Munkavédelem

Targonca a jégen

2011/11. lapszám | Mattiassich Péter |  5704 |

Figylem! Ez a cikk 13 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A kirendelő végzésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértőnek az alábbi kérdésekre kellett választ adni. Állapítsa meg a szakértő, hogy a perbeli baleset hogyan, milyen körülmények között következett be, figyelemmel a megtartott tárgyaláson elhangzott, egymással ellentétes vallomásokra. A balesettel összefüggésben történt-e mulasztás a munkáltató részéről, illetve a munkavédelmi szabályok teljes mértékű betartásával elkerülhető lett volna-e a baleset? Történt-e közrehatás a sérült munkavállaló részéről, illetve ha igen, akkor milyen mértékű? Elkerülhető lett volna-e a baleset közrehatás nélkül?

A szakértői feladat kidolgozása az alábbi bizonyítékok, vizsgálatok és megbeszélések alapján történt:

1. A rendelkezésemre bocsátott bírósági vizsgálati anyag.
2. A sérült munkáltatója által a baleset után felvett baleseti jegyzőkönyv és a baleset idején készült, kézzel rajzolt helyszínvázlat.
3. A munkáltató által rendelkezésemre bocsátott munkaügyi és ügykezelési anyagok.
4. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvos Szakértői Intézetének szakvéleménye.
5. A baleset helyszínén tartott kivizsgálás tapasztalatai.
6. A baleset idején készült, kézzel rajzolt helyszínvázlat kiegészítése, valamint a helyszíni kivizsgáláson elhangzottak alapján történő kiértékelés eredményei.

Baleset helyszíni szakértői vizsgálata

P. L. karbantartó lakatos szakmunkás (felperes) 19XX. december XX-án történt balesete bekövetke border=br /zésének tisztázása érdekében, 20XX. november XX-én helyszíni balesetelemzést tartottam a felperes és az alperes, az M. V. Kft. jogi képviselői jelenlétében.

A balesetben résztvevő személyek

P. L. karbantartó lakatos szakmunkás

• 19XX. szeptember XX-től az M. V. Kft. alkalmazottja.
• Munkába állása előtti orvosi, munkaköri alkalmassági vizsgálatának időpontjáról nem kaptam igazolást.
• 19XX. november X-én volt a dolgozó utolsó munkavédelmi oktatása.
• Közvetlen munkahelyi vezetője L. Á. üzemfenntartási csoportvezető.

L. Á., az M. V. Kft. üzemfenntartási csoportvezetője

• Közvetlen munkahelyi vezetője B. J. üzemfenntartási vezető (tűz- és munkavédelmi vezető). A munkavégzéséhez szükséges alapvető munkavédelmi igazolásokat nem kaptam meg, pl. a munkaköréhez előírt munkaszerződését,
• munkába állás előtti, illetve időszakos munkaköri, orvosi alkalmassági vizsgálatának eredménye, időpontja,
• utolsó munkavédelmi oktatásának időpontja.

V. P. emelővillás targoncakezelő

• 19xx. január XX-tól az M. V. Kft. alkalmazottja.
• 19XX. január XX-án vett részt munkába állása előtti orvosi, munkaköri, alkalmassági vizsgálaton.
• 19XX. november XX-én volt a dolgozó utolsó munkavédelmi oktatása.
• Emelőgépkezelő vizsgája rendelkezésre állt, kiadta az ÉVM Építőgépkezelő és Továbbképző Központ, Debrecen.
• Közvetlen munkahelyi vezetője L. Á. üzemfenntartási csoportvezető.

A balesetet okozó eszköz

Az emelővillás targonca

• BALKANCAR gyártmányú DV-1792. 33. 23. típ. (3500 kg teherbírású).
• Gyári száma: 19783, üzemi csoportszáma 4.
• A munkavédelmi üzembe helyezés időpontja: 19XX. július XX.
• Fővizsgálata:19XX. március XX., utolsó szerkezeti fővizsgálata: 19XX. szeptember XX-án volt.
• A targonca munkavédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezett.

Balesetelemzés

A baleset helyszínén tartott balesetelemzés során a feltett részletes szakértői kérdésekre adott válaszok alapján megállapítást nyert, hogy a munkabalesetet a jégfolton irányíthatatlanul megcsúszó diesel emelővillás targonca okozta, amely P. L.-t elütötte.

A fenti megállapítást a kivizsgálás minden résztvevője a baleset tényleges folyamataként fogadta el! Egyidejűleg megerősítést nyert, hogy P. L. karbantartó lakatos szakmunkás vizsgálat alá vont balesete munkabaleset.

A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása

1. 1. A baleset előzményei
19XX. december XX-án, reggel 9.30-kor L. Á. feladatul adta ki P. L. karbantartó lakatos szakmunkásnak, hogy segítsen neki az üzemcsarnokból kihordani a felesleges raklapokat az épület melletti raklaptárolóba.

1. 2. A baleset lefolyásának összefoglalása
Ezt követően P. L. megfogott egy raklapot, amelynek hátsó végét L. Á. tartotta. Elindultak a nyitott műhelyből az épület melletti úton keresztül a raklaptároló felé, amely kb. 10 méterre volt az ajtótól. Amikor az ajtótól kb. 4 méterre voltak, a kijelölt úttest közepén, az épület sarkánál befordult egy feléjük tartó targonca. A baleset helyszíni vázlata a mellékelt ábrán látható.

A targoncavezető hirtelen fékezett, amint észrevette a raklapot vivő embereket. A fékezés helyén, az éjszakai fagyok miatt, a közlekedési útvonalon kb. 5-6 méter nagyságú, eljegesedett víztócsa volt. A kanyarodó targonca haladási sebessége nem volt megállapítható, mert a fékezéstől és tömegénél fogva a jégen megcsúszott és irányíthatatlanná vált, miközben a mellékelt ábra szerint a haladási irányára merőlegesen megpördült. A hátul haladó L. Á. még el tudott ugrani a megpördülő targonca elől, de P. L-.nek már nem volt ideje félreugrani. A megpördülő targonca nekiütközött a bal villájával az ott közlekedő P. L. bal lábának, aki ezután a jobboldali emelővillára zuhant, amely a testének többi részét is összezúzta.
A sérült az esés következtében egész testére kiterjedő, életveszélyes kimenetelű mun-kabalesetet szenvedett.

A balesettel összefüggésben történt-e mulasztás a munkáltató részéről, illetve a munkavédelmi szabályok teljes mértékű betartásával elkerülhető lett volna-e a baleset?

A Bíróság által feltett összetett kérdést a válaszadás egyszerűsítése céljából alkérdésekre bontottam.

2. 1. Szabálytalan csapadékvíz-elvezetés
A műhelyépület falán elhelyezett esőcsatorna a talajszint felett kb. 1 méter magasságban véget ért, és a vízelvezető csatorna hiánya miatt a közlekedő útvonalra engedte az épület tetejéről eltávozó csapadékvizet. (Az esőcsatorna a baleset idején rögzített szabálytalan állapota még a 20XX. november XX-i helyszíni vizsgálat idején is változatlanul fennállt.)

A műhelyépület tetőzetéről elfolyó csapadékvizet zárt csatornarendszeren keresztül kellett volna elvezetni, amely ezáltal nem került volna az üzemi közlekedési utakra. A fenti szabálytalan csapadékvíz-elvezetési megoldás miatt kialakult víztócsa a hideg időjárás miatt megfagyott, és a balesetet okozó veszélyforrássá vált. Az üzemi közlekedési úton, a baleset helyszínén keletkezett jégfolt a gépjárműforgalmat és a gyalogos közlekedést is egyaránt veszélyeztette.

2. 2. A rendszeres munkavédelmi ellenőrzés elmulasztása
Az előzőkből adódik, hogy a munkáltató megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (3) b) előírását, miszerint „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek”.
A vizsgálati anyagban nem találtam munkavédelmi ellenőrzésről felvett jegyző- könyvet. A kivizsgálást követően szóbeli kéré-semre sem tudtak ilyen szemlejegyzőkönyvet részemre bemutatni.

2. 3. Nem került sor az üzemi közlekedési utak csúszásmentesítésére és a gyalogos- és járműforgalom anyagmozgatási útvonalainak kijelölésére, illetve egymástól való elválasztására.
Ezekkel a hiányosságokkal a munkáltató megszegte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 36. § (1) előírását, miszerint: „a munkahely közlekedési útjai feleljenek meg a tisztítási követelményeknek, felületük csúszásmentes legyen.” Jelenlegi előírás: Mvt.36. § (1): A munkahely padlózata és közlekedési útjai feleljenek meg a munkavégzés jellegének és az ebből fakadó tisztítási követelményeknek, a várható legnagyobb igénybevételnek, felületük csúszásmentes, egyenletes, botlás- és billenésmentes legyen. A közlekedési utak szélessége és a szabad magasság tegye lehetővé a gyalogosok és járművek biztonságos közlekedését, a közlekedési utak és pályák melletti biztonságos munkavégzést.
(2): Az olyan munkahelyeken, ahol gyalogos- és járműforgalom van, illetőleg rendszeresen anyagot szállítanak, a közlekedési, illetőleg az anyagmozgatási útvonalakat meg kell jelölni, vagy el kell választani egymástól.

A munkáltató nem tett intézkedést a baleset helyszínén keletkezett jégfolt megszüntetésére. Nem tudhatott róla, mivel nem tartottak a rendszeres munkavédelmi ellenőrzéseket.
Munkakezdet előtt homokkal vagy környezetbarát ipari sóval kellett volna felszórni a szabadtéri üzemi közlekedési utakat a csúszásveszély kiküszöbölésére.

---