Az új villámvédelmi szabvány III.
2007/3. lapszám | Kruppa Attila | 4337 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Sorozatunkat a szabvány második lapjának tanulmányozásával folytatjuk. Az MSZ 274 és az MSZ EN 62305 közötti különbség nagyrészt az új szabvány második lapjában gyökerezik. Bár a gyakorlati alkalmazhatóságot az itt leírt kockázatelemzés kivitelezhe...
Egy kis ismétlés
Mindazok számára (ide értve a cikk szerzőjét is), akiket kétségbe ejt az új villámvédelmi szabvány majd 500 oldalnyi terjedelme, jelenthet némi vigaszt, hogy az MSZ 62305-2 első néhány oldala csupán ismétlés. Javarészt az első lapból már megismert fogalomgyűjteményt és a kockázatelemzést megalapozó elméleti struktúrát találjuk itt, nagyjából 25 oldalon. Az ismétlés - legalább röviden - számunkra sem indokolatlan, ezért vázoljuk újra a villámok, a villámok által okozott károk és a veszteségek közötti kapcsolatot.
A károk és veszteségek forrásai:
- S1 - épületet érő közvetlen villám,
- S2 - épület közelében lecsapó villám,
- S3 - épülethez csatlakozó szolgáltatást érő villám,
- S4 - épülethez csatlakozó szolgáltatás közelében lecsapó villám.
A kár(osodás)ok típusai:
- D1 - emberek és állatok érintési és lépésfeszültség által bekövetkező sérülése,
- D2 - fizikai károsodások (tűz, robbanás, mechanikai sérülés, vegyianyagok kiszabadulása) a villámáramok hatására,
- D3 - belső rendszerek meghibásodása a villám által keltett elektromágneses impulzus hatására.
A károk kapcsán bekövetkező veszteségek:
- L1 - emberi élet elvesztése,
- L2 - közszolgáltatás elvesztése,
- L3 - kulturális örökség elvesztése,
- L4 - gazdasági érték elvesztése (épület és tartalma, szolgáltatás és tevékenység megszűnése).
A károk forrásainak és a károkból bekövetkező veszteségeknek a kapcsolatát az 1. táblázat világítja meg. A táblázat rámutat arra, hogy példának okáért az épülethez csatlakozó szolgáltatást érő közvetlen villámcsapás (S3) következtében felléphet a belső elektromos és elektronikus rendszerek meghibásodása (D3), ami áttételesen vezethet emberi élet elvesztéséhez (L1), szolgáltatás elvesztéséhez (L2) és gazdasági veszteséghez (L4), ugyanakkor kulturális örökség elvesztésével (L3) nem kell számolni.
Kockázatok és összetevőik
A gyakorlat szempontjából a veszteségek bekövetkezésének kockázatát kell elemeznünk, amint arra az előző cikkben már utaltunk. Az L1-L4 veszteségtípusoknak megfelelő kockázatok a következők:
- R1 - emberi élet elvesztésének kockázata,
- R2 - közszolgáltatás elvesztésének kockázata,
- R3 - kulturális örökség elvesztésének kockázata,
- R4 - gazdasági érték elvesztésének kockázata.
Ezeket kockázattípusokat több összetevőre lehet bontani. Ez a felbontás kell, hogy elvezessen bennünket a kockázattípusok számszerű értékének meghatározásához, hiszen az eddig elmondottak csak nagy vonalakban tükrözik a villámok hatásmechanizmusát. Az összefüggések finomítása az egyes kockázattípusok olyan felbontásával érhető el, amelyek leképezik majd az 1. táblázat forrás - kár - veszteség folyamat fizikai hátterét. Ennek megfelelően az alábbi összetevők definiálhatók.
Épületet érő közvetlen villámcsapással összefüggő kockázati összetevők a következők.
RA: Emberek és állatok érintési és lépésfeszültség által bekövetkező sérülése az épületet körülvevő 3 m-es sávon belül. L1 és L4 típusú veszteségek előfordulásával kell számolni, utóbbival abban az esetben, ha például az állattartás céljára használt épületről van szó. A szabvány azt is megjegyzi, hogy az épületen belül bekövetkező ilyen jellegű sérülések nem képezik tárgyát a szabványnak, ugyanakkor egyes épülettípusoknál (pl. parkolóházak tetején, stadionokban) az ott tartózkodó személyek veszélyeztetettek. Ezeket az eseteket a szabvány elveit követve meg lehet oldani.
RB: Tüzet vagy robbanást kiváltó olyan fizikai károsodás, amelyet az épületen belüli ívképződés vált ki, és amely a környezetet is veszélyeztetheti. Valamennyi veszteségtípus (L1-L4) előfordulásával kell számolni.
RC: Épületen belüli rendszerek LEMP (vagyis villámáram által keltett elektromágneses impulzus) által okozott meghibásodása, amely veszélyeztetheti is a környezetet. L2- és L4-típusú veszteségek előfordulásával minden esetben kell számolni, L1-gyel csak robbanásveszélyes épületekben, kórházakban és olyan létesítményekben, ahol a belső rendszerek meghibásodása közvetlenül veszélyeztet emberi életet.
Épület közelében lecsapó villámmal összefüggő kockázati összetevők.
RM: Épületen belüli rendszerek LEMP által okozott meghibásodása, amely veszélyeztetheti is a környezetet. L2- és L4-típusú veszteségek előfordulásával minden esetben kell számolni, L1-gyel csak robbanásveszélyes épületekben, kórházakban és olyan létesítményekben, ahol a belső rendszerek meghibásodása közvetlenül veszélyeztet emberi életet.
Épülethez csatlakozó szolgáltatást érő villámcsapással összefüggő kockázati összetevők.
RU: Emberek és állatok érintési feszültség által bekövetkező sérülése az épülethez csatlakozó szolgáltatás útján bevezetett villámáram következtében. L1- és L4-típusú veszteségek előfordulásával kell számolni, utóbbival abban az esetben, ha például az állattartás céljára használt épületről van szó.
RV: Tüzet vagy robbanást kiváltó olyan fizikai károsodás, amelyet a szolgáltatás és a belépési pont közelében elhelyezkedő fémszerkezetek közötti ívképződés vált ki a szolgáltatáson végighaladó villámáram következtében. Valamennyi veszteségtípus (L1-L4) előfordulásával kell számolni.
RW: Épületen belüli rendszerek meghibásodása, amelyet a szolgáltatás által az épületbe vezetett túlfeszültség-impulzus vált ki. L2- és L4-típusú veszteségek előfordulásával minden esetben kell számolni, L1-gyel csak robbanásveszélyes épületekben, kórházakban és olyan létesítményekben, ahol a belső rendszerek meghibásodása közvetlenül veszélyeztet emberi életet. A szabvány ezt azzal a megjegyzéssel egészíti ki, hogy e kockázati összetevő becslésénél nem kell figyelembe venni az olyan csővezetékeket, amelyek EPH-csomóponthoz csatlakoznak.
Épülethez csatlakozó szolgáltatás közelében lecsapó villámmal összefüggő kockázati összetevők.
RZ: Épületen belüli rendszerek meghibásodása, amelyet a szolgáltatás által az épületbe vezetett túlfeszültség-impulzus vált ki. L2- és L4-típusú veszteségek előfordulásával minden esetben kell számolni, L1-gyel csak robbanásveszélyes épületekben, kórházakban és olyan létesítményekben, ahol a belső rendszerek meghibásodása közvetlenül veszélyeztet emberi életet. Rw-hez hasonlóan a szabvány itt is azzal a kiegészítéssel él, hogy e kockázati összetevő becslésénél nem kell figyelembe venni az olyan csővezetékeket, amelyek EPH-csomóponthoz csatlakoznak.
A kockázati összetevőkből az R1-R4 kockázattípusok a 2. táblázat alapján állnak össze, így például az R3 kockázattípus értékét RB és RV összege adja, vagyis R3 = RB + RV (2. táblázat). A kockázati összetevők csoportosítása más szempontok alapján is elvégezhető, amint azt a szabvány ismerteti is, de itt megelégedhetünk ennyivel.
Az MSZ EN 62305 eddig talán túlzottan elméleti síkon folyó bemutatását itt végre elkezdhetjük a gyakorlat irányába terelni. Idáig érve mintegy 80-90 oldalon, azaz nagyjából a szabvány teljes terjedelmének ötödrészén kellett átrágnunk magunkat, és aligha érezhetjük úgy, hogy tisztában vagyunk a szabványról eddig leírtak értelmével, pláne alkalmazásával. Ez az a pont, ahol felcsillan előttünk a megvilágosodás reménye. Az eddigi (talán zavarosnak tűnő) fogalmak helyett a szabvány végre olyanokat is említ, amikről joggal feltételezhetjük, hogy van közük a villámvédelem gyakorlatához: talajellenállás, tűzveszélyesség, EPH-hálózat, koordinált túlfeszültség-védelem és hasonlóak, amelyekre a szabvány 5. táblázatában bukkanunk. Sorozatunkat abban a reményben folytatjuk, hogy a következő cikkben végre megértjük az eddig leírtak jelentőségét.
