékegysége a volt, névadója Alessandro Volta, olasz fizikus. Valóban meghatározó szerepe volt az elektrotechnika fejlődésében, mert ő készített először egy gyakorlati alkalmazásra is jól megfelelő áramforrást. Ez azért történhetett így, mert Volta mindenáron tisztázni akart egy különös jelenséget. Hosszú éveket töltött kísérletekkel, vitatkozott az észlelt jelenségek magyarázatáról. Végül jött a döntő gondolat, azután a siker, az elismerés.

Bláthy Ottó Titusz és a villamos fogyasztásmérő

Jeles évfordulók, jeles események az elektrotechnika történetében

2010. szeptember 1. |  3321

Az egykor a világ élvonalába tartozó magyar elektrotechnikai ipar egyik kiváló szakembere volt Bláthy Ottó Titusz. Talán kevésbé ismert, hogy a háztartásokban, intézményekben, üzemekben milliószám hangtalanul forgó „villanyórák” ősének ő a megalkotója.

Megy a gőzös, jön a villamos

Jeles évfordulók, jeles események az elektrotechnika történetében

2010. június 18. |  3942

A villamosság XIX. századi, mai mértékkel mérve is szédítő terjedése alól a közlekedés sem volt kivétel. Vetélytársnak a gőzgép számított. Nyilván ott tudta a villamos vontatás az első sikereket elérni, ahol a gőzüzem komoly nehézségekkel, kényelmetlenségekkel járt: ez pedig a városi közlekedés területe. A távolsági vasúti közlekedésben a gőzmozdony helyzete sokkal erősebb volt. A fejlesztés és gyártás mind teljesítményben, mind sebességben követte az igényeket. Azokban az országokban azonban, ahol a szenet importálni kellett, komoly érvek szóltak a vasutak villamosítása mellett. Az Alpokban ráadásul adott volt a lehetőség villamos energiát vízierőművekből nyerni. Természetes az, hogy a vasút-villamosítás terén az alpesi országok jártak élen.