Jogi esetek

EU-OSHA kampány eredményei

Karbantartási munkák, villamos balesetek

2011/11. lapszám | Ilonka Mária |  4704 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2010-2011-re európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás felté- teleinek teljesülése érdekében. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) munkavédelmi felügyelőségei a kampányhoz kapcsolódva 2010. október 27. és 2011. augusztus 31. között vizsgálták a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését.

A karbantartással kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) 2010-2011-re európai kampányt hirdetett a biztonságos karbantartás felté- teleinek teljesülése érdekében. Az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) munkavédelmi felügyelőségei a kampányhoz kapcsolódva 2010. október 27. és 2011. augusztus 31. között vizsgálták a karbantartási folyamatok egészséget nem veszélyeztető és biztonságos feltételeinek teljesülését.

A karbantartási munkavégzéssel kapcsolatos veszélyekre és kockázatokra tekintettel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség a 2010-2011. évben „Egészséges munkahelyek, Európai Kampány a Biztonságos Karbantartásról” elnevezéssel kampányt hirdetett a karbantartási munkákkal összefüggő balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében. A 30 országra kiterjedő kampány keretei között Magyarországon a munkavállalókat, munkáltatókat, szakmai szervezeteket célzó felmérést – a karbantartással kapcsolatos kockázatokat és a karbantartás biztonságos elvégzésének szükségességét hangsúlyozó tájékoztató programok mellett – rendelt el az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség.

Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2010-2011-es kampányának lényegét adó karbantartási tevékenységeknek alapvetően két típusát, a megelőző és a helyreállító karbantartást vizsgálták. Részben a vállalkozások romló gazdasági helyzete miatt egyre inkább jellemző a helyreállító karbantartás, vagyis a gépek, eszközök működőképességének megőrzésére tett lépések, a biztonsági szempontok figyelembevétele nélkül. Rosszabb esetben ezek a műveletek el is maradnak, így csupán a „rommá hajtás” veszélyes és nem is túl gazdaságos megoldásával találkoztak a felügyelők.

Az OMMF 178 munkavédelmi felügyelője 4563, karbantartási tevékenységet végző munkavállaló foglalkoztatásának biztonságát ellenőrizte, közülük 3241 dolgozónál állapítottak meg szabálytalan körülmények közötti foglalkoztatást. Az ellenőrzött 1173 munkáltatóval szemben mintegy 3000 határozat alapján, közel 10 ezer intézkedést hoztak a munkavédelmi felügyelők, melyek közül 1900 azonnali intézkedés volt (például munkavégzés megtiltása, eszköz használatának megtiltása), melyek 4300 munkavállalót érintettek. 11 esetben róttak ki a hatóságok munkavédelmi bírságot a vétkes vállalkozásokra, összesen 2,8 millió forint értékben. Szabálysértési bírság kiszabására 100 esetben került sor, melyek összesen 1,7 millió forintot tettek ki.

A karbantartó munkák alapossága, szükségessége, ha úgy tetszik, gazdasági kényszere nagy hatással van a munkafolyamatok szervezettségére, biztonságára is. A speciális, komoly szaktudást igénylő gépeknél a munkáltatók a karbantartást arra szakosodott vállalkozókkal végeztették el. A tervszerűség itt meghatározó, mert hosszú előkészület után lehet csak a teljes gépparkot karbantartani, esetleg új géptípusra átszereltetni, átszervezni a tevékenységet. Mindazonáltal a felmérésekből kiderül az is, hogy a munkáltatók többségénél rendelkezésre állt a megfelelő szakképzettségű és számú munkavállaló a végrehajtani kívánt karbantartások elvégzéséhez.

Karbantartási célvizsgálat határozatainak megoszlása
Hiányosság megszün­­tetését előíró	Munka­védelmi  bírság	Foglal­koztatást  megtiltó	Felfüg­gesztő	Szabály­sértési bírság	Helyszíni bírság	Szabály­sértési figyel­meztetés	Eljárási bírság	Figyelem­felhívás
1 056	11	212	759	25	74	3	7	14

Nem mindenki használt védőeszközt

A karbantartással járó tevékenységet végző munkavállalók számára a tevékenységnek, illetve az őket érő káros hatásoknak megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök nem voltak teljes körűen biztosítva – derült ki az ellenőrzéseken. A munkáltatók a munkavállalók 0,56 százalékának egyáltalán nem, 10,23 százalékuknak pedig nem mindegyik kockázati tényező ellen biztosították a megfelelő egyéni védőeszközt.

A munkáltató által biztosított egyéni védőeszközt a karbantartási tevékenységet végző munkavállalók mintegy 3 százaléka nem viselte, amely általában a munkáltatói ellenőrzések elmulasztására vezethető vissza. Az ellenőrzés tapasztalatai rámutattak arra is, hogy javítani kell a kis- és középvállalkozások munkáltatóinak munkavédelmi ismereteit elsősorban azzal a céllal, hogy felismerjék a munkavédelmi helyzet javítására a megelőzésbe fektetett források gazdasági hasznosságát. Az országos célvizsgálat során a munkáltatók 88,63 százalékánál tapasztaltak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot.

Ami a karbantartást illeti, 33,5 százalékuk nem készített megelőzési stratégiát a karbantartási folyamatokra, így azok tervszerű és időben történő elvégzésére lehetőség sem adódott. Az ellenőrzött munkáltatók 13 százaléka nem végezte el a munkahely, a munkaeszközök, a felszerelések és a berendezések rendszeres és folyamatos műszaki karbantartását, ami megnyugtató számnak is tűnhetne, ha nem olyan eszközökről lenne szó, amelyek összességében több ezer munkavállaló biztonságára, és nem utolsósorban termelőképességére volnának hatással. Egyes tevékenységek nem csupán közvetlen balesetveszéllyel, hanem a munkavállalók egészségének később jelentkező, ám hosszabb, akár élethosszig tartó megromlásával járhatnak. Ilyen például a vegyi anyagoknak való kitettség, amit az ellenőrzött munkáltatók 41 százalékánál tapasztaltak a felügyelők.

De tartós károsodással járhat a magas zajszint is, ami 43 százalékuknál volt fellelhető a karbantartási tevékenységek vizsgálatakor. A karbantartási feladatok ellátására több módszert alkalmaznak a hazai munkáltatók, ugyanakkor az olyan, régebben hagyományosnak tekintett megoldások, mint például a nagyobb üzemek, intézmények TMK (tervszerű, megelőző karbantartó) egységei szinte teljesen eltűntek.

2. ábra: A kézben tartható hegesztőpajzs védőszűrője erősen szennyezett, a pajzstest repedt, sérült.

Szerepüket a különféle ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó külső vállalkozások, szervizszolgálatok végzik, de van, ahol csak a kieső megrendelések miatti kényszerleállások idejét szánják rá a saját kezűleg végzett karbantartási feladatokra. Az egyik napról a másikra élő vállalkozásoknál jellemző az, hogy a karbantartás–javítás területén csak „tűzoltást” végeznek, annak ellenére, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszú távon ez a lényegesen drágább megoldás.

A karbantartás szinte minden gép, készülék, műtárgy esetében szükséges a biztonságos, gazdaságos és környezetkímélő üzemeltetés miatt, amit jól mutat az ellenőrzések alkalmával vizsgált eszközök sokfélesége is. Ellenőriztek a felügyelők sűrített levegővel működtetett légkalapácsokat, fúrógépeket, hegesztő, forrasztó eszközöket, de felületkezelésre való csiszoló, polírozó, vagy oldószerrel, szemcseszórással működő eszközöket is. 2010-ben 3376 karbantartáshoz köthető, 3 napon túl gyógyuló munkabaleset jutott az OMMF tudomására, ami az összes bejelentett munkabaleset 17 százalékát tette ki. Ez az arány egy nemzetközi Eurostat összehasonlításban is pontosan 17% volt, vagyis ezen a téren nem történt változás.

Összehasonlításul a halálos, karbantartási eredetű balesetek száma az uniós tagállamokban:

• Belgium 11%
• Bulgária 49%
• Csehország 14%
• Észtország 17%
• Finnország 26%
• Lengyelország 17%
• Lettország 18%
• Litvánia 21%
• Magyarország 17%

3. ábra: A munkáltató karbantartó műhelyében, a szerelőasztalon elhelyezett kézben tartható hegesztőpajzson kiégés okozta lyukak találhatók.

Felkészítés az újraélesztésre

Kálmán Lajostól, az OMMF villamos szakmai koordinátorától tudjuk, hogy tavaly összesen 29 karbantartáshoz köthető, nem halálos munkabaleset történt, ebből 3 esemény volt karbantartás közbeni áramütés. A karbantartáshoz köthető nem halálos baleseti sérülések külső okai között nem az áramütés vezet, hanem az esés egyik szintről a másikra, illetve az esésből eredő nekiütközés ugyanazon a szinten lévő munkaeszközhöz, anyaghoz. A munkáltatók 0,56 százalékánál egyáltalán nem volt védőeszköz, 10,2 százaléknál pedig nem minden kockázati tényezőre biztosítottak védőeszközt.

Az egyéni védőeszközökkel dolgozó munkavállalók 3,15 százalékánál volt olyan jellegű tapasztalat, hogy a munkáltató biztosította a számukra ezeket az eszközöket, de azokat a munkavállalók mégsem használták. Amikor bekövetkezik az áramütés, nem biztos, hogy azonnali halálhoz vezet. Mint ismeretes, az áramütés szív- és légzésbénulást okozhat. A villanyszerelői képzés során elsősegélynyújtást is oktatnak a képzésben résztvevőknek. Ebben benne van az újraélesztés is. Ahol nagyfeszültségű távvezetéket szerelnek, ott a munkavédelmi oktatás kiterjed az életmentés gyakoroltatására is. Természetesen minden villanyszerelő számára alapvetőek ezek az ismeretek. A halálos munkabalesetek sérüléseinek külső oka között csupán a harmadik helyen van a villamos áramütés. Annak eldöntése, hogy a nagyfeszültségű vagy a kisfeszültségű hálózatok igényelnek-e több karbantartást, nem dönthető el egyértelműen. A nagyfeszültségű hálózatoknál a legfontosabb feladat a rendszeres megelőző karbantartás a szolgáltatás folyamatosságának biztosítása miatt.

Ez a szolgáltató érdeke. Ezt szinte folyamatosan végzik, végeztetik a munkáltatók. A kisfeszültségű és azon belül is a 230 voltos hálózatoknál már más a helyzet. A szolgáltatók tulajdonában lévő 10/0,4 kV-os elosztó állomásokra és azok hálózataira alapvetően igaz a fenti megállapítás. A munkáltatók tulajdonában lévő kisfeszültségű betáplálást biztosító elosztó állomások karbantartására még fordítanak figyelmet a munkáltatók, de a munkaterületen belüli 400 és 230 voltos hálózatokra, elosztókra már nem. Ezek karbantartására az esetek többségében már csak akkor kerül sor, ha valamilyen meghibásodás történik. A hálózatszereléseknél előfordulhatnak balesetek: a védőeszköz hiánya problémát jelenthet, de az sem közömbös, hogy a villanyszerelő megfelelően ki van-e kötve, illetve rendelkezik-e áramütés megelőzésére szolgáló, megfelelő szerszámokkal. A feszültségmentesítést nem végzik el, nem ellenőrzik, és ha festik a távvezeték vasoszlopát, a festőt áramütés érheti. A szakember válaszaiból kiderült, hogy nem a nagyfeszültségű, hanem sokkal inkább a kisfeszültségű hálózatoknál, és azon belül is a 230 voltos hálózatoknál jelentkezik a legtöbb probléma. Ezeket a területeket sok esetben elhanyagolják, nem foglalkoznak velük.

A karbantartást végző villanyszerelők a legtöbb esetben nem az adott cég alkalmazottai, megbízásos munkákat végeznek. Előfordul, hogy nem végzik el alaposan a karbantartást, és egy idő után az tapasztalható, hogy a cégek villamos hálózata kisebb hatásfokkal vagy rosszul működik. A villamos karbantartási munkát a munka megkezdése előtt meg kell tervezni. Ehhez nagy segítséget nyújt az MSZ 1585:2009-es szabvány, amelynek 7. pontja részletesen foglakozik a karbantartási eljárásokkal. Továbbá figyelembe kell venni az MSZ HD 60364-es szabványsorozat villamos karbantartási munkára vonatkozó lapjait, valamint a munkavégzés helyén található egyéb előírásokat, rajzokat.

Egy példa: a hegesztőpajzsok állapotáról

A karbantartással összefüggő ellenőrzések során vizsgált hegesztőpajzsok döntő többsége megfelel az előírásoknak. A nem megfelelő hegesztőpajzsok állapota változó képet mutat, mert van olyan, amelyik lyukas, vagy a szélei töredezettek. Sajnos maguk a munkavállalók nem fordítanak figyelmet a hegesztőpajzs állapotára. Az esetek nagy részében a munkáltatónál van lehetőség ezek azonnali cseréjére, de a munkavállaló ezt nem teszi meg.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért. A munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei nem érintik a munkáltató felelősségét. Továbbá a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. A hegesztőpajzsnak, mint egyéni védőeszköznek nincs kihordási ideje.

Ez annyit jelent, hogy amennyiben a védőeszköz nem tudja ellátni védelmi feladatát, azt ki kell cserélni. A vizsgálat akkor lett volna teljes körű, ha valamennyi villanyszerelő kisvállalkozót be tudták volna vonni az ellenőrzésekbe. A közel egy évig tartó ellenőrzés mégis rávilágított valamire: a munkavédelmi törvényeket mindenkinek be kell tartani, talán rá lehet ezáltal bírni a munkáltatókat, hogy igenis költsenek a védő- eszközökre. Sokkal nagyobb kiadás a kar- bantartás közben keletkezett balesetek után kifizetni a kártérítés összegét, mint azokat megelőzni.

---