A kismegszakítókról
2011/11. lapszám | Zollai András | 15 899 |
Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A kismegszakító a rövidzárlat és a túlterhelés elhárítására szolgáló alapvető védelmi készülék. A védelmi készülék megkülönböztetett, szakszerű viszonyulást és bánásmódot igényel! E készülékek beépítésre kerülnek a legkisebb lakáselosztóktól a legnagyobb főelosztókig, mint az alacsonyabb áramszintű leágazások tipikus építőelemei. A kismegszakító behatárolja a védelmi és elosztó berendezés megbízhatóságát, ezzel a védett létesítményt használó cég vagy család élet- és vagyonbiztonságát. A villamos elosztók készülékeinek kiválasztása elsősorban – a jelenlegi gyakorlatnál nagyobb mértékben – a kivitelezők, a villanyszerelő iparosok feladata és felelőssége! Az áttekintő táblázat ezt a döntést hivatott megkönnyíteni!
Kismegszakítók üzembiztonságának javítása
Minden villanyszerelő olvasónak azt javasoljuk, hogy az általa használni kívánt kismegszakítók közül egyet nyisson fel, és vegye szemügyre! Ábránkon a következő szempontokra kell felhívni a figyelmet.
- a zárlati kioldó tekercs kevés menetszámmal és viszonylag nagy huzalkeresztmet- szettel készül: ez kisebb veszteségi teljesítményt eredményez;
- az ívoltó kamra oldalfala égésálló anyagból (pl. kerámiából) készül: a villamos ív hatására az oldalfalak távolságában 2-300 Celsius fokos hőmérséklet is felléphet, amely a gyengébb minőségű oldalfalakat hamar elégetheti;
- a túlterhelések ellen védő bimetál a hőre lágyuló alkatrészekkel nem érintkezik és azoktól távolodik működés közben: a bimetál hőmér- séklete működés közben 150-200 Celsius fokra emelkedhet, amely a hőre lágyuló kioldó alkatrészeket deformálja;
- megfelelő nagyságú és horonykialakítású csatlakozó csavarok állnak rendelkezésre: a megfelelő meghúzási nyomaték csak ezáltal biztosítható!
A táblázatban a különböző, hazai piacon forgalomban levő gyártók termékei kerülnek bemutatásra: pontosabban közülük is azokét, akik a feltüntetett műszaki paraméterek szerint feltett kérdésekre adatokat bocsátottak rendelkezésre. Ezen szempontok némileg különböznek a hasonló összefog-laló táblázatokéitól, mivel azok adatai – sematikus voltuk és a gyártók névleges adataira való összpontosításuk miatt – a választást nem könnyítik meg. A szabványok követelményeit – lehetőleg valóságosan, de legalábbis papíron – minden forgalomba hozott kismegszakító kielégíti, tájékozódási pontnak tehát maradna újra csak az ismertség és az ár. A villanyszerelő-ipar mesterei által létrehozott elosztó berendezések minősége, megbízhatósága egy összetett követelményrendszer eredője.
Ezt a rendszert a szakma teljes vertikuma – jó esetben tudatosan – alakítja ki: a szakmai társadalom hosszú időn át kikristályosodott szabványai mellett megje-lenik a gyártó, a tervező, a kereskedő, a kivitelező cég (a mesterember) önmagával szemben támasztott kritériumrendszere is! Tehát a táblázat műszaki paraméterei úgy kerültek összeállításra, hogy a mesterember számára minél több kiderülhessen abból: milyen sajátos követelményrendszert érvényesítenek magukkal szemben a különböző gyártók? Milyen viszonyulás tükröződik a megadott adatokból a termékhez és a partnerhez, aki számára a terméket készítették? A gyártó adatai között a legfontosabb tudnivaló az, hogy a készülék rendelkezik-e típusvizsgálati jegyzőkönyvvel, illetve az milyen laboratóriumban készült?
Bizalmunkat erősítheti, ha a vizsgálatokat független, nemzetközileg elismert próbaállomáson végezték, és az adatszolgáltatók megadják a típusvizsgálati jegyzőkönyv számát is! A névleges adatok az áttekintett gyártók katalógusaiban megtalálhatók: ezek közül a legfontosabb a zárlati megszakító képesség. Ez az adat nem egy közönséges határérték, amely azt mutatja, hogy a készülék „mit bír ki”, hanem azt is, hogy ezt az áramot hányszor képes megszakítani? A kismegszakítók névleges értéküknél kisebb zárlati áramok esetén több zárlatot képesek megszakítani: például egy 6 kA-es készülék 3 kA-es zárlati áram esetén kb. 2-szer annyi kapcsolást bír!
Ezért egy kisebb zárlati áramú helyre (pl. lakáselosztóba) nagyobb zárlati megszakító-képességű kismegszakítót beépíteni nem „túlbiztosítás”, hanem a védelmi berendezés élettartamának növelése! Fontos, hogy a vizsgálatokat a lakossági (ez esetben szigorúbb!) IEC EN 60898 vagy az ipari IEC EN 60947 alapján végezték-e el. A táblázatban Icn-nel jelölt áramértékeket a kismegszakító többször is meg kell, hogy tudja szakítani, az Icu-val jelzettet azonban csak egyetlen egyszer! Ezért utóbbit csak kiegészítő adatnak tekinthetjük.
A táblázatban szereplő fontosabb adatok az egyes gyártók készülékeit jelentősebb mértékben megkülönböztetik egymástól, mint a szabványok által rögzített adatok, pl. jelleggörbe. A veszteségi teljesítmény nagy hatással van magára az elosztó szekrény melegedésére, tehát üzembiztonságára. A mechanikus élettartamra jellemző kapcsolási számot egyetlen kismegszakító sem éri el, sőt, meg sem közelíti üzemideje alatt, viszont jó képet ad a mechanika megbízhatóságáról.
A nyitott érintkezők közötti átütési feszültség magasabb értéke mellett a hálózaton munkát végző személyek nagyobb biztonságban vannak! Ez az érték dönti el azt is: használható-e a kismegszakító főkapcsolóként, alkalmas-e villamos leválasztásra? A készülékek egyéb jellemzői közül kiemelhető annak fontossága: rendelkezik-e a gyártó magasabb zárlati szilárdságú (10 kA-es) készülékkel?
Amelyik gyártó 10 kA-es kismegszakítót is képes jó minőségben előállítani, arról joggal feltételezhető, hogy alacsonyabb követelményű készülékei megbízhatóbbak. A szerelés szempontjából igen fontos a bekötési lehetőségek mind teljesebb választéka, mivel ez az áramelosztást is egyszerűsíti. A készüléksorból való kiemelhetőség a villanyszerelő mester dolgát könnyíti. Járjunk el gondosan a termékkiválasztás során!