Villanyszerelők Lapja

Villanyszerelők Lapja 2009. január-február

Hulladékhasznosítás

2009. január 2. | Kovács Béla |  3462

Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékkezelésére vonatkozó rendelkezések 2002-re vezethetők vissza, ekkor jelent meg az az európai uniós direktíva, amely előírja a gyártóknak az általuk piacra vitt termékek, berendezések, eszközök hulladékkezelését (WEEE). Ez a direktíva azért tekinthető mérföldkőnek, mert a rendelkezés alapján a gyártók nem állhatnak meg a termékeikkel kapcsolatos szavatossági, jótállási kérdések rendezésénél, vagy például a kötelező alkatrész-biztosítás problémájánál, hanem a termékek használatából eredő hulladékok kezeléséről is gondoskodniuk szükséges.

Kábel- és nyomvonal-keresők

2009. január 2. | netadmin |  5960

Típus megnevezése Line Tracer MI 2093 Cable Avoidance Tool Wandscanner+ Gyártó/forgalmazó METREL/C+D Automatika Kft. C.SCOPE/C+D Automatika Kft. BEHA/RAPAS Kft. Származási hely Szlovénia Egyesült Királyság Németország Milyen minősítésekkel rendelkezik az adott termék CE CE CE Biztonsági szabvány n.a. EN300-330, EN301-489 1999/5/EC direktíva EN61010 Érzékenység (cm) Téglafalban max. 200 450 0-5 Betonban max. 200 450 0-5 Földben max. 200 450 n.a. Feszültség alatt lévő kábelek keresése Érzékeléssel Nem Igen Igen Adóegységgel Igen Igen n.a. Vevőrész Táplálás 1xPP3 (9 V) 8xAA 1x9 V Kijelzés módja Hang, LED-sor Hang, LCD (mélységmérés) +C45 Hang/fény Üzemidő (h) n.a. 40 (tip.) NM Méret (cm), súly (kg) 4.5x4.5x21/0.15 72x24x63/2.9 2.2x16.2x3.4 Adórész

Hogyan tegyünk meg mindent anyagi javaink elégetés

2009. január 2. | Bartha Iván |  3324

Vannak leleményes, kreatívak emberek, akik minden műszaki problémát képesek megoldani egyszerű eszközökkel, saját otthonukban, vagy — ami súlyosabb következményekkel is járhat — akár másokéiban is. Ők igazi polihisztorok és ezermesterek. Kelléktáruk többnyire a mindenhonnan gondosan összegyűjtött és felhalmozott „műszaki hulladékból” áll, amiket az ingatlanaikban tárolnak. Jelszavuk: „ez valamire még jó lesz”. Hiába emberek vagyunk! Tűzvédelmi szempontból ez a szemléletmód több veszélyforrást is hordoz magában. A „kibányászott”, használt villamos berendezések, alkatrészek előéletéről, műszaki állapotáról vajmi keveset tudhat a felhasználó „mesterember”. Ezeket általában beépítés előtt illene szakszerűen diagnosztizálni, bemérni. Még egy új készülék vagy alkatrészelem esetében is előfordulhat olyan műszaki meghibásodás, amely tűzeset kialakulását eredményezi! Használt alkatrész alkalmazásánál a veszélyeztetés mértéke pedig jóval nagyobb lehet. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor megbontás után már nem biztosítható szakszerű, üzembiztos visszaszerelés. Adott körülmények között ez szintén tüzet okozhat.  A tűzoltói gyakorlatban nem ritka tapasztalat az sem, hogy a kiérkező fecskendők „rajai” kisebbfajta lomtárat, vagy mondhatnám úgy is, „szemétbányát” találnak a tűzeset színhelyén. Ezeken a helyeken előfordulnak gázpalackok, éghető folyadékok, vezetékek és mindenféle egyéb más éghető anyag, akár nagy mennyiségben is. Nem ritkán általános rendetlenség is tapasztalható a helyszíneken. Jellemzően ezeknek az eseményeknek a színtere magántulajdonú ingatlanokban kialakított hobby-műhelyek, garázsok stb. Az általánosan elfogadott normák szerint élő polgár számára szélsőségesnek tűnhet az, hogy még lakótelepi, folyamatosan lakóhelyként használt lakóingatlanokban is találkozhatunk extrém körülményekkel. Ilyen esetre vonatkozó példát szemléltetnek a mellékelt képek.

Hollandia

2009. január 2. | netadmin |  8065

Vállalatalapítási feltételek A hollandiai vállalatalapításra uniós összehasonlításban is viszonylag egyszerű és rugalmas szabályok vonatkoznak. A külföldiek vállalatalapítását nem korlátozzák, erre nem vonatkoznak külön szabályok. Természetes és jogi személyek jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező (pl. kizárólagos kereskedő, általános, korlátozott és egyébfajta partnerségen alapuló, a részvevők korlátlan anyagi felelősségével járó) vállalkozásokat hozhatnak létre. A részvevők korlátozott anyagi felelőssége mellett a jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások leggyakoribb formája a kft., Hollandiában BV (Besloten Vennootschap) és az rt., Hollandiában NV (Naamloze Vennootschap). Mind a BV-t, mind az NV-t közjegyzőnél kell bejegyeztetni, a szükséges minimum alaptőke BV esetén 18 000 euró, NV esetén 45 000 euró. A BV és az NV alapítása hasonló, lényegi különbség közöttük az alaptőke nagyságát és forrásait, a részvények átruházhatóságát, a velük való kereskedés lehetőségét és a vállalati struktúrát illetően van. A leggyakoribb vállalkozási forma a BV. a) A közjegyzőnél történő bejegyzéskor az alapítónak (alapítóknak) vagy hivatalos megbízottjának (megbízottjuknak) személyesen jelen kell lenni. A cégbejegyzés feltétele a minimum törzstőke befizetésének bizonylata (pénzben és/vagy természetben – eltérő formai követelmények) és az alapító okirat, valamint az Igazságügyi Minisztérium cégalapításba történő beleegyező nyilatkozata. A cégbejegyzés és a vállalat alapító okirata is holland nyelven készül. Az alapító okiratban a vállalat hollandiai székhelyét is fel kell tüntetni. Jogilag a közjegyző felelős azért, hogy a cégbejegyzés és az alapító okirat megfeleljen a holland törvényeknek. Holland Közjegyzői Szövetség: Koninklijke Notariële Beroepsorganisatie (KNB), e-mail: communicatie@knb.nl, web: www.notaris.nl, angolul: http://www.notaris.nl/page.asp?id=103. A cégbejegyzés a vállalat fő tevékenységének székhelye szerint illetékes – Hollandiában kötelező – kamarai bejegyzéssel és a cégközlönyben való közzététellel fejeződik be. A kamarai bejegyzéshez szükséges az alapító okirat másolata, a törzstőke befizetésének bizonylata, az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjaira, valamint a vállalkozás törvényes képviselőjére vonatkozó adatok benyújtása. A kamarai cégnyilvántartásban szereplő cégeknek éves tagdíjat kell fizetniük, amelynek mértékét az egyes kamarák maguk szabhatják meg és az összeg függ a cég jogi formájától, az alkalmazottak számától és az alaptőke nagyságától is. Az éves kamarai tagdíj egyéni vállalkozás esetén kb. 50 euró, kft. (BV) esetén kb. 150 euró, illetve kamaránként 10-20 euró eltérés van. 2008. július 1-től az eddig cégbejegyzéstől mentes foglalkozásoknak is kötelező a kamarai bejegyzés, pl. magánvállalkozás, szellemi szabadfoglalkozásúak (orvosok, közjegyzők, művészek), közintézményekhez kapcsolódó üzleti tevékenység (pl. helyi önkormányzat, kórház, iskola), az utcai árusítás ún. barrow trading formája. A cégbejegyzés hozzávetőleges időigénye: 1 hónap. A cégbejegyzés hozzávetőleges költségei a következők: - közjegyzői költség kb. 1000-1500 euró, - Igazságügyi Minisztérium nyilatkozata kb. 90 euró, - kereskedelmi kamarai bejegyzés kb. 180 euró. b) A kamarai cégbejegyzést követően valamelyik kereskedelmi banknál számlát kell nyitni - idxl65#160;#8221; áll, amiket az ingatlanaikban tárolnak. Jelszavuk: A kamarai bejegyzéshez szükséges az alapító okirat másolata, a törzstőke befizetésének bizonylata, az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjaira, valamint a vállalkozás törvényes képviselőjére vonatkozó adatok benyújtása. A kamarai cégnyilvántartásban szereplő cégeknek éves tagdíjat kell fizetniük, amelynek mértékét az egyes kamarák maguk szabhatják meg és az összeg függ a cég jogi formájától, az alkalmazottak számától és az alaptőke nagyságától is. Az éves kamarai tagdíj egyéni vállalkozás esetén kb. 50 euró, kft. (BV) esetén kb. 150 euró, illetve kamaránként 10-20 euró eltérés van. őigénye kb. 3-4 nap, illetve a kamaránál, vagy a helyi adóhivatalnál (Belstingdienst) adónyilvántartási- és ÁFA-számot kell igényelni (BSN és BTW szám).

Amikor betelik a pohár

Amikor betelik a pohár

2009. január 2. | Ilonka Mária Veresegyházi Béla |  3314

A bíróságok lassúsága, a nem megfelelő törvényi háttér, a vállalkozási morál romlása azt eredményezte, hogy az elmúlt években több milliárd forint lánctartozás halmozódott fel az építőiparban. A kárvallottaknál – a kisvállalkozóknál, az alvállalkozóként munkát vállaló társaságoknál – betelt a pohár.

KNX beavatkozó elemek – aktorok

2009. január 2. | Balogh Zoltán |  4918
1

A korábban bemutatott kezelőelemek, mint szenzorok, mindig valamilyen beavatkozót kell, hogy vezéreljenek, és ezekkel együtt képeznek egy működőképes rendszert. Az aktorok kivitelük, felhasználási területük, terhelhetőségük és még sok egyéb paraméter alapján számtalan csoportba sorolhatók. Az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb azon ismérvéket, amelyek alapján kiválaszthatjuk az adott feladatra legmegfelelőbbet.

Nem félünk a farkastól! II.

2009. január 2. | Mattiassich Péter |  4573

A lap decemberi számában cikksorozatot indítottunk el, amely azon összetett követelmény-rendszer áttekintését tűzte ki célul, amelyeknek a villanyszerelésben érintett vállalkozóknak meg kell felelniük. A publikáció-sorozat kezdő eleme már nyomatékosan érzékeltette azt, hogy rendkívül bonyolult feltételek között végzik napi munkájukat a villanyszerelők, s egy-egy munkaügyi vagy egyéb tárgyú ellenőrzésnél számot kell adniuk arról, hogy tevékenységüket az érvényben lévő szakmai és általános jogszabályoknak megfelelően látják el. Természetesen a szaklap keretei nem teszik lehetővé a vonatkozó ismeretanyag teljes és részletes elemzését, mindazonáltal a cikksorozat elemei rávilágíthatnak egy-egy különösen fontos részterületre. Az alábbiakban a munkaegészségügyi követelmények kerülnek tárgyalásra: azért esett a választás elsőként erre a szakterültre, mert sok villanyszerelő talán nem is gondol arra, hogy ebben a vonatkozásban is feltételeknek kell megfelelni és itt is tárhat fel bírsággal járó szabálytalanságokat egy esetlegesen bekövetkező ellenőrzés! A publikációban közölt adatokat az OMFI (Országos Munkahigiéniás és Foglalkozás-egészségügyi Intézet) és OMMF (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség) tájékoztatása alapján közöljük. Kérdéseinkre Dr. Nagy Imre, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet igazgató főorvosa adott választ.

Ellenállásmérés

2009. január 2. | Pástyán Ferenc |  8963

Az elektromos mérések jelentős része ellenállásmérés: a szakadás vagy a rövidzár keresését is általában ellenál-lásméréssel keressük meg, de van olyan eset is, amikor ténylegesen a mért ellenállás értékére van szükségünk. Gondoljunk a hurok-ellenállás, a szigetelési ellenállás vagy a földelési ellenállás mérésére. Az alábbiakban né-hány, a digitális multiméterekben is használt mérési módot tekintünk át. Bevezetésképpen nézzük az ellenállásmérés legrégebbi módszerét, a híd-módszert. A mérési elrendezést az 1. ábra mutatja. Ah-hoz, hogy a híd „A” és „B” pontja között a feszültség nulla legyen, az szükséges, hogy a keresztágak szorzata azonos legyen, azaz R1*R3 = Rx*R2. Látható, hogy ha R2=R3 teljesül, akkor a hídágban (az A és B pont között) abban az esetben lesz nulla a feszültség, ha R1=Rx. Tekintettel arra, hogy R1 értéke ismert, pl. egy beskálázott potenciométer, a skáláról közvetlenül leolvasható az ismeretlen ellenál-lás értéke. Az Ut tápfeszültség értéke vagy annak változása láthatóan nincs hatással a mért értékre, mivel nulla feszültséget kell detektálnunk. Ez azonban csak abszolút nulla esetén lenne így, nullától való eltérések esetén az eltérés nagyságára, azaz a mérés felbontására azonban a tápfeszültségnek van hatása.

Indítás előtt az országos regisztrált villanyszerelői/vállalkozói rendszer

Indítás előtt az országos regisztrált villanyszerelői/vállalkozói rendszer

2009. január 2. | Ádám Zoltán |  5213

A magyarországi áramszolgáltató társaságok (ma: elosztói engedélyesek) az elmúlt évtized során – gyakorlatilag egymástól függetlenül – kialakították a fogyasztói csatlakozó-berendezéseken munkát végző villanyszerelőkre (vállalkozókra) vonatkozó szakmai regisztrációs rendszereiket, majd e rendszereket önállóan, egymással párhuzamosan működtették. Az ELMŰ és az ÉMÁSZ társaságok szakmai irányításának összevonásával, illetve az E.ON Észak- és Dél-dunántúli, valamint a Tiszántúli Áramszolgáltatóinak szakmai egységesítésével az évek során az országban három regisztrációs rendszer jött létre (ELMŰ-ÉMÁSZ, E.ON és DÉMÁSZ).

Tapasztalatok az előadó szemszögéből

2009. január 2. | Kruppa Attila |  3236

Az Aqua Oktatási Stúdiónál azzal a céllal indult előadássorozat, hogy a villamos szakterületen dolgozó szakembereket a munkájukat érintő, naprakész információkkal láthassuk el. Ez különösen fontos olyan időkben, amikor a napi tevékenységet meghatározó szabályrendszer folyamatos változásban van, és különösen fontos olyan területeken, amelyek a biztonságtechnikai (tehát például az épület használatbavételét is befolyásoló) intézkedéseket érintik. Ennek megfelelően került kiválasztásra a tűzvédelem és a villámvédelem témaköre.

A Kiskörei Vízerőmű

2009. január 2. | netadmin |  7881
1 5 (1)

A szaklap októberi számában közöltünk publikációt a Tiszalöki Vízerőműről. A jelen lapszám érdekesség rovatában a másik jelentős tiszai létesítményt, a Kiskörei Vízerőművet mutatjuk be az erőművezető, Berényi József segítségével. A kiskörei létesítmény jelenleg Magyarország legnagyobb vízerőműve, ma a Tiszavíz Vízerőmű Kft. egyik telephelye.  A korabeli elképzelések szerint a Tisza-völgy teljes körű vízgazdálkodásának a következő célokat kell szolgálnia: 1. árvízmentesítés, folyószabályozás, a hajózás biztosítása;  2. belvízrendezés;  3. öntözési feladatok biztosítása;  4. tógazdálkodás, halászat;  5. vízellátás, csatornázás;  6. vízminőség-védelem;  7. vízkészlet-gazdálkodás A fenti felsorolás szerinti célkitűzések között az energetikai hasznosítás nem szerepelt önálló formában, és ez a tény már árulkodik arról, hogy a villamosenergia-termelés csupán járulékos beruházásként került kivitelezésre. Az eredeti tervek szerinti öt tiszai vízlépcső közül ezt valósították meg másodikként. Közismert, hogy a városnaményi, záhonyi, illetve csongrádi vízlépcsők létrehozására nem került sor.