Villanyszerelők Lapja

Tűzvédelem

Tapasztalatok az előadó szemszögéből

2009. január 2. | Kruppa Attila |  3270 | |

Az alábbi tartalom archív, 10 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az Aqua Oktatási Stúdiónál azzal a céllal indult előadássorozat, hogy a villamos szakterületen dolgozó szakembereket a munkájukat érintő, naprakész információkkal láthassuk el. Ez különösen fontos olyan időkben, amikor a napi tevékenységet meghatározó szabályrendszer folyamatos változásban van, és különösen fontos olyan területeken, amelyek a biztonságtechnikai (tehát például az épület használatbavételét is befolyásoló) intézkedéseket érintik. Ennek megfelelően került kiválasztásra a tűzvédelem és a villámvédelem témaköre.

A tűzvédelem villamos tervezést és kivitelezést érintő egyik intézkedése, a tűzálló kábelrendszerek létesítésének kötelezettsége a 2005-ös kiadású OTSZ-ben jelent meg először. A tavaly megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat elődjéhez képest jóval részletesebben és egzaktabban taglalja a tárgyat. A „Gyakorlat az új OTSZ alapján – Villamos kivitelezés és tűzvédelem” előadás célja egyrészt az OTSZ tűzálló kábelrendszerekre vonatkozó megváltozott és kibővült követelményrendszerének bemutatása, másrészt azoknak a gyakorlati lehetőségeknek a bemutatása, amellyel a követelményrendszer teljesíthető. Ehhez kapcsolódóan ismertetésre kerül a kábelátvezetések tűzgátló tömítésének követelménye is. Az előadáshoz kapcsolódó gyakorlati foglalkozáson a résztvevők megismerkedhetnek néhány gyakrabban alkalmazott anyagtípussal és a tűzgátló tömítés kialakításának alapfogásait is elsajátíthatják. A tűzvédelem területének változásai napjainkban is tartanak, hiszen megjelenés előtt van az OTSZ újabb módosítása, amely a tűzgátló tömítések létesítésével kapcsolatban hoz majd új előírásokat, de nem hagyja teljesen érintetlenül a tűzálló kábelrendszerek témakörét sem.

2006-ban az MSZ EN 62305 megjelenésével megkezdődött villámvédelem területének változása is, ezek a változások azonban a legutóbbi időkig szinte érzékelhetetlenek voltak, köszönhetően a villámvédelem jogszabályban rögzített előírásainak. Ebben hónapban azonban, február 1-én érvényét veszíti az MSZ 274, ami kihat a villámvédelmet szabályozó jogi-műszaki környezetre, hiszen a jogszabályok előnyben részesítik az érvényes szabványnak megfelelő megoldások alkalmazását, még ha ez kötelezettségként nem is jelenik meg. A megjelenés előtt álló OTSZ eleget téve ennek a felfogásnak a villámvédelem létesítését illetően az új szabványra támaszkodik majd, és ez a tény alapjaiban érinti majd a villámvédelemmel foglalkozó szakemberek körét.
A „Bevezető az új villámvédelmi szabvány alkalmazásához” előadás célja az, hogy vázlatosan bemutassa az új szabványt és rávilágítson alkalmazásának várható nehézségeire, még mielőtt a szakemberek napi munkájuk során szembesülnének ezzel.

Mindkét előadást számos érdeklődő kísérte már figyelemmel, így lehetőség van a tapasztalatok rövid összefoglalására.
A tűzálló kábelrendszerek témakörén érzékelhető, hogy sok szakember jelentős tapasztalattal rendelkezik, mert az elmúlt három évben találkozott olyan feladatokkal, ahol ilyen rendszerek létesítését a tűzvédelmi hatóság vagy a beruházó egyértelműen előírta. Ezek a tapasztalatok előadás közben az előadóhoz címzett kérdések és észrevételek formájában kerülnek megfogalmazásra: a tűzálló kábelrendszerek létesítésének jogi és műszaki szabályozása nem egyértelmű, sőt helyenként ellentmondásos; a kivitelezésben gondot okoz, hogy számos épület esetében lehetetlen a kábelrendszerre vonatkozó tűzvédelmi követelményeket az épület tűzvédelmi adottságaival összhangba hozni (például a gyakran alkalmazott szendvicspanel és trapézlemez burkolatok esetén); a tűzálló kábelrendszerek kialakítására alkalmazott műszaki megoldások kiforratlanok, az engedélyezett rendszerek nem alkalmasak minden igény kielégítésére – hogy csak néhányat említsünk az észrevételekből.
Ezeket a problémákat ha meg nem is oldja, de könnyebben kezelhetővé teszi az, ha előre felkészülünk rájuk. Az előadás célja ennek megfelelően a probléma-felismerés segítése és a megoldási lehetőségek ismertetése.

Más jellegű nehézségekkel szembesülünk a tűzgátló tömítések témakörénél. Első pillanatra különösnek tűnhet, hogy ezen a téren a szakembereknek alig van tapasztalata, annak dacára, hogy erre a tűzvédelmi intézkedésre régóta vonatkozik jogszabályi kötelezettség. A tapasztalat hiányának oka jelentős részben az a tévhit, hogy a tömítések létesítése teljesen függetleníthető a villamos kivitelezéstől. Bizonyítékként a gyakorlatot szokás emlegetni, amely arról szól, hogy a tömítések kivitelezését szakvállalkozó végzi. Ez rendben is lenne, ha a villamos kivitelező tisztában lenne azzal, hogy akármilyen „lyukat” nem lehet szakszerűen tömíteni, mert a tűzgátló tömítések alkalmazhatóságának számos feltétele van és ezek között a kábelátvezetés kialakításának módja is szerepel. Tehát ha nem is a villamos kivitelező végzi a tömítést, a munkaterületet megfelelően előkészítve kell(ene) átadnia. E felismerést követően a hallgatók reakciója természetesen a jelenlegi gyakorlat megváltoztatásának nehézségéről szól. Kétségtelen, hogy az egyén lehetőségei korlátozottak, és senkitől nem várható, hogy a kialakult gyakorlatot egymaga változtassa meg. De a szakemberek jelentős része nem szívesen végez olyan munkát, amelyről tudja, hogy műszakilag inkorrekt, és ha sokan érzik így, akkor előbb-utóbb jó irányban változnak a szokások. Persze az OTSZ (a most még megjelenés előtt álló) is segíteni fog ebben...  

A villámvédelmi előadás helyzete különleges: A régi villámvédelmi szabvány alkalmazását tekintve a hallgatóságnak nagy tapasztalata van, esetenként nagyobb, mint az előadónak (ami nem feltétlenül szerencsés). Az új szabvány követelményeivel azonban sokan az előadáson szembesülnek először. Ez a kettősség az előadó és a hallgatók között érdekes párbeszédet alakít ki, ami néha az erős érzelmi felhangoktól sem mentes: az előadó előad, a hallgató nevéhez illően hallgat, esetenként felháborodik a szabvány lazaságán vagy megijed a teljesíthetetlen követelmények miatt és ennek hangot is ad, szembeállítva a régi és az új szabványt. Az észrevételek ezért sokszor úgy kezdődnek, hogy „mennyivel jobb volt a régi, mert az….”, pedig már azt kellene kérdezni, hogy „és mit kell majd csinálni akkor, ha…?”. A villámvédelem változásai tehát heves reakciókat váltanak ki az előadóteremben, ami teljesen érthető egy olyan szabvány esetében, amely sok szakember tevékenységét alapvetően érinti. (Szomorú, hogy ezzel éppen egy kibontakozó gazdasági válság közepette kell szembesülnünk.)  

Előadásaimon azt tapasztalom, hogy a szakemberek igénylik és egyúttal hiányolják az egyszerű, egyértelmű útmutatást, ami nem jellemzője az új előírásoknak. Sajnos be kell látni, hogy sem jogi, sem műszaki oldalról nem lehet univerzális, minden estre jól alkalmazható, egyértelmű, ráadásul egyszerű szabályozást alkotni. Igyekszem tehát elfogadtatni az előadás résztvevőivel ezt a helyzetet, amelyet kénytelenek vagyunk mindannyian tudomásul venni és munkánk peremfeltételeként elfogadni. Előadóként abban látom a legfontosabb feladatomat, hogy a hallgatóknak átadjam a problémák felismeréséhez és rugalmas, de szakszerű kezeléséhez szükséges alapismereteket, modelleket. Mindeközben pozitív és negatív reakciókat egyaránt kapok, de a leglényegesebb, hogy kapok visszajelzés. Számomra ez jelzi, hogy a hallgatókat sikerül együtt-gondolkodásra késztetnem. Remélem, hogy ezzel hozzájárulok a szakemberek ismeretanyagának bővüléséhez, áttételesen pedig tevékenységük sikeréhez.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem