Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2011. november

Fázisjavítás

2011. november 18. | Polgár Viktor |  7869
1

A technika szakadatlan fejlődése miatt a mindennapi életben állandó szakmai kihívással szembesülnek mindazon szakemberek, akik fejlesztéssel, tervezéssel, üzemeltetéssel, gyártással foglalkoznak. Így van ez a villamos iparban is, és azok a kollégák, akik a villamos energia előállításával, továbbításával vagy szolgáltatásával foglalkoznak, naponta találkoznak olyan problémákkal, melyek tegnap még nem léteztek, de ma már megkeseríthetik mindannyiunk életét.

Fűtésszabályzás vezetékes épületautomatizálási rendszerrel

2011. november 18. | Porempovics József |  4602

Az előző lapszámban a hagyományos termosztátokkal vezérelt rádió- frekvenciás (RF) fűtésszabályozásról volt szó. A hagyományostól kicsit eltérő, bővebb lehetőségeket kínál fűtésszabályozásra a vezetékes, komplex épületautomatizálási rendszer, ami jelen cikk témája. A 7-8. lapszámban, a redőnyvezérlések kapcsán röviden bemutatásra került egy tipikus „buszos” rendszer felépítése és működése, ezért itt ezzel nem foglalkozunk, ismertnek tekintjük. Fontos kiemelni azok számára, akik még nem ismerik az ilyen rendszereket, hogy a fűtésszabályozás (vagy hűtés) csak egy funkció a sok közül, amire megoldást kínál egy épületautomatizálási rendszer (lásd az említett lapszámban!). Az épületautomatizálási rendszerek funkcionális egységei, moduljai között minden szükséges hardvereszköz megtalálható, ami a fűtés/hűtés szabályozásához kell – a lényeg az, hogy a szükséges eszközök csatlakozzanak a kommunikációs buszra azért, hogy a központi egység fel tudja dolgozni az információkat. Természetesen a hardver nem sokat ér (nem intelligens önmagában), ha nem társul hozzá egy jól kezelhető, ún. felhasználóbarát szoftver. Tehát nézzük sorban a rendszerelemeket, először is a hardvert. A fűtésszabályozáshoz hőmérsékletérzékelő, szabályozó és beavatkozó szükséges – látható, hogy a három közül a szabályozás lesz a szoftver feladata, a többit valamilyen „vas” fogja megoldani.

Targonca a jégen

2011. november 18. | Mattiassich Péter |  4513

1-fázisú, 16 A-es kismegszakítók áttekintő táblázata

2011. november 18. | netadmin |  10 532
1

1-fázisú, 16 A-es, C karakterisztikájú, 6 kA zárlati szilárdságú kismegszakítók áttekintő táblázata EN/IEC 60898 szabvány szerint, lakossági felhasználásra. A táblázatra kattintva, billentyűzete jobbra-balra gombjaival tudja előgörgetni a nem látszó információkat.   Gyártó ABB ABB Eaton Magyarországi forgalmazó ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ABB Mérnöki, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Eaton Industries kft. Típus pontos megnevezése Kismegszakító, Icn=6k A, 1P, C karakterisztika, In=16 A Kismegszakító, Icn=6 kA, 1P+N, C karakterisztika, In=16 A CLS6-C16-DE Származási ország Németország Németország Ausztria Típusvizsgálatot végző labor megnevezése/jegyzőkönyv száma n.a. n.a. na. Névleges feszültség AC/DC (V) 230 AC/72 DC 230 AC/60 DC AC:230/400, DC: 48/pólus Zárlati szilárdság EN/IEC 60898 szerint (ha van: EN/IEC 60947 szerint) IEC/EN 60898: Icn = 6 kA, IEC/EN 60947: Icu = 10 kA; Ics = 6 kA IEC/EN 60898: Icn = 6 kA, IEC/EN 60947: Icu = 10 kA; Ics = 6 kA 6 kA Veszteségi teljesítmény névleges áramon (W) 1,8 3,6 2 Visszajelzés az érintkezők valós helyzetéről (igen/nem) igen igen igen Mechanikus élettartam (kj=ki-, bekapcsolás) 20000 20000 8000 Leválasztóképesség, nyitott főérintkezők között (kV) 2 2,5 n.a. Szelektivitási osztály (1, 2, 3) 3 3 3 Üzemi hőmérséklet tartomány (C) -25 - 55 -25 - 55 -25 - 60 Csatlakozó csavarok maximális meghúzási nyomatéka (Nm) 2,8 1,2 2,4 A sorozat további elérhető póluszámai (pl. 3p, 1p+N stb.) 1P+N, 2P, 3P, 3P+N, 4P n.a. 2, 1+N, 3, 3+N, 4 A sorozat névleges áramtartománya (-tól -ig) 0,5-63 A 2-40 A 2-63 A A gyártó kínálatában van-e 10 kA-s zárlti szilárdságú kismegszakító sorozat (igen/nem) igen igen igen Segédérintkező felszerelésének lehetősége (igen/nem) igen igen igen Munkaáramú kioldó felszerelésének lehetősége (igen/nem) igen igen igen Bekötési lehetőségek vezeték bekötési lehetőség alul (igen/nem) igen igen igen + fésüssín bekötési lehetőség alul (igen/nem) igen igen igen vezeték bekötési lehetőség felül (igen/nem) igen igen igen + fésüssín bekötési lehetőség felül (igen/nem) igen igen igen A fésűssínnel bekötött sorból 1db külön kivehető (igen/nem) igen igen igen Nettó listaár 878 4568 858 Csatlakozó csavarok maximális meghúzási nyomatéka (Nm) 1 modul (17,5 mm) szélesség 1 modul (17,5 mm) szélesség n.a.

A kismegszakítókról

2011. november 21. | Zollai András |  6187
1 5 (1)

A kismegszakító a rövidzárlat és a túlterhelés elhárítására szolgáló alapvető védelmi készülék. A védelmi készülék megkülönböztetett, szakszerű viszonyulást és bánásmódot igényel! E készülékek beépítésre kerülnek a legkisebb lakáselosztóktól a legnagyobb főelosztókig, mint az alacsonyabb áramszintű leágazások tipikus építőelemei. A kismegszakító behatárolja a védelmi és elosztó berendezés megbízhatóságát, ezzel a védett létesítményt használó cég vagy család élet- és vagyonbiztonságát. A villamos elosztók készülékeinek kiválasztása elsősorban – a jelenlegi gyakorlatnál nagyobb mértékben – a kivitelezők, a villanyszerelő iparosok feladata és felelőssége! Az áttekintő táblázat ezt a döntést hivatott megkönnyíteni!

EU-OSHA kampány eredményei

Karbantartási munkák, villamos balesetek

2011. november 21. | Ilonka Mária |  3433

A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2010-2011-re európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás felté- teleinek teljesülése érdekében. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) munkavédelmi felügyelőségei a kampányhoz kapcsolódva 2010. október 27. és 2011. augusztus 31. között vizsgálták a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését.

A napelemes (PV) rendszer biztonságáról

2011. november 21. | Juhos Viktor |  9202
1

Milyen olvadóbiztosító alkalmazható napelemes (PV) rendszerek túláram-védelmére? Szerencsére ma már a témával foglalkozó szakirodalom meglehetősen gazdagnak tekinthető a napelemes rendszerekhez kapcsolódó tanulmányokkal, cikkekkel. Foglalkoznak a tervezéssel, létesítéssel, inverterekkel, túlfeszültség-védelemmel, mindazonáltal nagyon kevés publikáció tárgyalja a túláram-védelem kérdéskörét. Talán kevesen tudják, de a napelemes rendszerek gyártói sokáig nem rendelkeztek kiforrott technológiával a napelemes (PV) rendszerek túláram-védelmére. Noha a napelemekkel kapcsolatos fejlesztések több évtizedre tekintenek vissza, egészen a legutóbbi időkig kellett várni a megfelelően hatékony válaszok, berendezések, eszközök kidolgozására a rendszer egyenáramú oldalán. Mit is kell pontosan védenünk? Magukat a napelemeket és az őket összekötő kábeleket a túlmelegedéstől, és ezáltal a potenciálisan fenyegetést jelentő tűztől. Napelemek esetében általában Tmax = 85 °C, míg a kábelek esetében Tmax = 90-100 °C. Köztudott, hogy a napelemtáblákat sorba összekötve ún. sztringeket alakítanak ki, majd ezeket a sztringeket párhuzamosan kapcsolva alakítják ki a napelem-rendszert. A veszélyforrást az a helyzet hordozza magában, amikor az egyik sztringben valamilyen hiba keletkezik (pl. rövidzár), és a többi rendszerelem erre rátáplál. Ilyenkor az adott sztringre tervezett névleges áram többszöröse is megjelenhet, ami túlmelegedéshez és adott esetben akár tűzhöz is vezethet. Fontos megjegyezni, hogy védelemre csak abban az esetben van szükség, ha a sztringek száma meghaladja a kettőt. A pozitív és a negatív ágba is kell védőbetétet helyezni. Hiba esetén az olvadóbetét leválasztja a hibás sztringet, és így a napelem-rendszer többi tagja zavartalanul tud továbbüzemelni. gPV gR ciklikus teszt - hőmérséklet és áram DC feszültség teszt DC feszültség teszt If = 1,45 x In If = 1,60xIn Inf=1,13 x In Inf=1,10x In ■ Hogyan tudunk a hiba ellen védekezni? A probléma vázlatosan a következőkben foglalható össze: a napelem egy áramgenerátorként is felfogható, azaz, ha rövidre is van zárva, akkor is alig nagyobb az árama, mint amikor terhelés alatt áll a rendszer. Ez azt eredményezi, hogy olyan védelmi megoldás kidolgozására van szükség, ami a névleges áramérték másfélszeresénél működésbe lép úgy, hogy a rendes, üzemszerű körülményeknél előforduló eseményekbe biztosan nem avatkozik be. Azaz meglehetősen szűk határok között, ám nagy megbízhatósággal végzi el védelmi tevékenységét. Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek az eszközök kültéren kerülnek elhelyezésre, ami azt jelenti, hogy igen nagy hőmérséklet-ingadozásnak vannak kitéve – télen-nyáron. Ezt a feladatot műszakilag igen nehezen lehet csak megoldani: gyakran félvezető-védelemre alkalmazott olvadóbetéteket alkalmaztak/-nak a napelemes rendszereknél is. Ez természetesen több a semminél, de sajnos számos esetben nem tudta a napelemeket és/vagy az egész létesítményt, házat megmenteni a tűztől. Nem szabad elfelejteni, hogy magas, 500-1000 V közötti egyenfeszültségről van szó, amit nem lehet csak úgy egyszerűen lekapcsolni, amíg süt a nap, és mivel nincs null-átmenet, az esetlegesen keletkező ív hosszú percekig képes fennmaradni, nem kis fejfájást okozva ezzel a tűzoltóknak. Tehát nem egyszerűen a műszaki installáció védelme a cél, hanem komolyabb sérülésekkel is fenyegető balesetek megelőzése a kívánalom.       A gyakorta alkalmazott, félvezetőt védő betétek valóban rendkívül gyorsak: arra szolgálnak, hogy félvezetőkkel ellátott áramkörökben (pl. vezérléseknél) a potenciális káreseménnyel fenyegető áramlökések előtt már leolvadjanak, azaz igen rövid idő alatt reagáljanak az áram paramétereinek megváltozására. A probléma ott keletkezik, hogy ezek az olvadóbetétek csupán a névleges áramérték minimum 1,6-szorosánál olvadnak le: ez azonban azzal a kellemetlen következménnyel jár, hogy ténylegesen nem alkalmasak a napelemes rendszerek védelmének ellátására, mivel rövidzár esetén nem alakul ki ekkora áram. Konkrétan fogalmazva arról van szó, hogy mire ezek a félvezetők védelmére kifejlesztett olvadóbetétek működésbe lépnének, addigra ténylegesen már le is égett az egész napelemes rendszer. Túláram esetén nagyon alattomosan, nagyon lassan melegszik a panel, a vezeték, és úgy keletkezik a tűz, hogy a nem szakszerűen kialakított védelem ebből nem „érzékel” semmit. Erre a problémára reflektál a 2010 szeptemberében megalkotott új szabvány, az IEC 60269 6. része (Supplementary requirements for fuse-links for the protection of solar photovoltaic energy systems). Ennek megfelelően a fentiekben körvonalazott célokra kizárólag gPV jelölésű olvadóbetétek alkalmazhatók. Ezek az olvadóbetétek a névleges áramerősség 1,13-szorosáig nem olvadhatnak le, 1,45-szörösénél pedig mindenképpen le kell olvadniuk. Fontos kiemelni azt is, hogy az olvadóbetétek megfelelő működésének reflektálnia kell a napelem-rendszerekben uralkodó, esetenként igen szélsőséges áramérték-ingadozásokra is. A napsütés intenzitásának függvényében előálló áramerősség-változásokat a vizsgálóintézetek a termékek ellenőrzésénél szimulálják: így például olyan vizsgálatokat végeznek el, amelyek keretében 3000 ciklusban 40%-os, 75%-os, illetve 100%-os áramértékeken tesztelik az eszközöket. Egy másik teszt során szimulálják a szélsőséges hőmérsékleteket, úgy, hogy -40 °C-ra lehűtik, majd 90 °C-ra felmelegítik a rendszert 50 alkalommal. Ezt azért érdemes kiemelni, mert a gR jelzésű betétek ehhez hasonló környezeti hatások következében gyorsan tönkremennek és leolvadnak (1-2. ábra). A mellékelt táblázat összehasonlítja a szóban forgó két olvadóbetét-típust gPV gR ciklikus teszt – hőmérséklet és áram DC feszültség- DC feszültség- teszt teszt If = 1,45 x In If = 1,60xIn Inf=1,13 x In Inf=1,10x In ■ Hogyan válasszunk a napelem- védelemhez olvadóbetétet? 1. Az olvadóbetétre az legyen rávezetve, hogy „gPV”. 2. A termék valóban tudja a gPV-karakte- risztikát – ez természetesen bizalmi kérdés, tehát olyan gyártótól válasszunk, akiben megbízunk!

Örökzöld téma: energiatakarékosság VI. - Világítástechnika

2011. november 21. | Chiovini György |  6866

■ A mesterséges világítás szabályozása Az automatizált, a természetes fényt jól kihasználó mesterséges világítás megvalósítható vezérléssel és szabályozással. A szabályozás lényege a visszacsatolás. A szabályozott jellemzőt mérjük, a kapott értéket, mint ellenőrző jelet vetjük össze az alapjellel. Így avatkozunk be a szabályozott berendezés működésébe. A mesterséges világításnál a szabályozott jellemző a megvilágítás, amit a fényforrások fényáramának változtatásával akarunk a kívánt értéken (értéksávban) tartani (1. ábra).

Elektrotechnikai Múzeum

Elektrotechnikai Múzeum

2011. november 21. | Antal Ildikó |  4333
1

Budapest belvárosában, a VII. kerületben található a magyar villamosenergia-ipar történetének jelentős állomásait feldolgozó Elektrotechnikai Múzeum. Noha a megtekinthető állandó és időszakos tárlatok évi több mint 12 000 érdeklődőt vonzanak, a bemutatott anyag gazdagsága és a rendszeresen szervezett interaktív programok jóval szélesebb körű érdeklődésre tarthatnának számot. Az épületet és a szakmai érdekességeket Antal Ildikó, az intézmény igazgatója mutatta be.